Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-30 / 304. szám

Kedd, 1975. december 30. Rendeletek nyugalmunkért Vajon érvényesülnek-e? A tanács nemcsak a vá­rosfejlesztés jövőnket for­máló fontos kérdéseiről dönt, hanem az is feladatai közé tartozik, hogy rendeletekkel szabályozza a város, Szeged életét. Valamennyiünk nyu­galmát szolgálják ezek a ta­nácsrendeletek, hiszen min­dennapi életünk dolgait igyekeznek úgy szabályozni, hogy az emberek vagy vál­lalatok a lehető legkevesebb kellemetlenséget okozzák egymásnak és a szegediek­nek. Természetesen e rende­letek is csak akkor érnek valamit, ha be is tartják őket De vajon betartják-e? Ezt vizsgálta meg három, régebben alkotott rendeleté­vel kapcsolatban legutóbbi ülésén a városi tanács. Ér­demes röviden sorra venni a legfontosabb megállapítá­sokat. A köztisztaság fenn­tartásáról 1972-ben hozott rendeletet a városi tanács. E rendeletet az egészségügyi és az építésügyi miniszter 1970-ben kiadott közös ren­delete alapján alkotta meg a városi tanács azzal a cél­lal, hogy biztosítsák a város tisztaságát. A város köztisz­taságában a rendelet megje­lenése óta sok minden tör­tént, például kiterjesztették úi területekre is a KUKA­-endszerű szemétgyűjtést, s új úttisztító gépeket állított munkába a városgazdálkodá­si vállalat. Sajnos, Szeged tisztasága még így is bőven hagy kívánnivalót maga után, mivel sokan nem ügyelnek a tisztaságra, s nem tartják be a rendelet intézkedéseit. Sajnos, az el­lenőrzés és a rendelet meg­sértőinek felelősségre voná­sa sem kielégítő. A III. ke­rületben 1974-ben például csak tíz alkalommal indítot­tak szabálysértési eljárást a köztisztaság megsértőivel szemben. Igaz, az idén az útfelügyelet működésének eredményeként már javult az arány. A tanács végül is megállapította, hogy rende­lete ma is képes arra, hogy változtatás nélkül megfelelő­en szabályozza életünket, ám az eddiginél jobban meg kell ismertetni az érintettek­kel, s gondoskodni kell az ellenőrzés hatékonyabbá té­teléről. Hasonlóképpen foglalt ál­lást a tanács a közterületek használatát szabályozó, 1974­ben alkotott rendelettel kap­csolatban is. E rendelet ma is megfelel a követelmé­nyeknek. Megielenése óta 560 közterület-használati en­gedélyt adtak ki, s a terüle­tek használatáért megállapí­tott díj összege megközelítet­te a 3,5 millió forintot. Az, hogy a közterületek haszná­latáért — például építőanya­gok tárolásáért, vagy út- és járdafelbontásért stb. — fi­zetni kell, nemcsak azt a célt szolgálja, hogy a tanács bevételre tegyen szert. Az elsőrendű cél az, hogy senki ne kellemetlenkedjék a vá­ros lakóinak a szükségesnél tovább, s például az út fel­bontása után azt eredeti ál­lapotába állítsák vissza. A tapasztalatok szerint a ma­gánemberek általában be­tartják a rendeletben foglal­takat, sok baj van viszont egyes vállalatokkal, szövet­kezetekkel. A tanács úgy döntött, hogy gondoskodni kell a rendelet valóban ha­tékony végrehajtásáról. Ugyancsak valamennyiünk nyugalmát szolgálja a ta­nácsnak 1960-ban alkotott és 1968-ban módosított ren­delete, amely az állattartás! szabályozza, elsősorban a Nagykörúton belül és Újsze­ged egyes területein, meg­tiltva a haszonállatok (ló, sertés stb.) tartását. E ren­delet viszont ma mar módo­sításra szorul, hiszen az el­telt időben új lakónegyedek épültek Szegeden. EzéK a tanács utasította a mezőgaz­dasági osztályt, hogv készít­se el a rendelet módosításá­nak tervót, és azt 1976 első felében nyújtsa be a tanács­nak. Sikeres együttműködés az I. kerületben Szeged I. kerületében meg­közelítően annyian élnek, mint egy magyar kisváros­ban. így nem közömbös, hogy a várospolitikai célki­tűzések miként valósulnak meg ebben a kerületben, a lakosság hogyan vesz részt, hogyan érzi magát a min­dennapi életben. Már régóta kitűnő kapcso­lat alakult ki a kerületi hi­vatal és a terület pártalap­szervezetei és a körzeti nép­frontbizottságok között. A tegnapi tanácskozás — ame­lyen részt vettek a kerület pártalapszervezeteinek és népfrontbizottsógainak veze­tői — ennek a jó kapcsolat­nak az eredményeit elemez­te. Ezúttal a tanácstagok be­számolóinak, a lakóbizottsá­gok munkájának tapasztala­tai, valamint a következő évek társadalmi munkájának terve került napirendre Ko­rek Józsefné dr., az I. kerü­leti hivatal vezetője, Réti Csabáné dr. és Katona Já­nos osztályvezetők előter­jesztésében. A már hagyományosnak rzámító tanácskozáson az I. I erületi hivatal vezetője Megköszönte a párt- és répfrontszervek segítségét, támogatasát. Az együttmű­ködés sikere jól megmutat­kozott a tanácstagok beszá­molóinak előkészítésében és a beszámolók lebonyolításá­ban. A tapasztalat az volt, hogy a közélet nagyon fon­tos fórumain már többen je­lentek meg, mint tavaly. Azonban továbbra ls csak kis számban képviseltették magukat a fiatalok. Az vi­szont örvendetes, hogy a ta­nácstagok többsége felké­szült, és a legnehezebb vá­rospolitikai kérdésekre ls tudtak a helyszínen választ adni. A pártalapszervezetek és körzeti népfrontbizottságok vezetői — elismerve a sike­reket — mégis azon a véle­ményen voltak, hogy a tár­sadalmi szervek erőfeszítése­it, lelkiismeretes munkáját nem tükrözik kellően az eredmények. Például a la­kosságot a plakátok, névre szóló meghívók mozgósítot­ták, és így számítottak a természetes érdeklődésükre, ami érthetően megmutatko­zik, ha az ember szűkebb környezetéről esik szó. Né­hol azonban a teljes közöny fogadta az előkészítést. Sokféle módon segítették a párt- és népfrontszervezetek a tanácstagi beszámolók szervezését. Például megbe­szélésre hívták a tanács- és lakóbizottsági tagokat, hogy a körzet legfontosabb prob­lémáiról valósághű képel alakítsanak ki. Sajnos elő­fordult, a tanácstagok, nem vették igénybe ezt a segítő­készséget. Pedig találkoztak olyan esettel, amikor a ta­nácstag felkészületlenül állt a választók elé, és így kel­lőképpen nem tudta őket tájékoztatni a várospolitika sarkallatos kérdéseiről. A tanácskozáson többen felvetették, hogy a jövőben a beszámolók többet foglal­kozzanak a választópolgárok legszűkebb környezetének fejlődésével. A vitában so­kan hangsúlyozták: a ta­nácstagi beszámolók előké­szítésébe be kell vonni az üzemeket, vállalatokat, in­tézményeket is. Szeged legnagyobb kerüle­tében az elkövetkezendő években sokat tehetnek, hogy társadalmi munkával is szebbé, otthonosabbá tegyék környezetüket. Katona Já nos, az I. kerületi hivata' műszaki osztálya vezetőjé­nek tájékoztatójából kide­rült, a hivatal 3,5 millió fo­rinttal segíti a lakosságot társadalmi munkájában. To­vábbra ls a faültetés, a park- és útgondozás, a Jár­da- és útépítés az önként vállalt munka főbb terüle­tet. Üzemszervezésből - jeles A könnyűipari miniszter megdicsérte a Szegedi Ruhagyárat Ma már a Szegedi Ruha­gyárban nem kell bizony­gatni a szervezettség javítá­sának, a vállalat fejleszté­sének szükségességét. Nem a „miért" kérdése áll előtér­ben, hanem a „hogyan"-é. Megalapozott módszerrel va­lósítják meg a párt üzem­és munkaszervezéssel kap­csolatos határozatából adódó feladataikat Az adott tech­nikai színvonal mellett a rendelkezésre álló szakem­berállománnyal, viszonylag rövid idő alatt értek el szép eredményt, a Könnyűipari Minisztérium támogatásával. A következetes tervszerű munkát, amelyet 1968 óta a vállalati terv önálló fejezete­ként, mint szervezésfejlesz­tési célkitűzéseket határoz­tak meg, figyelemmel kisérte és rendszeresen ellenőrizte a minisztérium. Aztán később a párt üzem- és munkaszer­vezésről szóló határozata, valamint az ezt kővető kor­mányrendelet után három évre szóló „vállalati szerve­zési program és fejlesztési terv" címmel önálló fejezet­tel egészítették ki a válla­lat középtávú tervét. A kö­zelmúltban ennek teljesíté­séről, a vállalati szervezés­fejlesztési helyzetről számol­tatta be a gyár vezetőit a Könnyűipari Minisztérium. Két új üzem Az elért eredmények alapján Keserű Jánosné könnyűipari miniszter meg­dicsérte a vállalatot, és munkáját példamutatónak minősítette. Az eddigi szer­vezési eredmények tovább­fejlesztése és azok széles kö­rű elterjesztése érdekében több feladatot jelölt meg a Szegedi Ruhagyár részére. Arra nincs lehetőség, hogy részletesen leírjuk, miről számolt be a minisztérium­ban Szabó Sándor, a Sze­gedi Ruhagyár vezérigazga­tója. tme, csak címszavak­ban tájékoztatójának főbb mondanivalói: Ismertette a részmintaszervezéssel meg­valósított gyártáselőkészítő üzemrésznél elért eredmé­nyeket Ezen belül mint leg­Postások újabb feladatai A posta-vezérigazgatósá­fon összesítették a legna­íyobb munkát adó hónap, a cecember adatait, az ünnepi f >rgalom eredményeit. Dr. Kotsis Béla osztályveze­tő elmondotta, hogy sikere­sen bonyolították le a kará­csonyi csúcsforgalmat, a kö­zönség megértő támogatásá­val. A nehezén túl vannak ugyan a postások, de az év­ből hátralevő néhány nap — az újévi üdvözletkuldés fi­nise — még sok munkát ad Ezért szilveszterkor teljes csomagkézbesítésre és meg­erősített levélkézbesítésre készültek fel a postahivata­lok, fontosabbakat, a számítógép alkalmazását, a szövet opti­mális kihasználásának bizto­sítására. A szabászat komp­lex gépesítését, a stancoló módszer bevezetését, a sza­bászrészlegben a fénymásolt teritékrajz alkalmazását. El­mondotta, hogy a KGST ru­haipari munkacsoportjától kapott feladatok teljesítésé­ben, a munkaruhagyártás folyamatának komplex meg­szervezésében milyen sike­reket értek el.- E munka eredményeként a termelé­kenységet 36,5 százalékkal növelték. Egyben az átfutási időt jelentősen csökkentet­ték. A vállalat varrodáiban több munka- és üzemszerve­zési feladatokat oldottak meg. A két új termelőüzem létrehozása Nagymágocson, illetve Kelebián, szintén fi­gyelemre méltó. Külső szer­vezési módszereket vettek át a Férfi Fehérneműgyártól, illetve egy csehszlovák vál­lalattól. Ma már széles kö­rűen alkalmazzák a hőrögzí­téses technológiát. Karbantartják a normákat A szervezési intézkedések hatására csökkent a száz munkásra Jutó alkalmazot­tak aránya. A vállalatnál a korábban alkalmazott cso­portos teljesítmény bérrend­szer helyett reszort darabbé­rezési rendszert vezettek be, és a gyártmányok többségé­nél a műveleti idők alapján alakítják ki a reszortidőket. Rendszeresen karbantartják a normákat. 1973-ban 22 gyártmánynál, tavaly 11, az idén pedig 8 gyártmánynál végeztek 3—10 százalék kö­zötti teljesítménynöveléssel járó karbantartást A könnyűipari miniszter a beszámolót kővető vita után határozatban jelölte meg a soronlevő legfontosabb fel­adatokat, és megszabta ezek teljesítésének határidejét. Április végéig a vállalatnak ki kell dolgoznia 10 éves tervet a szervezési és szer­vezési utánpótlás számszerű növelése és színvonalának emelése céljából. Folytatnia kell a gyártmány-előkészíté­si mintaüzem fejlesztését, és ki kell fejlesztenie a szüksé­ges szellemi kapacitást a magasabb szintű előkészítő berendezések fogadására. Lényegében az eddigi munka elismerését jelenti az is. hogy módszertani leírást kell készítenie a vállalatnak a ruhaipari szakágazatban való ismertetésre. Ebben a vállalati szervezési módsze­rekről készülő ismertetőben foglalkoznak a szervező te­vékenység során adandó ne­hézségekkel, és megoldásuk módszereivel is. Sőt, bemu­tatva a szervezésben előfor­dult sikertelen kísérleteket is, azért, hogy az adaptació során a módszerek haszno­sítói azokat elkerülhessék. A szervezési eredmények teljes körű bemutatása érdekében ismertetni kell a megrende­lők véleményét is, a szer­vezéssel érintett .termékek kivitelének, vagy minőségé­nek alakulásáról. Mintaüzem! szervezés Máris megkapta újabb nagy feladatát a Szegedi Ru­hagyár azzal, hogy a néhány napja elkészült új készárv­raktárt és konvejorpálya a ­kal'nazasát kezelje az üzem kiemelt feladataként, és fej­lessze mintaüzemi szervezés szintjére. A meglevő számí­tástechnikái berendezései teljes kihasználásán kívül szervezze meg az adatfeldol­gozás tova obi gépesítését Nemcsak a konfekció-, ha­nem a textiliparban is figye­lemre méltó feladatot kell megoldaniuk hat hónap alatt. Tisztázni kell a Szer­vezőmunka hatékony ki­használásához a textilipartól elvárt technológiai módosí­tást (dupla szövetszélesség) műszaki és gazdasági felté­teleit. Meg kell állapítani a módosítás anyagi kihatását, megjelölve ennek fedezetére rendelkezésre álló forrást Nagy Pál Szaporodnak az autók az hatják majd az algyői úton üzemanyagtöltő állomásoknál buhin sugárút oldalában most a .csontvázat" szerelik, mint Aes B. Sándor (elvétele utakon, benzinszomjukat ölt­és az Úttörő téren épülő új is. A forgalmassá vált Tol­az ÁFOR-kút tetőszerkezetét, felvételünk mutatja. Tisztítás garantált határidőre Akkor teljesíti igazán hi­vatását egy-egy szolgáltató intézmény, ha a két alapkö­vetelménynek — kifogásta­lan minőség, megbízható ha­táridő — eleget tud tenni. A Patyolat vállalat igyek­szik is teljesíteni mindezt, s ez nemcsak a szokásos óesz­tendei fogadkozás. Két gyorstisztító szalonja: a Le­nin körúti és a tarjáni való­ban új életet kezd 1976-ban. A határidőcsúszás miatt — január 2-től — már egyetlen ruháját tisztíttató szegedi polgár sem fog bosszankod­ni. Mert: vagy 6, 24, 48, il­letve 72 óra elteltével a Pa­tyolat, ígéretéhez híven, át­adja az üde, újjávarázsolt holmit tulajdonosának, vagy csak némi késéssel. Ez eset­ben sincs ok azonban külö­nösebb haragra, hiszen az igazi vesztes maga a válla­lat: ingyen és bérmentve nyújtja át az ügyfélnek a kitisztított ruhát. Garanciát vállal tehát a Patyolat arra, hogy betartja a határidőket. S minthogy feltételezzük, 6 is inkább nyerni akar az üzleten, bi­zonyára gyorsabb és egyben jobb munkára is serkenti önmagát ezzel az új mód­szerrel. Bíitisító­berendezés Nagy értékű, a bányászok biztonságát védő föld alatti berendezés gyártását fejez­ték be hétfőn az Oroszlányi Szénbányák központi műhe­lyében: NSZK-beli céggel együttműködve hidraulikus páncélpajzsot készítettek. A 33 millió forint értékű be­rendezést « húszas akna leg­újabb bányarészében szere­lik iel az új év elején. Export a Metriponiól A hódmezővásárhelyi Met­ripond Mérleggyár túlteljesí­tette idei exporttervét, egyik legfontosabb exportcikkük­ből, az olajáramlás-mérő műszerből pedig határidő előtt elküdték a külföldi megrendelők által kért mennyiséget. Ebből a leg­többet a szocialista orszá­goknak, túlnyomórészt a Szovjetuniónak szállították,

Next

/
Thumbnails
Contents