Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-05 / 285. szám

Szombat, 1975. december 6. 3 Munkáslakások A Igyon mm Somogyi Károlyné felvétele Idén. februárban fogott hozzá Algyőn a Dél-magyarországi Mpgas- és Mélyépítő V:'lla'at 120 OTP- és munkáslakás építéséhez. Az országútról is jól látható 15 darab háromszintes panelház lakásainak átlagos alapterülete 56 négyzetméter. Év végéig valamennyi ház elkészül: a munkáslakásokba a DÉLÉP dolgozói költöznek. Képünkön: csatornát építenek az új házak elölt a DÉLÉP munkásai Misident, ami bennünk rejlik Az ember néha elszédül a számoktól. Két párttitkár — Gábor István és Bánfi Ferenc —, és egv alapszervezeti termelési felelős, Csongrádi Sándor a beszélgető partnerem, a DÉLÉP munkája a téma —. s azon kapjuk magunkat, hogy szinte népme-ei fordulatok fognak körül bennünket, miszerint: „Jól rendezte azt a sors..." IT1 Persze, gazdaságszervezésről, -termelési folyamatokról nem - lehet -népmesei nyelven beszélni. Azt sem a sors rendezte jól, hogy megszületett a Központi Bizrttság decemberi határozata tavaly, amely igazán világosan megfogalmazta, hogy a népgazdaság egyensúlyának romlása nemcsak a nemzetközi gazdasági élet változásai miatt következett be. Magyarán: a különböző szervek, szervezetek és vállalatok alaposan elmarasztalhatok érte. s ideje észbekapni, szervezettebben, okosan és gazdaságosan termelni. A pártmunka középpontjába ezt a kérdést állították a város kommunistái is. meg a DÉLÉP-nél is a szervezettebb, felel "sen, okosan végzett munka hozott eredményeket, nagv öss-egű megtakarítást. Mert odafigyeltek, mit lehetne tenni. A há'gvár panelüzemiben példáu' ésszerű anyagfelhasználással 320 ezer forintot. okos szerszámok, készülékek. anvagmozgató eszközök készítésével, alkalmazasával csaknem 780 ezer forintot takarítottak meg! Van olyan új szerszámuk is, amellvel 180-szor nagyobb termelékenységet értek el! Pártmunkásokkal beszélgetek de a vállalat állami szakvezetése által készített terv alapján mérlegeljük, hogyan valósítják meg a Központi Bizottság határozatát. Hadd utaljunk a munka menetének két döntő mozzanatára. A vállalat kommunista vezetői azt vallják, hogv náluk a párthatározat valtjában bátorítás és ösztönzés volt arra. amit már korábban febsm rtek. igaz. azért, mert id"b~n csaknem egybeesett a határozat születéséve' egv íelent's változás. A DÉLÉP u'i'anis megörököl'e az A T ÉP-et, s az öss-evonással létrehozott ú1 vállalat csak megfontolt üzem- és nr •nkaszervez'"s! intézkedés "kkel kezdhetett feladatai teljesítéséhez. Ez egybevágott a. határozat célkitűzésével azért is, mert anyag- és energiatakarékosságról csak korszerű termelési körűim ónyek között lehet beszelni, s minden más vállalatnál is ehhez elsősorban az irányítást kell javítani. A DÉLÉP-nél ezt kikerülni se tudták volna: nagyító alá került valamenynyi termelési folyamat, kiderültek nemcsak a hiányosságok, de jó néhányra a kézenfekvő megoldás is. Programjukat nyilvános vitára bocsátották, megértetni az emberekkel, hogy valójában a végtermék — az elkészült ház, az óvoda vagy szálloda — minősége az öt főüzem munkájának tükörképe, közös munkáiuktól függ minden. A munkát oedig emberek végzik, nekik kell érteniük-érezniük szerepüket a feladatok sor'ban. A pártszervezet szerepe ezért óriási — s ezt érzik a DÉLÉP-nél is — befolyásolnia kell az embereket és egyúttal feladata, hogy őre legyen a határozatok végrehajtásának. A szervezeti szabályzat világ "San megfogalmazza: ,.A pártszervezet ioga és kötelessége működési területén a párt politikájának érvényesítése, a munka átfogó ellenőrzése ..." Ez egyrészt könnvű — hiszen a párt politikájával az emberek többsége egyetért —, másrészt nehéz. Mert a munkával nem egyetérteni kell, hanem — végezni. Viszont az értelmes, sz*p feladatokra haíl-nak az emberek. De tud'ák-e mindig, hogy a feladat, amit kaptak. az ilyen? 2. lágon talán nálunk legszigorúbbak az építőipari szabványok, sok volt a gond, az idegeskedés. De a csaknem 30 százalékban új termék mellett is vállalták, hogy nem lesz visszaesés a termelékenységben. Dolgoztak szombaton is, vasárnap délelőtt is. Ha hajlamosak lennének arra, hogy idealizálják a dolgokat, nem szaladna redöbe homlokuk. A XIII. alaos-er vezet taggyűlésén például őszintén feltárták, hogy me" nem oldották meg a rendszeres ellenőrz'st, még meg kell vizsgálni az anyagi ösztönzés jobb kihasználását de az erkölcsi megbecsülésnek is nagyobb nyilvánosságot kell adni. S mindezek előtt: a párttagoknak többe' kell foglalkozniuk az emberekkel. Ha úgy tetszik: agitálni. A f"lakotokat tudatosítani. A figyelem is nagyon nagy hajtóerő. 3. Naponta öntik ugyanabba a sablonba az anvagot. Naponta rakják a panelelemet egymásra. Naponta szabják és rakják ugyanazt a tapétaméretet. Gondolnak-e közben arra az emberre, aki várja a lakást, aki szépnek, hibátlannak álmodta meg? Tudják is, meg nem is. A 410-es villanyszerelő üzem — a vágóhídi kiemelt beruházás — 1 millió forintos többlettermelést vállalt Az októberi értékelés alapján lényeges túlteljesítés várható — mondja Csongrádi Sándor, összefogás eredménye ez. De van arra is érdekes pél 'a, hogv irigyek egymásra a brigádok. Az érdekesség: arra a brigádra f ltékenyek, am lyik jobban, bibátlanabbul tud dolgozni S azért teheti, mert annak okos, gyors kisgánek jutottak. jobban is halad, meg kevesebb kiírást le'nek munká'ában. Ez — sajnos — n"m adatott meg minden szerelőipari brigádnak. Pedig a minőség az anyagon kívül az eszközökön is múlik. Nagyon elfáradtak év végére a házgyáriak — ezt Bánfi Ferenc meséli el. — Rengeteg újfa'ta elemet kellett adniuk, s mert a viAznap. amikor az énftős pártmunkásokkal beszélget tem egy érdekes történetet hallottam. Az eg"ik klinikán énítkezés, alakítás folyik. A professzor megy a műtőbe. A munkások ülnek a folyos 'n, beszélgetés, cigi. ..Ne haragudjanak — á'l me-» a professzor — tudják, mos* hova indulok? Mcgvek a műtőbe. Ooe-ál"k Tud'ák. bánv ember vár mű'étre? S"ámot is mond'ak? Sok, mindenesetre sok. Tudják, min múlik, hogv mielőbb gyógyuljanak? Azon. hegy önö': mielőbb végezzenek. Pár naopal. vagy pár héttel előbb legyen itt új kórterem új műtő, rend." Azt tán mikor kilőtt a műtétről, minden kőműves dolgozott. Teljes odaadással. A professzor örült, tán észre se veszik De ahogy közeledett, megálltak egy percre. ,.Pro_ fesszor úr" — szól egyikük — „C;qk azt szeretnénk .... nekümt ezt senki nem mondta eddig. Meg ... nem is kell többet mondani." Túl szép? Vagy: egyáltalán nem széo? Mert ezt nem professzornak kellene mondani. Persze. e.z igaz. És mondani, m-g'-eszélni a'rk->r is kell ha tudva-fudják i? a7 emberek, h~gv nekünk ma és holnao is nagyon sokat k"ll dol-oznunk A batárokat véTkhnítá á'rt is, de főleg a-é^t. amit a határozat céloz, am'hez a ha. (ároza* eszköz. S bennünk magunkban rei'eoek a legnagyobb tartalék "k, s ha valamiből, akkor abból — ne takarékoskodj unk. Az ember néha szédü'. hogy mi mindent tudunk, tudnánk önmagunkból kihozni ! Szőke Mária . A háztáji nélkülözhetetlen S

ok szó esett az elmúlt egy-két évben a háztáji és kisegítő gazdaságokról. Különféle híresztelések kaptak lábra, egyesek egyenesen a „kapitalizmus maradványának", nenéz „Koloncnak" minősítették ezeket a gazdaságokat, melyek akadályozzák a tsz-parasztokat abban, hogy még többet törődjenek a közössel. Ezzel egyidőben tapasztalhatók voltak táptakarmány-ellátási nehézségek, és sok esetben előfordult az is, hogy a felvásárló vállalatok csak késedelemmel vették át a már meghízott, kész háztáji sertést, marhát. Nem mindenütt szervezték megfelelően a háztájiban termelt, kisebb tételekben felkínált zöldség-, gyümölcsfélék átvételét. Több helyen, félremagyarázva, mereven, túlzott szigorúsággal alkalmazták a háztáji gazdaságokra vonatkozó adózási előírásokat. Nem véletlen tehát az, hogy a háztáji termelés egyes ágazataiban megtorpanás következett be. Különösen sajnálhatjuk azt a sok tízezer háztáji anyakocát, melyet tavaly kivágtak és eddig még nem pótoltak. Ilyen előzmények után jogos a kérdés: megváltozott talán a párt politikája a háztáji gazdaságokkal kapcsolatban? Talán azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy a fejlődés túlhaladt már ezeken a kisgazdaságokon? A válasz erre igen határozott és egyértelmű: a háztáji gazdaságok ma hazánkban nélkülözhetetlenek, jövőjük is van, pártunk és népi államunk minden módon segíti, támogatja őket. Szó sincs tehát a velük kapcsolatos politika megváltozásáról! A XI. pártkongresszus határozata is félreérthetetlenül kimondja: „Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek általános fejlesztése mellett népgazdasági érdekeinknek megfelelően továbbra is támogatjuk a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelését." Van néhány fontos országos adat, melyet úgy látszik, nem lehet eléggé ismételni. Helyes és reális képet ugyanis csak az képes magának kialakítani, aki tudja azt, hogy a magyar mezőgazdasági termékek bruttó értékének 33 százalékát a háztáji és a kisegítő gazdaságok adják. Ezeknek a kis gazdaságoknak a száma 1,9 millió. és csaknem felük a tsz-tagok és alkalmazottak háztáji gazdasága. A mezőgazdasági össztermelésből a tszháztáii részesedés 20 százalékos. Az állati termékek 28.6 százaléka, a növényi termékek 13 százaléka kerül ki onnan. A vágósertés 35 százaiékít, a vágómarha 20 százalékát. a tej 30 százalékát, a tojás 33 százalékát ezek a gazdaságok adják. A szőlő és gyömölcs negyedrészét, a zöldpaprika 57 százalékát, a káposzta 24 százalékát, a paradicsom 20 százalékát a szövetkezeti háztáji gazdaságok termelik meg. Évente 25 milliárd forint értékű terméket állítanak elő a háztáji termelők, és ennek 60 százaléka az állami és szövetkezeti felvásárlás útján bekerül a népgazdaság áruforgalmába, a 40 százalék túlnyomó része a tsz-tagság önellátását biztosítja. a kisebbik része pedig a szabad piacon értékesül. Bizonyára megérdemli a figyelmet az is, hogy jelenleg átlagosan a tsz-tagok jövedelmének csaknem a fele a háztáji gazdaságokból származik. Sok százezer idősebb tsz-tag és családtag megfelelő mértékű foglalkoztatása, munkaerejük hasznosítása csak ezekben a gazdaságokban lehetséges. Felmérések szerint a tsz-tagok mellett családtagjaik 93 százaléka vesz részt kisebb-nagyobb mértékben a háztáji munkában. Óvatos számítások szerint is évente mintegy 700 millió munkaóra hasznosul ezekben a kis gazdaságokban. A tsz-ek egyszerűén képtelen-k lennének a háztáji gazdálkodás nélkül megfelelően foglalkoztatni a tagjaikat! Bizonyos ágazatokban egyszerűen elkerülhetetlen a tsz-közös és a háztáji együttműködése. Ilyen például a májlibahizlalás. Az idei mezőgazdasági kiállításon megismerkedhettünk olyan tsz-szel, mely ilyen együttműködésnek köszönhetett a 110 millió forintos évi összbevételéből 25 milliót! Mindebből azt is láthatjuk, hogy a háztáji gazdálkodás segítése, támogatása érdeke a népgazdaságnak, a szövetkezeti közösségnek és maguknak a tagoknak is. Ezek az érdekek lényegében egybeesnek és igen fontos mindenkori összhangjuk biztosítása. Megfelelő áradó és -támogatási politika mellett a szövetkezetek maguk tehetik a legtöbbet a háztáji termelésért. Sajnálatos ezért, hogy még mindig csak 270 olyan tsz-ünk van, mely önálló, megbecsüli üzemágként szervezi és segíti a háztájitermelést. Nagy szerepe van ebben a tsz-vezetók szemléletének, magatartásának. Éppen ezért indokoltnak tekinthetjük azt az álláspontot, mely a tsz-vezetők munkájának megítélését, erkölcsi és anyagi megbecsülését, a háztáji gazdaságok termelési eredményeitől is függővé kívánja tenni. T

ermészetesen a közös gazdaságokkal együtt — a velük szoros, szerves egységet alkotó — háztáji gazdaságok is sokat változtak az utóbbi években. A közös gépek egyre többet tudnak segíteni a háztáji földek megművelésében, a termés betakarításában. Növekszik az igény a háztáji állattartás korszerűsítésére is. Eltérő mértékű a műhelyi do'gozók. a fiatalok és az idősebb tsz-tagok részvétele a háztáji munkában. Kétségtelen, ugyanakkor, hogy a háztájiból származó jelentős jövedelem a fiatalok fészekrakásának és a falvak korszerűsítésének is fontos forrása. Sok ága-boga van tehát ennek a kérdésnek. Épp ezért szükséges óvakodni a sablonos megítéléstől és a sablonos intézkedésektől. Eddig is jól bevált az, ha részletkérdésekben, adottsága'knak és a tagok igényeinek megfelelően, maguk a tsz-ek alakítják ki a legalkalmasabb megoldásokat. A lényeg az, hogy az elkövetkező években is minél teljesebb mértékben hasznosítsuk a háztáji gazdaságokban meglevő, kiaknázatlan lehetőségeket. Ez a nagy és kis közösség érdekét egyaránt szolgálja. T. R. December 22-tcl: Téli szünet az iskolákban Másfél millió diák érkezik el rövidesen a tanév félidejéhez az általános és a középiskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben. Az ország mintegy négy és fél ezer általános iskolájában és 528 középiskolájában a félévi „zárás" december 20_ári lesz, december 22-től, hétfőtől pedig megkezdődik a téli szünet 1 051 000 általános iskolás és 207 ezer középiskolás diák számára. A téli vakáció január első vasárnapjáig tart, vagyis az első tanítási nap: január 5-e, hétfő lesz. Nem néptelenednek el azonban az alma materek: az általános iskolákban a téli szünetben is működnek a napközik, amelyek a tanév során 320 ezer gyerek napközis foglalkoztatásáról gondoskodnak. A téli szünetben jut néhány nap pihenés a pedagógusoknak is. Ezekben a napokban készülnek majd fel a félévi osztályozó értekezletre és az eredményhirdetésre. Mint ismeretes, valamennyi iskolafokon csak az ellenőrző könyvbe jegyzik be az osztályzatokat. Nem osztályozzák azonban azt a 155 600 elsőst, akik fél esztendővel ezelőtt kezdték meg általános iskolai tanulmányaikat, mint ahogy az ötödikesek sem kapnak félévi érdemjegyet. Papírforma szerint december 20-án kezdődik és február 10_ig tart a vizsgaidőszak az egyetemeken és a főiskolákon. Az idei tanév adatai szerint a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező fakultásain együttvéve több mint százezren adnak majd számot félévi tudásukról. A nappali tagozatokon a létszám meghaladja a 64 ezret, az estin csaknem 7 ezren, a levelező fakultásokon pedig mintegy 33 ezren tanulnak. Az első évfolyamokon — minden tagozatot számításba véve — több mint 35 ezer „gólya" szerepel először vizsgázóként : közöttük meghaladja a 17 ezret a nappali tagozaton tanulók létszáma. Gátellenorzés A Csehszlovákia és Magyarország között érvényben levő vízügyi egyezmény értelmében csütörtökön közös gátellenőrzések kezdődtek a Duna szigetközi szakaszán. Az első napon a Duna magyar oldalán, a Rajka és a Vének közötti szakaszon vizsgálták meg a két ország szakemberei a gátak állapotát és a folyamatban levő nagyszabású töltéserősítési munkákat. E program keretében 360 millió forintot költenek a Szigetköznél a Duna gátjainak további erősítésére. A közös program pénteken hasonló céllal a Duna ba! partján, a csehszlovák oldalon folytatódik.