Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

» 91 Vasárnap, 1975. december 14.' Kék bölcsőben ifjú állampolgár V. BUDÁN: TROJKA (A TASZSZ BUDAPESTI FOTÓKIÁLLÍTÁSÁRÓL) Aszfaltos úton a zöldbe „Vissza a természethez !*\ „Műveljük kertjeinket!" A felvilágosodás óta nem akad nemzedék, amely ne áhítozná vissza a tiszta levegőt, a napfényt, a hűs forrást és a zöld lombét. Nekünk megadatott, hogy még 70—80 évesen is álmodozhatunk ezekről a „boldog" időkről, miközben ablak mögül lessük a pöfékelő gyirkéményt és szívjuk a füstjét, madárfütty helyett aszfaltfúró gép és autóbusz szolgáltat mindehhez, kísérőzenét, áttetsző, tiszta forrás helyett klóros vizet kortyolgatunk, s ha valamirevaló erdőt akarunk látni, és szívni szeretnénk virágok illatát, kilométereket kel! utaznunk. Való Igaz; sima aszfaltos űton, benzin hajtotta négykerekű kocsin. És vihetünk magunkkal konzerveket. spirituszégőt vagy kis gázpalackot, bepakolhatjuk a rádiót, a magnót, a hordozható tévét, civilizált ember módjára Csakhogy ritkán utazhatunk a terebélyesedő város zsugorította zöld. be, hogy kiszellőztessük magunkat. Munkánk, mindennapos elfoglaltságunk a városhoz köt. Márpedig az általa kínált civilizációnak ára van. Csak nem fizettünk-e túl magas árat többet akarásunkért, kényelmünkért? Nem mondtunk-e le eközben apránként a természet adománvair I. melyeknek mi is részei vagyunk és életünk törvényei szerint nem lenne szabad feszegetnünk az együvé tartozás bilincseit. A tudomány megálljt parancsol ezen az úton, de hova. merre tovább? Erről ls beszélt dr. Bakács Tibor, az Orvostovábbképző Intézet professzora a SZAB Urbanisztikai Munkabizottságának legutóbbi ankétján. A környezet az emberben magában is tükröződik A szervezet optimális működésének feltétele a környezettel való megfelelő kapcsolat. De mire való kongatni a vészharangot, amikor az átlagéletkor napjainkban több, mint háromszor annyi, mint a természeti környezetben élő őseinké volt? Nem vészharangot ütögetnek a tudások, főként n~m teszik ezt Magyarországon. Figyelmezető csengettyűszók ezek. amelyekből. ha nem figyelünk oda •dejében. nag- obb lármát is lehet csannf. De ki tudja, akkor lesz-e eredménye. A jelenlegi helyzet tehát ez: magas az átlarélHkor és rohamos iramban nő a népszaporulat. Ilonnon indult el ez a tendencia? A tteknmeron szerint 1348han a firenzei pestis magnegyedei te a lakosságot. Egyesek szerint 1352-ben érte el a járvány az angol szigetet. Az emberrel a munkaerő is elhullt A társadalmi okokon Wv*M HroíV'áro ez is « fejlődés felé' Jtérxysaerftettei* a céheket. Erre az időszakra tehető ugyanis a manufaktúrák, a munkáskezet helyettesítő eg> szerű gépek megjélenése. Ugyanakkor az iparosodás kezdetleges fokát és a vele együtt járó városiasodást pedig érdekes jelenség kísérte: 1500-ig megdupláz dott az emberiség eddigi lélekszáma. 1800-tól az ipari forradalom hatására robbanásszerűen fejlödnek a városok, szívják magukba a környék lakosságát. A századforduló fordulópont az emberiség életében is: a tudomány és a technika fejlődése lehetővé teszi, hogy a járványok nagy részének leküzdésével egyre magasabb legyen az átlagéletkor. Ugyanakkor ettől kezdve egyre erőteljesebben fejtik ki ellenhatásukat az ember teremtette mesterséges környezet ártalmai. A becslések szerint 1965-től 2000-ig 3,5 milliárdról.? milliárdra nő az emberiség lélekszáma, tehát már 35 év alatt megduplázódik. 2003-ben a 7 milliárdnyi emberiség fele, tehát amennyi ember tíz éve az egész földgolyót benépesítette, városokban fog élni. Méghozzá egyre több sokmilliós városban. Ha ugyanezen az úton haladnánk tovább, a füsttől, koromtól beláthatatlan lenne a jövőnk is. Milánó messze földön híres napsugaras város volt egykcr — ma átláthatatlan füsttömeg. A New York-i Manhattenben sincs napsütés, a szupermesterséges környezetben fokozott az urbanizációs ártalom. Hasonló gondokkal küzd a nagy népsűrűség miatt Párizs és már Budapest is. A városlakó emberek ilyen mérgekkel teli övezetekbe kényszerülnek. A környezetnek ezek az úgynevezett mikroártaimai nem engedik az életkor továbbnövekedesét. Jelenleg úgy tűnik, hogy aki elérte a 60. évet, van esélye arra, hogy megélhet 80 esztendeig is. Ugyanakkor egyre nyilvánval bb, hogy például a tumorokat a kipufog gáz alkotórésze, a benzinpirén okozza. Nem véletlen hát, hogy bizonyos városellenes nézetek is szárnyra keltek, többek között a kertvároshirdetők elképzelései. Jelszavuk: ki a városból! Az 1967-ben Torontóban megrendezett első urbanizációs világkongresszuson három világrésznagyságú ország képviselői felvetették: telepítsük az ipart a prérire. És akkor mi lesz? — hangzott el a kézenfekvő kérdés. A válasz: ott lesz a város. A keleti tengerparton. Bostontól Washingtonig 100 millió embr él, akiket rém'átomás gyötör. Úgy vélik. 2050-re néhány szuperóriás város alakul itt ki és a mezőgazdaságot a megmaradt kis hézagokla* préselik s* Ezek a nézetek azonban megbuktak. A megcldás nem a városok megszüntetése és nem a zöldterület, a mez gazdaság kiszorítása. Humanizálni kell a városokat. Mit jelent ez? Többek között a helyes településszerkezetet. Álljon itt példának New York A belvárostól, az ipar otthonául szolgáló külvárostól 40— 50 mérföldre négy kertvárosban lakik 8 millió emter. De jelenti a humanizálás a fokozott, szigorú intézkedésekot, s következetes betartásukat. Hogv ne forduljon elő az. ami Detroitban: a gépkocsigyár annyira megszennyezte a közeli folyó vizét olaiial hogy hídja meggyulladt és leégett. Ja. pánban százával haltak meg az emberek miután ettek bizonyos halakból. A hozzátartozók első fokon elvesztették a pert, másodfokon megnyerték: kiderült, hogy a csáváz szert gyártó üzem higanyt engedeti az egyik öbölbe, s az innen kifogott halak kerültek a niaert., aztán az asztalokra ... De ne menjünk túl mess'ire: figyelmeztetett már bennünket is a balatoni halpusztulás. s Békéscsabán a talajból szivárgó gáztól felrobbant a víztorony. Hogvan tud 1a hát az ember az ellene fordulj technikát csupán hasznot hajtővé változtatni? Ügy, hogy ne a városiak'k szedjék a sátorfájukat, ha üde, tiszta levegőre, iható vízre és megnyugtató zöldre vágvnpk. A termelés technikáját kell olyanná tenni, amely eleve megkíméli a környezetet a szenn""z"dóstől. Semmiféle káros terméket nem szabad kiengedni a gyárból, a telepről 6em a kéményen át. sem a csatornán keresztül. Az már akkor a mienk, az egész emberiségé, ártalmaival, az okozott gondokkal egvütt. Szükséges a mezőgazdaság kemízálása. de talán helyesebb lenne úgy fogalmazni: szükséges a kártev'k elleni küzdelem. Ennek egyik ideális módja a biológiai védekezés lenne. Hogy egészségesen élje le életét a városi ember, ahhoz az is szükséges, hogv alkalmazkod óképescége is segítséget kapjon. Ez pedig a várostervezők tudatos környezetvédelmi tevékenységétől függ, áttol, gondolnak-e arra, hogy a lakótelepek zaját lehetőleg minimálisra csökkentsék, hogy ne szürke betontom'-ök meredezzenek. amerre csak a szem ellát, és az úgynevezett „hulladékhőtől" se szenvedjenek »2 emberek a nap 24 óráián keresztül. S nem mindegv az sem, hogy milyen a szem'életük a városért felelős vezetőknek: Dunaújvárosban néldéul nin^s hónap hogy ne kellene harcolni azért az erdőért, amelyet annak Idején nagy n"t,ot',ti „ndeWtovőrögíek" az erőmű és a lakótelep közé. Mi. stagtalek nedie. úgv űnik, bátran btoik-toh,ttunk- e'k<szűTt a város á'talános rendezési tervének részeként a zöldövezeti terv is, s a megval ésulás sem várat sokáig magára. CHIKÁN AGNES , Az anyakönyvvezetőn nemzetiszínű szalag. A család és a társadalom eltéphetetlen kapcsolatéról beszél. A nevükre váró csöppségek régi. kék parasztbútorokat idéző kicsiny bölcsőkben várják az eseményeket. Piros nyakkendős úttörők k .rusa köszönti az ifjú állampolgárt, kék nyakkendővel fogadják máris soraikba. A névadó szül knek vörös szegfűcsokor jár. s habzó pezsgőt ürítenek a picinyek egászs igére. Mindez a jelenetsor szinte mindennapos a városi tanács I. kerületi hivatalának reprezentatív termében. Az emberek ősidők óta megünneplik a legkisebb közösség, a család jeles napjait. Születés és halál, há :asságkötés és évfordulók minden nép történetében szép szokásrendszereket alakítottak ki. Napjainkban keressük a szocialista család bensőséges ünnepeinek új tartalmi töltését és formai kereteit. Ennek szellemében alakultak a múlt években országszerte a családi és társadalmi eseményeket rendező intézetek. Társadalmi igények sürgették megvalósításukat, s a kezdeti eredmények bizonyítják, hogy az intézetek rendezvényei megfelelnek a párt- és kormányhatározat előírásainak, keretein belül sok új színfolttal gazdagodott, házasságköt ós és névadás, élményekben bővelkedő eseményeket jelentett a családok számára minden egves rendezvény. Jelentős feladatot vá'lalnak ezek a szervek a társa lalmi tudat formálásából és a szocialista em'ertícus nevelésének feladataiból. Céljuk, hogy a rendezvények családközpontúvá váljanak, a családokkal. mint ügyfelekkel szemben tanúsított humanitásukkal, örömükben. bánatukban való együttérzésükkel a rendezvények tartalmi és formai egységének színvonalemelésével mind nagyobb népszerűségre tegyenek szert. Új feladatokat kell teljesíteniük a családi és társadalmi eseményeket rendező intézeteknek. ám kapcsolódnak is a népi kultúra hacyomáqyvilágához, az ősi szokásokhoz. Nemcsak felkutatják, gyűjtik, de össze is állítják és be is mutatták a hajdani család jeles napjainak megannyi eseményét, mozz-n'tát. Ugyanakkor felv'ataik között szerepe] a társada'mj események rendezése, szervezése is. mint például a nemzetközi nőnap, a gyermeknap megünneplése, valamint a jubileumi ünnepségek, élüzemavatók. kitüntetést adományozó aktusok, személyi igazolványok és szakmunkás-bizonyítványok átadása, koszorúzások, emléktábla- és szoborleleplezések stb. Felmerül a kérdés, mi kell ahhoz, hogy egy család ma életének fontos eseményeit — házasságkötés, névadó ünnepség, házassági évforduló, polgári temetés stb. — az intézet segítségével bonyolítsa? Milyen igényeket kell kielégíteni az intézet munkatársainak? A ma embere is igényli az ünnepeket, s nagyon fontos, hogy a család fontos eseményei megfelelő tartalommal telítődjenek és emlékezetes formát öltsenek. Az intézet munkája szolgáltatás. Vállalják a rendezvények szervezését és lebonyolítását, s ezenkívül Igyekeznek minél maradandóbb érzelmi élményt nyújtani. Lehetőségeik egyre bő. vülnek. A szegedi családi, és társadalmi eseményeket rendező Intézetnek 500 lemeze van. 90 tagú gyermekkórusa, női kara, hangszeres csoportja, versmondói, iroda'mi köre szerveződött. Egyegy házasságkötésen vagy név. adó ünnepségen Petőfi Sándor, József Attila, Nagy László, Weöres Sándor verseit, Bach, Mozart, Beethoven, Bartók műsmí hallhatják. Kapcsolatot resnek a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola nemrég alakult népművelési tans ékével annak érdekében, hogy még tudatosabban még sz.rvezettsbben tudjanak részt vállalni a szocialista tudat alakításából, formálásából. Amikor a fejlődés mértékéről érdeklődtem. Kerek Atdla, az Intézet igazgatója beszédes számadatokat mutat. 1972. július elsején alakult a családi és társadalmi eseményeket rendező iroda Szegeden, s 1973. decemberében költöztek a Lenin körúton levő reprezentatív helyiségükbe. 1973ban 75 rendezvényt bonyolította le, melyeken 154 különféle szolgáltatást szerveztek. Ez a s'ám a következő évben már 1751 rer. dezvónyre és 4703 szolg iltatásr rúgott, mig ez év december elejéig 2245 rendezvény szervezés-5 vállalták 5506 szolgáltatással. Tán ennél is beszédesebb az a tény, hogy az intézet által szerveze t családi rendezvén veken egy év alatt megfordult Szeged teljes la kossága. Természetes, ez csak lelkiismeretes, önfeláldozó munkával, nagyfokú szervezettséggel lehetséges. A családi és társadalmi eseményeket rendező irodának nincs külön rendezvényterme a városban. Eseményeiket a három kerületi anyakönyvi hivatal házasságkötő termében, illetve Tápé. Algyő Kiskundorozsma és Szőreg házasságkötő termeiben bonyolítják le Sok vállalat, üzem és Intézmény fordul közös névadó finnen lebonyolításának megszervezésével az intézethez. Jelentős eredményként könyveljük el, hogy ezeket a névadó ünnepségeket már nem csupasz, és ételszagú ebédlőkben, hanem klubokban, kulturált körülmények között rendezik. Mintegy 100 tár. sadalmi aktivista szervező és felvilágosító munkája, segíti, hogy az intézet munkájával és szolgáltatásaival minél több üzemben és vállalatnál ismerkedjenek meg. A szegedi intézet egyik legfőbb törekvése, hogy állandóan megújítsa szolgáltatásainak tartalmi és formai módszereit, emelje színvonalát. Ennek érdekében 1975-ben minden kisgyereknek, akinek névadó ünnepségét az intézet szervezte, csillagképpel díszített emlékplakettet nyújtottál? át A következő évre új emléklapot nyomnak, s minden bizonnyal a gyarapodó lemeztár a gltárkísírettel előadott, megzenésített versek, a hangszeres csoport és az Irodalmi együttes még mélyebb és emlékezetesebb élményt nyújt a családoknak. A szegedi intézet munkájának, szolgáltatásai színvonalának állandó emelkedése, az események száma, dolgoz'inak lelkesedése, eddigi nagyszerű eredményei a::oka, hogy itt rendezik meg de. cemher 15 és 17. között az I. dél-magyarországi tájkonferenciát, melyen hat megye — Baranya, Bács-Kiskun. Békés. Csongrád, Somogy és Tolna — családi és társadalmi eseményeket rendező intézeteinek munkatársa! vesznek részt. Előadásokon és kötetlen beszélgetéseken cserélik ki tapasztalatalkat s formálják 'közösen a továbblépés lehetőségélt. X. U * A