Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-16 / 294. szám

4 Fedd, 1975. december 16.' Vadászkötelesség Csongrád megye területén 24 vadásztársaság 1150 vadásza próbál — idejétől függően — napról-napra szerencsét. Ez a hasznos és egészséges sporttevékenység Jól szolgálja a dolgozó ember kikapcsolódását, aktív pihenését. Hogy az ügyész mégis szót kér e kérdésben, azt nem ünneprontásból teszi; önmagában már a vadászok tekintélyes száma, valamint az elmúlt évek szomorú tapasztalatai arra késztetnek, hogy — ha egy kicsit késve is — felhívjam a vadászok figyelmét azokra az elkerülhető, de ténylegesen fennálló „veszélylehetőségekre", amelyek a szabályok be nem tartáséból eredhetnek és amik — esetenként — komoly balesetekhez, tragédiákhoz vezetnek. 0 A vadászat lényegében szórakozás, sport, mégsem veszélytelen, mert fegyvert .használnak, és éppen ezért nem árt e tekintetben az általánosnál is nagyobb körültekintéssel és figyelemmel eljárni. Abban az esetben, ha a vadász gondat'anságból vadásztársát, vagy más személyt lövéssel megsebez, vagy úgy használja fegyverét, hogy személyeket közvetlenül veszélyeztet — az eset súlyosságától függően magatartásával a Btk. 258. §-ban megfogalmazott, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét követi el. Az említett büntető tényállás akként fogalmaz, hogy „Aki foglalkozás szabályainak megszegésével egy vagy több ember életét, testi épségét, vagy egészségét gondatlanul közvetlen veszélynek teszi ki, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." A cselekmény súlyosabb, vagy enyhébb megítélése a veszélyhelyzettől, illetve az okozott sérülés súlyosságától függ. Az idézett törvényi rendelkezés (4) bekezdése pedig azt mondja: „Eszakasz alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is." A vadászok tehát ezt a cselekményt követik el, ha a vadászatra, fegyverhasználatra vonatkozó szabályokat megszegik. Szükséges erre a figyelmet még akkor is felhívni, ha egyesek — ugyanúgy, mint a közlekedési balesetekkel kapcsolatosan — úgy magyarázzák a vadászat közben előforduló ilyen eseteket, hogy ez a vadászat veszélyes jellegéből fakadó következmény (lehetőség), amit nem lehet kiküszöbölni! (Az igaz, hogy itt a veszélyhelyzet valóban fennáll, önmagában azonban ez még nem Indokolhatja, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő ilyen balesetek. Az ügyészségek és bíróságok elé kerülő egyes cselekmények vizsgálatánál egyértelműen azt lehet megállapítani, hogy nagyobb figyelem, körültekintés mellett a balesetek nem következtek volna be. fegyver rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban van-e; nem hiányzik-e valamely alkatrésze, a csőben nem maradt-e idegen anyag", nem is beszélve arról, hogy mennyire kell vigyázni arra, hogy töltény ne maradjon! Igen sok baleseti forrást rejt magában a vadászatra vonatkozó szabályok be nem tartása. A bíróságok elé kerülő ügyek is e körből kerülnek kl. A vadászati szabályzat erre is pontos és félreérthetetlen utasításokat tartalmaz. Ilyen általános elvárás, hogy a vadász magatartásával, veszélyhe'yzet előidézésével ne zavarja vadásztársait Kiemelt fontosságú, hogy a fegyver használatával kapcsolatos utasításokat, előírásokat betartsák. Tudni kell mindig, hogy lőni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat minden kétséget kizáróan felismerte és mások életét, testi énségét nem veszélyezteti. Különös figyelemmel és körültekintéssel kell eljárni társasvadászat alkalmával. Mérlegelni kell lövés előtt a többi vadász és a hajtók helyzetét Tisztában kell lenni a lövedék röppályájának valószínű irányával. Igen fontos a távközök megfelelő betartása, mert ennek elmulasztása is eredményezett már balesetet. Nem elég, hogy a vadász a társaságba belépés után egy alkalommal oktatásban vegyen részt, hanem ezt a „kioktatást" a vadászat vezetőjének minden vadászat alkalmával meg kell Ismételni. Feltétlenül szükséges, hogy vadászat előtt ne maradjon el a megfelelő világos, egyértelmű eligazítás, ellenőrzés; ne ittasan és kimerülten menjenek vadászni. Még egy veszélyforrásra szeretném felhívni a figyelmet; a „kor divatja" a gyógyszer-táplálkozás. Aki vadászni megy, előtte ne szedjen olyan gyógyszert, mely a figyelmet, az Idegrendszert befolyásolja, mert beláthatatlan következménynyel járhat 3. Különösen fontos a figyelem és körültekintés a lakóterületek közelében történő vadászatnál, vagy olyan helyen, ahol mezőgazdasági munkát végeznek. A megye területén és különösen a szegedi járásban igen sok a tanya, így ez a fokozott elővigyázatosságot követel. Mindazok, akik vadászattal foglalkoznak és mindazon személyek, akik ezek felügyeletét végzik, fokozottabb módon ellenőrizzék, hogy a fő Idényekben a vadászatra vonatkozó utasításokat szigorúan betartsák. Dr. Jármai Tibor W9 Ősnyomtatványok A pannonhalmi vár könyv- ják fel. Köztük van Dante túrában 230 ősnyomtatványt Isteni színjátékának 1491-ből őriznek A legértékesebb vaib példánya, és a Schedel"le Világkrónika 1589-tól Iparművészeti Múzeum res- Buda várának legrégebbi kétauráló műhelyében újíttat- pével. 0 A már megtörtént esetek miatt és a megelőzés érdekében feltétlenül szükséges, hogy a vadászok szigorúan betartsák a vadászatra vonatkozó előírásokat, utasításokat. Mik is ezek a szabályok Az alapelveket a 30/1970. MÉM rendelet 21. §. alapján kiadott vadászati szabályzat állapítja meg. A teljesség igenye nélkül néhány passzusát elevenítsünk fel. A fegyver és lőszertárolásnál legyünk nagyon elővigyázatosak, ne hagyjuk záratlan helyiségben, szekrényben, lezárt g' kocsiban a fegyvert. Ilyen magatartással csökkentj -k annak lehetőségét, hogy illetéktelen személyek keébe fegyver kerüljön. A szabályzat rendelkezik arról, hogy vadászatra indulás előtt meg kell győződni arról; „vadászH.VZASSAG 1. kerület Szered t Oonda Ernő és Kátai Márta, Petrán Antal és Zsoldos Márta, Forgács Lajos György és Kiss Eva Ibolya, Hevesi Imre és Szemesi Anna Mária, Puskás Lajos és Húdl Julianna, HA dobás Tibor és Kádár Mária, Balar.sy Sándor Tamás és Sólya Rozália. Hegedűs Gábor és dr. Prágai Ágnes Ilona. Temesvári György Imre és Pastylk Sva Mária. Ball Béla és Csányl Ilona, Gazdag Károly es Lakatos Erzsébet. Márta András és Lengyel Ilona Margit. Dobó Sándor Szilveszter és Nagy Erzsébet házasságot kötöttek. n. kerület Szeged: Lehöez István és Pór Gabriella Ildikó, Bán Árpád István és Pálfy Judit, Pataki Lajos József és Pataki Ilona Anikó, Gyuris Ernő és Komlóssy Éva, Máramarosl György és Welsz Ilona házasságot kötöttek, m. kerület Szeged: Forró Antal és Csatlós Mária Margit, Risóczkl Antal és Szabó Erzsébet, Karsai Sándor és Bite Rozália. Andula János és Makra Erzsébet. Szél Arpáa és Simon Erika Ilona házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Gábor Lászlónak és Sárközi Máriának László. Császár Vilmosnak és Török Eszter Teréziának Gyula. Bubori Sándornak és Tóth Ágnesnek Ágnes Krisztina, Boros Jánosnak és Monostori Máriának Tamás, Sohajda Ferencnek és Mátó Ilonának Ferenc Attila. Kiss Zoltánnak és Jutási Jusztinának Katalin, Csukonyl Imrének és Nóvák Margitnak Zoltán Imre, Szemerédl Józsefnek és Bitó Líviának Györgv Zsolt. Mót Bálintnak és Lőrlncz Irén Margitnak Bálint, Németh Imrének és dr. Kovács Katalin Zsuzsannának Gergely Tibor. Herczeg Imrének és Kis Mártának Gábor Renátó. Balázs Lászlónak és dr. Takács Editnek András. Kucsera Attilának és Baranyl Annának Attila, Tornán Mihálynak és Csorba Katalinnak Katalin, Gulyás István Józsefnek és Kovács Magdolnának István Csaba, Csabai László Mártonnak és Vlcskó Erzsébet Margitnak Hedvig. Tokodl Ferencnek es Regéczy Ágnesnek Margaréta, Qiltcze Antalnak és Kónya Ilonának amás, Horváth Lászlónak és Rostás Ibolyának Zsolt, Sári rvtemek és Szennai Erzsébetnek Attila, Dávid Mihálynak és Bodó Ágnesnek Krisztina. Bá ifi '»lbornak és Boldizsár Évának Tibor János, Vass > Jánosnak és Répásl Zsuzsannának Ervin. Szakács József Boldizsárnak és Pósa Erzsébetnek József Zsolt, Hajdú János Andrásnak és dr. Nagv Arankának Péter Miklós, Szabó Ferenc Istvánnak ás TrU Katalinnak RóCsaládi események bért. Hajdú Jánosnak és Horváth Magdának Szilvia Magdolna, Medovarszkl Adám Györgynek és Vlnek Piroskának Henrietta, Kis-Sebestyén Lászlónak és Pálinkás Margitnak Beatrix, Borka Antal Dezsőnek és Makai Katalinnak Zsuzsanna, Kerekes József Györgynek és Katona Szilvia Júliának Éva Szilvia, Ohm Károlynak és Pákozdl Annának Anikó. Ábrahám Bélának és Kovács Magdolnának Lajos Gedeon, Dovál László Sándornak és Sleben Piroska Máriának Anikó, Majorosi Ferencnek és Szabó Évának Éva, Nagy Sándor Endrének és Fogarasl Ágnesnek Ágnes Zsuzsanna, Szlrblk Sándornak és Molnár Katalin Olgának Zsolt Norbert, Gergely Károlynak és Varga Mária Irmának Éva Judit, Csüllög Istvánnak és Papdi Ilonának Katalin Anita, Kása Józsefnek és Jenei Zsuzsannának Zsuzsanna. Vltárls Gyulának és Varga Katalinnak Norbert Roland, Helfrlch Salamonnak és Varga Saroltának Salamon, Dlenes Géza Istvánnak és Kardos Gabriellának Andrea. Árva Antalnak és Árva Ágnesnek Ágnes, Barna Vilmos Istvánnak és Gyuris Erzsébetnek Mónika, Oltványi Béla Istvánnak és Zádorl Eszternek Róbert. Bucsl Imrének es Szendl Juditnak Judit Katalin, Takács Mátyás Ferencnek és Gera Ildikó Juliannának Mátyás Attila, Szabó Sándornak és Csanádi Ibolyának Attila Sándor. Kálmán Józsefnek és Arany Irénnek Ildikó Judit. Samu István Zoltánnak és Szögi Máriának Ildikó, Székács Pálnak és Gajda Máriának Oébor, Lakatos Gábornak és Jrtjárt Zsuzsannának Bernadett Katalin nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Csikós Sándor Gáspárnak és Molnár Máriának Tamás. Vlneze Sándornak és Sebestyén Mária Évának Sándor, Zsótér Lászlónak és Szlrákl Ibolya Editnek László. Afra Károly Istvánnak és Busa Emíliának Károly Miklós, Balogh Ferencnek és Kanró Máriának Mónika Mária. Faragó Sándornak és Blkádi Katalinnak Katalin Julianna. Kasza Zoltán Lászlónak és Vőnekl Ágnes Katalinnak Katalin Noém!, Keresztesi Istvánnak ét Gulyás Ida Zsuzsannának Zsuzsanna. Csobán Lászlónak és Győrfl Éva Mártának Csilla Barbara. Bácz Istvánnak Ki tekinthető Yl^ törvényes örökösnek? ^c^ B. T.-né szegedi olvasónk férje szeptemberben hat hónapi házasság után mejhaH. Férje 15 éves korától hozzátartozóitól külön élt és saját magát tartotta el. Amikor elhunyt, értéktárgyai és takarékbetétkönyve feleségénél maradt. Ezekre azonban férje hozzátartozói és testvérei is igényt tartanak, kérik annak kiadását. Olvasónk arra kíváncsi, hogy férje értéktárgyaira annak hozzátartozói jogosultak-e, vagy sem? Olvasónk leveléből kitűnik, hogy férje végrendelet nélkül hunyt el, így a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. A Polgári Törvénykönyv idevonatkozó rendelkezései szerint a törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke, több gyermek esetén — mindegyik egyenlő részben örököl. Az örökségből kiesett gyermek helyén egymás közt egyenlő részben a kiesett személy gyermekei örökölnek. Ez a főszabály. Ha az elhunytnak leszármazói nincsenek, akkor a házastárs örököl. Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek személyenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyett leszármazói örökölnek. További szabályt Ismertetni nem szükséges. Az eddigiekből, ugyanis világosan kiderül, hogy elhunyt férje után kizárólag felesége — tehát olvasónk örököl. Az elhunytnak ugyanis gyermeke nincs, így a házastársa örököl. Az elhunyt szülei csak akkor örökölhetnének, ha nem lett volna házastársa, a testvérek pedig csak abban az esetben, ha szülő sem élne. Az elmondottak szerint férje hozás Fürtön Erzsébetnek Krisztina, Dóczl István Józsefnek es Kunos Piroska Margitnak Emese Piroska, Tanács Vincének és Juhász Etelkának György, Juhász Ferencnek és Takács Juliannának József István. Kelsch Ferencnek és Lovas Máriának Adrienn Erzsébet. Opletán Lajosnak és Nagymlhály Ilonának Marlnnna. Lauly Istvánnak és Szelfert Annának Edit Ildikó, Koihencz Pálnak és Csorba Máriának Zsolt, Szűcs Imrének és Fürtőn Juliannának Erika Julianna. Farkas Mihálynak és Wittlnger Honának Csaba. Fodor Imrének és Mile Ibolyának Levente, Pap Antalnak és Erdőd] Ilona Veronának Zsolt, Horváth István Józsefnek és Bodrogi Edit Máriának Csilla, Török Jánosnak és Kiss Máriának Mónika Timea, Gera Sándornak és Horváth Máriának Attila, Kiss Péternek és Nagyi Ilonának Péter, Krekuska Ferencnek és Pásztl Ilonának Andrea, Csada Ottó Lászlónak és Ábrahám Máriának Orsolya Nóra. Dőmösl Jánosnak és Minkó Viktóriának János, Gabnal Józsefnek és Törtei! Ilonának Erika, György Károly Kálmánnak és Nagy Etelkának Anna Katalin, Gyuris Miklósnak és Szalai Ilonának Annamária, Kovács Mihálynak éa Bárkányi Annának Anita. Kurtucz Béla Mihálynak és Palotás Bertának Krisztina nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Dr. Sarudl Imre László. Takács András, Bugadzsla Károly, Nagy Sándor, Szlrovlcza Lajosné Tóth Julianna. Németh András. Huszta Illésné Nacsa Anna. Báló Ferencné Ivezits Anna, Bakró Józsefné Farkas Mária, dr. Méray Lászlóné Gásoár Magdolna, Vlneze Sámuelné Sprenger Mária. Csengeti Lajosné Tóth Rozália. Polgár Istvánná Keller Irma, Föhrlng Jenő, Nagy áándorné Farkas Vilma meghalt. n. kerület Szeged: Dobó István, Lengyel Gyuláné Csányl Ilona. Barna Lajosné Balázs Erzsébet Rozália. Kotlár Miklósné Szabó Piroska, aocsik Ferenc. Makai László Illés, Nagy Lajos Sándor. Martonosi Imre meghalt. III. kerület Szeged: dr. Szabó Mtklós Péter, Vastag Andrea Irén, Tószegi József, Láboss Bélán é Nagyvár! Eva Ida, Buresch József. Slsák Józsefné Lantos Veronika, Bőrcsök Jánosné Vas Piroska. Újhelyi Aladárné Gerő Ilona. Lovászi Imre. Bröstl Mihály. Temesvári István, Csömör Tamás, Oroszl Ferencné Farkas Ágnes, Krérner László István. Szabó Józsefné Török Mária. Szabó Antal, Boscu János. Fekete Mlhályné Rékatl Mária. Bende Józsefné Csiszár Erzsébet, Balla Lajos meghalt. zátartozói az értéktárgyakra nem jogosultak. Olvasónk nem kérdezte, de megemlítjük, hogy férje elhalálozása után ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosult abban az esetben, ha férje az elhalálozáskor életkorának megfelelő rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezett. Ilyen Igényének elbírálását kérje a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól. Dr. V. M. Népünk hagyományvilágából „Jelös nap, mee tlyenkó sokfélét szokás csináni!" Főleg az asszonyok ismerték a hosszú idő alatt kialakult regulákat. Voltak ezekben megfigyelés alapján keletkezett, gyakran beigazolódott időjárási jóslatok, babonás hie-. delmek, és helyet kaptak a fiatalok pajkosságai ls. A Luca szele Szegeden 1983 óta ismert. E névvel Illetik a december hónapban jelentkező szélviharokat. Ha december 13-a után ér Ide, akkor mögkésött a Luca szele. A fenti évben ugyanis olyan nagy vihar volt Szegeden és környékén, hogy megrongálta a felsővárosi templom tornyát, a város távolabban települt tanyáit betemette a felkorbácsolt homok. Ügy kellett kiásni őket. Luca napjától karácsonyig a kalendáriumba mindennap feljegyezték az időjárást. Amilyen idő volt 12 napon keresztül, olyan időt vártak az év 12 hónapjában. Ha december 13-án délelőtt napsütés van, ugyanolyan napsütés lesz január első felében is. Az asszonyok sokat ültek, hogy Jó kotlólk legyenek. A tyúkokat piszkafával megbökdösték, hogy egész évben sok legyen a tojás. Az udvaron kialakított körbe, hordóabroncsba szórták a kukoricát és a köleskását. Így nem tojtak szét a tyúkok. A házban összesepert szemetet nem vitték hi, az asztalra helyezett kosárba öntögették. Ebből a szemétből raktak minden kotló fészkébe, hogy nyugodtan üljön a tojásokon. Egész nap tilos volt a varrás, nehogy bevarrják a tyúkok fenekét. Nem szabad a házból kiadni semmit, nem Illik kölcsönkérni sem. Ezen a napon pénzt sem költöttek. Nagy virágcserépbe földet raktak, és búzát vetettek bele. Meglocsolták, és az ablakba tették. Karácsonyig szépen megnőtt. Karácsony böjtjén vacsoránál az asztal dísze volt. Temetőbe is vittek a legközelebbi hozzátartozók sírjára. A lucabúza feilődéséből következtettek a következő évi termésre. Ha nagyra nőtt, jó termést vártak. A búza zöldjéből két karácsony között minden reggel kevertek a tyúkok eleségébe, hogy szép legyen a tojássárgája. A lucapogácsa zsírral és tejföllel készült. A pogácsák egy részébe külön'éle értékű fémpénzeket raktak. A frissen sült pogácsákat leterítették, és a családi rangsor szerint, becsukott szemmel mindenki vett egyet. Ha pénzt talált, nagy örömmel eltette, és egész évben sok pénzt várt. Ha lány húzott ki pénzes pogácsát, azt jelentette, hogy a következő évben férjhez megy. Másutt annyi pogácsába szúrtak egy-egy lúdtollat, ahányan voltak a családban. Majd betették a kemencébe. Akinek a tolla legjobban leégett — hiedelmük szerint — az hal meg leghamarabb. Nagylányok 12 db papírszeletet vágtak és ráírták 12 legény nevét, majd gombócba gyúrták. Főzéskor amelyik gombóc leggyorsabban feljött a fazékban, a papírszeleten levő legény lesz a férj. Másik - változat szerint a 12 cédulát a févajba tették, és mindennap egyet tűzbe dobtak. A legutolsó cédulán szereplő legény veszi feleségül a nagylányt. Ügy készül, mint a Luca székel Má'g is mondogatják az olyan munkákra, amelyek a tervezettnél jóval tovább tartanak. Sokan nem is tudják, hogy e szólás mögött milyen gazdag hiedelemvilág van, amelyet Dugonics András, Kovács János és Bálint Sándor is följegyzett* A lucaszék olyan' bűvös tárgy, amelyet Luca napjától karácsonyig készítettek. Mindennap ke'lett rajta csinálni valamennyit. Tizenhárom határ tizenhárom-féle fájából faragták. Először a lapjával bajlódtak, majd a lébak következtek. Elvitték az éjféli misére. Rajta ülve meglátták a jövendőbelijüket, de a rosszakarókat ls. Végül is hazaszaladtak vele, és az előre befűtött forró kemencébe dobták. így nem kerülhetett a bűbájosok kezébe, nem árthattak annak, aki csinálta. A gazdag hagyományokból csak ízelítőt nyújthattunk. Korántsem törekedtünk teljességre. Törekvésünk arra Irányult, hogy leírjuk azokat a szokásokat, amelyekre a mai legidősebb generáció még emlékszik. Meg ügyeltük, hogy tartózkodóan beszéltek a Luca napjával kapcsolatos szokásokról. Amíg mindentől távol, elzártan élték a tanyai életformát, e hagyományok jelentették a változatosságot. A technika fejlődése fokozatosan szorítja háttérbe a funkciójukat vesztett hagyományokat. Börcsök Vince Hajnal madarak A Mecsekalján régen látott madarak tűntek fel ezekben a napokban: a magai, sziklás hegységekben élő hajnalmadaral|. A Kárpátok bércei között tanyázó színes tollú madarak ritkán Jutnak el az ország déli — enyhébb éghajlatú — vidékére. Feltehetően kemény hidegek várhatók a közeljövőben, és a hajnalmadarak ez elől vándoroltak a Mecsekaljára. P+ esett több példányát figyelték meg a rigó nagyságú madaraknak, amelyeknek tollazata alul sötétszürke, felül hamuszürke, fekete szárnyait pedig feltűnő piros foltok és fehér pettyek díszítik. A magányosan Járó madarak magas épületeken teleoedtek meg, s a falakon csüngve apró rovarókat, lárvákat, bábokat szedegetnek ki a hasadékokból és a repedésekhői,