Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-16 / 294. szám

2 Kedd, J975. december 16. radióthex I Külügyminiszteri tanácskozás Moszkvában O Moszkva (TASZSZ) 1 Tegnap, héfőn délután a szövi-t fővá­rosban me'-k',z16dött hét szocialista or­szág külügymin'szterelnek tanácskozási. A megbeszélésen Bulgáriát Petr Ml de íov, Csehszlovákiát Bohuslav Chnoupek, Len­it gyelorszlgot Stefan Olszowskt, Magyaror­szágot Pula Frgves. a Német Demokrati­kus Köztársaságot Oscar Fischer, Romá­niát George Macoveecu. a Szovjetuniót Andrej Gromiko képviseli. A találkozó hétfőn, moszkvai idő szerint ,dé'után négv órakor kezdődött a szovjet iKülügvminlsztórtóm Tolsztoj utcai ven­dégházában. Els<"ként Andrej Gromiko, a vendéglátó ország külügyminisztere érke­zett a színhelyre, a szovjet Külügyminisz­térium Vezető dtóloimtálnak táro'sávában. , maid egvmás után léntek be a többi hat szocialista ország külügyminiszterei. 4 A kölcsönös üdvözlések után a külügy­miniszterek és a kíséretükben levő diplo­maták a vendégház márványtermében fog­laltak helyet, egv tégláim alakú tárgyaló­asztalnál. Púja FYigves külügyminiszter az NDK és Bulgária külügyminisztere között foglalt helyet. A külügyminiszteri tanácskozás megnyi­tásén jelen voltak a szovlet saltó, a tele­vízió és a filmhíradó, valamint a tanács­kozáson részt vevő szocialista országok saitóiának kéovlselől ls. A hét szocialista ország külügyminiszte­reinek hétfői eszmecseréje több mint há­rom órát tartott. A miniszterek a moszk­vai televízió esti híradóiénak beszámolója szerint, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket vitatták meg, és ezen belül európai kérdésekkel foglal­koztak. Portugália Összehívták a Legfelsőbb Forradalmi Tanácsot Á Portugál Kommunista Párt KB állásfoglalása I # Lisszabon (UP1) Costa Gomes portugál ál­lamfő hétfőn rendkívüli ülés­re hívta össze a 15 tagú Leg­felsőbb Forradalmi Tanácsot Ezt megelőzően a Szocialista rárt és a Demokratikus Néppárt fe'szólította a fegy­veres erőket, hogy a katonák térjenek vissza a laktanyák­ba, és a politikát „bízzák a politikusokra". Katonai körök véleménye szerint a Legfelsőbb Forra­dalmi Tanács hajlandó ugyan lemondani egyes hatalmi po­zícióiról, de továbbra is meg akarja őrizni a kormányra gyakorolt befolyását. 40 Lisszabon (MTI) A Portugál Kommunista Párt ~ "Központi Bizottsága szombaton egész napos ülé­Sfp vitatta meg az ország­ban kialakult helyzetet. A Lisszabon melletti Alhandra­-ban megtartott tanácskozás­ról vasárnap este 21 oldalas Nyilatkozatot tettek közzé. -Elvi döntést hoztak arról, hogy 1976. első negyedében megtart'ák a PKP 8. kong­resszusát. A KB közölte: a kommu­nistáknak a kormányban való további részvétele attól függ. hogy milyen lesz a kabinet összetétele, és milyen funk­ciókat szánnak neki. A bárt nem vehet részt a kormány­bán, ha arra kárhoztatják, hogy olyan intézkedésekhez adja nevét, amelyekkel nem ért egyet. A kommunisták akár a kormányban, akár azon kívül mindig a dolgo­zók és a'néni tömegek érde­keit, a forradalom vívmá­nyait és a szabadságjogokat fogják védeni. •J A dokumentumban súlyos­ának ítélik meg a fasizmus -veszélyét. A KP elképzelhe­tőnek tartla azt is, hogy az ellenforradalmi erők az álla­mi és -a katonai apoarátus „fokozatos visszahódításával „legálisan" számolják fel a demokráciát, s azt is, hogy katonai puccsal ragadják magukhoz a hatalmat, ha ar­ra elég erősnek érzik magu­kat. A párt szerint szétfor­gácsolták a baloldali katonai erőket, megtorlással és át­szervezéssel felszámolták azo­kat a katonai egységeket, ame'yek szorosan együttmű­ködtek a néoi mozgalommal. A párt a fasiszta veszély kiküszöbölése érdekében a demokratikus erők alapvető kötelességének tartja, hogv ..elősegítsék a Fegyveres Erők Mozgalmának (MFA) átszer­vezését a demokrácia megvé­déséért". Utalnak jarrA. mi­lyen nagy veszélybe sodorta a demokráciát az MFA egy­ségének megbomlása. A szövetségi politika kér­déseit boncolgatva a PKP KB utal az új erőviszonyokra, majd állást foglal a proleta­riátusnak a dolgozó paraszt­sággal, a városi kispolgárság­gal, az értelmiségiekkel és bizonyos középoolgóri réte­gekkel való szövetsége mel­lett. A néoi mozgalom és az MFA szövetsége továbbra is aianvető a portugál forrada­lomban — áll a nyilatkozat­ban. A Szocialista Pártról a következőket írják: „A PS7P vezetőinek jobboldali állás­pontja miatt a demokratikus és a szocialista erők az anti­faslzmus Platformján politi­kai akrióegységbe kovácso­lódnak". A KB továbbra is a „reak­ció pártiának" tarttó a De­mokratikus N<pr>ártot (PPD) „jóllehet a PPD-hen bekö­vetkezett nagy törés arról tanúskodik, hogy sokan szem­behelyezkednek a fasiszta po­litikával". A PKP KB a pártélet bel­ső kérdéseivel foglalkozva megállapította, hogy „kevés az olyan tapasztalt és jól fel­készült káder, aki feladatá­nak magaslatán áll", s „né­hány terület közép szintű szerveinek társadalmi össze­szetéteie nem felel meg a párt túlnyomó többségében munkás összetételének". A propagandamunka terén „hi­ányosnak" nevezték azt, aho­gyan a párt „válaszol" a he­ves kommunistaellenes kam­pányra, a „közvélemény ide­ológiai megmérgezésére". Az ideológiai munkával kapcso­latban „elszánt harcot" hir­dettek meg a párt soraiban mutatkozó ..erős szektás ten­denciák" leküzdésére. „Küz­deni kell az imperializmus és a szociáldemokrácia Ideológi­ájával, * kommunista- . és szovjetellenességgel, a tár­sadalmi békéért és az osz­tályok kiegyezéséért hangoz­tató elvekkel, a balos oppor­tunizmussal és verbalizmus­sal szemben". PLENÁRIS ÜLÉS BECSBEN Tegnap délelőtt Bécsben bejelentették, hogy a NATO­országok kérésére ma, kedd­re összehívták a közép-euró­pai fegyveres erők és fegy­verzet kölcsönös csökkenté­séről tárgyaló testület ple­náris ülését. Hír szerint az ülésen a NATO-államok be­terjesztik Brüsszelben jóvá­hagyott újabb haderőc?ök­kentési javaslatukat. A leg­köze'ebbi plenáris ülést ere­detileg két naooal később, csütörtökön rendezték vo'.na. (MTI) CIONISTA PROVOKÁCIÓK Fokozódik az amrikai cio­nista szervezetek provokatív tevékenysége. A New York-i rendőrség szertót héttőn „is­meretlen személyek" bezúz­ták B'Ugária. Pakisztán és Thrífö'd ENSZ-képvi-elete épületének ablakát. Ezek az országok nemrégtben meg­szavazták az ENSZ-közgyű­lésnek azt a határozatai, amely a cionizmust a fajel­mélet egyik formáiénak mi­nősítette. (TASZSZ) NYUGAT-SZA KARÁBÓL KIVONULNAK A SPANYOL ALAKULATOK Tegnap kezdték meg ki­vonulásukat szárazíöldi és légi úton EL-Aiunból, Nyu­gat-Szahara közigazgatási központjából a még ott tar­tózkodó spanyol alakulatok. A nyugat-szaharai spanyol fegyveres erők ideigle­nes főhadiszállását a ten­gerparton, annak a helynek a közelében állítják fel, ahonnan december 28-án ha­jón távoznak maid a Kaná­ri-szigeteken levő Las Pal­mas felé. (Reuter) HARCOK ANGOLÁBAN A* Angolai Népi Köztár­saság nemzeti hadserege, északi lyányba előrenyo­"mtiiva. újabb telépüléseke' szabadított fel--az FNLA szakadár szervezet és a kül­földi intervenciósok uralma alól. A fegyveres erők ve­zérkarénak közlése szerint az ellenség súlyos veresé­geket szenvedett. (MTD pártkongresszus * Havanna (MTI) Magyar idő szerint vasár­nap este megérkezett Ha­vannába Mihail Szusrtovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizott­sága tagjának, a Központi Bizottság tttkárának vezet4­sével a kubai párt szerdán nvfló eteő kong-esszusán riszt vevő szoviet küldött­ség. A vendégeket a Jose Marti repül Ttéren Raul Costro, a kubai párt másod­titkára, Ca-los Rafael Rodri­guez, a KB-titkárság tagia, valamint a párt több más magas rangú vezetője fogad, ta. A Granma közli Mihail Szuszlov fénykénét és a kong-esszusi előkészületekkel foglalkozó anyagok bő terje­delmet szentelnek a szov­jet—kubai kapcsolatoknak. A kongresszus el'ttl m­ook hangulatát, a nemzetkö­zi szolidaritásról alkotott vé­leményeket jól tükrözi a Granma egvlk cikke, amely azt emeli ki. hogy a „kubai emberek mindvégig maguké, nak tudhatták a szocialista tábor aktív támogatását, csu­pán a Szovjetunió 255 ipari válla'at és egvéb létesítmény építésében működött, illetve működik közre. A szocialista világrendszer legnagyobb or­szága a forradoföm győzel­me óta 70 millió tonna kő­olajat, 55 ezer traktort szál­lított a szigetországba". Havanna kongresszusi láz-: ban ég. Megérkezett az. a kü­lönvonat, amelv a d*ii or­szágrész tartományainak kül­dötteit hozta a fővárosKa. A hárommilliós Oriente tarto­mányban ötve^ezT ember búcsúztatta a párt legfelsőbb fórumára utazó kommunis­tákat A csaknem ez°r kilo­méteres vonalon, fellobogó­zott városikon, falvakon. íin­neolő tömegek inte°e"sétől kísérve haladt át a kong­resszusi vonat. Övári Miklós Berlinben * Berlin (ADN) Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára az MSZMP és az NSZEP közötti idool 'gtói együttműködés rlméMtósé­ről folytatandó véleménv. és tapasztalatcserére vasárnap este Berlinbe érkezett, óvári Miklóst elkísérte úti ára La­kos Sándor, az MSZMP KB tagja a KB Társadalomtu­dományi Intézetének ieazga. tóia és Kornidesz Mtóáiy. a KB tudománvos. közoktatási és kulturális osztályának ve­zetője. A Szovlet Szolidaritási Bizottság küldöttségének látogatása hazánkban • Budapest (MTI) A Magyar Szolidaritási Bi­zottság meghívására de­cember 10—15. között hiva­talos látogatás tett hazánk­ban a Szoviet Szolidaritási Bizottság küldöttsége V. L. Kudrjavcev elnökhelyettes­nek. a Szovjetunió .Legfel, sőbb Tanácsa tagiának veze­tésével. A delegációt fogadta Harmati Sándor, sruVlagvar Szolidaritási Blzotttóg elnö­ke és dr. Nagv Gábor, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. BÁTYAI JENÓ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből KGST-bizottsági ülés # Minszk (TASZSZ) jy A KGST élelmiszeripari állandó bizottságának 25. Áilését 1975. december 8—12. között Minszkben rendezték. Az ülésen részt vett Bulgá­ria, Csehszlovákia. Kuba, Lengyelország, Magyaror­szág. Mongólia, a Német De­mokratikus Köztársaság. Ro­• mánia, a Szovjetunió dele­: gációja, valamint a KGST és a jugoszláv kormány közöt­ti egyezménynek megfelelő­en Jugoszlávia képviselője is. A bizottság a KGST-tag­államok élelmezési termelé­sét szolgáló távlati együtt­njűködési javaslatukat vitat­ta meg. Jóváhagyta az egyes élelmiszerek termelésénél al­kalmazott, konzerv álószer sokoldalú nemzetközi gyár­tásszakosításéról szóló egyezménytervezetét. Elfo­gadta az egyéb élelmezési termékek gyártásszakosítási munkáinak további prog­ramját. Megvizsgálták egyebek közt a KGST-tagállamok cukoriparának 1990. évig szóló műszaki fejlesztésé­vel kapcsolatos kérdéseket. Áttekintették az egyes élel­miszeripari ágazatok üzemei termelési folyamatainak gé­pesítési. és automatizálási kérdéseit. A bizottság jóváhagyta az 1976. évi munkatervet. A bizottság ülésének részt­vevői meglátogatták Belo­russzija hús-, tej-, hal- és sütőipart üzemeit. 19. Az Alföld-fásítás két kiemelkedő személyisége, Kaán Károly és Kiss Ferenc mellett, több kiváló erdömér­nököt tartunk számon, akik a kivite­lező munkálatokban értek el elévülhe­tetlen érdemeket. Ezek sorában az él­re kívánkozik Kallivoda Andor, aki 1919-ben került kapcsolatba Szeged­del, 111. erdészetével. Kallivoda Andor Ujszászon született 1866. augusztus 21-én. Középiskolai tanulmányainak befejeztével a Sel­mecbányái akadémiára iratkozott be, és ott szerezte meg oklevelét 1890­ben. Diplomájának megszerzése után előbb Aranyosmaróton, majd Nagya­tád erdészetében dolgozott. A Szabad­ka .városi erdészet erdőmesteri állását 1896 és 1915 között töltötte be. Innen négy évre Besztercére került vissza, és tulajdonkénpen a háborús viszo­nyokat követően került Szegedre Kiss Ferenc révén. Itt az ásotthalmi erdőben dolgozott, mint gyakorlati irá­nyító szakember, Kiss .Ferenc szak­mai utasításait messzemenően betart­va. A háborús viszonyok feloldódásá­val, 1921-ben megpályázta a kecske­méti erdőigazgatóság vezetői állását, amit el is nyert. Az Alfö'd-fásitás programjában kecskeméti állásában is aktívan részt vett, és a szegedi ta­pasztalatokat eredményesen alkalmaz­ta az ottan, homoktalaj megkötésére. Kecskeméten halt meg, 70 éves ko­rában, 1936. január 11-én. Napidíjas erdészként került Szeged­re Kerkápoly Géza erdőmárnök, 1928­ban. Ettől az időtől-kezdve, szinte ha­láláig minden tevékenvsége az Alföld homokiénak megkötésére és a pusz­taságok fásítására irányult. Kerkápoly Géza a Veszprém megyei Monoszlón született, 1896. február 12­én. Édesapja, aki szerény birtokán gazdálkodott, öt gyermeket nevelt fel. Szülei elszegényedett hétszilvafás ne­mesivadékok voltak, akiknek őseiről Eötvös József a Bakony című mun­kájában ír. Dédapja, Kerkápoly Ist­ván, Zala vármegye első alispánja volt. Iskoláit Pápán, Sopronban és Selmecbányán végezte, de nem ilyen egymásutánban, mert a szegénység és a háború kiadósan beleszólt Kerká­poly életébe. Az első világháború ide­jén, 1915-ben behívták katonának, és 1918-ig katona volt, miközben 1916­ban megsebesült. A Selmecbányái akadémiára 1918-ban iratkozott be, de tanulmányait a többszöri megszakítá­sok miatt csak 1927-ben tudta befe­jezni. Szegeden Kiss Ferenc mellé ke­rült, és tíz éven volt napidíjas er­dész. A szilárd jellemű tudós nagy ha­tással volt rá. Kilátástalan helyzetéből sehogysem látott kiutat, és 1937-ben a kivándorlás gondolatával foglalko­zott. Kiss Ferenc hatott rá, mondván, hogy a magyar mérnököknek itthon kell produkálniuk. Előzőleg a bölcs tanítómester két ízben is kijárta, hogy a Földművelésügyi Minisztérium 1933 és 1931-ben Lengyelországba kiküldte tanulmányútra. A szegedi erdőhiva­tal vezetőjévé 1939-ben végre kinevez­ték. és ettől kezdve válhatott igazán a Kiss Ferenc által megkezdett fásí­tás lelkes továbbfolytatójává, amit ko­rábban Ma tusovi ts Péter töltött be. Az. igazgatóság abban az időben a mai Dugonics tér és Tolbuhin sgt. sar­kán levő házban volt. Az erdőhivatal alkalmazottjai közül 1914-ben egyedül ő maradt a helyén. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945 márciusában az erdőigazgatóság, az erdőfelügyelet és az erdőhivatal együttes vezetésével bízta meg. így hatásköre Baiától Bé­késcsabáig terjedt ki. Erdőfőtanácsos­sá 1917-ben nevezték ki. Az Erdőte­lepítő Állami Vállalat vezető főmér­nökévé nevezték kl 1951-ben, majd a következő évben hasonló szervezetet boz létre Hódmezővásárhelyen. Nyug­állományba 1966-ban helyezték, de to­vábbra is vállalt munkát. Tanított az erdészeti technikumban, dolgozott a különböző erdőrendezőségeknél. A kellemetlen mellőzés nem törte meg Kerkápoly szakmai elhivatottsá­gát. Egész sor új szaktémát dolgozott fel és jelentetett meg hazai szakfo­lyóiratokban. Részt vett Szeged vá­ros erdőgazdálkodása történetének megírásában. Az Alföld-fásítás kézi­könyvének 5. fejezetét ő írta, de szak­cikket jelentetett meg a Szeged kör­nyéki homokfásítás tanulságairól ls. Tervet dolgozott ki a rendezőpályaud­var előtti bombatölcséres terület li­getesítésére. Szakcikkel mellett a sze­gedi napilapokban is szívesen közölt ismeretteriesztő írásokat. Kerkápoly Kiss Ferenc mellett a szegedi homoktásítás legkövetkezete­sebb harcosa volt. A sokszor megnyil­vánuló bürokratikus, a fásítás ügyét egyáltalán nem szolgáló rendelkezé­sekkel mindig bátran szembeszegült. Sok száz hektár erdő létét köszönhet­jük munkásságának. Szakmai és pub­licisztikai cikkeiből is kiviláglik, hogy korát megelőző éleslátással küzdött a fásításon keresztül Szeged környeze­tének védelméért. Szegeden, 78. élet­évében hunyt el. 1974. február 11-én. Kiss Ferenc másik hűséges mun­katársa Fodor Gyula erdőmérnök volt. akinek nevét szintén kötelessé­günk megemlíteni. Az erdőigazgatóságot 1944-ig Vend­rő Gyula vezette. Itt dolgozott erdőíő­ta"ácsosként Stieber Lajos erdőmér­nök. Az egyik nagy erdészeti jogalkotónk, Bedő Albert nevét viseli ma az ásott­halmi erdőgazdasági szakmunkáskép­ző intézet. Az intézet falán nemrégi­ben, 1975 szeptemberében leplezték 'o Takits Ferenc emléktábláiét. Takáts Ferenc a Tanácsköztársaság idején a soproni erdő- és bányaméroöki főis­kolán az ifjúság vezetője volt. Később mint tanár évtizedeken keresztül er­désznemzedékeket nevelt. Ezenkívül, mint mérnök, elévülhetetlen érdeme­ket szerzett az alföldi táj kietlen ho­mokvidékeinek fásításában. 1972-ben halt meg.

Next

/
Thumbnails
Contents