Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-13 / 292. szám

Szombat, 1075. december 13. w> I hlubvezelék liruma A Bartók Bála Művelődési Központ nagytermében — a Művelődésügyi és Módszertani Intézet és o KMZ magyei bizottsága szervezésében — tegnap, pénteken délelőtt megkezdődött az Ifjúsági klubvezetők első megyei fóruma A másfél napos rendezvény Harsányi Lászlónak, a KISZ KB munkatársának az ifjúsági klu^mozgalomró! szóló előadásával indult, A Csongrád megyei klubok életéről Szilágyi György, a me gyei klubtanács tagja tájékoztatott. A délután kezdődő fórumon — melyen Szántó Tivadar, az MSZMP városi bizottságának munkatársa és Horváth Lajos, a KI3Z megyei bizottságának titkára is részt vett, kicserélhették tapasztalataikat haíznos módszereiket a klubvezetők. A vita után klublátogatások következtek; a TERVSZÖV, a JATE és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tamási Aron klubja színvonalas, másutt Is megvalósítható prógramót mutatott be. A tegnapi tanáeskö-ás a textilművek ifjúsági klubjában közös beszélgetéssel zárult. Ma, szombaton a szekcióülések után tartják a nagy érdeklődéssel várt plenári-. ülést, ahol megfogalmazzák a tanácskozás tapasztalatai' rögzítő dokumentumot. Sz ítéletei végrehajtották Különféle bűncsélekménvek elkövetése miatt korábban már többször elítélt Horváth Kálmán 36 éves tatabányai lakos, segédmunkás 1974. november 2-án, a fizetési napot követő éje-akán munkahelyén, egy építkezésen felk irtate a szolgálatban levő munkatársát, Bere-zki János éjjeliőrt, majd azért, hogy az álóotet pénzét megszerezze baltával megölte Az ügyben első fokon eliáró esztergomi megyei bíróság Horváth Kálmánt nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének elkövetése miatt halálra ítélte. A Legfelsőbb Bírtaág fe megyei bír ság ítéletét helyben hagvta. A Népköztársaság Elnöki Tanába Horvá'h kegyelmi ké-elmét elutasította, AR ítéletet ntóteken végrehajtották. (MTI) A szocializmus védelméért életét adta Emlékeiét Mező Imrére Most lenne 70 éves, dé mér 19 éve halott. Testi-leik' erejének teljében ölte meg az elleníorradalnjúrok golyója. Életútján rendkívüli akaratereje, bátorsága és optimizmusa vezette, oly biztonsággal, hogy soha nem tévesztett irányt és meg se torpant semmilyen nehézség előtt, Akaratereje győzedelmeskedett, amikor tizenhat éves korában, cselédsorban tanult meg írni-olvasni, amikor a szabófflesterségbeh segédlevelet szerzett, amikor emigráns létére Belgiumban nyelveket és marxizmust tanult; amikor kifejlesztette szervezői képességeit, mert szükség volt rá, hogy a kivándorolt magyar munkásokat tanulásra összefogja. De a spanyol szabadságharc lett nagy iskolája, fiz edzette meg bátorságát tette rendíthetetlenné a kommunizmusba vetett hitét, és ott tanulta meg a Nemzetközi Brigádok proletár Internacionalizmusának elméletét és gyakorlatát. Ott tűnt ki a különböző frontokon bátorságával, és bizakodó optimizmusával, amelyből juttatni tudojt mindazoknak, akik mellette, harcoltak. Mindez felkészítette Mező Imrét arra a politikai pályára, amelyre hazatérése napján lépett, és amelyén vezető posztra került. A népfront Spanyolországában kialakult egy új típusú állam, amely a világháború után népi demokratikus államok előfutárának tekinthető. Nagy gyakorlati értéke volt tehát mindannak a tapasztalatnak, amelyet Mező Imre magával hozott Magyarországra. De ez nem volt minden. Mező Imre a spanyol frontokon többször la megsebesült, majd egy dél-franciaországi koncentrációs tábor viszontagságait is ki kelleti bírnia. Mégis, ezek utáfi Új feladatokat vállalt. A Francia Kommunista Párt hívására részt vett azokban 6 harcokban, amelyeket 1043— 44-ben a francia hazafiak Halálos baleset oldalán a volt „Spanyolosok" Franciaország teljes felszabadításáért, a Hitler-csapatok kiűzéséért folytattak. Mező Imrét gazdag tapasztalatai. szervezői tehetsége, rendíthetetlen hűsége és Sók év munkájával szerzett politikai tudása tette alkalmassá arra, hogy Párizsban az Ellenállás nemzeti csoportjainak csúcsszervében felelős munkát végazzen. fiijött végre az idő, amikor a sokat küzdött harcosok hazájukba térhettek vissza. Mező Imre az elsők között Indult útnak, hogy Itthon, 18 évi távollét után, részt vegyen az Új, Szocialista Magyarország építésében. Nagy feladatok előtt állt az alig negyven éves, szerény kommunista. Képességeit felismerve, a budapesti pártbizottság titkárává választották és a nagyüzemi pártszervezetek irányítását bízták rá. Tanította, nevelte munkatársait; — magyarázta nékik, hogy okosan, megértően és türelmesen foglalkozzanak a munkásokkal. Életének végső, drámai szakaszában, 1956-ban hősi hatált halt a Köztársaság téri pártház védelmében. „Mező Imre — írta Kádár János elvtárs a Mezőéletrajzhoz fűzött előszavában, — eszével, szívével, két kezével vette ki részét népünk szocialista vívmányainak létrehozásából és azok véde'méért adta életét". Elete bővelkedett tanulságokban a mai nemzedék számára. De ne csak nemes életéből okuljunk, hanem halála okainak felismeréséből is. Hornját Irén Baromfiexport Japántól Egyiptomig, a Világ több mint húsz országába s állítja termékeit a Baromfiipari Országos Vállalat törökszentmlkl'si gyára. A mezőgazdasági nagyüzemektől felvásárolt minős?gi baromfiállományból az év Vé. »éig 0)200 tonnát exDOrtál egészben, vagy darabolva. A feldolgozott, í-lé-esen és higiénikusán csomagolt baromfihúsból 3800 tonnát a tőkés országokban értékesít. Új terv-új szabályozók Bérnövelés, anyagi ösztönzés és juttatások Az aktív keresők, a foglalkoztatottak száma valamivel meghaladja az ötmilliót, s túlnyomó többségük — vállalati dolgozó, akiknek bár- és keresetviszonyalt a mindenkori bér- és jövedelemszabályozás alakítja, befolyásolja. Ebben a vonatkozásban Is jelentősen módosul a szabályozórendszer. Az ötödik ötéves terv időszakéban négy bérszabályozási formát alkalmaznak: a vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-, illetve bértömeg-szabályozást, valamint a központi bérszínvonal- és bértömeg-szabályozást. Egy/k bérszabályozási forma sem űj, ebben a tervidőszakban is alkalmazzák azokat. A változás elsősorban az, hogy mindeddig a vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-szabályozás volt az általános forma, a másik három pedig a kivétel. A jövőben egyenrangúak lesznek. A vállalatok többségénél a teljesítményekhez kapcsolódó szabályozási formákat alkalmazzák, míg a központi bérszabályozási formákat azokban a szakágazatokban — pl. szénbányászat, villamosenergia-ipar, hús-, tej-, sütőipar, közúti közlekedés, hírközlés, kulturális szolgáltatás stb.—. amelyeknek gazdálkodási adottságai, nyereségszerzési lehetőségei meghatározottak. \ négy bérszabályozási forma alkalmazása révén az élőmunka racionális felhasználását legjobban ösztönző bértömeg-szabályozás működés' ':öre jelentősen kiszélesedett, a jövőben a vállalati dolgozók kb. egyharmadára terjed kl. üj vonása a bérszabályozásnak, hogy a bérnövekedés egy részét — maximum '.;ét százalékát, de 1976-bar ~sak 1,3 százalékát — intézményesen és minden bérszabályozási formában blztoslt1ft. Továbbá: a vállalati tellesítményhez kötött bérszabályozási formákban 6 százalék az adómentes bérszínvonal-növelés „plafonja", a 6 százalék feletti bérszínvonalnövelésére — ha a teljesítménymutató lehetővé is tenné — magas adót kell fizetni. Progresszív adó terheli a bérfejlesztést már 6 száze-t lék alatt is, ha nincs gazdálkodási bázisa, azaz, ha meghaladja a bérfejlesztési mutató által megszabott mértéket. Az adómentes bérfejlesztés mértékének behatáro'ása és a bérfejlesztési adó együttesen mérsékli a bérizínvonal-növekedés szóródását, csak a bérfejlesztési mutató differenciálódhat. A jó1 gazdálkodó vállalatok a 6 százalékon felüli bér'ejles"tés lehetőségét kénytelenek '.esznek tartalékolni azokrnz évekre, amikor azt adómentesen használhatják fel. Az új bérszabályozási rendszerben igen erőteljesen érvényesütnek az elosztással kapcsolatos követelmények; a bérek és keresetek tervszerű keretek között tartása, a bérés kereseti arányok befolyásolása. A bérszabályozás átlagosan évente 3—6 százalék körüli bérfejlesztésre ad lehetőségét. Ezzel kapcsolatban utalni kell arra, hogy a bérszabályozási formákba nem építették be teljes egészében a tervezett átlagbéremelkedést és bérfejlesztést, annak egy részét központi bárintézkedések és bérpreferenciák valósítják még. (Az 1976. évi népgazdasági terv pl. 700 millió forintot irányoz elő béremelésre és vállalati bérpreferenciákra.) A bérszabályozás rendszerét a jövőben ls kiegészíti a részesedési alap, amelyből anyagi ösztönzésre prémium, jutalom, év végi részesedés és újítási díj fizethető, emellett juttatásokra is — tanulmányi ösztöndíjra, lakásépítés támogatására, a Jóléti és kulturális alap kiegészítésére — ls felhasználható. A vállalatok részesedési álap-képzésl lehetőségei az eddigiekhez képest — elsősorban az alapképzést terhelő progresszív adó miatt — csökkennek. Emellett az is döntően befolyásolja majd a részesedési alapból fizethető prémiumot, év Végi részesedést és juttatásokat, mennyiben képesek a vállalatok megalapozni és kihasználni az adómentes bérfejlesztés 6 százalékos plafonját. Viszonylagosan növeli a részesedési alapot, hogy nem terheli a Vezetők prémiuma és jutalma. A vezetők a korábbi nyereségprámium helyett a vállalati teljesítményektől — elsősorban a Jövedelmezőségtől — függő prémiumot és tevékenységük átfogó értékelése alapján jutalmat kaphatnak, de prémiumuk és jutalmuk bérköltségként számolható el. Ezek nem garantált Járandóságok, a felügyeleti szerv értékelése és engedélye alapján fizethetők ki, csökkenthetők és teljesen megvonhatók. A prémium és a jutalom együttes Összege elérheti az alapbér 40—50 százalékát — ez a plafon —, a vállalati vezetők jövedelme tehát nagymártákben függ a gazdálkodás eredményességétől, a nyereségtől. Az érdekeltség pozitív és negatív jellegű, mert arra az évre, amelyben a vállalat veszteséggel zár, a vézető állású dolgozók számára a személyi alapbérnek csak 75 százaléka fizethető ki. Garamvölgyl István A Felszabadulási olvasómozgalom LAzar Mmaiy teívctei" Tegnap délben 1 órakor halálos kimenetelű közlekedési b"les?í történt a 47-es Úton, a 202. kilométer negyedik szelvényé cn, közti Vásárhelyhez. Klincsik János tlszaföllvári (Kis u. 5) ltkts Trabantját vezetve, ismeretlön ok miatt áttért a bal oldalra, s összeütközött egy odaérkező ZILtehergépkocsival. A Trabant vezetője a helyszínen meghalt. Kocsija teljesen megrongálódott, a kárérték eléri a 30 etet Iérintőt Képünkön: A helyszín » baleset után brigódvetélkedőie Tegnap, péntekén délután tartották meg Szegeden, a Juhász Gyula Művelődés. Központban a Felszabadulási olvasómozgalom megyei döntőjét, AZ ez év április 4én indult mozgalomba 1824 olvasó nevezett be. mintegy 60 százaléka brigádtag A megyei döntőre tíz brigád jutott el: a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár makói 3yáregy.:ége, Szegedről a konzervgyár, a magas- és mélyépítő vállalat, a ruhagyár, a kenderfonó és szövőIpari vállalat, a tejipar, a textilművek, a Volán 10-et azámú Vállalata, a 600-as Zongoraest, kórusmuzsika Szakmunkásképző Intézet, valamint az Autójavító Vállalat brigádja. A vetélkedőt Csanádi Józsefné, az SZMT központi könyvtárának igazgatója, egyben a zsűri elnöke nyitotta meg. Zsűritagok: Surányl Róbertné, az SZMT kultúnmtályúnak munkatársa,' Juhász Pál, a Szeged városi Tanács művelőd teügyi osztályának munkatársa és Hajdú Géza, a szegedi Somogyikönyvtér osztályvezetője. Játékvezető Madurka Györgyné, az SZMT könyvtárának munkatársa, Nagy István szerdán a Biológiai Központ nagytermében adott hangversenyt a zongora két klasszikusának, Beethovennek és Lisztnek műveiből. Beethoven Esz-dúr szonátája (op. 27.) több fontos zenetörténeti újítás bevezetője, egyrészt a tételek szünet nélküli egymásutánja, másrészt a klasszikus szonátaforma me'lőzése révén. Nagy István előadásában különösen a második és a harmadik tétel tetszett, meggyőző volt mind az éjszakai hangulatú „Udárcscherzo". mind a lírai humánummal telített lassú tétel. Liszt művei közül először az Esz-dúr Pagantm-etüdöt hallottuk. A szegedi művész közismert virtuozitása itt teljes mértékben megnyilvánult, és nagy hatást tett a közönségre. A két következő Liszt-mű eladásakor viszont már elkezdődött a kegyetlen küzdelem a terem akusztikájával, és a — hangjával a termet betölteni nem tudó — zongorával. A démoni Meohisto-keringö és a zeneirodalom remekei közé tartozó h-moll szonáta a művész kvalitásai ellenére sem hangzott elég meggyőzően Az akusztikai akadályok leküzdésére irányuló igyekezet kedvezőtlenül hatott Nagy István idegrendszerére, így néhányszor az indiszpozíció jelei mutatkoztak nála. * Valószínűleg a zenetörténészeknek is gondot okoz (vagy fog okozni) az utóbbi három évtized magyat kórusirodalmának értékelése. A zenének ezt a fajtáját zenén kívüli szempontok, gyakorlati célok is irányítják Legfőbb kötöttsége az énekelhetőséghez, a műkedvelő énekkarok képességeihez való alkalmazkodás. Ezért stílusa nem fejlődhet a korral nem nevezhető igazán mai zenének. Célja nem a zenetörténet hatalmas épületének továbbépítése. Inkább az aktuális népművelés, közösségi nevelés. Valahol a Kodályhagyományok folytatása, a pedagógiai irodalom meg a könnyűzene közt ingadoznak ennek a kórusművéezetnek a. határai. Bármennyi mű született ós születik, a XVI— XVII. század felséget kórusirodalmához képest alulmarad. Ezekután a nagyon is általános gondolatok után viszont meg kell állapi tanunk, hogy a Tömörkény Gimnázium és szakközépiskola női kara dr. Mlhálka György vezetésével — ezt az adott mai kórusirodalmat magas szinten szólaltatja meg. Sugár Rezső, Vásárhelyi Zoltán, Bárdos Lajos, Karai József, Farkas Ferenc, Szönyt Erzsébet, Balázs Árpád kórusműveiből hallottunk. Az egyenletesen magas színvonal fölé emelkedett Bárdos Sok szerencsét című művének hajlékony, finom megszólaltatása, valamint Farkas Ferenc két művének hangulatos előadása. Átlagon alu-i volt viszont a hangzás, amikor nem az egész kórus, csak a félsőbb osztályok tanulói énekeltek. Külön szerepet kaptak a csütörtök esti hangversenyéi Hajdú Mihály művei. Üjból megszólalt — és nagyor. szépen, lendületesen — a Fonóházi dal, amely már több mint egy évtizede szerepel a kórus műsorán. A szerző megtisztelő jelenlétében zajlótt lé két új női karának ősbemutatója: a Három galamb és a Virág világa. Az együttes igen alaposan felkészült a bemutatóra, és valóban mintaszerű előadás' produkált. Ezenkívül Hajdú Mihálynak hangszeres műve is elhangzott: Capriccio all'ongarese, klarinétra és zongorára. A mű előadói, Maczák János és Kerek Ferenc, tudásuk javát nyújtották. Maczák virtuóz technikával, fölényes biztonsággal és Igen szép hangon klarlnétozott. Elhangzott még Bozay Attila zongoraműve, a Variációk. Kerek Ferenc mindent megtett, hogy a mű finom srlcárnyalatait k'hor/a. és sok minden s'került ts neki. Azonban a zongora olvnn állapotban volt, hogy árnyaltabb művészi produkciót egyszerűen nem tett lehetővé. Haaaér Lajos