Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-12 / 291. szám

m*G PROLETÁR1AI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 291. szám 1975. december 12., péntek Ára: 80 fillér Folytatja munkáját a szakszervezetek V kongresszusa Beszédet mondott a Minisztertanács elnöke Csütörtökön reggel fél kilenckor, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a beszámolók és az írásos dokumentumok feletti vitával folytatta munkáját a ma­gyar szakszervezetek XXIIII. kongresszu­sa. A tanácskozáson részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke és Brutyó János, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának elnöke is. A beszámolók feletti vitában számosan szólaltak fel, s mondták el észrevételeiket. Hangsúlyt kapott, hogy a fejlett szocialis­ta társadalom építésében megnövekedtek lázár György: a szakszervezetek feladatai. A felszólalók hangoztatták az üzemi demokrácia gazda­gításának szükségességét, s rámutattak: a dolgozók jó munkája a biztosítéka ter­veink megvalósításának. A kongresszuson több külföldi szakszer­vezeti küldöttségnek vezetője ls felszólalt, s köszöntötte a tanácskozást, a magyar szervezett munkásokat. Több külföldi de­legáció üzemekbe látogatott. A tanácskozáson — amely ma folytató­dik — beszédet mondott Lázár György, az MSZMP Po'itikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A munkásosztály államát és a szakszervezeteket azonos célok irányítják A Minisztertanács nevében tisztelettel köszöntöm a ma­gyar szakszervezetek XXIII. kongresszusát, a küldött elv­társakat, hazánk valamennyi szervezett dolgozóját — kezd. te beszédét Lázár György, majd így folytatta: Biztosíthatom önöket, hogy a kormány ismeri, nagyra ér­tékéli és megbecsüli azt a fel­felé Ívelő és egyre jobban ki­teljesedő tevékenységet, amellyel a magyar szakszer­vezetek — híven nagyszerű hagyományaikhoz — hozzá­járulnak pártunk politikájá­nak megvalósításához, a munkáshatalom erősítéséhez, szocialista társadalmunk épí­téséhez. Itt a kongresszus szí­ne előtt is szükségesnek tar­tom kijelenteni és megerősí­teni, hogy amint a kormány­zati feladatok végrehajtásá­ban eddig sem nélkülözhet­tük az Önök támogatását, a jövőben is számítunk arra, hogy a szakszervezetek be­töltik és következetesen gya­korolják érdekvédelmi funk­cióikat, aktívan és alkotó kel1 vennünk módon részt vállalnak a gaz­dasági szervező munkában. Kérjük és igényeljük, hogy mint eddig, a jövőben is bá­torítsák a dolgozók kezdemé­nyezéseit, karolják fel és ösz­resen emeltük népünk élet­színvonalát, és tovább javí­tottuk az idősekről és a gyer­mekekről való társadalmi gondoskodást. Megelégedéssel szólhatunk arról is, hogy a tervezettnél 30 ezerrel több, összesen 430 ezer lakás épül fel, és így másfél millió ember költöz­het űj otthonba. Tovább bő­vítettük a gyermekintézmé­nyek hálózatát, és a lakos­ság életkörülményeit javító szolgáltató intézmények háló­zatát is. Elért eredményeinkben — saját erőfeszítéseink mellett — nagy része van annak, hogy a IV. ötéves terv évei­ben tovább bővitettük és még inkább elmélyítettük a Szov­jetunióval, a KGST tagorszá­gaival való gazdasági együtt­működésünket. Annak, hogy aktívan részt veszünk a szocialista gazda­sági integráció komplex prog­Amikor mérlegre tesszük ramjának megvalósításában, munkánkat és megtervezzük s így részesei lehetünk a szo­a jövőt, egyaránt számításba cialista országok összefogásá­eredményein­ket, a még megoldásra váró feladatokat, és azokat az új követelményeket, amelyeket a társadalmi-gazdasági fejlődés szükségletei állítanak elénk. Munkánk eredményeiről ból származó előnyöknek. Jobban kell élni a lehető­tönözzék'élörehaiadá^nk"^- szólva elmondhatjuk, hogy a ségeinkkel tolhatatlan lendítő erejét, a IV. ötéves terv időszakában a szocialista munkaversenyt, fejlődés üteme tervszerűbb Ám amikor jogos büszke­elvtársi bírálattal segítsék volt- mint a megelőző ötéves séggel szólunk a szocialista munkánk gyengeségeinek le- tervek bármelyikében, és a építésben elért sikereinkről, küzdését tények alapján nyugodtan ál- nem feledkezhetünk meg a „ . líthatjuk, hogy a magunk elé kihasználatlanul hagyott, az mf™ LlJ+lTI?tó2ött legf5bb célokat teUe- elmulasztott lehetőségekről ™ sítjük, megfelelünk pártunk gazdaságpolitikai irányvona­lának. Olajkutatók és -feltárók kiváló munkája A tervfeladatokat határidő előtt telesített ék A szegedi szénhidrogén­medence több új kúttal gya­rapodott az idén is. A kuta­tó- és feltáróüzem dolgozói­nak éves terv szerint össze­sen 100 ezer méternyi fúrás volt a feladatuk, ebből 20 ezer méter a kutatást, a töb­bi pedig a már megtalált kőolaj és földgáz feltárását szolgálta. Az üzem kollektí­vája jó egy hónappal az év vége előtt teljesítette terv­feladatát, átlagosan öt fúró­berendezéssel. Lényegesen emelkedett az egy berende­zésre jutó teljesítmény. Míg tavaly egyre 12 ezer méter jutott, az idén 20 ezer. Csök­kent viszont a műszaki hi­bák miatti mentésre fordított idő, csak fele annak, ameny­nyi a korábbi években volt A jó eredményekhez az is hozzájárult, hogy a kutató­és feltáróüzem nem küszkö­dik munkaerőgondokkal. Eb­ben nagy szerepe van annak a bérpolitikának, amit az olajiparban folytattak. A fi­zikai munkások bére az üzemben 12 százalékkal emel­kedett Javultak a szociális lyekkel kulturált körülmé­körülmények is. A mélyfúró- nyek között utazhatnak' a somogyi Károlyné (elvétele Tóth Elemér fúrómester, Patyi István kapcsoló és Szabó Lajos kulcsos a móravárosi 8. számú kútnál a teljesít­mény mérése előtti próbatermelést ellenőrzik ket a feladatokat. Fontos kö­telezettségük volt azoknak a berendezésekhez fekete-fehér munkások munkahelyükre. gázkutaknak kiképzése is, öltözőbódé is tartozik, jövő- Az üzem legfontosabb fel- amelyek a jövő évi, megnö­re ugyanez meglesz a kút- adata volt az algyői mező vekedett gázszolgáltatási igé­befejező munkahelyeken is. kútbefejezési és kútjavítási nyeket fogják kielégíteni. So­Az Idén megoldódott a mun- munkáinak elvégzése, a ki- kat dolgoztak Móraváro6ban kásszállítás problémája. GAZ termelés zavartalanságának is, hogy lehetővé tegyék még 66-os, fűthető, kényelmes te- megteremtése. A kutatók és az idén a termelést. Jelenleg repjáró autóbuszokat kaptak, feltárók úgy érzik, megelé- az utolsó kúton a végső mun­új Ikarus buszokat is, ame- gedésre hajtották végre eze- kákát végzik. A KGST-országok és a Finn Köztársaság együttműködése kifejezni egyetértésemet a kongresszus elé terjesztett írásos és szóbeli beszámoló­val, a határozati javaslatban (Folytatás a 2. oldalon.) ző ülés óta eltelt mintegy egyéves időszakban a KGST­tagállamok és a Finn Köz­társaság között a gazdasági és a műszaki-tudományos A KGST és a Finn Köz­társaság közötti együttműkö­dési megállapodás keretében létrehozott együttműködési bizottság 1975 december 10­én és 11-én Budapesten tar- együttműködés totta harmadik ülésszakát, fejlődött, amihez Az ülésszakon, amelynek el­nöke dr. Szalai Béla külke­reskedelmi minisztériumi ál­'amtitkár volt. részt vettek a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Kubai Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársa­ság, a Mongol Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság és a Szovjetunió, valamint a Finn Köztársaság képviselői. A bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy az elő­Az együttműködési bizott­ság következő ülésére 1978 októberében Helsinkiben ke­rül sor. Az ülésszakon megvitatott jelentősen kérdésekről jegyzőkönyv ké­nagymér- szült, amelyet a kilenc tékben hozzájárult a KGST KGST-tagország és a Finn és Finnország között 1973- Köztársaság képviselője csü­ban aláírt együttműködési törtökön délután írt alá a megállapodás. Gellért Szállóban. Munkásosztályunk, dolgozó megfogalmazott célokkal és parasztságunk, alkotó értei­törekvésekkel. Meggyőződé- miségünk — egész népünk — sem, hogy e dokumentumok hozzáértő és szorgalmas nemcsak a mozgalom számá- munkája tovább gyarapította ra jelölik ki a követendő he- nemzeti vagyonunkat, a szo­lyes irányt, de jó alapokat cializmus anyagi-műszaki bá­adnak ahhoz is, hogy még zisát. A gazdasági növekedés gyümölcsözőbbé, tartalma- fő forrását a termelékenység sabbá tegyük a kormány és növekedése adta. Előrelép­a szakszervezetek együttmű- tünk a termelés korszerűsíté­ködését a közös feladatok sében, olyan új iparágak megoldásában. alapjait vetettük meg, mint a számítástechnika, a petrol­kémia, a nemzetközi élvonal­A szocialista építésben ls- ba emeltük járműiparunkat, mét fontos állomáshoz érkéz- nagyméretű rekonstrukciót tünk. Ebben az évben fejez- valósítottunk meg a könnyű­zük be IV. ötéves népgazda- Ipar alapvető ágaiban. Nagy sági tervünket, és néhány hét lépést tettünk előre a mező­múlva megkezdjük az V. öt- gazdasági termelés korszerű­éves tervben kitűzött feiada- sítésében. A termelési ered­ünk végrehajtását. menyekre alapozva rendsze­' Kedves elvtársak! Elutazott a jugoszláv pártmunkásküldöttség Csütörtökön elutazott Bu- A küldöttséget fogadta dapestről a Jugoszláv Kom- övári Miklós, az MSZMP munisták Szövetsége Köz- Politikai Bizottságának tag­ponti Bizottságának párt- ja, a Központi Bizottság tit­munkásküldöttsége, amely a kára. Magyar Szocialista Munkás- A jugoszláv pártmunkás­párt Központi Bizottsága küldöttséget a Ferihegyi re­meghívására Ivica Racsan- pülőtéren Tóth Dezső, a nak, a Horvát Kommunisták Központi Bizottság osztályve­Szövetsége KB végrehajtó zető-helyettese búcsúztatta bizottsága tagjának vezetésé- JJ- d/ug~z^t vei december 4. és 11. között ijsta Szövetségi Köztársaság látoeatást tett hazánkban. budapesti nagykövete. Befejeződlek a magyar­román külügyminiszteri tárgyalások Csütörtökön a Külügymi- a szocializmus és a béke nisztériumban Púja Frigyes ügye érdekében, és George Macovescu vezeté- George Macovescu hivata­sével folytatódtak és befeje- los baráti látogatásra hívta ződtek a magyar—román meg Púja Frigyest, a Román külügyminiszteri hivatalos Szocialista Köztársaságba, tárgyalások. amelyet a magyar miniszter A felek újból hangsúlyoz- köszönettel elfogadott, ták közös elhatározásukat, A román külügyminiszter hogy fejlesztik és erősítik tegnap elutazott hazánkból, együttműködésüket az élet látogatásáról közös közie­minden területén, a két nép, ményt adtak ki. Űj csempegyár Felavatták a Zalaegerszegi túl évenként 700 ezer négy­Kerámia- és Cserépkályha- zetméter színes, mintás fal­gyár százmillió forintos költ- burkoló csempét szállítanak séggel létesített falburkoló a belkereskedelem részére, csempegyárát Tófejről ezen- ÍMT®

Next

/
Thumbnails
Contents