Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-05 / 285. szám

Péntek, 1975. december 5. Ismeretterjesztő csoportok Ki volt Benyovszkyt és szervezetek alakulnak Szegeden A Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat Szeged vá­rosi elnöks'gének szerda délutáni soros ülésén Szabó G. László, az MSZMP Sze­gőd városi bizottságának osztályvezetője, az elnökség tagja tartott előadást a TIT feladatairól pártunk XI kongresszusának határozatai alapján- E'.úttal számolt be a VI. küldöttgyűlés ha áro­zatalnak végrehajtásáról Muriz Károly, a TIT városi titkára. A titkári beszámoló az is­meretterjesztés korszerűsíté­sében elért eredményeket tfi film ki idők kezdetén Színes, magyar film. Hol­lós Ervin novellája alapján filmre írU Renyi Tamás és Köllö Miklós. Rendezte: Re­nyi Tamás. Operatár: Zsom­bolyai János. Zenéjét sze­rezte: Berki Oéza. Főszerep, lök: Cserhalmi György, Bor­dán Irén. Bodnár Erika, Horváth Sándor, Szerencsi Hugó. A felszabadulás utáni el­ső hónapok-évek ellentmon­dásos korszakának néhány napba sűrített eseményeit, azt az átmeneti időszakot vizsgálja Rényi filmje, ami­kor a szabadság első, má­moros, szinte kábult öröme után mérkőzni kezdenek a régi és új erők. Amikor a szocialista rend hívei soha nem tapasztalt lelkesedéssel 'és hittel indultak harcba az ország talpraállftásáért, a hatalom teljes birtokbavéte­léért. A film egyik legna­gyobb erénye, hogy a maga dialektikus ellentmondásá­ban ábrázolja ós tárja fel ezeknek a hónapoknak gaz­dasági-társadalmi valóságát. Egy fiatalember néhány napjának története alkalmat nyújt a rendező számára, hogy fölvázolja az egymás­sal szembenálló csoportok és érdekek képviselőit, de arra is, hogy az új rend hí­veinek és harcoaatnak tábo­rában téllópö túlzásokat is bemutassa. — Huszonöt éves fiatalember, Deák Zoltán, a fasiszta bör­tönöket megjárt kommunis­ta, a Vas- és Gépgyár üzemi bizottságának titkára áll a film középpontjában. A kö­zösségért, az alakuló, for-i ,málódo új rendért, a blzlo-1 sabb holnapért vállalja a1 hétköznapok forradalmi har- | cát „eredeti", természtes • cselekedeteit-tettelt. A gyár munkásai döbbenten és föl­háborodva vészije észre, hogy az élelmiszerszállltmányt tartalmazó vagont kirabol­ták. Sztrájkot kezdenek, ám j Zoli megígéri, délre élelmet szerez. A szomszédos gyár! kollektívája nyújt segítséget, de ennek az ára: vidékről. [ a falvakból élelmet kell sze- ; rezni! Magának, a csereként • ajánlott vasáruknak meg­szenés© is kemény feladat, , az igazi konfliktus azonban Kúnteleken, az alföldi vá­roskában bontakozik ki, ahol Zoli régi harcostársa él — ós zsarnokoskodik. Egysze­mélyben a direktórium elnö­ke, városi rendőrkapitány és párttitkár, a városka börtö­nébe zár fasisztákat, speku­lánsokat és igitií komm inis­tákat. A magánéi stta, a sze­relemre történelmüDkben eb ben az eseménydús korsza­kában kevés lehetőség adó­dik. Lopott percek, órák alatt bontakozik ki Vera és Zoli szerelme. A történelem parancsára útjaik kettévál­nak, a lánv egy bányába Tiegy, icigíten, a termelést, Zolit — a pártközpont uta­sítására — ispnét Kunteleken találjuk, már mint megyei párttitkárt,.; A film ellentmondásos tör­ténelmi Időszakot vizsgál, és lehet, hogy e bonyolult kor­szak elemzéséből adódnak egyenetlenségei is. Cótségkí­vül! érdeme a bátor és el­kötelezett történelemszemlé­let, ám következetlen a fia­talok megítélésében, a kom­munisták árnyalt bemutatá­sában, e küzdelem emberi oldalainak megrajzolásában. Kiemelkedő Zsombolyai Já­nos operatőri teljesítménye. Kissé szürkés tónusban tar­tott színes képei korhű han­gulatot teremtenek, e tónu­sokban 62inte föllzzanak a jelképi erejű vöröszászlók, kendők, Jelvények. A sze­replők közül mindenekelőtt u Deák Zoltánt megszemé­lyesítő Cserhalmi Györgyöt kell kiemelni természetes, egyszerű játékstílusáért. Üj arc Bordán Iréné, Bodnár Erlka fanyar, kemény alkati tulajdonságait jól kamatoz­tatja az üzem párttltkárának ós a szerelmes, de férjét a frontról mindig hazaváró Bittmannének szerepében. T. L. tartalmi, formai és módszer­tani szempontból vizsgálta. A fizikai dolgozók és az if­júság köriben végzett isme­retterjesztés új formáit je­lentették a Tudomány-Élet­Társadalom típusú előadá­sok mel -eknek számát a Jö­vőben növelni szeretnék. Űj vonása az ismerett.rjesztés­nek a szocialista brigádon körében rendázett vetélke­dő, s szép eredményeket ho­zott a tanfolyamszerű isme­retterjesztés ls. A jövőben mindenekelőtt az egyedi elő­adások százalékos arányát szeretnék csökkenteni — és a sorozatokat szorgalmazzák A városi TIT-nek jelenleg 510 tagja van. 60 százalék­ban társadalomtudományi. 41 százalékban természettudo­mányi területen dolgoznak. A lóts'ámot bővíteni szeret­nék. Újdonság még. hogy hamarosan helyi TIT-csopor­tok és szervezetek alaki­nak; ígv Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főlsko'dn 18 diák alakított csoportot, s a főiskolás >k részt vesz­nek az Ifjúsági klubok is­meretterjesztő munká óban Qk Jelenthetik az utánpót­lást. Altólában pedig olyan munkahelyeken alakítanak TIT-szervezeteket, ahol az elmúlt Időszakban ls Igm sokoldalúvá feji dótt a vá­rosi TIT és az üzem kapcso­lata. Szegeden az első he'yi TIT-gzervezet Január eleién alakul majd a ruhagyárban. ICét esztendőt töltött az Indiai-óceán szigetén, Mauri­uuson. dr Szereday Zoltán, a szegedi orvosegyelem női mlmzájának docense, mint az ottani egészségügyi mi­niszter anya- és csecsemővé­űe'.mi szaktanácsadója. Az ENSZ világegészségügyi szervezetének (WHO) felké­résére utazott a távoli or­szágba, ahol az anyai és új­azülöttkori halálozás sta­tisztikai arányszáma meg­lehetősen magas volt, meg­bízatása lényegében ennek a jelenségnek a fölszámolásá­.a szólt. ­— Milyen eredménnyel? — Bármilyen kézenfekvő­nek tűnik, a megoldás az volt, hogy sikerült szervezet­té tenni a szegéry-bb népré­tegek ingyenes orvosegész­ségúgy, eLá'tó-él, melyet ko­r abban nem biztosítottak. A 'örnyezetrűi vsak annyit: a "zO négyzetmérföldnyi sziget jó üde kllorréleire van Ma­dagaszkártól, hivatalos né­vén a Malgas Köztársaság­tól, s kevesebb mint egymil­liós lélekszámú, euróoaiak, hinduk, kínaiak lakják. A sziget híressége egy hibás feliratozással néhány pél­uányban forgalomba került, úgynevezett kik mauritiusi oilyeg, a kalózoktól koráb­ban, az 1630-as években ki­ütött különleges galamb, a lodó. Könyvet mutat. Mauritius első, he'yileg Kiadott orvosi s-akkönyvét. az anya- és csecsemővédelemről, melyet ö irt. kiegészítendő az addig MM » Hmmm J A..;,.' . Mill, Dodó, a híres galamb Nemzetközi fotókiállítás Tizenegy ország 40 fotóművészének 60 alkotása látható a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában, a tegnap délután megnyílt Fotómarina '74 című kiállításon. A tárlat anyagát Szeged szovjet testvérvárosa, Odessza bo­csátotta rendelkezésünkre. A rendszeres tárlat anyaga a tenger és az ember kapcsolatának Jegyében fogant. A be­mutatón láthatjuk a szegedi Gyenes Kálmán Alkotás eljnű díjnyertes fotóját is. importált tankönyveket. 1074-es világnépesedési évé­nek tiszteletére az ENSZ ün­nepi kiadványként publikál­ta. Beszélgetésünknek érde­kes aktualitás: ad a tévé új játékfilmsorozata, a Vivát Fi«nyactzn.yí A -zegeJi or­vos ugyanis mtg Jókai ól is­mer-e a tv.utcr.vi.et, s mikor odakint honfitárs elődjére li vatkozott, furcsán mered­tek rá a heiyiek. — Ott tudniillik ismerik T. V. Bulpin két kiadást megért könyvét, magyarra igy fordítanam: Az elfelej­tett tenger szigeteit, mely ur-bb 1969-ben Cape Town­oan jelent meg. S Benyovsz­kyi némileg más beállítás­ban. „színe és .tülönös tia­!t ndirként' tólrnja. Szavainak nyomatékául »•lokeresle a könyvet, ahon­nan friss fordításban köriil­oelül igy hangzik a Be­ayovszky sztjri (igaz, nem 'ifortca, hanem Aladár ke­resztnévvel, s nem grófi, há­rem bárói címmel). 1772-ben érkezett Maurl­t'usra ahonnan a helyi kor­mányzó ajánlásával utazott i'anzsba, az udvarhoz. Az ajánlólevél szerint: lengyel .temes unokaja, harcrflt a konföderáció oldalán, elfog­lak a kozákok. Kazányba vitték, sikertelen szökési kí­sérlete miati Kamcsatkára v/amúzték, ,nnen viszont si­került meglépnie. 67 ember­rel hajózott az amerikai, en.lei, japán és kfnal partok nentén, mígnem 47 főnyi rzemélyzetévei érkezett Port !_ouisbn, Mauritius fővárosá­ba. Eddig az ajánlólevél. A lOrtenet pedig úgy folytató­1 .lik, hogy XV. Lajos udvará­ban élvezte a hölgyek, külö­nösképpen a hadugymumz ter felesesének bizalmát, minek köve<.ke?.tében a mi ms/ler ktjarr, .<k a mada­pas.?'«ári m*gh>ii»V«t a sziget „íiV'Hzélásái megtérítésé­re, a franciaknak kereske­delmi piaccá szervezéséra". Lenyovszky gyors és látvá­nyos sikereKtő. számolt be a távoltól, nagy 32 provinciát szervezett, utakat, várakat tervez, 23 ezet harcos eskü­bolt föl a francia királyra, s természetesen elköltötte a Kétmillió frankot. Amit vi­szont az időközben helyszín­re küldőit megfigyelők egye­di ii sovány „eredményként" re^rztráltak Am mielőtt visszatértek volna a küldöt­tei Purizsbe. Benyovszky megelőzte őket, így legalább annyit elért, hogy az udvar­nál nem hittek nekik. Kine­vezték hrigooerosnak. Szent La os-keresztiel tüntették ki) de pénzt mat nem kapott, mivel az ország háborúba heveredett angolokkal. Bárónk tehái anyagi forrá­suk után íezelt, s mivel l.'T.don s&m biztatta, Ame­riKéira hajózott, s balttmore-i ri'bs'r.lgakereskedókkel kö­tött üzletet, minek fejébon pénznez, emfcereknez lutott. Fellepnie tó icminlsztráeió­jára jellemző, hogy legfőbb európai pai'oi'uae a hlras fölfedező mázó, Magsllán vo't. 17óo oen érkezett viasza Madagaszkárra berendezke­d-.-vv. s i ogy a franciák vé­get vessenek immáron nyil­vúnvaiová vál'. tevékenysé­génea, 60 tagú legénységgel, fregattot küldtek látogatásá­ra Rövid lövöldözés, csete­paté utdn 1786. május 7-én szilit pari.a & küldöttség, s i "ogadidtas korüli félreérté­sek tisztázásé közben golyó •itúe öonyovszkyt akit szét­futó emoerei vonszoltak ma­gukkal az őserdőbe — azóta nyoma veszett Ennyi a könyv Benyovsz­ky-fejezete. Sajnos, nem tud­ni, milyen forrásból táplál­kózik. Viszont érthető kíván­csisággal várjuk, most már. a tévéváltozat fejleménve­it... N. L Befejeződött a textilipari konterencia, áollázsok bemutatója Szabadka, Pozsony és Makó után decemberben a Sajtó­ház Múvárzklubjában látható az a szép és izgalmas kiállí­tás. mely Cs. Pataj Mihály szegedi festőművész alkotásait mutatja be. A tárlat bepillantást enged e századfordulón kialakult technika • műhelyébe és a művészi alkotó munka folyamatába is. Képünkön: a hortobágyi élményt tükröző kollázs látható Csütörtökön Egerben ple­náris üléssel befejeződött a nytgyar—csehszlovák textil­ipari tudományos konferen­cia. A Könnyűipari Szerve­zési Intézet, valamint a „Slovakotex" szlovákiai tex­tilipari tröszt együttes ren­dezésében megtartott tanács- ' kozáson mintegy 40 magyar, illetve szlovákiai vállalat vezető képviselői vettek részt. Megvitatták az együtt­működés felles'.tésének to­vábbi lehetőségeit, különös tekintettel az anyagtakaré­knsságra és a hatékonyságra Rámutattak, hogv a két In­tézmény között 6 éve ki­alakult együttműk dés haté­kony módon elősegítette a két ország textilruházati szakemberslnek műszaki és gazdasági tapasztalatcseréjét. Hozzájárult a két nép szo­cialista testvéri baritsárá­nak megerősítéséhei. Az együttműködés jelenlegi időszakában azt tart ák szem előtt, hogyan növelhető a felhasznált anyagokból szár­mazó termékek mennyisége A tanácskozáson azt ls ki­fejezésre juttatták, hogy a textiliparban jelentős anyag­megtakarítást ígér minden olyan technológiai korszerű­sítés, amellyel a munkafo­lyamat egyes műveletei el­hagyhatók, mert ezzel a hul­ladék ielent'sen csökken Szóba került az is. hogv a konfekcióiparban- a számí­tógépes gyártáselőkészités bevezetésével mintegy 8—16 százalékkal lehetne csökken­teni a hulladékot

Next

/
Thumbnails
Contents