Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-29 / 303. szám

JT*tf5, 1975. december 29. 3 ttwri A tudomány és a terme Talán kár fölemlegetni, s fátylat is boríthatnánk a múltra: egy szeptemberi napon több száz liter savanyú tej került az üzletekbe. Bosszankodtak a háziasszonyok. amikor a gázra téve egy-kettőre túróssá ugrott össze a néhány perce vásárolt tej. s bosszankodtak az üzletek elárusítói, mert egymásnak adták a kilincset a rek'amálók. Néhány hónap elteltével mégis feltedjük, ml volt az oka ennek a felfordulásnak. A telüzem vezető'e adta meg a választ: váratlan, négy óra hosszáig tartó áramszünet volt, s ez elegendő arra, hogv a melegben megsavanyodjék a tej, hiszen a gépek se hűteni, se csomagolni nem tudtak. Más: több milliós műszerekkel dolgozó kutatók panaszkodnak, hogy legrettegettebb ellenségük, az áramingadozás, nem is beszélve a váratlan áramszünetekről. A nehezen, sokszor drága valutáért beszerzett berendezések rendkívül érzékenyek erre, s pénz, hogy megjavíttassák. A i ha egy-egy alkatrész tönkre- tervszerűen dolgozó emberek megy emiatt, hetekre-hória- munkaereje? Fordítsák ez pókra kénytelenek abba- idő alatt más, hasznos dologhagyni a munkát, hiszen ra! S a következő kérdés sem utánpótlást szerezni, gyakran légből kapott, sajnos, reális a tengeren túlról,.nem éppéa alapja van: a műtőben fekvő gyerekjáték. beteggel, akinek az orvoson Kár fölemlegetni ezeket az kívül az adott pillanatban a egyszeri eseteket? Hiszen az műszerektől is függ az élete, áramszolgáltató vállalatnál vele vaí°n ml ^ „ is lehet üzemzavar, a javítá- Az áramot szolgáltató válsok, korszerűsítések miatt lalatnak meg kell találnia a szükséges olykor egy-egy módját, hogy Idejében ftgyeikörzetet kikapcsolni a város meztesse az egyes mtézméáramköréből. Csakhogy be- nv*ket az áram lrtmaradásáláthatatlan következményei TGI, arról mettől meddig lehetnek annak, hogy min- simítsanak arra, hogy megden előzetes értesítés nél- M»ul körülöttük a világ? kül, egyik pillanatról a má- Mert Szegeden jó néhány sikra elalszanak a lámoák, egyetemi és kutatóthtézeti leállnak a gépek, az érzé- aboratónum, kó-ház klrnikeny berendezések, meghiú- ka, ipán üzem munkája a sítva közben több ezer em- villamos energián a apui. És ber aznapra tervezett tevé- ?zt ne™ szabad figyelmen kenvségét, ami természetesen kívül hagynia a szolgáltatótovább gyűrűzhet úgy. hogy nak. még ha egy telefonjába, - akár a tej esetében - vagy netán s^mélyesen átmegérzi a város. adott üzenetébe kerti is. Hogy ne legyen fáziskésés Egyszeri eset, túl lehet él- közte és a között, akinek ni — mondhatná bárki. A szolgál az árammal, műszerek meg? Akad rá Ch. A. A juhásza Akinek nem elég a dalban hallott, versben olvasott, szobron, festményen látott juhász, annak sokat kell kocsikáznia, míg az igazival találkozik, kint a mezőn, amint két kutyájával, pörge kalapjában, kifordított subával a kampósbotra támaszkodva szemléli a csendesen legelésző nyájat. Az ilyen típusú birkapásztor ritka, inkább csak az -emlékekben és a fantáziákban él. Főleg itt, a szegedi járásban. Nem valami vonzó a szakma, érthető, hiszen a jószágoknak nincs vasárnap, se szabad szombat. A balástyai Móra Tsz-ben a központi irodától nem messze találhatók a hodályok, ahol a bárányok hangos lármázással várják a déli abrakot. , Szabó Istvánné pirospozsgás arcú menyecske éppen a zöldborsóhoz hasonló takarmányt önt a hosszú etetővályúba. Elmondta, bogy 475 állatot gondoznak a férjével együtt, aki most az anyákat legelteti a vasút melletti dűlőn. — Miből áll a maga munkája? — Együtt csinálunk mindent, az etetést, az abrakolás t, a könnölést— Körmölést? Hát a birkát is patkolják? — Á, dehogy, időszakonként az állatok lábát be kell kenni előre elkészített kenőccsel, amiben van formaién, kékkő, timsó. Megelőzzük vele a bajt A juhtartást három tényező határozza meg. A terület az alapanyag és a szakember. Azt mondják, a hozzáértő szem és kéz felbecsülhetetlen érték. Szerencsésnek nevezheti magát az a közösség, ahol ez a három „létfeltétel" adott, mert kevés befektetéssel, jól jövedelmező állattenyésztési ágazatot alakíthat kí. Évekkel ezelőtt sok téeszben olyanfajta elhatározás született, hogy a juhtenyésztés nem gazdaságos, adjunk túl a falkán Voltak viszont olyanok. akik felismerték a birkákban a jövő pénzét, és megvásárolták az így útjára bocsátott állományokat. JÓI számítottak Balástyán ls, amikor összegyűjtötték a környék „száműzött, balga egy dolga... Szabó Istvánné az exportra nevelt pecsenyebáránnyal állatalt"; Hoztak hozzá még mához kezdeni. Birkák köHajdúszoboszlóról is, így zött nőttem fel, nagyon szeszépen felszaporodott a „be- retem az állatokat, más kecsnekvalók" száma. munka nem venne be. — Évente egymillió forint Nem szokatlan ez a vitiszta pénzt hozott nekünk <jék" a juhtenyésztés az utóbbi _ Gyorean a,kalmazkodik ÍÍ°bep ~ a be£>zfge- az ember - fejezi be a széltést Nagy Sándor elnök. - fútta arcú> esőkabátos emanyagi befektetéssel, b és slet áj után néhány istálló és hodálypaj- , , , , ta átalakításával sikerült, , A pecsenyebárány keresett persze megfelelő selejtezés- áru ilyenkor, ujev táján, sel, létrehozni a mostani ál- ™lnd ittríon rnmd kulíollományt, ami 3 ezer anya- don- Balástyáról egész évjuh és feleennyi bárányból ben indítanak útnak „bari-; áll. Tizenkét juhász szak- kákkal" megrakott kocsikat szerű munkája nagyban hoz- Európa több országába. Egy zájárult az eredményeink- u szállítmány láttán hez. Kevés az elhullás. , _ ,, ' A pásztort jó időben csak ^.ondte az elnök: - Egyála határban lehet megtalálni, talán nem bántuk meg, hogy Kömpöc felé Erdőháton, a nagy területeket íelszabadíkanális partján értük utol tottunk birkajárásnak, mesSzatmárí Jár.ost, aki éppen , , , . . . ítatot' terséges legelőnek, mert tud— Nem szeretik az artézi 3uk* hogy a nagy autó vlszi vizet. Nagyon meleg és lú- a hírünket, s közben gyaragos — mutatja a térdig víz- podik a kasszánk is. ben álló birkákat. gondoz állato— Mióta kat? — Kiskorom óta. Előbb bojtár, majd később juhász lettem. — Honnan jött ide? — Biharból, újsághirde tésre. Eredmény bérezésbe állapodtunk meg — mondja a nagy bajuszú, szakálla" fiatalember. — Szolgálati la kást is adtak. — Miért ilyen messze? — Az embert hívja a nyái Nem tudok már más szakMajoros Tibor A

z MTESZ megyei szervezete több mint negyedszázados, s jelenleg már — 24 aktívan működő tudományos egyesülete révén — csaknem hatezer műszaki, közgazdász, tudományos szakembert egyetesít magában. Az MTESZ tagegyesületeihez tartozó sok ezres szakembergárdának hivatásbeli, munkaköri kötelességéből eredő alkotó tevékenysége megyénk ioari, mezőgazdasági, társadalmi felemelkedéséhez nagy mértékben hozzájárult a múltban, s hozzájárul a jövőben is. Pártunk és munkásosztályunk célkitűzéseiből, a fejlett szocializmus építésének konkrét' feladataiból természetszerűleg következik a tudomány és a gyakorlat szakembereinek őszinte megbecsülése, a két tábor szövetsége. Az értelmiség, köztük a műszaki értelmiség munkája, boldogulása, csakis abban a modern társadalmi környezetben bontakozhat ki, melyet a szocializmus teremt meg számára, biztosítva a tudományos kutatás feltételeit, a humán célú kutatás szabadságát és eredményeinek alkotó, gyakorlati megvalósulását. Pártunknak és munkásosztá'yunknak az értelmiséggel kötött szövetsége a szocialista elkötelezettségű szakembereket nagy tettekre ösztönzi, fellendíti alkotó kedvüket. Nyugodtan megál1anítha+j"k. hogy ez a felismerés mérnökeinket, elméleti és gyakorlati szakembereinket a nárt politikájának támogatására. a szocializmus építésére lelkesíti megyénkben is. Megyénkben az elmúlt ötéves tervek során megvalósított műszaki, termelési korszerűsítés jellemzően emelte a fejlesztés ütemét, mind a mezőgazdaságban, mind az iparban. Az V. ötéves tervben nemcsak országos viszonylatban, hanem megyénkben is újabb fejlesztési, korszerűsítési feladatok várnak ránk, amint azt az országgyűlés téli ülésszakán elfogadott törvény is előírja. Így megyénkben a gépioar egyes ágazataival, a könnvű- és az élelmiszeriparral, a mezőgazdasággal, a területfejlesztéssel kapcsolatos tennivalók állanak előttünk. Mindezeknek a szempontoknak alapján időszerű és fontos volt számunkra. hogy megismerhettük a megyei pártbizottság véleményét és állásfoglalását munkánkkal és jövőbeni teendőnkkel kapcsolatban. A nagy létszámú, tudásban gazdag szakemberbázis, mely a szocializmus építésének ügyéért, megyénk fejlesztéséért szakmai, hivatásbeli tevékenységét odaadóan végzi munkahelyén, nem kíméli alkotóerejét akkor sem, amikor az MTESZ nyújtotta sajátos keretek között társadalmi úton is hozzá akar járulni ioari, gazdasági célkitűzéseink valóra váltásához. A nárt állásfoglalása megállapítja, hogy az MTESZ megyei szervezetéhez tartozó egyesületek, munkabizottságok koordinációs és irányító tevékenységet fejtenek ki, értékes műszaki jellegű társadalmi munkát végeznek az ott dolgozó aktivisták. Jelentős. hogy az MTESZ megyei szervezete megfelelőm használia ki az 1974-ben feléoült és átadott Techn'ka Házát, melynek üzembe vétele kulturált körülményeket, jobb lehetőséget nyújt az egyre pezsgőbb műszaki-tudományos közélethez. Színvonalas tudományos konferenciák, kerekasztal-megbeszélések. újabb vitafórumok, helyi. továbbá országos, sőt nemzetközi részvételű találkozók jelzik, hogy a tudomány és az ipar szakemberei bővítik tudásukat. Közösen törekednek arra, hogy a tudomány valóságos termelőerővé váljék, és az adott gazdaságfejlesztési feladatokhoz együttesen alakítanak ki korszerű koncepciót. Ugyanakkor a Technika Házának fenntartása pénzügyi gondokat is jelent a szervezetnek. A rendezvényeken fórumot kapnak azok a kérdések is, melyek megyei vagy regionális jellegű tudomány- és gazdaságpolitikai jelentőségűek, például a környezetvédelem. közlekedés, oktatás, a déli megyék feiiesziése, és így tovább. Jelentős az MTESZ tevékenységében az ís, hogy a vállalatok segítségére siet a szakmai és vezető-továbbképzés ellátásával, 6 az oktatási feladatokat helyi szakemberek bevonásával oldja meg. A szakmai ismeretek bővülését azonban nem csak a különböző szintű tudományos rendezvények és előadások jelentik. Megfelelő keretek'között nemzetközi együttműködésre is van lehetőség a jugoszláv, a lengyel, NDK-beli, és újabban a bolgár testvérszervezettel, kölcsönös megállapodások formájában. Az MTESZmunkát felölelő egyéb irányú, sokrétű tevékenység is — az elnökség, a választmány, a városi intéző bizottságok, egyesületi munkák, műszaki klub — azt tükrözi, hogv a megyei MTESZ-szervezet igyekszik feladatának eleget tenni. Arra törekszüc, hogy az MSZMP KB titkársága 1969. évi áprilisi határozatának, továbbá a megyei és városi pártbizottságok útmutatásainak megfelelően dolgozzék. Minthogy a feladatok egyre bővülnek és változnak, szükséges. hogy a munkamódszerek és nem kevésbé a munka tartalmi ré6ze ls állandóan módosuljon és gazdagodjék. A párt jelen állásfoglalása rámutat arra, hogy éooen ezen a területen kell javítani az MTESZszervezet munkastílusán. Nem ritkán az optimálisnál nagyobb hangsúlyt kapnak a szervezési-szervezeti kérdések, a munkatervek megvalósulása nem nélkülözi a formális elemeket Kívánatos továbbá, hogy az egyesületek az eddigieknél öntevékenyebben kezdeményezzenek a megyét érintő gazdálkodási, gazdaságpolitikai gondok feltárásában, javaslatok kimunkálásában. S

az eredmények és a hiányosságok feltárása alapján az állásfoglalás összegezi azokat a feladatokat, melyeknek végrehajtásával emelni lehet a megyei MTESZ-szervezet munkájának színvonalát. A teljesség igénye nélkül említünk közülük néhányat. Napirenden kell tartani a Központi Bizottság, a XI. kongresszus. továbbá a megyei és városi pártbizottságok gazdaságpolitikai határozatait, előtérbe állítva a regionális, a gazdaságfejlesztés szolgálatát, a vállalati tervek megvalósítását segítő eszközrendszerek kidolgozását, általában szem előtt tartva a tevékenvség tartalmi eredményeinek fokozását. Mindebben segítséget jelenthet, ha a már meglevő (tanács, KISZ, SZMT) egvüttműködási megállapodásokat több tartalommal tölti ki a szervezet Üj munkaformák, színvonalas rendezvények, újszerű műszaki vitafórumok, hatékonyan működő műszakklub is hozzájárulhat az MTESZ célkitűzéseinek valóra váltásához. Nagyobb üzemekben gondolni lehet aktívan működő MTESZ üzemi csoportok létrehozására. Az MSZMP Csongrád megveí bizottsága gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottságának állásfoglalása mindenképpen nagy segítséget jelent szervezetünk munkájában. Jó tudni azt hogy értékelik és becsülik munkánkat, elismerik a csaknem hatezer fős műszaki tagság áldozatkész. jórészt társadalmi munkán alapuló alkotó tevékenységét részvételét a megye gazdaságpolitikai célkitűzéseinek végrehajtásában. Ugyanakkor az elemző, bíráló észrevételek jogosak, és minden tekintetben meghatározzák munkánk jövőbeni hatékonyságát Ezt íigvelembe véve kívánjuk össz-áUftanl'a munkálkodásunk továbbfejlesztését megszabó közéntávú programot DR. KOVÁCS KÁLMÁN, egyetemi tánár, az MTESZ elnöke Latex-újdonságok Többet kapott az idén a 30 ezer négyzetméternyit ké/áaárlóközönség a korábbi szítettek A Latex idei gyártBNV-nagydOa* takaró-sa'ád- mányfejleiztétónzk listáján ból, a Ma-k'ból. A szombat, seregnyi új cikk is szereoel. helyi Lakástextil Vállalat szám szerint 32 új modell, népszerű cikkéből 1975 első 71 új minte, 214 szín. A hatelében több mint 41 ezer vők sorában foglal helyet négyzetméternyit. a máso- A-'szTá'ia és több közeUcedik félévben pedig további leti ország. m Elénk iá hajó* forgalom m Dánén Sok árut továbbítanak Mindhárom ünnepnapon delt szigetközi szakaszon élénk hajóforgalom volt a ugyancsak nehéz volt. A maDuna Pozsony és Budapest hajóútkitűző szolgálat. .. X4,. . , . , .. . , nak a kedvezőtlen vízállási közötti szakaszán. A hajózás viS20ny0k megrövidítették az a gázlókkal sűrűn megtűz- ünnepeket. Szombaton reggel 11 .i,..i. ii..,jui»^ az ásványrárói vízügyi kikötőből újból ki futottak a Dunára a kitűzőhajók. Bár a hajók csak 60—65 százalékos terheléssel tudnak közlekedni, ennek a december végi hajózásnak mégis nagy jelentőtege van valamennyi Duna menti ország életében. Naponta csupán a szigetközi szakaszon 6—? ezer vagon árut továbbítana1' a hajók. A hajózás szünetelése esetén ezt a roppant tömegű árut is vasúton és ott-zég i*on kellene továbbítani- (MTI) zai vásár'ókon kívül a veFehérnemű nyolc gyárból Közép-Európa egyik legrangosabb vállalatánál, a FÉKON Férfi Fehérneműgyárban naponta 45—50 ezer darab cikket készítenek. A hétezer dolgozót foglalkoztató cég nyolc gyárának fehérneműit világszerte Ismerik, veszik. Több bitumen Az ötödik ötéves tervben nintegy ötszázezer forintot 'ordítanak a Zalai Kőotajpari Vállalat fejlesztésére. A nunkálatokat 1973-ban kez_ dik meg, és a ielenl-gi 40 ezer tonna helyett lORo.baa már "árha'óan százezer tonna bitument exportálnak.