Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

2 Vasárnap, 1975. december 7. A laoszi kormány fyoiktatása 0 Hanoi (TASZSZ) Vientianeban ünnepélyes külsőségek között beiktatták a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kormányát. A hivatalos okmányokat Kay­sone Phomvihanh, a kor­mány elnöke és Souvanna Phouma. a korábbi ideigle­nes nemzeti egységkormány elnöke irta alá. Souvanna Phouma az ün­nepségen kijelentette: nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy átadhatja az ország ve­zetését a nép valódi képvi* selőinek. Kaysone Phomvihanh mi­niszterelnök beszédében hangsúlyozta: kormánya mindent el fog követni an­nak érdekében, hogy megte­remtse a békés, egységes, független, demokratikus és virágzó Laoszt Üdvözlő távirat A Laoszi Népi Demokrati- tanács elnöke táviratban üd­kus Köztársaság kikiáltása vözölte Szufanuvong köztár­alkalmából Losonczi Pál, a „„„,„, . „„„ Magyar Népköztársaság El- saságt elnökót és Kaysone nöki Tanácsának elnöke és Phomvihanh miniszterelnő­Lázár György, a Miniszter- köt. Havasi Ferenc hazaérkezett Bukarestből December 5-én és 6-án Bukarestben került sor a , magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizottság elnökeinek ta­lálkozójára. Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Ilié Verdet, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai végrehajtó bizottságának tag. ja, a KB titkára, a bizott­ság társelnökei áttekintették a kormánybizottság 11. ülés. szakán kitűzött feladatok teljesítésének helyzetét és meghatározták a további teendőket. Romániai tartózkodása so­rán Havasi Ferencet fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkíra a Román Szocialista Köztár­saság elnöke, valamint Ma­nea Manescu kormányfő. Havasi Ferenc szombaton délután hazaérkezett Buda­pestre. Nagy János Washingtonban 0 Washington (MTI) Nagy János külügyminisz­ter-helyettes pénteken látó-, gatást tett Washingtonban. Eszmecserét folytatott Ar­thur Hartman ós Charles Robinson külügyminiszter­helyettes6el a magyar—ame­rikai kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről, foagy Jánost fogadta Róbert Ingersoll külügyi államtitkár, ügyve­zető külügyminiszter is, Januárban: szavazás 0 Madrid (AFP) Spanyolországban január 11—18-ig megtartják a pol­gárháború óta az első, ál­talános vá'asztójogon alapu­ló országos méretű szavazást. A minisztertanács pénteken elrendelte, hogy a helyi kormányzati törvény alap­ján, amelyet a Cortes mind­össze két nappal Franco ha­lála előtt has,-ott Jóvá, ek­kor 'bonyolítják le a városi, községi és tartrományi vá­lasztásokat. A tartományi képviseletek elnökeit és a polgármestere­ket eddig a polgári kor­mányzók, vagy a falangista mozgalom helyi képviselői jelölték ki, ezentúl viszont a nép által választott tanácso­sok és küldöttek közül ke­rülnek ki. A két legnagyobb város, Madrid és Barcelona esetében az új törvény még most sem érvényesül: a polgármestert és a képvise­letek elnökét változatlanul felülről jelölik ki. Miközben I. János Károly király kormányzata nagyon mérsékelt, óvatos lépésekkel próbálja némileg feloldani a fasiszta rendszer politikai merevségét, a rendőrség to­vábbra is lecsap a szabad véleménynyilvánítás minden megnyilvánulására. Pénteken este n madridi egyetem poli­tikai tudományi karán a rendőrök erőszakkal kerget­tek szét egy betiltott 'politi­kai gyűlést. II francia baloldal közös tüntetése • Párizs (MTI) Tízezrek vettek részt szom­baton délután a baloldali pártok tüntető felvonulásán. A menet élén a három párt vezetői haladtak: Georges Marchais, az FKP főtitkára, Francois Mittcrrand, a Szo­cialista Párt első titkára és Róbert Farbe, a baloldali radikálisok mozgalmának el­nöke. A tüntető felvonulás részt­vevői a Szent Lázár pályaud­vartól a belügyminisztérium közelében levő St-Philippe du Roule térig haladtak. Jel­szavaikban állást foglaltak a demokratikus szabadságjo­gok védelme, a balodali erők egységes akciói és a közös program mellet, és Ponia­towski belügyi államminisz­ter lemondását követelték. Uj főparancsnok 0 Lisszabon (MTI) Lisszabonban szombaton i beiktatták tisztségébe a por- J tugál szárazföldi erők új fő­parancsnokát, Ramalho Ea­nés négycsillagos tábornokot. A szárazföldi hadseres fő­hadiszállásán lezajlott cere­mónián Costa Gomes elnök beszédet mondott. Ezúttal is a „pluralista demokrácia" mellett szállt síkra, és sür­gette a fegyveres erőknek a politikai pártoktól, illetve a tömegszervezetektől való függetlenítését a hadsereg .hatékonyságának" megőrzé­se érdekében. Közölte, hogy „mélyrehatóan átszervezik" az egyes parancsnokságokat, mind az egységeknél, mind felsőbb szinten, továbbá a vezérkar szolgálatait. Utalt arra, hogy ez az átszervező munka már megkezdődött azzal, hogy felszámolták a COPCON-t, s új főparancs­nokot állítottak a haditenge­részet élére. Gomes Eanes tábornoknak is „új parancs­noki gárdát" javasolt. A LEMP VII. kongresszusa előtt A varsói Kultúra és Tudo­mány Palotájában hétfőn, holnap összeül a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa. ötnapos ta­nácskozásán mintegy 2,5 millió LEMP-tag képvisele­tében több mint 1800 kül­dött vesz részt. Ott lesznek a testvérpártok küldöttségei, a központi bizottságok első titkárainak vezetésével. A kongresszus a számve­tés és feladatmeghatározás legmagasabb fóruma lesz; Lengyelország szocialista építése szempontjából kü­lönösen fontos évtized köze­pén kerül sorra. Az ország 1971-től napjainkig fejlődé­sének igen bonyolult, de kétségkívül egyik legered­ményesebb időszakát élte. Közismert, hogy a hatvanas évek második felében csök­kent a gazdasági fejlődés üteme, a dolgozók élet- és szociális körülményei nem javultak kielégítően, gyen­gültek a párt tömegkapcsola­tai. Mindez komoly társa­dalmi feszültségeket okozott, amelyek 1970. decemberében különösen kiéleződtek. A LEMP, Edward Gierek, a KB első titicára vezetesé­vel, kivezette az országot a problematikus helyzetből. 1971-ben a Központi Bizott­ság, majd pedig a VI. párt­kongresszus kidolgozta a di­namikus társadalmi és gaz­dasági fejlesztés stratégiá­ját: a népet életkörülményei megjavításának, a szocialis­ta társadalmi viszonyúk el­mélyítésének, a népi állam és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, a Szovjetunióval, az egé6z szo­cialista közösséggel megvaló­sított együttműködés fokozá­sának, Lengyelország euró­pai és nemzetközi helyzete megszilárdításának program­ját. A VI. .kongresszuson- elfo­gadott programot a párt és az állami vezetés, a mun­kásosztály és az egész nép következetesen megvalósítot­ta. Így jelentős előrehaladást értek el a szocializmus épí­tése útján. A múlt öt esztendő mérle­ge meggyőzően kedvező. Bel­és külfödön egyaránt általá­nos elismerést keltett az a tény. hogy 1971 óta Lengyel­ország társadalma és gazda­sága Jóval gyorsabban fejlő­dött, lakóinak életszínvonala lényegesen komolyabb mér­tékben javult, mint az előző ötéves tervek bármelyiké­ben. Ebben az időszakban az ipar csaknem 70 százalékkal, a mezőgazdaság pedig 27 százalékkal növelte termelé­sét, míg a külkereskedelmi forgalom két és félszeresére bővült. A nemzeti jövedelem az előirányzott 38 százalék helyett 62 százalékkal emel­kedett. A népgazdaságba 1900 milliárd zlotyt ruháztak be — 450 milliárddal töb­bet, mint tervezték, és 900 milliárddal többet. mint 1966—1970 között. Tucatnyi nagy létesítmény épült. A többi között előnyös hitel- és koonerációs szerződések megkötésével hozzákezdtek egész sor iparág korszerűsí­téséhez. Az átlagos reálbér-emel­kedés mértéke kétszeresen felülmúlta az előirányzott ütemet. A szocialista szek­torban az idén az egy főre jutó havi átlagkereset elér­te a 3500 zlotyt, vagyis 40 százalékkal magasabb volt az 1970. évi 2235 zlotys át­lagánál. Eközben minden dolgozó kapott bér-, illetve fizetésemelést. Főként a fel­vásárlási árak növelése út­ján. számottevően javultak a parasztság anyagi körülmé­nyei. Nagy társadalmi je­lentősége volt annak, hogy ebben az ötéves tervidőszak­ban 1 millió 850 ezer új munkahelyet létesítettek. Ez a nyugdíjba menők megüre­sedett helyével együtt 3 millió lengyel állampolgár számára teremtett új mun­kaalkalmat. A küszöbönálló kongresz­szus tézisei nemcsak az eredményekről, hanem a problémákról is szólnak. Megállapítják, hogy még sok a tennivaló. így például to­vábbra is gondot okoznak a lakáskörülmények. Meg kell oldani a vasúti szállításban, külkereskedelemben, takar­mány- és építőanyag-ellá­tásban jelentkező feszültsé­geket. Javítani kell a piaci áruellátást, hisz egyes cik­kekből még nem tudták ma­radéktalanul kielégíteni a keresletet. Az összkép azon­ban kedvező. A LEMP a legutóbbi évek gyors ütemű fejlesztési po­litikáját szándékozik folytat­ni a jövőben is: 1976—1980 között az ioari termelés 48— 50, a mezőgazdasági terme­lés 15—16. a nemzeti jöve­delem 43—45. a kiskereske­delmi forgalom 42—45. a re­álbérek 16—18 százalékos növekedését tervezik, egy­millió 525 ezer új lakást építenek. Ez a program a VII. kong­resszus téziseinek vitájában az egész társadalom helyes­lésével találkozott. A mi né­pünk is örül lengyel bará­taink eddigi eredményeinek, és őszintén kívánja új ter­veik sikeres megvalósítását Brezsnyev vezetésével iiiulu 4 * 0 Moszkva (TASZSZ) : i • A Szovjetunió • Kommunis­ta Pártjának delegációja élén Leonyid Brezsnyev­vel, az SZKP KB főtitkárá­val szombaton Varsóba uta­zott. A küldöttség a LEMP KB meghívására részt vesz a LEMP VII. kongresszusá­nak munkájában. Ford Manilában 0 Manila (AFP) Gerald Ford amerikai el­nök szombaton — helyi-idő szerint délután — egynapos hivatalos látogatásra Mani­lába érkezett. A Fülöp-szi­aetek fővárosa az Egyesült Államok elnökének decem­ber 1-én megkezdett távol­kelet körútján az utolsó ál­lomás. Ford előzőleg Pe­kingben és Djakartában tett látogatást. BÁTYAI JENÓ: Lapok a szegedi tudomány' és technikatörténetből Támadásba lendüllek 0 London, Chitado (Dél­Angola) A Reuter hírügynökség je­lentése szerint az MPLA csapatai minden fronton tá­madásba lendültek az FNLA és az Unita csapatai ellen. Az északi fronton u2 MPLA nehéztüzérséggel fel­szerelt egységei kiverték az FNLA csapatait a fővárostól 55 kilométerre levő Caxitó­ból, fő támaszpontjukból A délkeleti fronton az Angolai Népi Köztársaság (azaz az MPLA) csapatai feltartóztat­ták az FNLA és az Urrlta egyesült csapatainak táma­dását. amely a stratégiai fontosságú Cambambe vízi erőmű birtokba vételére irá­nyult. Luandától 460 kilo­méterrel délre az MPLA csapatai feltartóztatták a dél-afrikai zsoldosok által támogatott Unita-csapatok egy oszlopát, amely el akar­ta íoglalnt a főváros vízel­látását biztosító Quifangondo vízi erőművet. A szembenál­ló felek hadijelentéseiből egyértelműen kitűnik; a fő­várost már nem fenyegeti olyan veszély, hogy megbé­níthatták életét. Az MPLA offenzívája kiterjed az északkeleti frontra is. Itt a kormány csapatat biztosítják azokat a Malanje város kö­rüli területeket, amelyek stratégiai fontosságúak az ország belső gyémántlelő­helyekben gazdag területei­vel való kapcsolat biztosítá­sa szempontjából. E terület köspontlát, Henrlque de Garvalhót. a kormánycsapa­tok ellenőrzik. Az Unita egy szóvivője Londonban nyilatkozva nem titkolta, szervezete türelmet­lenül várja, hogy megérkez­zenek csapataik számára az amerikai fegyverek, amelye­ket Zairén keresztül kap. nak majd meg. 7. Mielőtt átfordulunk a 20. század­ba, vizsgáljuk meg, hogyan is alakult Szeged mezőgazdaságának tagozódása, hogyan áll a technikai felkészültség, vagy az igás állatokkai való ellátott­ság. A múlt század derekán a város 138 ezer 946 kat. holdas területe a követ­kezőkbet tagozódott. Magánfelek bir­tokában volt 75 070 kat. hold. városi tulajdon pedig 63 876 kat. hold terü­let. Az összes területből 51443 kat, hold volt a szántó, 14 789 kat. hold rét és kaszáló, 8675 kat. hold szőlő, 33 132 kat. hold legelő, 588 kat. hold nádas és 22 819 kat. hold terméketlen. A birtokviszonyokat illetően a kö­vetkező volt a tagozódás: 1—5 kat. holdig 7736, 5—30 kat. holdig 3389, 30 —100 kat. holdig 514 és 100 kat. hold területen felül 39 birtokost tartottak nyilván. A múlt század derekán, de a szá­zad vége felé is, áll az az állítás, hogy a szegedi gazdáknak körülbelül 5 ezer kettes igás fogatuk volt. Egy fogattal abban az időben 13—14 kat. hold főidet úgy tudtak megművelni, hogy még fuvarozásra is jutott az erőből. A különböző növények szántóföldi részesedése a következőképpen ala­kult: 28%-nyi területen tengerit, 23 %-nyi területen rozsot, 19%-nyl te­rületen búzát. 5%-nyi területen lucer­nát. 5%-nyi területen burgonyát, 5%­nyi területen paprikát, 5%-nyi terüle­ten árpát, 3%-nví területen káposz­tát, 2%-nyi területen répát, 2%-nyi területen zabot, 2%-nyi területen bükkönyt és 1 %-nyi területen egyéb növényt termesztettek. Talán ezekből az adatokból is lát­ható, hogy elég mérsékelt felkészült­ségű volt a város mezőgazdasági ha­tóereje. Ahhoz, hogy a munkálatokat mindig időre elvégezzék, bizony az alkalmazottaknak és az állatoknak nagyon sokszor látástól vakulásig kellett dolgozniuk. Mezőgazdaságunk múltjához most néhány mozaikkőként tegyük hozzá, hogy milyenek voltak hazánkban a gépesítési törekvések. Ha napjaink mezőgazdasága gépi felszerelésén végigtekintünk, el sem tudjuk képzelni, hogy mind e segítség híján hogyan is tudott a múlt szá­zadban az ember megbirkózni a talaj­művelés, a vetés, az aratás, a cséplés, a takarmányelőkészítés nagy munkái­val. Pedig a múlt században a mező­gazdasági gépeknek még a hírét is alig hallották. Akkoriban a faekén, a faboronán, a fahengeren kívül más gazdasági eszközt alig ismertek. Igaz, hogy ehhez képest a munka eredmé­nye is más volt. Az újabb és jobb gépek, valamint eszközök előállítására való törekvések közül álljon itt egy megyei vonatko­zású: egészen vasból készült ujj Ekét Nagy Ferenc T. N. Cs. V. (Te­kintetes Nemes Csongrád Vármegye) Fiscalisa Ismertette azzal, hogy en­nek nagyérdemű találója Szentesi Ref. Prédikátor T. Kis Bálint Űr, egy magam mellé vett ügyes kováts 's egyszersmind díplomaticus Baromor­vos, Brindll József Orral kidolgoztuk — és a közös találmány jóságát mi sem bizonyította jobban, mint az, hogy akkor, amidőn egész Tsongrád Vármegyében által fában egy ekébe hat ökröt szoktak fogni, és, nem azért hogy van, hanem azért, mert szüksé­ges. Az új ekével ugyanezt 3 lő vé­gezte." A hazai próbálkozásokon túl, a mezőgazdaság igazibb gépe ftése Angliából Indult el. Gőzgépek, éspe­dig hajógépek gyártására társult 1842­ben Nathaniel hajóskapitány és Shutlleworth mérnök. A hajógépektől hamarosan más gyártmány felé for­dult érdeklődésük, a kocsikra szerelt gőzgépekkel kezdtek foglalkozni. Az első cséplőgépüket 1849-ben állítják elő. A cséplőgép nagy jelentőségét az emigrációban élő Kossuthék hamar felismerték, és arra ösztökélték az Európát járó Fehér József földbirto­kost, hogy vásároljon birtoka számá­ra. A technikai haladás iránt fogé­kony Fehért nem sokáig kellett győz­ködni, az 1852-es bécsi kiállításon még egyszer jól megnézte, és megvá­sárolta cséplőgépét. Hazánkban ez volt az első gőzcséplőgép. Tekintettel arra, hogy Fehér József birtoka Tö­rökbecsén volt, a küldeményt Kis­kunfélegyházáig hozták vasúton, ugyanis 1852-ben még Szeged nem volt összekötve a Kiskunfélegyházáig megvolt vonallal. Az első gőzcsép­lőgép Szegeden történt átvonulása alkalmával az itteni gazdákból is igen nagy érdeklődést váltott ki, és már néhányan ütötték is tenyerüket, hogy a következő évben ők is vásárolnak hasonló gépi berendezést. Nem így történt, mert Sze'ged határában csak a kiegyezést követően csépeltek gőz­géppel. Természetesen nem volt a fogadta­tás egyértelmű. Fehér József gőzgépét látva, a szegedi gazdák, jó páran ka­tasztrófáról beszéltek. Voltak, akik a megbámulás tárgyát fél sem tudták fogni annak nagyszerűségében. A má­sodik gép 1853-ban jött be Magyaror­szágra. Az első cséplőgép Fehér Jó­zsef birtokán jól bevált. Üzemeléséhez három ember kellett a gőzkazán ki­szolgálására, és 16 ember a cséplő­gép működtetéséhez. Teljesítményét 7 LE-ig tudták felvinni, s ilyenkor óránként 500 kévét volt képes kicsé­pelni. Az első gőzcséplőgép egyfolytában 48 évet do'gozott Törökbecsén. Ha­zánkba érkezésének 50. évfordulóján került a Mezőgazdasági Múzeumba, 1902-ben (Folytatjuk) .

Next

/
Thumbnails
Contents