Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

2 Vasárnap, 1975. december 14.' mifftk t RÁDIÓJELEK MSZBT-KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT MOSZKVÁBA Tegnap, szombaton Nagy Mária főtitkár vezetésével Moszkvába utazott az MSZBT küldöttsége, hogy részt vegyen a Szovjet—Magyar Baráti Társaság IV. össz-szövetségi konferenciáján és aláírja a két társaság 1976— 1977. évre szóló együttműködési egyezményét. (MTI) KGST-BIZOTTSAGI ÜLÉS EGERBEN A KGST gépipari állandó bizottságának 13. energetikai gépgyártás szekciója december 8—13. között Egerben tartotta meg 17. ülését. A tanácskozáson részt vett Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Románia és a Szovjetunió delegációja. A 13. szekció munkája szombaton a tanácskozás jegyzőkönyvének aláírásával zárult. (MTI) LETETTE AZ ESKÜT A SPANYOL KORMÁNY Az új életre keltett spanyol monarchia első kormánya szombaton letette a hivatali esküt A miniszterek előbb az uralkodónak esküdtek hűséget, majd a falangista mozgalom elveinek, végül a királyság törvényeinek betartására tettek ígéretet. Kötelezték egyúttal magukat arra, hogy titkoban tartják a minisztertanácsi vitákat. Az új kormány tagjai délután foglalták el hivatalukat. (AFP) A PORTUGÁL MINISZTERTANÁCS DÖNTÉSEI A portugál kormány szombaton közleményben Jelentette kl, hogy a pénteki minisztertanácson hozott döntések értelmében korlátozza a földkisajátításokat, s egyúttal engedélyt adott a gazdálkodók vasárnapra tervezett földbirtokkisajátítás ellen tiltakozó megmozdulásához is. A Rio de Mayorba összehívott gyűléstől a Portugál Kommunista Párt elhatárolta magát. A közlemény a továbbiakban bejelentette azt is, hogy a minisztertanács jóváhagyta katonai személyek kinevezését a rádió és televízió igaz. gató tanácsának élére. (UPI) HEVES HARCOK BEJRÜTBAN A libanoni biztonsági erők szombaton nyilvánosságra hozott közleménye szerint Bejrút legtöbb körzetében változatlan hevességgel folynak a harcok és a lövöldözések. A szembenálló felek nehéz és könnyűfegyvereket egyaránt bevetnek. A szombati öszszetűzésekben húsz személy vesztette életét és többen megsebesültek. A politikai pártok képviselőit tömörítő koordinációs bizottság szombaton ismét ülést tartott, hogy megoldást találjon a harcok beszüntetésére. (Reuter) Az SZKP KB jóváhagyta a szovjet népgazdaság 10. ötéves tervégek tervezetét # Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága jóváhagyta az SZKP XXV. kongresszusa alapvető irányelveinek tervezetét a szovjet népgazdaság fejlesztéséről az 1976—30-as évekre. Az okmány a többi között leszögezi: a 10. ötéves terv fő feladata, hogy továbbra is megvalósuljon a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális éle-színvonalát célzó irányvonala, amely a társadalmi termelés dinamikus és arány >s fejlesztésén, hatékonyságának növelésén, a tudományos és műszaki fejlesztés meggyorsításán, a munkatermelékenység növelésén, valamint a munka minőségének általános és sokoldalú javításán alapul. A tervezet rámutat, hogy a szovjet nép valóra váltva az SZKP XXIV. kongresszusának határozatait, a lenini párt irányításával újabb hatalmas lépést tett a kommunista építés útján. Jelentősen megnövekedett az ország gazdasági kapacitása. Tovább emelkedett a nép életének anyagi és kulturális színvonala. Jelentős sikerek születtek a külpolitikában, a XXIV. pártkongresszuson kidolgozott békeprogram megvalósításában. Az SZKP Központi Bizottsága, összegezve a szovjet népgazdaság iejlődésének alapvető eredményeit, a most befejeződő 1971—75-ös ötéves tervidőszakban, többek közt megállapítja: A kilencedik öteves tervben a Szovjetunió gazdasága gyors ütemben, kiegyensúlyozottan fejlődött. A nemzeti jövedelem 28 százalékkal, azaz 76 milliárd rubellel növekedett. A növekedés négyötöde a munka termelékenységének emelkedéséből származott. A reáljövedelem 24 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak bére átlagosan 20, a kolhozokban dolgozók munkájának ellenértéke 25 százalékkal növekedett. Elmélyült a szocialista országokkal, mindenekelőtt a KGST-tagállamokkal kialakított együttműködés. Következetesen megvalósul a szocialista gazdasági integráció komplex programja. A tervezet az 1976—80-as évekre az alábbi alapvető feladatokat tűzi ki: 1

Biztosítani kell a tár• sadalmi termelés állandó növekedését és struktúrájának tökéletesítését. 24 —28 százalékkal Kelt növelni a nemzeti jövedelmet. 2

Intézkedések egész • rendszerét kell megvalósítani a nép jólétének további emelése ériekében. Az egy lakosra számított reáljövedelmet 20—22 százalékkal kell növelni. 3

Biztosítani kell a tár. sadalmi termelés hatékonyságának és Intenzitásának növelését, lokozottabb takarékosságra van szükség a népgazdaságban. J Fokozni kell a tudora mányos és a műszaki fejlesztés ütemét, mint a társadalmi termelés hatékonysága és intenzívebbé tétele fokozásának döntő feltételét, g Tökéletesíteni kell a sát. népgazdaság irányítá/ Intézkedéseket kell kldolgozni és megvalósítani a környezetvédelemmel kapcsolatban, ésszerűen kell kiaknázni és újratermelni a természeti tartatékokat. 7

Következetesen fejlesz• teni és mélyíteni kell a sokoldalú együttműködést a szocialista orszigokkal, elő kell mozdítani a szocialista világrendszer megszilárdítását Bővíteni kell a gazdasági, a tudományos és a műszaki kapcsolatodat a fejlődő országokkal, és az Iparilag fejlett tőkés államokkal. Az ipar fő feladata, hogy minél teljesebben kielégítse a népgazdaság és a lakosság szükségleteit jó minőségű termékekkel, biztosítsa a termelés műszaki felújítását, és intenzívebbé tételét minden egyes iparágban. E feladat megoldása végett az ötéves tervidőszak alatt 35— 39 százalékkal kell növelni az ipari termelés , ezen belül 38—42 százalékkal a termelőeszközök gyártását. 30— 32 százalékkal pedig a fogyasztási cikkek előállítását. Minden' ipaéágban az eddiginél jóval több fogyasztási cikket kell előállítani. 30— 34 százalékkal keli növelni a munkatermelékenységet az iparban. A tervezet ezután megállapítja: a mezőgazdaságban fő feladat, hogy biztosítsák a mezőgazdasági termelés további növekedését és stabilitását, mindenképpen fokozzák a földművelés és az állattenyésztés hatékonyságát abból a célból, hogy minél teljesebben elégítsék ki a lakosság szükségleteit, élelmiszerekben és az ipar szükségleteit nyersanyagokban, hogy mezőgazdasági termékekből megfelelő állami tartalékokat halmozzanak fel. A tervezet előirányozza, hogy a mezőgazdasági termelést évi átlagban az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 14— 17 százalékkal növeljék és évente átlagban összesen legalább 215—220 millió tonna szemesterményt takarítsanak be. Az okmánytervezet magában foglalja a szociális fejlesztés és az életszín vonalemelés széles körű programját. Előírja a többi között, hogy a munkások és az alkalmazottak átlagbéréi 16— 18 százalékkal növeljék, és az ötéves tervidőszak végéig legalább havi 170 rubelre emeljék. A kolhoztagok jövedelmei átlagosan 24—27 százalékkal növekszenek. összesen 545 —550 millió négyzetméter lakást építenek. Az okmány aláhúzza a szocialista gazdasági integráció nagy jelentőségét. Tervbevették, hogy a Szovjetunió és az érdekelt KGST-országok tovább fáradoznak azon, hogy közösen és komplex módon oldják meg a feladatokat az alapvető nyersanyagfajták, a fűtőanyagok, a gépgyártási termékek, a fogyasztási árucikkek kiaknázásának és termelésének szélesítésében, valamint a közlekedésnek, a közösen kidolgozott hosszútávú célprogramok alapján történő fejlesztésében. Következetesen kialakítják a közös tervtevékenység újabb irányait, a KGST-országokkal való együttműködés gyakorlatában bevezetik a termelési és gazdasági kapcsolatok jóval hatékonyabb szervezeti formáit, aktívan kiaknázzák a termelés nemzetközi szakosításának és kooperációjának lehetőségeit. Biztosítják a szorosabb koordinációt és az erők egyesítését a Szovjetunió és a KGST-országok között a tudományos és a műszaki fejlődés feladatainak megoldására. A különböző társadalmi rendszerű államokkal való békés egymás mfilett élés elveiből kiindít Va, és a nemzetközi feszültség enyhülésével számolva, az okmánytervezet kilátásba helyezi a kereskedelmi, valamint a kölcsönösen előnyös gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés további fejlesztésit hosszú lejáratú alapon az iparilag fejlett tőkés országokkal. Az okmány kimondja, hogy feltétlenül realizálni kell az európai biztonsági és együttműködési konferencián elfogadott záróokmány tételeit, amelyet szerint bővíteni és mélyíteni kell a nemzetközi együttműködést a gazdaság, a tudomány és a technika területen, a környezetvédelemben és más területeken. Az okmány végezetül leszögezi: az új ötéves terv megvalósítása még jobban megszilárdítja a Szovjetunió nemzetközi pozícióit, előmozdítja a szocialista világrendszer további erősödését és azoknak az erősnek a2 öszszefogását. amelyek a békéért és a társadalmi fejlődésért harcolnak. Két értisedünk as ENSZ-ben Húsz eaztendeje éppen, hogy 1955. december 14-én újra az ENSZ New York-i palotájának nagytermében új tagok jelentek meg, közöttük Magyarország képviselői is. Sok esztendő következetes és határozott politikai támogatása kellett a Szovjetunió részéről ahhoz, hogy hazánk Is elfoglalhassa helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az ENSZ-hez ugyanis már 1947. április 22-én elment az a levél — az akkori magyar külügyminiszter írta az ENSZ főtitkárának —, amelyben az ország bejelentette: kormányunk elfogadja az ENSZ alapokmányában foglalt kötelezettségeket, aláírta a békeszerződést, és kéri, vegyék fel az ENSZ tagjai sorába ... A magyar jelenlét a világszervezetben mindig a béke, a megértés, a problémáknak tárgyalások útján való megoldása gondolatát szolgálta. Ha valaki végigpillant az ENSZ elmúlt húsz évének történetén, esztendőről esztendőre megtalálja a magyar külpolitika aktivitásának jeleit. 1963ban Magyarország képviselőjét választották meg az I. számú politikai bizottság alelnöki tisztére; 1965-ben hazánk képviselője ugyanennek a bizottságnak elnöke lett. 1966-ban a magyar küldöttség tagját választották a közgyűlés egyik alelnökévé, 1968-ban és 1969-ben hazánk is tagja volt az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Felsorolni is alig lehet azokat a javaslatokat, tervezeteket, amelyeknek kezdeményezői vagy társszerzői voltunk. Kgt évtized fordulója táján, az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszakán külügyminiszterünk, Púja Frigyes joggal emlékeztethetett arra, hogy az enyhülés, a békés egymás mellett élés térhódításában a szocialista országok sorában hazánknak is szerepe volt. „A Magyar Népköztársaság kormánya rendkívül nagy jelentőséget tulajdonit mind az európai biztonsági értekezletnek, mind az ott elfogadott záróokmánynak. Az a véleményünk, hogy az aláíró országoknak az elkövetkező hónapokban és években mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a záróokmány rendelkezéseit átültessük az életbe" — mondotta a többi között a magyar külügyminiszter, és ezen a jubileumi ülésszakon beszélt az EN3Z-alapokmány elveinek tiszteletben tartásáról, hangoztatta, hogy az ENSZ alapokmánya most is alkalmas a világszervezet céljainak és elveinek érvényre juttatására, ezért felülvizsgálására nincs szükség. Ma is az a lényeg — hangzik hazánk álláspontja —, hogy a tagállamok olyan politikát folytassanak, amely összhangban van az alapokmány minden ENSZ-tag által elfogadott elvével. Jövőt alapozó eszmecsere A VARSÓI Kultúra és Tudomány Palotájában öt napon át, gyakran az éjszakai órákig tanácskozott a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa. Megvonta az eltelt öt esztendő mérlegét, s felvázolta Lengyelország társadalmi-gazdasági fejlődésének útját a következő öt esztendőre. Mit hozott a kongresszus? A várakozásoknak megfelelően szenzációkat nem. Viszont alkotó, nyílt vitát igen. A csaknem két és fél millió párttagot képviselő 1811 küldött közül százak mondták el véleményüket, tolmácsolták az elvtársaiktól kapott útravalót, az ország, egy-egy fontos munkaterület, vagy éppen gyáröriás helyzetéről, a dolgos mindennapokról. A kongresszus sajátos lengyel tükörképpen szolgált. Bemutatva a méltán csillogó felületeket, a sok küzködéssel és fáradsággal elért eredményeket, nem takargatva a homályos foltokat, jól tudván, hogy a gondok megmutatása, a megoldatlan problémák feltárása az erőt bizonyítja, és egyben — a lengyel tapasztalatok ls tanúsítják — a továbblépés nélkülözhetetlen feltételei. ILYEN HATTÉR előtt nyugodtan nevezhetjük reálisnak Edward Giereknek, a párt újraválasztott főtitkárának szavait: „mostani kongresszusunk a népi Lengyelország három évtizedes történetének legeredményesebb öt évéről adhat számot". Aki Lengyelországban járt, és az öt évvel ezelőtti helyzethez hasonlít, méltán lepődik meg a látványos változásokon. Akkor, 1971 decemberében a LEMP VI. kongresszusán az előző, aránytalanságokat, tájrsadalrni feszütségeket szülő és robbanásig kiélező politikát olyan program váltotta fel, amelyet Varsóban a leggyakrabban „az új perspektívák politikája" kifejezéssel, „a szocializmus építése az emberekkel, az emberekért" jelszóval jellemeztek. E program lényege volt: a gazdaság elengedhetetlen korszerűsítése, az életszínvonal sürgős és számottevő emelése, a munkásosztály és pártja vezető szerepének megerősítése, á szövetségi kapcsolatok újraértékelése, és a politikai párbeszéd megkezdése. Vagyis: akkoriban méltán beszéltek korszakváltásról Lengyelország életében. Az ugrásszerű fejlődést jelzik a VII. kongresszus elé terjesztett beszámoló adatai is. A nemzeti jövedelem a tervezett 38 százalék helyett 62 százalékkal növekedett. A belső és külső forrásokból végrehajtott hatalmas beruházási program nyomán legalább 3 millió fiatal lépett munkába, s ezzel mintegy feloldották azt a társadalmi feszültséget, amelyet a demográfiai robbanás miatt foglalkoztatási gondok okoztak. A reálbérek csaknem 40 százalékkal nőttek, felemelték a legalacsonyabb béreket, s példásan bővült a fogyasztási cikkekkel való ellátottság. Több mint egymillió új lakást adtak át. E gazdasági és szociális fejlődés aligha érthető meg az egész társadalmat átható „nyílt párbeszéd" légköre nélkül. Csak így válik világossá, hogy — a nehézségek idején is — miért találtak visszhangra a párt- és állami vezetés felhívásai. „Ezekben az években — mondta a kongresszuson Edward Gierek — gyakran fordultunk a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, és az értelmiséghez segítségért és támogatásért. Társadalmunk sohasem hagyott cserben." E TÁMOGATÁSRA számít és épít a VII. kongresszuson elfogadott program is. Az alapelvek nem változtak, de a program új belső és nemzetközi követelményeket, feltételeket vesz figyelembe. Megfogalmazódott, hogy Lengyelország — éppen az eltelt években — a fejlődés új történelmi szakaszába lépett: már a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik. Lengyel elvtársaink, barátaink valós célokat határoztak meg kongresszusukon. A múlt Időszak kedvező mérlege, a valósághű helyzetértékelés és a továbbfejlesztett irányvonal — így együtt kínálja Immár a fejlett szocializmus énítése jövőbeni sikereinek biztosítékát. K. S. Az első kongresszus előestéjén Havanna — virágoskert Havannát már régen úgy emlegetik Latin-Amerikában, mint a parkok és virágok városát. Most, ezekben a napokban különösen rászolgál az elnevezésre. A szerdán nyíló első pártkongreszszus tiszteletére a csaknem kétmilliós fővárost virágba, zászlódíszbe öltöztették lakói. A kubai emberek, akik gondolataikat, érzéseiket nagyobb intenzitással fejezik ki külsőségekben, mint az európaiak, így köszöntik a párt legfelső fórumát, az ország minden részéből érkező küldötteket és vendégeket, és a világ több mint 80 testvérpártjának delegátusait. A Miramar-városrész l-es utcájában, az ötezer személyes Marx Károly Színházban tartják a párt első kongresszusát. Szerda reggel 3150 kongresszusi küldött népesiti majd be a hatalmas termet. Már jórészt Havannában tartózkodnak az ország közel kétszázezer kommunistájának képviselői. Köztük olyan országos híresség, mint Laudelina Perez, a houlgini asszony, az első olyan nő Kuba történetében, aki a tavalyi cukorévadban 200 ezer arroba (több mint kétmillió kg) nádat vágott le. A parkokban, tereken már sorra állit iák fel a televíziós készülékeket, amelyeken — a kellemes, plusz 24 fokos kubai télben — kollektíván kíséri figyelemmel a lakosság a tv esti kongresszusi beszámolóit. S aki ismeri a kubai emberek lelkivilágát, szokásait, az csaknem bizonyosra veszi, hogy a parki összejövetelek többségükben rumbázással fejeződnek be. A fővárost színesítő sok százezer plakát, felirat nem csupán a kiemelkedő munkasikereket hirdeti, hanem köszönti a szocialista közösség tagországait, amelyek a legnehezebb időkben siettek a szabadság szigetének segítségére. Az őszinte, baráti érzésekről, az együttműködésről, a testvériségről szólnak a legújabb polbéatdalok is, amelyek a kongresszus tiszteletére születtek. Most, a küszöbönálló kongresszust köszöntő gazdag eseménysorozatban hazánkról, népeink, pártjaink kapcsolatáról ls mind több szó esik. A havannai Budapest kikötői rakparton, a Ganz-darukon magyar zászló leng. A Partagas dohánygyár Kodály-kórusának tagjai új magyar műveket tanultak be, az ide érkező pártdelegációnk köszöntésére. A Magyar—Kubai Barátság nevet viselő üvtákombinátban pedig kiállítás mutatja be szépen fejlődő kapcsolataink fontos állomásait. NAGY JM ALTI A J