Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-11 / 290. szám

2 Csütörtök, 1975. december íí: A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusának állásfoglalása ;i.A CHILEI DOLGOZOK IRÁNTI SZOLIDARITÁSRÓL A Magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa testvéri szolidaritásáról biztosítja Chile dolgozóit, szakszervezetét, demokratikus és antifasiszta erőit a fasiszta junta elleni hősies harcukban. A Pinochet-féle fasiszta Junta, amely a nemzetközi imperializmus aktív támogatásával megdöntötte Chile törvényes kormányát, továbbra Is terror,mdjáratot folytat a chilei hazafiak, a demokratikus szervezetek, közöttük a Dolgozók Egységes Központja ellen. Lábbal tiporja az elemi demokratikus és szakszervezeti jogokat, példátlan nyomort és munkanélküliséget idézett elő az országban. Embertelen körülmények között, börtönben tartja a chilei hazafiak ezreit, közöttük Lüls Corvalán elvtársat. Semmibe veszi a nemzetközi közvélemény tiltakozását, az ENSZ-nek és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek Chilére vonatkozó határozatait. A magyar szakszervezetek ismételten hitet tesznek a chilei nép igaz ügye mellett. A jövőben Is hozzájárulnak a chilei néppel és dolgozókkal való nemzetközi szolidaritás további erősítéséhez, a chilei nép szenvedéseinek enyhítéséhez. Követelik Luis Corvalán és a bebörtönzött chilei hazafiak szabadon bocsátásit, a demokratikus szabadságjogok helyreállítását, a Dolgozók Egységes Központja működésének biztosítását. A kongresszus résztvevőinek mély meggyőződése, hogy a chilei nép fokozódó harca, a szakszervezetek és az összes demokratikus erők áldozatos és kitartó küzdelme a világ dolgozóinak szolidaritásával eléri, hogy Chile ismét a demokratikus fejlődés útjára léphet ...A SPANYOL DOIGDZÖKKAL VALÖ SZOLIDARITÁSRÓL A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa testvéri szolidaritásáról biztosítja Spanyolországnak a demokráciáért éa haladásért küzdő erőit, dolgozóit, szakszervezeti aktivistáit. Mélységes felháborodással látjuk, hogy a reakció Spanyolországban mindent elkövet a Franco-rezslm átmentésére. a a nemzetközi tiltakozás ellenére, az emberi szabadságjogokat semmibe véve, továbbra is üldözi a demokrácia, a haladás híveit, és elutasítja a spanyol nép és dolgozók jogos követeléseit. A világ haladó közvéleményéhez csatlakozva követeljük a demokratikus és szakszervezeti jogok biztosítását, a bebörtönzött politikai. foglyok, szakszervezeti aktivisták azonnali szabadon bocsátását. Elismeréssel tekintünk azokra az eredményekre, amelyeket a spanyol dolgozók és haladó szervezeteik a fasizmus ellea a szakszervezeti jogokért, életkörülményeik megjavításáért, a dolgozók egységének erősítéséért folytatott harcban elértek. Meggyőződésünk, hogy áldozatos harcukkal, a haladó erőkkel szoros szövetségben elérik céljukat. A magyar szervezett dolgozók nevében további támogatásunkról biztosítjuk spanyol munkástestvéreinket, a sokát szenvedett spanyol dolgozó népét a demokratikus Spanyolországért folytatott harcukban. ; ...A PORTUGÁL DOLGOZÓKKAL VALÓ SZOLIDARITÁSRÓL A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa testvéri Üdvözletét küldi a társadalmi haladásért, a demokratikus vívmányok megszilárdításért küzdő portugál dolgozóknak, a demokratikus erőknek. A magyar szervezett dolgozók elismeréssel tekintenek arra n következetes harcra, amelyet az Interslndicalban tömörülő szakszervezetek, szervezett do'gozók folytatnak az április 25-i fordulat továbbfejlesztésének biztosításáért, a demokratikus erők egységének megszilárdításáért. A kongresszus résztvevőit aggodalommal tölti el a Portugália haladó erői és az Interslndical elleni támadások, a jobboldali csoportok előretörése, amelyek súlyosan veszélyeztetik a portugál nép demokratikus vívmányait. A magvar szakszervezetek Ismételten testvéri szolidaritásukról biztosítok Portugália demokratikus, haladó erőit, az Intereindicalban tömörült szervezett dolgozókat az imperialista nyomás, a fasiszta erők törekvései ellen, a demokratikus átalakulásért vívott küzdelmes harcukban. Meggyőződésünk, hogy portugál munkástestvéreinknek a demokratikus vívmányok megvédéséért és megszilárdításáért. a dolgozók egységéért és életkörülményeik javításáért folytatott következetes, igazságos harcát a haladásért küzdő erők összefogása eredményeként végül is siker koronázza. (MTI) Ünnepi megemlékezés az emberi jogok napjáról GySri Imre beszéde részt veszünk a Varsói Szertudomár.yos, a műszaki, a ződés és a Kölcsönös Gazda. L. Brezsnyev elutazót! Varsóból (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolataink bővítésére a tudományos, a műszaki, a helyes, marxista-leninista kulturális és a társadalmi sági Segítség Tanácsa tagálpolitlkát folytat, amelyet a élet sok területén adódnak, latnainak együttműködésélengyel nép tettekkel támo- örvendetesen bővül a két ben, teljesítjük a nemzetkögaí. ország közötti s-emély! for- zi kommunista és munkás— Ml tehát úgy tekintünk galom amely szembetűnően mozgalom iránti kötelessélengyel barátaink kiemelke- bizonyítja, hogy a két ors ág gelnket. Ezt a politikát mi dő munkateljesítm 1-nyeire, viszonyát nímcsak pártjaink úgy hívjuk: elvi, nyílt polimint a közös ügyünk sike- és kormányaink, hanem né- tika. Ez azt jelenti, hogy réhez való jelentős hozzájá- peink, milliók és milliók nemzetközi tevékenységünket rulásra. De elégedettségünk szívből jövő barátsága ala- minden esetben a proletár nemcsak abból táplálkozott, kítja internacionalizmus és a béamit a kongresszus a múlt- — Hagyománya van már kés egymás mellett élés elról mondott, hanem abból annak is, hogy népeink kö- vei vezérlik. Csakis így tud-1 is, ahogyan előrevetítette zÖs erővel harcolnak min- juk képviselni legbensőbb1 Lengyel írszág Jövőjét. A fej- den nép szabadságáért, füg- nemzeti és nemzetközi érlett szocialista társadalom getlenségéért, nemzeti és tár. dekelnket Mert mi mindig felépítése olyan cél. amely- Eadalmi felemelkedéséért, ennek a két érdeknek az nek elérésével hazájuk a Azok a lengyel kommunis- egvségéből Indulunk kl fejlődés új történelmi szaka, ták, akik 1919-ben ott küz- meggyőződésünk.' hogy csak szába lép, s ez a társadalmi döttek a magyar Vörös Had- az lehet jó Magyarorszáalgazsáfeot megtestesítő, szel- seregben, azok a magyar nak, ami jó szocialista szölemiekben és anyagiakban partizánok, akik 1944-ben a vetségeseinknek is, s ami gazdag, az egyén alkotó le- kamplnosi erdő harci oszta- előreviszi a szocialista világhetőségeit teljes mértékben galban harcoltak, nemzetkö- rendszer közös ügvét, azbolkibontakoztató, crszágukai zt küldetést is teljesítettek, dogít bennünket is. sokoldalúan felemelő társa- Fegyvert fogtak a népeket Az MSZMP KB tttkára a dalom lesz. Ezért a célért ittgázó burzsoá erőkkel, fa- nemzetközi helyzetről szólérdemea élni, dolgozni. Meg. sizmussal szemben. Va emlékeztetett arra a dön. győződésünk hogy « dicső _ A magyarok & a len. tő Szerepre, amelyet a szolengyel munkásosztály, nagy lek ma ,g váUvetve har- clalista közösség országai a' ni«ter meghívására hlvats. tapasztalatú pártjának veze- colnak az imperializmus el- nemzetközi enyhülés megte- k* látogatáson Csehszlövátésével. a szocialista omá- len szocializmusért, a bé- remtésében és a békés egy-; kiában tartózkodik, Prágágokkal karöltve el fog jutni Egybefűz bennünket más mellett élés elveinek; ban fogadta Josef Havltn. a az új társadalomnak a kong- tehát" az ,Si hogy külp0lltl. térhódításában játszottak és resszuson reálisan felvázolt kánk alapvetó törekvése játszanak, és annak a megmagaslataira! szüntelenül erősíteni az győződésének adott hangot. Győri Imre a tovaöbUK- egységet a Szovjetuni val, a hogy a szocialista országokban ismertette a hazánkban Szovjetunló Kommunista nak, a t'kés országok profolyó szocialista építőmunka Pártjával önök Ismerik Ma- létarlátusának és a n-m 'eti eredményeit, majd így foly- gyarors:ág történelmi út- felszabadító mozgatmaknak tatta: ját, amelynek egyik legfőbb együttes ereje feltart ztatha—• Amikor fgv, barátok tapasztalata. h~gv harcunk- tatlanul elvezeti az emberiközött mai helyzetünk, fel- hoz, erőfeszítéseinkhez a vl- séget a tart's béke és blzadataink, terveink és távla- j^g első szocialista állami- tonság világába, talnk közös dolgairól beszél- nak, a Szovjetuni nak a lé- Győri Imre a következőgetünk, különösen Jól érez- te és internacionalista témo. képpen fejezte be beszédét: zük hogy történelmi barát- gatása adott erőt, neki kö- _ Nagy öröm és megtiszságunk új tartatmának leg. ^önhetiük felsza' adulásun. tettetés volt számomra, hogy főbb jellemzője a proletár j^t, vele szoros szövetségben szólhattam ön'khöz közös internacionalizmus, az együ- tudjuk megoldani a szórta- dolgainkról Küldöttségünk vétartozás a szocialista né- uzmus építőének feladatait. a legszebb'emlékekkel tér pek erős, nagy családjában. Múlt és jelen Igazolja te- haza ebből a nagyhírű gvárAllgha van az életnek olyan hát pártunknak azt az elvi ból Biztos va«yok abban, területe, amelyre ne terjed- álláspontját, hogy szovjetel- hogy magyar munkéstestvéne kl pártjaink, állnmi in- lenes kommunizmus nincs reik, akiknek beszámolunk tézményeink és társadalmi és nem ls lehet A történelmi majd lengyelországi tartózszervezetelnk közötti, mind- tények cáfolhatatlanul bizo- k0dásunk tapasztalatair 1. a két fái számára hasznos nvítlák a Szovjetunió és az legmelegebb baráti érzésekmunkakaocsolat A gázdasá- SZKP világtörténelmi szere. kel gondolnak majd önökgi kapcsolatok, az ioari sza- pét. azt, hogy ez az ország ré. Kérem. hogy önök is kosítás és kooperáció meg- és párt vállalja magára a mmdlg emlékezzenek rá: felel mindkét ország érde- legnagyobb felelősséget és földralzilag sem távol, de a keinek, összhangban áll a terhet ®z egyetemes emberi barátság országútján járva KGST-ben egyeztetett tervek- haladásért a békéért, a szo- egészen közel élnek önökhöz kel és együttműködéssel, és dallsta világ fejlődéséért ví- a magyar kommunisták, a jól szolgálja a szocialista vott küzdelemben. magyar dolgozik, és néoegazdasági integráció további _ Pártunk következetesen ink magabiztosan együtt hakibontakozását. Fgyre job. g^g^i a töbh5 szocialista ladnak előre a legigazabb, a ban kihasználjuk azokat a ors'ághoz fűződő kapcsol a- legemb-ribb társadalom. a nagy lehetőségeket, amelyek taink erősítéséért, aktívan kommunizmus felél # Varsó (TASZSZ) Tegnap elutazott Varsóból Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Brezsnyev vezette azt a szovjet pártküld'ttséget, amely riszt vesz a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusának munkájáOrftán Lászfó prágai tárgyalásai # Prága (MTI) Orbán László kulturális minisztert aki a cseh és a szlovák művelődésügyi mlCSKP KB titkára és Matej Lucán, a csehszlovák kormány miniszterein ők-h°lyet_ tese. A tárgyalásokon a két ország kulturális kap-s litai fejlesztésének időszerű kérdéseit vitatták meg. Ford-BobKnyiit megSiBszélés # Washington (AP) Ford amerikai elnök kedden magához kérette Dobrinyin szovjet nagvkövetet és Klssinger külügyminiszter, valamint Brent Scow-Croft nemzetbiztonsági főtanácsadó társaságában negyvenoerces megbeszélést folytatott vele. John Hushen. a Fehér Ház helyettes szóvivője nem számolt he xász'etesen a megbeszélés tartalmáról, csupán annyit' ttjondett, hogy „időszerű kérdésekről" volt szó, megtárgyalták a hadásztai fegyverkor' átezás? tárgyalások állását. Klsslnger moszkvai utazásának lehetőségét és más kérdéseket, köztük az angolai helyzetet BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudományés technikatörténetéből Budapest (MTI) Méltatta az emberi jogok A Magyar ENSZ-társasáa. egyetemes nyilatkozatának «o5 SSL55ST a jelentőségét, amelyet f ENSZ Magyar Szolidaritási Bízott- 2 Y mi i,, deklará ,t, ság és a Magyar Jogász Szö- r^ev.51 nyi at" vetség rendezésében tegnap a .fogadtak el amelyet Hazafias Népfront Belgrád " d f rakparti székházában meg- 1ENSZ-támasáemlékeztek az emberi jogok J napjáról. Sebestyén Nándorné. az Országos Béketanács lamint az afroázsiai népek főtitkára mondott megnyitót, szolidaritási szervezetének. Aczél György látogatása az I. kerületben Bertrandon de la Broequiére 1433-ban Jeruzsálemből történt visszútján Pancsova és Becskerek érintésével érkezett Szegedre. Az egész Alföldről mint fában szegény vidékről emlékezik meg, amikor ezt Írja: „Egész utamban kis patakoktól körülvett két kis berken kívül egyetlen élő fát sem láttam. A lakosok csak szalmával is náddal tüzelnek." Nemcsak a 15., de még a 18. században is teljesen fátlanul állott Szeded és környéke. Vedres István az első, aki erdőtelepítésre buzdítja a város lakóit, amikor így fogalmaz: frAz olyan helyeken, mint Szegednek a környéke, ahol t. í. nemcsak semmi erdők nincsenek, hanem ahol több mértföldekre el lehet menni, még se lát tsak egyetlen egy fát is az ember, úgy kell tekinteni egy újonan ültetett Erdőt, mint egy maszületett első Gyermekét az Édes Anyának." Ugyanakkor nem kizárt, hogy a török előtti időkben a város körül folyó erek mentén ne lettek volna kisebb-na: gyobb erdők. Mindenesetre, kiűzésük u'án semmi erdő nem mafadt. Valószínű, hogy a török uralom alatt ousztult el a Maty-ér oartján volt erdő is. Egy másik erdő a Szillér partján terület el, amely valószínű, hogy tölgyerdő lehetett. Ezeken a bizonytalan állításokon túl viszont az már bizonyítható, hogy a legrégebbi mesterségesen telepített erdő Dugonics András városi polgármester nevéhez fűződik, aki az 1760# Budapest (MTI) — tegnap látogatást tett BuAczél György, az MSZMP daPes£n' kerületben. Politikai Bizottságának tagja, A láb°gatási program be- as években fűzdugványokról telepített a Minisztertanács elnökhe- feJezéseként Aczél György a | erdőt a Felsővároson. Fia, Dugonics . ,, pártbizottság székházában ' András így emlékezik erre vissza: lyettese — somogyi i>anaor- pártaktívaülésen időszerű po- I „Fennmarad emlékezete azon fűz ernak, a budapesti pártbizott- iitikai kérdésekről adott tá- dőben is, melyet a Szilléren innét a ság titkárának társaságában jékoztatást l városnak mitsd díszére, mind hasznára ültetett; melyben is midőn velem gyakorta sétálgatott, többször emlité, hogy több fát sajátkezúleg is ültetett.' A következő évtizedben Mária Terézia rendeletére az Alsó- és Felsővároson létesítettek kisebb erdőket, de ezekkel együtt sem érte el a város erdőinek területe 1830-ban a 22 kat. holdat. Vedres István telepítette 1790-ben Dugonics András elképzelései szerint a Szillér partján az Etelka-erdőt, amely hatezer fűzfadugványból állt. Ennek őrzi nevét a jelenlegi Etelka sor. Ezek mellett voltak természetes úton te'epült fűzfaerdők a Tisza és a Maros mentén, továbbá a Boszorkányszigeten. A város körű'1 homokterütetek mesterséges erősítésének elsősorban az volt az oka, hogy a sovány területek szomszédságában levő, mezőgazdaságilag művelt földek és legelők használhatóságát biztosítsa. Kivételesen száraz és szeles években a homokkal történt elárasztás olyan nagy mértékű volt, hogy a homoki gazdálkodást nagymértékben veszélyeztette. A sivár homok erdősítése azzal vette kezdetét, hogy Vedres István 1795ben hé'ezer hold homokos legelő erdősítését hozta javaslatba. E javaslatot azzal indokolta, hogy Kistelek községben — akkor még Szegedhez tartozott —, a Csongrádi utcában, észak felől, a homok ablakjaik magasságáig elborította. Az első komolyabb erdősítésre Szegeden is csak az 1807. XXII. tc. alapján került sor. A város első erdőmestere, Pillich József, aki dugványozással háromezer holdat tervezett, de a kivitelezés több mint ötezerre sikerült. Csengelén Feudt Antal az erdőmester, aki már erdei fenyőt is telepitett. Az 1873 évi polgármestert jelentés szerint a várori tanácsnak Wlencezer kat. hold erdője volt, azonban igen " silány állapo'ban. Ez az állapot egészen addig tartott, míg a város azt nem határozta, hogy erdőit állami kezelésbe adja. Erre 1836. január 1-én került sor, és ettől kezdve beszélhetünk tudatos erdőkezelésről. Az állam kezelésébe került 7230 kat. hold erdő, amelyből 6583 kat. holdat az erdőgondnokság és 647 kat. holdat a kírályhalmí erdőőri szakiskola vett át. Az erdőőri szakiskola egyébként még az államosítás előtt, 1883-ban alakult, és első vezetője Theodorovits Ferenc erdőtanácsos vott. Az államosítás igen jól szolgálta a szegedi erdők helyzetét. Bátran nyúltak a fekete fenyő telepítéséhez, amely igen jól megfizette a bizalmat. Az erdészet szakágába szorosan nem tartozó gyümölcsfacsemete termesztésével is foglalkoztak. Az itteni klímának és ta'ajviszonyoknak legjobban meg'elelő gyümölcüao'tványokat állítottak elő. Az erdészet szakemberei szorga1 mázták és szép sikereket is értek el e terü'eten, a homoki tanyáknak körülfásítását. Így nemcsak a szelek romboló hatását korlátozták, hanem a tanya népe innen nyerhette a tüzelőanyagot, a trágya, a tőzeg és a szalma he1 vett. Szeged városa az 1805-ben hozott telepítési rendelkezésével megelőzte az 1807 évi törvényes intézkedést. Ezen az úton haladva, a2 A'föld fásításának és erdőtelepítési előírásoknak 1923-ban messze előrehaladva megfelelt. Ennek természetesen csak úgy tudott előremutatóan meg'elelni, hogy az erdőőri szakiskolában évente 20 tanulót kiképeztek a szakmai tudnivalókra, akik aztán magukkal vitték a fák, az erdő szeretetét, és azt mind szélesebb körökben terjesztették. Ilyen körülmények fogadták 1885ben hozzánk érkezett Kiss Ferencet, a fiatal, mindössze huszonöt éves erdőmérnököt, akinek munkássága tette igazán naggyá a szegedi erdőket. íiolytaíiukJi j I