Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-04 / 284. szám

Csütörtök, 1975. december 4. 3 Csaknem 60 külföldi küldöttséget | a Szolnok várnak a magyar szakszervezetek kongresszusára ót nemzetközi szövetség és szervezet, és több mint 50 ország különböző irányzatú szakszervezeteinek képviselői jelezték, hogy részt vesznek a magyar szakszervezetek hétfőn kezdődő JCXIIÍ, kong­resszusán — tájékoztattak a SZÖT-bart. £ nagy érdeklő­dés is kifejezi a magyar szak­szervezetek iránt megnyilvá­nuló megbecsülést. Szakszer­vezeteinknek fontos törekvé­sük, hogy mind szélesebb és elmélyültebb kapcsolatokat építsenek ki a világ minden olyan szervezetével, amely kész a világ dolgozói, mun­kásosztálya egyetemleges ügyének közös szolgálatára. A SZOT, illetve szakma! szervezeteink a legutóbbi kongresszus óta újabb 134 szervezettel létesítettek kap­csolatokat, és jelenleg már 104 ország 037 szervezetével van kontaktusuk, Illetve ala­kult ki, mélyült el együttmű­ködésük. megyei pártbizottság ülése Az MSZMP Szolnok me gyei bizottsága szerdán teg­nap ülést taríott, s időszerű kérdésekről tárgyalt. Az. ülésen Andrikó Miklóst, az MSZMP Központi Bizottsá­gának eddigi osztályvezető­helyettesét a megyei pártbi­zottság első titkárává válasz­tották. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsá gának titkára. (MTI) Űj gépek a kábelgyárban somogyi Károiyné felvétele A Magyar Kábelművek szegedi gyárában befejeződött a ko­rábbi nagycsarnok bővítése, s így újabb 4800 négyzetméter­re! gyarapodott a gyártóterület. A csarnok új részébe 100 millió forintért vásároltak korszerű svájci kábelgyártó be­rendezéseket. A gépek elhelyezését, alapozását már meg­kezdték Bővülő magyar—szovjet rádiós és tévés kapcsolatok A magyar—szovjet rádiós, televíziós kapcsolatok bővü­lését, gazdagodását a kölcsö­nös információk számának növelését, gyorsítását irá­nyozza élő Sz a két évfa szóló együttműködési mun­katerv, amelyet szerdán a Magyar Rádió székházában írtak alá. Az 197S—77-re szóló dokumentumokat Nagy Richárd, a Magyar Televízió elnöke, ét dr. Hárs István, a Magyar Rádió elnöke, il­letve Jurij Örtov, a Szov­jetunió Minisztertanácsa mellett működő Állami Te­levíziós és Rádióbizottság el­nökhelyettese látta el kézje­gyévei. Az ünnepélyes aktust kö­vetően Nagy Richárd és dr. Európában nincs influenzajárvány Budapesten jelenleg he­ténként 5—7 ezer a náthás, hurutos megbetegedés, amely — bár vírusos, bakteriális eredetű — még nem azonos az influenzával —. mondot­ták a fővárosi KÖJAI, ille­tékeséi. akik Budapest jár­ványügyi helyzetéről az inf­luenza figyelőszolgálat mű­ködésének eddigi tapasztala­tairól adtak tájékoztatást. — Az eddig beérkezett va­lamennyi vizsgálati anyag influenza szempontjából ne. gatív volt, tehát a főváros­ban ez ideig nem volt ilyen megbetegedés. Az Egészség­ügyi Világszervezet Jelentése szerint Európában sehol sincs influenzajárvány, Ezt támasztják alá a budapesti adatok is, amelyekből kitű­nik, hogy a fáopénze* állo­mány, és az iskolai hiányzá­sok száma a járvánlvmentes időszaknak megfelelő ará­nyú, Az oktatási intézmé­nyekben a hiánvtások ará­nya 5—fl százalék. Influenza árványról akkor beszélhetünk, ha rövid idő alatt nagy számú — 15—30 ezer — hasonló tünetekkel járó megbetegedést észle­lünk. A vírust a betegek a lappangás) idő filatt csepp­fertőzés útján terjesztik. Jellemzője a gyengeség, a magas láz, melyhez izomfáj­dalmak, torokfájás, köhögés társul, A nátha, amely hu­rutos megbetegedés, nem azonos az influenzával: a feL ső légúti panaszok, a torok­fájás még nem jelent inf­luenzát. Ezeket a betegsé­geket más vírusok idézik elő, amelyek cseppfertőzés útján terjednek. Célszerű te­hát oz influenzaveszélyes té­li időszakban a fokozott óva­tosság, a gyakori kézmosás, a helyiségek szellőztetése. Az egyéni védekezés módjai: vi­tamindús tánlálkozás, sza­badi tan töltött aktív pihenés, az időjáráshoz igazodó öltöz­ködés, A fertőződésre veszélyes munkakörökben dolg-izókate veszélyeztetett korcsoporto­kat, már ezekbéft A heteké ben védőoltásbán részesítik, ami körülbelül fl hénapos Védettséget biztosít, vagy enyhébb lefolyásúvá teszi a? esetleges megbetegedést. (MTI) Hárs István hangsúlyozta: a munkaterv jó lehetőséget te­remt arra, hogy aktuálisan, hitelésert, széleskörűen szá­molhassanak be a két intéz­mény munkatársai a Szov­jetunió életéről, hétköznap­jairól, gazdasági eredmé­nyeiről. Jurij orlov kiemel­te, hogy a most megkötött együttműködési egyezmény is hű kifejezője pártjaink eszmei azonosságának. A két évre szóló munka­terv — mind a rádiós, mind a televíziós program — nagy figyelmet fordít az SZKP XXIV. kongresszusa ós az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásé­ra. A rádió rendszeresen mű­soranyagot cserél szovjet partnerével a KOST komp­lex programjának gyakorlati megvalósításáról, a szovjet­unió és Magyarország közöt­ti gazdasági kapcsolatokról, sokszínű e két ország kö­zötti televíziós együttműkö­dés programja is, A Magyar Televízió többek között be­kapcsolódik a szovjet tévé „A képernyő barátokat gyűjt" című sorozatába. Rendszeresen kapunk anya­gokat az 1980. évi moszkvai olimpia előkészületeiről- a munkálatok alakulásáról. Ne csak követelőzz! A ki a legkevesebbet és legrosszabbul dolgozik, annak van a legnagyobb szájal Ó az, aki mindig ráér, ak) sohasem késik el a munkával, aki soha­sem vállal többért, mint amennyit mu­száj, aki soha Semmiért nem felel, aki so­ha semmivel nem törődik, aki úgy bánik a géppel, szerszámmal és a készülő termék­kel, mfnt a rossz cseléd, hiszen nem az övé, se a kocsi, se a ló. De ő az, aki a legelégedetlenebb a munkahelyével, aki legjobban szidja a vezetőit, aki legerélye­sebben követeli a fizetésemelést, és végül ő az, aki legelőbb továbbáll, jobb helyet és jobb fizetést keresve. Róla szólok most, az örök követelődző­ről és mindazokról, akik felülnek neki; észre sem véve, hogy a követelődzései mögött nincs semmi jogalap, nincs munka. Méltányolni tudom az olyan ember kö­vetelődzését, aki becsülettel, tisztességgel dolgozik, és a munkájáért megkívánja a honoráriumot, a megbecsülést. Ha kell, per­lekedem is az érdekében. De mindig fölhá­borít, ha a lógósok, a pazarlók és a se­lejtgyártók követelőznek. Milyen jogon akarnak többet elvenni a közösságbői, mint Amennyit hozzátettek? Elvégre is, szocialista társadalomban élünk, melynek alapelve, hogy mindenki a Végzett mun­kája szerint részesüljön a megtermelt ja­vakból. Az életünk törvényszerűségeihez hozzátartozik, hogy e»ak azt lehet elosz­tani. amit megtermelünk, amit a mun­kánkkal létrehozunk. Jó volna, ha a rendes dolgozó többség egyetértene velem a rendetlenül dolgozó és minduntalan követelődző emberek meg­ítélésében. Meg kellene végre világosan, egyértelműen mondani a fizetett munka­kerülőknek — akik a' hanyag, felelőtlen munkájuk ellenére még elégedetlenek is —. „édes barátaink, ha mindenki úgy dolgozna, mint ti, akkor valamennyiünk­nek felkopna a<t állunk az éhségtől, mert nem volna még betevő falatunk sem". Bizony, meg kellene mondani... De ki mondja meg? Megírhatja az újságíró is, megmondhatják az ország vezetői is; csak­hogy ez édeskevés. Mert nem csak mon­dani kell. hanem meg ls kell magyaráz­ni, meg is kell értetni velük, és lehetet­lenné kell tenni a lógást, a pazarlást, a rossz, felelőtlen munkát. Ezt pedig senki más nem tudja lehefellenné fenni, csak azok a becsületesen, jól dolgozó emberek, akik egyelőre eltűrik környezetükben a hanyagokat, a hátráltatókat, a mások bő­rén élősködőket. Ha Én és Te nem nézzük szótlanul, hogy Ö rosszul dolgozzon, Vagy keveset dolgozzon, és a mi munkánk gyümölcsét követelje, akkor Ő is kénytelen létz meg­fogni a munka jobbik végét. Aztán, ha majd valamennyien dolgozunk — becsü­lettel és Jól dolgozunk —, akkor vala­mennyien többet követelhetünk. Mert kitől követel, aki követel? Tőlem, tőled és tőle! Nincsenek tőkéseink, gyá­rosaink. földesuraink, akik elveszik mun­kánk gyümölcsét, akiktől követelhetjük a részünket. Csak magunktól követelhetünk, vagy azoktól a vezetésben dolgozó ember­társainktól. akiket megbíztunk, hogy gaz­dálkodjanak munkánk termékeivel, osszák el közöttünk a nemzet jövedelmét. Ad­hatnak többet, mint amennyit termel­tünk? Adhatják olcsóbban, mint ameny­nyiért megtermeltük? Nem hiszem! Lehe­tetlent hiába kérünk tőlük. Akik a szocialista közösságben arra hi­vatottak. hogv elosszák azt. amit népünk a munkájával létrehoz, semmi máit nem tehetnek, mint a coaládíő, vagv a házi­asszony. aki a család jövedelmével gaz­dálkodik.,, Mit csinál a családfő? Elö­szőr félreteszi a lakásravalót, aztán a munka, az élet folytatásához szükséges konyhapénzt, és ami marad, azt osztja be ruhára, szórakozásra úgy, hogy mindenki kapjon belőle érdemel szerint. A nemzet lakása az ország. Mindenekelőtt azt kel) biztosítani, hogy ebben a nagy lakásban meglegyen, ami kell: vlz, villany és a szükséges gépek, kellékkel. Aztán meg kell vásárolni a szükséges nyersanyagokat a nemzet konyhájának üzemeiéi éhez, az élet folytatásához. És ami marad, azt le­het a lakosság kőzött bér formájában fel­osztani — természetcsen, mindenkinek az érdeme szerint, S a közösségben dolgozó ember érté­ke — már ősidők óta és most is, s valószínű még sokóig — a vég­zett munkájában rejlik. A vezető munkája akkor értékes, ha jól, eredményesen dol­gozik a vezetésére bízott kollektíva. A tudós munkája akkor értékes, ha tudo­mánya hasznosítható és gyümölcsöztethető a gyakorlatban, A kétkezi munkás mun­kája akkor értékes, ha jó, használható terméket hoz létre. Én azt hiszem — ha nem akarunk el­térni az igazságtól —, mindenekelőtt azok érdemelnek a szocialista közösségtől ma­gasabb bért, nagyobb megbecsülést, kitün­tetést és jutalmat, akik hasznosan, ered­ményesen dolgoznak a közösségért, akik a munkájukkal sokat, hasznosat és értéke­set adnak a közösségnek. Ha becsülettel, jó munkával gyarapítót­tad a nemzet vagyonát, akkor követélhe­ted a magidét, de ha lógtál, tehetetlen­kedtél, amíg a többlek dolgoztak, akkor ne követelőzz! Gerencsér! Jenő 4 KISZ KB titkára Szegeden Tegnap Szegedre látogatott Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának tit­<ára. A vendéget a megyei Pártbizottságon fogadta dr. Németh Lajos, a megyei oártbizottság titkára. Ekkora jövőre Összeülő KlSZ-körtg­resszus megyei előkészületei­ről ls gondolatokat cseréltek. Ezután a megyei KISZ-bi­zottságon Pásztor Gabriella a KISZ KB Intéző Bizottsága nevében átadta dr. Németh Lajosnak a november 7-re adományozott Ifjúságiit Ér­demérmet, amelyet a kitün­tetett szovjetunióbeli tartóz­kodása miatt nem vehetett át az ünnepen. A kitüntetés átadásánál jelen volt dr. Ko­mócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára ls Küzdelem , i a rák ellen Szerdán, tegnap, befejeződött a KCST rákkutatási egyezményében részt vevő országok tudósainak budapesti tanácskozása. Az eszmecsere központi témáját azok a ku­tatások alkották, amelyeknek célja: olyan gyógyszer kí­sérletezése, amely úgy pusztítja el a daganatot, hogy köz­ben nem károsítja az egészséges sejteket. (MTI) A továbbiakban Bódi György, a Csongrád megyei KlSZ-bi­zottság első titkára a kong­resszusi előkészületekről, Oláh Miklós, & megyei párt­bizottság munkatársa pedig arról tájékoztatott, hogvan segítik ezt a munkát a párt­szervezetek. A táfékoztatők után a KTSZ KB titkára — Bódi Gvflfgy társaságában — o KSZV újszegedí szövőgyárá­ba látogatott, s találkozott a gyár, továbbá a szegedi nagyüzemek KtoZ-blzottsá­gaínak titkárával. A talál­kozón rés^t vett KaváS Sán­dorni, a K'íZV nárthizottsá­gánflk titkára és Tóth TAssló, a K'tyv vezéri^nzintoín is Bódi Ágnes, a K^TIV KT^Z­Wznt.tságán8k titkára mutál­ta be a vend4«*v*ek a vál­lalati Hiúsági életet. Oyárlá­toaatósra is sor került, ame­lyet kötetlen beszélgetés kő­vetett az Hiúság politika időszerű kérdéseiről Délután 0 KISZ szegedi já­rási bizottságára látogatott Pásztor Gabriella. Itt Kul­csár Péter titkár ismertette mec a tárda fiataljainak éle­'évet. A látogatás utolsó ál­'omása Asvtthalom volt. ahol az erdócaptj szakm'i-^u-'sV'^o­'ő intézetben a lakóterület' 4s a tanintézeti ifjúkommu­nfsta vezetőkkel folytatott eszmecserét a KISZ KB tit­kára, Magyar-román választékcsere December 1—3. között Bu­dapesten tartotta VIII. ülé­sét a magyar—román belke­reskedelmi munkacsoport. Az ülésen Molnár Károly mi­niszterhelyettes és Nicolae Bozd.og, a román belkeres­kedelmi miniszter első he­lyettese vezetésével a két ország kereskedelmét köl • caönösen érintő kérdésekről tárgyallak. Megállapítottál; egyebek között, hógv az 1975, évi belkereskedelmi választékcsere-forgalom az előző évihez kénest 18 szá­zalékkal növekedett. A tárgyalások befejeztével aláírták az 1976. évi mag-ar —román belkereskcd Imi választékcsere és a mű za­ki-tudománvos együttműkö­dést megállapodás jegyzö­könyvét. Az aláírásnál Je­len volt Szúrd 1 István bel­kereskedelmi miniszter és löan Cotnt, a Román Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. A megállapodás értelmé­ben jövőre a két ors-ág bel­kereskedelme 14 millió ru­bel értékű árut cserél Ro­mániából nagy mennyiségú férfiinget alsft kötöttárui, műszőrmeruházati cikkeket, Cipőt, háztartási tömeg dk­keket, játékot és halkonzer­vet szállítanak a magyar ke­reskedelmi hál zatba. Cseré­be bútorszövetet, kötöttárut, cipőt, műanyag háztartási cikkeket, kazettás magneto­font ad kereskedelmünk.

Next

/
Thumbnails
Contents