Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-16 / 13. szám

Péntek, 1976. január 16. 5 Őszinte beszélgetések, hasznos ötletek Húsipar] fiatok készülődése a KISZ kongresszusára Wlncs szükség a tudomá­nyos fantasztikus irodalom megálmodta csodálatos szer­kezetre, hogy megtudjuk: az ország valamennyi KISZ­szervezetáben azonos téma foglalkoztatja az ifjúkommu­nistákat. így Szeged üze­meiben, vállalatainál, ter­melőszövetkezeteiben és ok­tatási intézményeiben is. De szívesen bekapcsolnánk a mindentudó masina min­dent látó „szemét", hogy ké­pet kapjunk azokról a moz­galmas napokról, melyek megelőzik a KISZ-esek kö­rében nagy érdeklődéssel várt eseményt, a KISZ IX. kongresszusát. Az is elég, ha a KISZ Szeged városi bizottságára beérkező felkészülési ter­vekbe pillantunk, s máris meggyőződhetünk: Szeged KISZ-szervezeteiben lelke­sen, felelősségteljesen kez­denek a kongresszust meg­előző feladatok megvalósí­tásához. Közelebbi tájékozó­dás végett ezúttal a szegedi szalámigyár és vágóhíd KISZ csúcstitkárához kopog­tattunk be. • Nagy %Sándor Irodájában mostanában a szokásosnál is gyakrabban cseng a tele­ón. Hol egyik, hol másik • (laptervezetből kérnek ta­nácsot. A csúcstitkár sűrűn v'sszatéro kérdése: hogyan sikerültek a beszélgetések? — Minden beszélgetésen természetesen nem tudtam résztvenni. De amelyeket végighallgattam, meggyőz­tek: formalitásokat mellőző, közvetlen, őszinte társalgás­sá alakultak. A KISZ-tagok az alapszervezet és általá­ban a vállalat KISZ-es te­vékenységéről, a vezetőség munkájáról; a párt, a szak­szervezet és a KlSZ-vezető­ség képviselői az illető egyé­ni feladatvállalásáról, akti­vitásáról mondhatták el vé­leményüket. A beszélgeté­sekről készített jegyzőköny­vek tanúsítják: hasznos öt­letekben sem volt hiány. Közülük jónéhány helyet is kapott az alapszervezeti ak­cióprogramban. — A beszélgetések az alapszervezeti taggyűléseket készítették elő? — A január I5-től feb­ruár 3-ig minden alapszer­vezetben lezajló, első tag­gyűlésen — az új vezetőség és a küldöttek megválasz­tásánál — a beszélgetések tapasztalatalt felhasználva tesz javaslatot a jelölő bi­zottság. Ekkor vitatják meg az 1975/76-os évi akcióprog­ram végrehajtását, ugyan­csak ezeken a taggyűlése­ken értékeljük a KISZ-ta­gok munkáját, s adjuk át a KISZ KB levelét. A levél­ről és a szervezeti szabály­zat módosításáról a máso­dik taggyűlésen — ezekre nálunk március 2. és már­cius 4. között kerül sor — mondhatják el észrevételei­ket a KISZ-esek. Ezúttal fogadják el az új akcióprog­ramot, s emelik közössági megbízatássá az egyéni vál­lalásokat. — A taggyűléseken el­hangzott javaslatok, a be­szélje ésekből leszűrt ta­pasztalatok tükröződnek a programjá-csúcsvezetőség ban is? — A csúcsvezetőség már előterjesztette akcióprogram­ját. Ebben az országos je­lentőségű feladatok — az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtása a KISZ-bizottság megalakí­tása. az irányítás tovább­fejlesztését célzó intézkedé­sek megállapítása mellett — a helyi adottságok, követel­mények figyelembevételével meghatározzuk sajátos fel­adatainkat is. A szalámi­gyár rekonstrukciójával kap­csolatos védnökségvállalá­sunk idén utolsó évébe lé­pett: egyik fő célkitűzésűn'.: a beruházás be'ejezásének, a munkák gyorsításának segí­tése. Ennek érdekében tár­sadalmi munkaakciókat hir­detünk, melyekre a védnök­ségvállalásban résztvevő vállalatok KISZ-eseit is mozgósítjuk. Ismét meg­szervezzük az ifjúsági par­lamentet, közzétezszük a szocialista munkaversenyre mozgósító felhívást. Sze-et­nénk az ifjúsági szoc'alista brigádok számát növe'.ni, s kiszélesíteni az FMKT moz­galmat. A politikai képzés fellendítése érdekében kor­szerűsítjük az oktatás', ne­ves politikusok meghívásá­val fórumokat rendezünk. L. Zs. A felsőoktatási intézmények közművelődési tevékenységéről Miniszteri utasítás Az oktatási miniszter — a kulíúrális miniszterrel, to­vábbá az egyetemek és főis­kolák fe'.ett felügyeletet gya­korló miniszterekkel, az Or­szágos Testnevelési és Sport­hivatal elnökével, a pedagó­gusok szakszervezetének el­nökével, valamint a Magyar Kommun'sta Ifjúsági Szö­vetséggel egyetértésben — utasításban szabályozta a felsőoktatási intézmények közművelődési tevékenysé­gét A rendelet értelmében a felsőoktatási intézményekben a közműve'ődési tevékenysé­get az utasítással egyidejűleg közölt irányelvek alapján kell szervezni. A közműve­lődési tevékenység irányítá­sát és ellenőrzését az intéz­mény vezetője — az intéz­mény székhelyén kívül mű­ködő karon a kar vezetője — a közművelődési bizottság útján látja el. A felsőokta­tási intézmények közművelő­dési bizottságának elnökét és titkárát az intézmény, az in­tézmény székhelyén kívül működő kar bizottságának elnökét és titkárát pedig a kar vezetője, a bizottság diák-alelnökét az illetékes KISZ-bizottság bízza meg. A bizottság tagiait az in­tézmény (kar) vehetője az in­tézmény oktatóinak, a könyv­tár és a kollégium munka­társainak köréből bízza meg. Fagylalt — a nyárra A Szegedi Konzervgyárban már most megkezdődött a fagylaltidény. A vállalat gasztronómiai szakemberei által kidolgozott recept sze­rint készülő — folyékony formában tartósított — fagy­laltot országszerte annyira megkedvelték, hogy a tava­lyinál ötven vagonnal többet tesznek el a nyári hóna­pokra. Az egész szezonban több mint 30 millió adag készül, tehát az ország minden la­kosára három adag fagylalt jutna. Alapanyaga jórészt még a múlt év nyarán és őszén a környék őszibarackos kertjeiből került ki. Az ÁFÉSZ-ek eredményei Csütörtökön ülésezett a Fogyasztási Szövetkezetel; Országos Tanácsa. Dr. Mol­nár Frigyes elnökletével megtárgyalta és jóváhagyta az ötödik ötéves terv végre­hajtására és az ez évi terv­ből adódó közvetlen tenni­valókról készült irányelv­tervezetet Az AFÉSZ-ek negyedik ötéves tervüket sikerrel haj­tották végre, több fontos te­rületen jelentősen túl is tel­jesítették. eddigi fejlődésük legdinamikusabb szakaszát zárták. A bruttó árbevétel öt év alatt 58 százalékkal, s a kiskereskedelmi forgalom — az állami kereskedelem átlagát meghaladva — ha­sonló ütemben növekedett. A szövetkezetek öt év alatt 4,1 milliárd forintot ruház­tak be, csaknem 420 ezer négyzetméter alapterületű új kereskedelmi- és vendég­látó üzletet helyeztek üzem­be. A termékfelvásárlás öt év alatt 68 százalékkal nőtt, a takarékszövetkezetekben gyűjtött betétállomány 3,7 milliárdról 9,3 milliárd fo­rintra gvaraoouott, a lakás­fenntartó szövetkezetek la­kásállománya 60 ezerrel több mint öt évvel ezelőtt, s már 10 ezer lakást adtak át, 18 ezer építésében pedig bele­kezdtek, az alig 4 éves múlt­ra visszatekintő lakásépítő szövetkezetek. Az új ötéves tervben a bolti kiskereskedelem forgal­mát 56,3, a vendéglátásét 42,4, a mezőgazdasági ter. mékértékesítést 58,3, az ipari tevékenység és a szolgáltatá­sok teljesítményét 80 száza­lékkal kívánják növelni a fogyasztási szövetkezetek. Januárö tavasz Az idei tél első fele nem szűkölködött szokatlan időjá­rási eseményekben. Eddigi leghidegebb szakasza novem­ber végén alakult ki, s Sze­geden január 14-ig még egy napon sem süllyedt olyan mélyre a hőmérséklet, mint november 27-én. Január az­után egyre-másra hozta az időjárási rendkívüliségeket. Sokáig emlékezetes marad az a pusztító orkán, amely január 2—4. között söpört át Nyugat- és Észak-Európán, s kissé „szelídebb" formában tgyan, de hazánkat is elérte. Január 3-án az esti-éjszakai órákra a nyugati—északnyu­gati szél országszerte viharos fokozatúvá erősödött, s -1-én délelőtt a széllökések időn­ként elérték a 100 km/óra se­bességű, orkán erejű fokoza­tot is. A viharos széllel be­áramló nedves óceáni levegő az ország egyes vidékein a mi éghajlatunkon igen rit­kán tapasztalható téli ziva­tart idézett elő, így január 3-án Komáromból és Gyön­Üres szifonpatronok Lehetne szervezettebben is Az új esztendő első hetei­ben Szegeden nem lehetett kicserélni a kiürült szifon­patronokat az üzietekoen, mert nem volt teli patron, illetve legfeljebb csak és el­vétve egy-egy dobozt cse­réltek ki. Mi okozta a fenn­akadást? — érdeklődtünk a szegedi Élikernél. Azt a vá­laszt kaptuk, hogy sajnos úgy igaz, akadozott az ellá­tás szifonpatronbál. Miután a szegedi Éiiker i4 érdeklő­dött az áruszállító partner­nál, a Csongrád-Bács me­gyei Füszértnál, hogy miért nem kaptak elég patront, azt a választ kapták: a rép­celaki szénsavtermelő válla­lat karácsony és újév között leállt a gépek karbantartása végett, A gépek is javításra, ápo­lásra szorulnak, s ezt való­ban minden üzemben el kell végezni valamikor. Ez eddig rendjén is van. Csakhogy erről az időszakról — jelen esetben a répcelaki szénsav­termelő vállalatnak — érte­sítenie kellett volna partne­rét, a Csongrád-Bács megyei Füszértet Ez azonban elma­radt. A Fűszert csak akkor értesült a répcelaki szén­savtermelő vállalat karban­tartásáról, amikor telexen je'.ezte, hogy másnap küld kocsiját áruért, szi'onpa'.ro­nért. Akkor szóltak neki. hogy ne küldjék a kocsit, mert leálltak. Lehetett vol­na ezt az értesítést időben megüldeni? Feltétlenül! gyösről, január 4-én pedig Magyaróvárról és Martonvá­sárról jelentettek záporral, záporszerű havas esővel kí­sért villámlást és mennydör­gést. A szélvihart megelőző igen erős légnyomássüllyedés, majd a követő gyors nyo­másnövekedés sok panaszt idézett elő az időjárásválto­zásokra érzékeny emberek­nél. Időjárásunk kövétkezö rend­kívülisége a január 10-én be­áramló igen enyhe légtöme­gekhez kötődik, amelyei; a:: Atlanti-óceán középső és szubtrópusi övezetéből jutot­tak el Közép-Eur ipa fölé. Az | enyhe levegő beáramlását n Dunántúlon kiadós, 20—40 milliméter közötti esők kí­sérték, s a hőmérséklet or­szágszerte 10—15 fokig emel­kedett. Ugyanakkor azonban Európa északkeleti részén, Finnország és az Ural között nagyon hideg légtömegek halmozódtak fel, s 13-án reg­gel ezeken a területeken —30, —35 fokos fagyokat mértek. Hazánkban a januári tavasz 13-án kulminált. Ezen a na­pon Szegeden 13,7 fokig emelekedett a hőmérséklet, s ez olyan magas érték, ami­lyen ezen a napon városunk­ban még nem fordult elő. Szegeden az eddigi melegre­kord 13-án az 1948-ban ész­lelt 12,8 fok volt. A hőmér­séklet napi középártéke 8.6 fokot ért el, s ez március 25-c normális napi köziphő­mérsékleíének felel meg! Egyébként az 1976. január 13-án mért hőmérsékleti ma­ximumnál előfordult már magasabb januári hőmérsék­let is Szegeden. Az abszolút rekordot az 1939. január 19­án észlelt 15,3° tartja, ezt az 1927. január 16-i 15.0° és az 1921. január 14-i 14,3° követi. Az európai Időjárási hely­zet lassú átalakulása 14-én megkezdődve, a hőmérséklet jelentősen visszaesett. Való­színű, hogy a lehűlés még to­vább folytatódik, s a januári tavaszt ismét az évszaknak megfelelő időjárás váltja majd fel. Dr. Péczely György egyetemi tanár és felkéri az intézmény párt-, KISZ- és szakszervezet veze­tőségét a bizottság munkájá­ban való részvételre. A bi­zottságban a hallgatók meg­felelő képviseletéről gondos­kodni kell. A bizottsági tag­ságra közművelődési intéz­mények képviselői is felkér­hetők. A közművelődés operatív feladatainak elvégzésére — az irányelvekben meghatáro­zott esetekben — közműve­lődési titkárságot kell létre­hozni. A közművelődés elvi irányítását az oktatási mi­niszter az Országos Felsőok­tatási Nevelési Munkaközös­ség szekciójaként működő Felsőoktatási Közművelődési Bizottság útján látja el. 1977. szeptember l-ig a közművelődési ismeretek fa­kultatív oktatását a felsőok­tatási intézményekben be kell vezetni. Az utasítás ha­tályba lépett. Az Oktatási Minisztérium és a KISZ Központi Bizott­sága közzétette a felsőokta­tási intézmények közművelő­dési tevékenyságének irány­elveit is. Ebben külön feje­zet foglalkozik a felsőokta­tási közművelődési tevékeny­ség irányításává', személyi és tárgyi feltételeivel. Esze­rint a felsőoktatást közmű­velődési tevékenység elsősor­ban a hallgatók, oktatók és dolgozók önmüvelési szándé­kaira, közösségi öntevékeny­ségére épül. Irányításáért — i társadalmi szervekkel, a KISZ-szervezettel együtt­működve — az egyetemek és főiskolák állami vezetői fe­lelősek. Az elvi irányítás és ellenőrzés feladatainak el­végzésére, a tényleges Igé­nyek megfogalmazására az intézmény vezetője tanács­adó testületet (közművelő­dési bizottságot) hoz létre a jelenlegi kulturális bizottság helyett. A bizottságokat 1976. február 29-ig kell megszer­vezni. Az úgynevezett operatív feladatok végzésére, a min­dennapos irányító munka teendőire az egyetemeken és a nagyobb főiskolákon köz­művelődési titkárságot kell létrehozni, amelynek a köz­művelődési bizottság elvi irányításával, a KlSZ-szer­vezet kulturális felelőseivel együttműködve kell végeznie munkáját. A titkárság vezetője — a lehetőségek figyelembe vé­elével — főállású közműve­lődési szakember legyen, aki egyúttal az intézmény köz­művelődési bizottságának titkára is. A kisebb főisko­lákon és intézetekben a tit­kárság feladatkörét ellát­hatják fő-, és részfoglalkoz­tatású közművelődési szak­emberek. A titkárságok szer­vezéséről és a közművelő­dési szakemberk munkába állításáról 1977. szepember l-ig kell gondoskodni. A tit­kárság feladata a közműve­lődési programok összehan­golása, a munkatervi felada­tok megvalósítása, a rendel­kezésre álló anyagi eszközök értelemszerű felhasználása, a kulturális öntevékenység szorgalmazása, az intézmény állami, párt- és társadalmi vezetőivel, valamint bizott­ságaival, a közművelődési intézményekkel, továbbá más felsőoktatási Intézményekkel való kulturális kapcsolat ki­alakítása és fejlesztése. Űjreniele! a gég járművezetők orvosi vizsgálatáról Egyszerűbb, gyorsabb lesz a gépjárművezetők alkalmas­sági vizsgálata — jelentet­ték be a gépjárművezetők alkalmassági és időszakos or­vosi vizsgálatáról a napok­ban megjelonő^rendelet kap­csán az Egészségügyi Minisz­tériumban csütörtökön meg­tartott sajtótájékoztatón. Az új jogszabály érteimében megszűnik a szűrővizsgála­tok korábbi, kötelező jellege. Az orvos dönti majd el, hogy kinek milyen vizsgálaton kell részt vennie, s lehetős. ; nyílik arra is, hogy a jövő­ben jó néhányan azok közli is megkaphassák a jogosí ­vanyt, akiket korábban t « zonyos betegségük mia' i megfosztottak a gépjárműve­zetés lehetőségétől. PÉNZRE MENŐ HALLGATÁS „A szabály, az szabály" — kabarétréfából lett szál­lóige a mondás, pedig ez többnyire nem vicc. Tudja ezt jól, aki már ráfizetett arra, hogy semmibe vette a szabályokat. Például a tüzesetek kö­telező bejelentését. Tavaly szeptembertől­húsz család — akarva-aka­ratlanul — megfeledkezett ; erről. Gondolták; szép csöndben eloltják a tüzet, ; a többit meg majd elintézi a biztosító. Csakhogy nem ilyen egy­szerű a dolog. A biztosító csak akkor fizet a biztosí­tottnak, ha a tűzoltók jegy­zőkönyvet készítenek az esetről, bizonyítandó, való­ban „jártak" pusztító lán­gok a házban. Márpedig ki az, aki belenyugszik, hogy akár saját hanyagsága miatt is lemondjon a kár megtérítéséről? S ezután jön a lótás-futás, utólag végeztetik el a tűzvizsgá­latot. Előfordult, hogy a kiérkezett bizottság négy nap elteltével hűlt helyét találta a tűz pusztításának: kifestett falak, kitakarított lakás — és rendbehozott cserépkályha fogadta őket. Ezúttal természetesen nem készült jegyzőkönyv — ér. nem fizetett a biztosító sem. Tehát mindenki figyel­mébe: ha tűz. keletkezik va­lahol, haladéktalanul jelez­ni kell a tűzoltóparancs­nokságon. Még éjszaka is, akkor is, ha sikerül elolta­ni a családnak a lángokat A kárt kárral tetézi, aki i ezt elmúlasztja, hiszen' nemcsak hogy a biztosító nem fizet, de a szabály­sértést akár 5 ezer forinttal j is bánhatja az ember pénz­tárcája. És ennek már fele j sem tréfa: a szabály azért szabály, hogy betartsuk előírásait Ch. A.

Next

/
Thumbnails
Contents