Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-12 / 291. szám

Péntek, 1975. december 12. 3 ••Mii 1ÉIIB19 Külszíni szén­bányászat Hazánkban csak a Mecsekben bányászható kokszolható szén, amelyet eddig a mélyebb szintekről termelték ki. A költségek csökkentésére a külszínhez közeli szén kitermelé­se került előtérbe. Az egyik legjelentősebb külszíni fejtés a lámpás-völgyi. Az innen kitermelt szenet főleg a MÁV és az erőművek használták feL A geológusok kutatásai alap­ján várható, hogy nemsokára elérik a gazdagabb és jobb minőségű szénréteget. Képünkön: A kotrógépek munka közben Van visszatérés Nagyfa: az alkoholisták munkaterápiás gyűgy'ntézete Á Tisza—Maros szögben Nagyía már nem a kisebb súlyú bűncselekmények mi­att elítéltek célgazdasága, hanem az alkoholisták mun­katerápiás gyógyintézete. Itt rendezett sajtótájékoztatót az Igazságügyi Minisztérium titkársága. Dr. Banka Lajos, az intézet igazgató főorvosa ismertette a beutaltak egész­ségének helyreállítását, a gyógyszeres kezeléstől kezd­ve az újra visszanyerhető életritmusig, a rendszeres munkára szoktatástői a sze­mélyiség kialakításáig, a művelődési igény felkeltésé­től a szétszakadt családi kö­telékek visszaállításáig. A beutaltak csak bírósági ha­tározattal léohetnek ide be. A beutalást kérheti a taná­csok egészségügyi'osztályától az alkoholista fe'esége, mun­kahe've. társadalmi szerv. Az eliárásban részt vesz az ügvészség, maid a bíróság polgári peres eljárással hoz­za meg döntését. Ilyen jellegű komolex in­tézmény nincs még Európá­ban. noha az alkoholizmus terjedése világjelenség. Az alkoholizmus betegség, az alkoholistának a személyisé­ge beteg, amelyet meg kell és meg lehet gyógyítani. Az ország minden részéből Nagyfára kerülnek az alko­holista beutaltak. Nálunk az egészségügy társadalmi ér­dek, éppen ezért szembe kell nézni és szállni a lassan népbetegséggé váló alkoho­lizmussal. Akiket ma Nagy­fán gyógykezelnek, azokat a napilapok botránykrónikái­ból ismeri az olvasó, mint •garázdákat a családjukkal szemben, akik — ha mun­kára fanyalodtak — a kere­setüket elitták, szétzilálták kapcsolatukat a társadalom­mal, embertársaikkal, szelle­mileg és fizikailag akarat­szegénnyé, személyiségükben beteggé váltak. Az alkohol elütötte őket a rendes élet­től, a munkától, kiölte belő­lük a kultúrálódás iránti vonzalmat. Mindezt vissza­adni nekik nemcsak humá­nus cselekedet, hanem társa­dalmi feladat. Éppen ezért van számukra visszatérés az életbe az egy-kétévi mun­katerápiás gyógykezelés után. Több mint százan vannak, akikről itt gondoskodnak most, a még nem teljesen ki­épült és berendezett intézet­ben. Átlagos életkoruk 40 év. Többségükben 20—30 év közöttiek, tehát aktív élet­korúak, akiket a társadalom visszavár, annál is inkább, mert az itt töltött idő bele­számít a munkaviszonyába annak, aki onnan esett ki. Fete azonban nem dolgo­zott, vagy csak alkalmilag, s ugyanennyinek Mncs csa­ládi, rokoni kötődése, mert 10—15 évi rendszeres alko­holizálással nemcsak testileg, hanem szellemileg is leéoül­tek: környezetüket felrúg­ták, azzal megutáltatták ön­magukat annyira, hogy el­vesztettek maguk iránt min­den bizalmat. Nem elég az alkoholistát meggyógyítani. A társadalmi gondoskodás a családi környezetet is ki akarja velük békíteni, sőt annak aktív segítségét kéri a visszatérő apa, fiú, testvér, feleség, anya teljes értékű be­fogadására. Intézeti gyógyításuk nem Jelent jogfosztottságot Be­utalásukkal mögöttük áll a törvényesség, új életmódjuk­ban pedig a hasznos munka és szabad idő, művelődési szabadiskola, irányított ön­képzés, akinek nincs meg az általános iskolai végzettsé­ge, vagy azon túl akar ta­nulni. Korlátlanul és ellen­őrzés nélkül levelezhetnek, kéthetenként fogadhatnak látogatókat, havonta kaphat­nak csomagot. Havi átlagos 1800 forint keresményükből napi 20 forintot fizetnek el­látásukért, havonta 300 fo­rintot elvásárolhatnak, a többit elteszik számukra, vagy rendezik belőle kinti kötelezettségeiket: tartásdí­jat stb. A most gyógykezel­tek 8 százalékának nincs általános iskolai végzettsége, 20 százalékuk érettségizett, öten egyetemi, főiskolai dip­lomát szereztek. Fele rendel­kezik valamilyen szakmával. Itt bent pedig szerezhetnek újat: lehetnek növényvédők, traktorvezetők és az állat­tenyésztés ágazataiban is szakmunkások. Két év múlva teljesen ki­épül ez az intézet, egyszerre ezer alkoholista — férfi és nő — gyógyítására. A most gyógykezeltek közül, akik pár nap eltávozást kaptak családjuk körébe, időre és józanul visszatértek. Senki sem akart még közülük megszökni. Fegyveres őrök és őrtornyok itt nincsenek. A régről visszamaradt őrháza­kat és kerítéseket is ledön­tik az építkezéssel, tág teret nyitva ezzel is a beteg sze­mélyiség gyógyítására. Lődi Ferenc Épült a IV. ötéves tervben A Graboplasí-akció A győri Graboplast Mű­bőrgyár kollektíváját bizo­nyára sokfelé irigyelhetik. Az elmúlt öt esztendőben 1,3 milliárd forintot költöttek a termelés korszerűsítésére, be­ruházásokra. Holott a válla­lat saját fejlesztési alapjából csupán 200 millió jutott ilyen célra. A többit a központi forrásokból „kapták", mert vállalták a kockázatot. Csak­nem 900 millió forint hitelt vettek fel tisztes kamatra, 10 évi visszafizetési kötele­zettséggel. S 208 millió forint költségvetési juttatásban is részesültek. Ez utóbbi összeg éppen a külföldről beszerzett gépek vámját fedezte, s jó­váírásra, mintegy prémium­ként akkor került, amikor a teljes beruházás az eredeti­leg tervezett határidőre elké­szült. Ilyen, ingyenes beruházási juttatás a jövőben már el­képzelhetetlen. De hitelért, a Graboplasthoz hasonló me­részséggel és megalapozott­sággal kezdeményezve, ez­után is bármely vállalat fo­lyamodhat A külkereskedel­mi mérleg javítására kaptak ugyanis hitelt a győri mű­bőrgyártók, s az exportált termékeiknek több mint a felét a tőkés piacokon érté­kesítik. A vásárlók között ta­lálhatjuk a nagy autógyártó cégeket: a Volkswagent, a Fiatot, a Renault-t, a Fordot. S a nyugati autóipar terme­lésének és rendeléseinek visszaesésével sem csökken­tek a Graboplast dollárbevé­telei, mert növelték a bútor­és ruházati műbőrök kivite­lét úgy, hogy eközben átla­gosan 28 százalékkal maga­sabb eladási árakat értek el. De térjünk csak vissza a IV. ötéves terv egyik leg­nagyobb rekonstrukciós jel­legű beruházására. A régi épületek közül csak a vízto­rony maradt meg. Az elavult épületek szanálása, az új gé­pek beszerzése szigorú terv szerint, óramű pontossággal ment végbe. Vott időszak, hogy a gyár teljes anyag­készletét az udvaron felállí­tott hét óriás sátorban he­lyezték el. Az új gépek és berendezések 95 százaléka a beérkezés után 3 hónappal már folyamatosan termett. A termelés, a rekonstrukció ellenére egyenletesen növe­kedett. A beruházók bonyo­lult programozó, koordináló, szervező munkáját is a ter­melők vállalták. Nem a 40 millió forintos beruházói ju­talékot akarták persze első­sorban megspórolni, hanem az értelmetlen vitát és a vele járó esetleges időveszteséget. A gyáralapító Gráb test­vérek aligha ismernének most rá a 70 éves üzemre. Nem csak az épületek, a gé­pek, hanem a technológia és a termékek is teljesen kicse­rélődtek. Kihullott az időros­tán a legelső, alapító cikk, a viaszos vászon. S a nyugat­német cég, amely, ha úgy vesszük egyideig tanítómes­terük vott, és a korszerű be­rendezéseket szá'lította, ké­sőbb jó tanítvánnyá válva, 600 ezer márkáért. gyártási eljárást, licencet vásárolt a győriektől. Bizonyítva, hogy a rekonstrukció csak akkor igazán hatásos, ha a legkor­szerűbb technika legalább annyit, de néha többét is „tud", mint a szállító or­szágban. A Graboplast Műbőrgvár a bankkölcsön 4o százalékát már visszafizette, a meglevő 60 százalékot 1982-ig vissza­fizeti. A vállalat mcet újabb hitelek felvételére készüL Mert a győriek azt vallják, hogy csak az a vállalat lehet hosszú távon versenyképes, amelynek van hitele Az okos és megalapozott eladó­sodást a gyarapodás, a fejlő­dés, a jövő zálogának tekin­tik. Ennek vállalása és az újabb hitelterv egyben ver­senykihívás is a többi válla­lathoz, amely szintén része­sülni kíván az V. ötéves tervben előirányzott 45 mil­liárd forintos fizetésimér­leg-javító hitelből. A ver­senyben minden vállalat egyenlő eséllyel startol; a hitelek odaíté'ésénél a meg­alapozottabb tervek, a na­gyobb garanciák döntenek. K. J. Tanácskozott a megyei szállítási bizottság Kibővített ülést tartott tegnap, csütörtökön Szege­den a Csongrád megyei szál­lítási bizottság. Az egység­rakományok összeállításáról, a rakodás gépesítésének to­vábbi lehetőségéről Pataki Sándor, a Volán 10. sz. Vál­lalat igazgatóhelyettese tar­tott előadást, a kereskedelmi vállalatok szakembereinek. Jövőre bővíti szolgáltatá­sainak körét a Volán 10. számú Vállalat. Több mint 25 százalékkal növelik a teher­taxik számát; új kocsikat kap Szeged, HódmezővásásV hely, Szentes, Makó, Csong­rád és Kistelek. Javítják a kiskonténeres szállítást is. A távolsági fuvarozás üresjá­ratainak csökkentése érdeké­ben gyorsjáratokat indítanak Szeged és Budapest között. Az ülésen valamennyi föl­szólaló hangoztatta a gyors, korszerű szállítás fontossá­gát. Kifejezték azonban ag­godalmukat is, amely szerint nehéz előteremteni a fejlesz­téshez szükséges pénzössze­get. Országgyűlési bizottságok ülése Tegnap a Parlamentben ta­nácskozott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A képviselők megvitatták a népgazdaság V. ötéves tervé­ről szóló törvényjavaslatot, s közelebbről is górcső alá vet­ték a mezőgazdasági tárca jövő esztendei költségvetését. A mezőgazdaságban az 1976. évi előirányzat — változatlan áron — a termelési érték 4 százalékos növekedésével számoL Miután a foglalkoz­tatottak létszáma várhatóan tovább csökken, a termelés növelését a mezőgazdaságban is a termelékenység fokozá­sával kell megvalósítani. Az országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bi­zottsága csütörtökön ülést tartott a Parlament Gobelin­termében. Madarasi Attila pénzügyi államtitkár az or­szággyűlés soron következő ülésszakának napirendjéről tájékoztatta a képviselőket. A vasutasok felkészültek az ünnepi forgalomra Mentesítő vonatok — Javítások A MÁV Szegedi Igazgató­sága valamennyi vasútállo­másának, illetve szolgálati helyének vezetőjét meghív­ták arra a tanácskozásra, amelyet tegnap, csütörtökön a vasutas művelődési házban tartottak az ünnepi forga­lomra való felkészülésről, a téli szolgálatról és a balese­tek megelőzéséről. Kiss Károly vasútigazgató elmondotta, hogy — bár az igazgatóság területén idén súlyos baleset nem történt — kifogásolható a balesetvéde­lem. A jövőben jobban oda kell figyelni a vasúti kocsik karbantartására, a rakodási és tolatási szabályok betartá­sára, valamint a vágányok ellenőrzésére. Érdekes, hogy sok fiatal munkás és vezető elméletileg sokat tud, mun­kájuk során mégis sokszor követnek el hibákat. Ezért kérte Kiss Károly a munka­helyek vezetőit, kísérjék fi­gyelemmel a fiatal vasutasok tevékenységét egészen addig, amíg kellő gyakorlatot sze­reznek. Beszélt a vasútigazgató a következő ötéves tervidő­szakban várható beruházá­sokról és a már megkezdett építkezések befejezéséről. Dr. Susla János, a forgalmi osztály vezetője beszélt a téli időszakra átállás intézkedési tervének eddigi végrehajtá­sáról. Az egyen- munka- és védőruhák többségét már ki­osztották a felelősök, leg­több munkahelyen megszer­vezték a melegítő italok szál­lítását is. A melegedőhelyi­ségek fűtőtestjeit, valamint a hóeltakarító gépeket tovább­ra is megfelelően karban kell tartani. Sok munkát ad a vezetőknek az „elsőteles" dolgozók oktatása. Tudják meg a nemrég felvett dolgo­zók is, milyen többletfelada­tokat ró a téli időjárás a vasutasokra. A mozdonyjavításokat és a pályafenntartást mindenütt úgy kell ütemezni, hogy a karácsonyi ünnep előtt be­fejeződjenek, így a forgal­mat semmi ne akadályozza. U gyei ni kell a postaforgalom zavartalanságára is. Hogy a városokban és falvakban a helyi közlekedés zökkenő­mentes legyen, tájékoztatják a vasutasok a Volán Vállala­tot és a Szegedi Közlekedési Vállalatot is a várható for­galomról. Az ünnep idején — csakúgy, mint a korábbi években — mentesítő vona­tokat indít az igazgatóság a zsúfoltság csökkentése érde­kében. Az előadások után fölszó­laltak a szolgálati helyek ve­zetői, elmondták, mit tettek a balesetek megelőzése és a téli forgalomra átállás érde­kében. Szóltak arról is, mire van még szükségük a továb­bi sikeres munkához. Végül a kérdésekre Kiss Károly vá­laszolt l 4

Next

/
Thumbnails
Contents