Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-25 / 302. szám

VILÁG PKOLSTÁIUAL EGYESÜLJETEK! m SS« ^vtoiyuff 302. szám 1975, december 25., csütörtök Áras 1,20 forint MAGYAR SZOCIA L I S T A M U N K Á S P Á R T L A P J A Két terv határán Irta: dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke ir AD Ánorvw " o- :~ nrioh mnet mór o Kivtnnoáffrjc öliátúc órritx A

KARÁCSONY családi ünnep. Szocia lista társadalmunkban természetes, hogy a család, a kisebb közösség öröme csak a nagyobb, az össztársadalmi célok megvalósulásával együtt válhat teljessé. A családi élet melegsége, a társadalom e fontos kis sejtjeinek elégedettsége és a szocialista építés sikere között egyenes összefüggés van. A családokban is a közösségi erőfeszítések eredményéit mérhetjük, ez adja az egyéni tervek megváló sításáriak biztonságát. Mindez most,. két nagy 'országépítő terv határán különös jelentőségű. Pár nap múlva az új évszám IV. Ötéves tervünknek befejezését és új ötéves tervünk kezdetét jelenti. Amikor visszapillantunk és előre tekintqntc ezen a karácsonyon: jó szívvel, jó erzessel gondolhatunk az elmúlt dolgos évekre és a jövendőre. Társadalmunk, a családok, az egyének élete is kedvezően alakult. Csongrád megye az elmúlt öt évben fejlődött a legdinamikusabban, s az eredmények értékét csak növeli, hogy komoly gondok és, nem várt nehézségek leküzdése közben jutottunk, előbbre. Közismert, hogy a tőkés világban keletkezeti gazdásági válság hatásai országosan növelték gondjainkat. Vidékünkön most már szinte minden évben gondot és kárt okoznak a belvizek, az 1970. évi nagy árvízveszély következményeit, a majd minden évben ismétlődő belvízkárokat kellett elviselni. Ilyen körülmények között is növekedett megyénk gazdasági súlya a IV. ött-ves terv éveiben, mindenekelőtt a kőolajes fotógázkitermelés gyorsításával, az iparban végrehajtott jelentős rekonstrukció és a korszerű mezőgazdasági termelési rendszerek bevezetésével. Az intenzív fejlődés volt az elmúlt fél évtized legfontosabb jellemzője a termelésben, az életkörülmények javulásában, a nem termelő ágazatokban ls. Ö

í ÉV ALATT kedvezőre fordult a megye népesedése, mind nagyobb szerephez jutott benne a természetes szaporodás; a városiasodás ütemét jól kifejezi, hogy má már a városi lakosság aránya megközelíti'a 68 százalékot; Szeged népessége közel 170 ezerre növekedett," számos intézménye vonzáskörzetében éle mintegy 300 ezer ember szükségleteit elégíti ki. A többi városban is kedvezőbbre fordult a népességszám alakulása. Mindez még inkább kötelességünkké teszi megyénk székhelyének és a többi városnak együttes és összehangolt fejlesztését. A felgyorsult urbanizáció az' elmúlt öt év fontos feladatóvá tette az infrastruktúra fejlesztését, ezen belül döntő mértékben a lakásépítést. Több mint 20 ezer lakás épült, közel 8 ezerrel több, mint a harmadik ötéves tervidőszakban. Az új lakások mintegy íele Szegeden, és közel 30 ezazaiéka a többi városban, 20 százalék községeinkben épült meg. A kezdeti lemaradás után felgyorsult a kapcsolódó létesítmények építése is. Jelentős eredményeket sikerült elérni a járóbeteg-ellátás színvonalának fejlesztésében. Szegénen, Szentesen és Csongrádon új, korszerű rendelőintézet épült, amelyele ellátják a vonzáskörzetek lakosságának igényeit is. Emellett Vásárhelyen, Makón körzeti intézettel gyarapodtunk. Nyolc cözségben komplex ellátásra alkalmas egészségház nyílt, melyhez tízenkét általános és huszonkét gyermekorvosi körzet tartozik. Kiemelkedően javult az óvodai ellátás is. öt év alatt összesen 3650 óvodai hellyel lettünk gazdagabbak, s ez majdnem háromszorosa a tervezettnek, így a városokoar az óvodáskorúak 77 százalékát — Szegeden 30 százalékát — befogadták gyermekintézményeink. visősorbán a költségek jelentős emelkedése miatt az általános és középiskolái iri.*<•—.mtyfej 1 esztés programiát nem tudtuk •írrvéj'tk szerint megvalósítani. . Korábban gen sok tanyai iskola működött, amelyek fokozatosan elnéptelenednek, felszámolásul: indokolt. A belterületi általános iskolai tantermek számának növelését és az isko'akörzetesítési programot folyamatosan megvalósítjuk. Az elrhúlt öt évben ezért Ktsté,eken és Szentesen 150, illetve 190 ,s e:P yes kollégiumot építettünk, egy 270 s .er-. -'yes kollégium Szegeden, az Április 4. útján moit épül. A

Z ELŐREHALADÁS jelentős volt a települések közműellátottságában is. <">t év ptott a víztermelő kmi-itást köz®1 45 e-®- V'V*m4'ez a Vrtve'^'ktoáto-^tv t*Y,v, m'"* 155 "mv méterre1 éyaraiítOtt"k. Metvénk az elsők között feiezi be a települések közműves vízellátását, községeinkből időszerű feladat most már a biztonságos ellátás érdekében új kutak fúrása. A megye ipari szerkezetében a nehézipar vette át a vezető szerepet 1971—1975 között, komoly rekonstrukpió valósult meg a textiliparban és az élelmiszeriparban. Az ipari telmelés átlagos növekedese az országos szlnvonalnoz hasonló. A gazdaságfejlesztés eredményei közül ki kell emelni a Szegedi Házgyár üzembe lépését. Cspngrád raegye továbbra is jelentős mezőgazdasági termelő bázisa az országnak. Erinek az ágazatnak a fejlődése is dinamikus volt, bár a több, kedvezőtlen tényező együtthatása miatt, az emuit évben nem sikerült maradéktalanul elérni a kívánt hozamokat. G

AZDASÁGI tevékenységünk folytatásához a IV. ötéves tervidőszak eredményei megfelelő kiindulási alapot biztosítanak. A megye fejlesztési elgondolásai lényegében már kialakultak a következő tervidőszakra. Az illetékes pártás tanácsi testületek döntenek majd az arányok és a súlypontok kérdésében. A következő tervidőszakban a megye nehézipari ágazatának fejlődése várhatóan meghaladja az ipar megyei átlagát. Tovább kell lépni az ipar vertikális fejlesztésében, ezért segítjük a helyi ipari középüzemek további kialakítását. A termelőágazatoknál elsősorban rekonstrukciókkal kell biztosítani a korszerű és gazdaságos termékszerkezet kiaiakítasát. A helyi nyersanyagbázison létesült élelmiszer- és textilipar fejlesztését a mezőgazdasági nyersanyagellátó körzetek termelésével akarjuk jobban összehangolni. A mezőgazdasági termelésben a tervezett fejlesztések eredményeként növelni kívánjuk az iparszerű termelést, elsősorban a növénytermelési ágazatokban, ugyanakkor az állattenyésztésben is. A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben alapvető cél a szakosodás és az üzemi specializáció, az együttműködés kiterjesztése. A hagyományos tájnövények termesztését folytatva, tovább szélesítjük a szakosodást a kukoricatermesztésben, nemkülönben az állattenyésztés 'egyes területein. Céljaink megvalósításában számolunk £ háztáji termelés fejlődésével, ezért a jövőben fokozottabban kell elősegíteni. ezt a termelő tevékenységet. Fontos feladat a talajerő-gazdálkodás színvonalának növelése, mivel jelenleg a műtrágya-felhasználás alacsonyabb az országos átlagnál. A

Z V. ÖTÉVES TERVBEN változatlanul folytatódik az urbanizáció. Kiemelkedő jelentőségű az infrastruktúra erőteljes továbbfejlesztése: 1976 és * 198o között mintegy 23 ezer új lakást tervezünk építeni, vagyis 8 százalékkal többet, mint a IV. Ötéves terv idején. A fejlesztés fő területe továbbra is Szeged megyei város, melynek népessége a tervidőszak végére várhatóan meghaladja majd a 180 ezer főt. Fontos része lesz az ötéves programnak olyan, már megkezdett beruházások befejezése, mint a szegedi új közúti Tisza-híd, a Dóm téri könyvtár-levéltár komplexum megépítése. A rendelkezésre álló anyagi eszközök keretein belül a bölcsődei és óvodai ellátásban minimális • célkitűzésünk a már elért ellátottsági színvonal fenntartása, kedvező feltételek esetében szerényebb mértékű növelése. Reméljük, hogy a vállalatok, az üzemek a IV. ötéves tervhez hasonlóan hatékonyan támogatják a gyermekintézmények fejlesztésének ügyét. Az egészségügyi ágazat fejlesztésében előtérbe kerül kórházaink rekonstrukciója, a fekvőbeteg-ellátás javítása. A feladat nagyságára való tekintettel ezt csak több középtávú tervben, fokozatosan tudjuk megvalósítani. A gyógyítás hatékonyságának riövelését szolgáljá a tervezett integráció megvalósításé. Régi szükséglet a megyei KÖJÁL' és a gyógyszertári központ építése. Számításaink szerint az V. ötéves tervidőszakban mindkettő várhatóan megvalósításra kerül. A kulturális ágazat feilesztésében alapvető célunk a már megkezdett létesítmények befejezése. Elsősorban az - általános iskolai, a szakmunkásképzés tanterembővítése. és az oktatás íeltéte'éinek javítása all előtérben. Ugyanakkor előre kell lépnünk a közművelődés területén is. A munkás-közművelődés feltétéleit, az ifjúság. a gyermekek művelődését kívánjuk elősegíteni. Az V. ötéves tervidőszakban megke'diük a Írom®l®v h—Vr—v n-"®'-®m m®-""®lyeztetett lakó- és termőterületeinket meg(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János és Fidel Castro megbeszélése Havannából hazaérkezett a Kádár János vezette magyar pártküldöttség Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, a forradalmi kormány elnök-. Kuba' Kommunista Párt első kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség szálláshelyén, kedden felkereste Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a magyar delegáció vezetőjét. Kádár János és Fidel Castro elvtársi, baráti légkörű beszélgetést folytattak, majd közös ebéden vettek részt. \ Az ebéden, amelyen a magyar küldöttség tagjain kívül részt vett Armando Kart. a Kubai KP Politikai Bizottságának tagja, Belarmino Castilla miniszterelnök-helyettes, a két párt első titkára pohárköszöntőt mondott. (A két testvérpárt első titkárainak nyilatkozatát találkozásukról a 2. oldalon közöljük.) * Szerdán hazaérkezett Kubából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely részt vett a Kubai Kommunista Párt december 17—22. között tartott I. kongresszusán. A küldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezette, akit útjára elkísért felesége. A küldöttség tagjai voltak: Katona Imre, á budapesti pártbizottság első titkára, Katona István, a Népszabadság főszerkesztője, a Központi Bizottság tagjai, dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és dr. Meruk Vilmos, hazánk havannai nagykövete. • A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizóttságának tagjai, a KB titkárai, Gyene: András, Győri Imre, a KE titkárai, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Benkei András belügyminiszter, Púja Frigyes külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, és Rödőnyi Károly közlekedés* és postaügyi miniszter fogadta. Jelen volt Carlos J. Perez, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács szerdán ülést tartott Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság december 5— 6-án Bukarestben tartott elnöki találkozójáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést, és intézkedett a tárgyalásokból adódó feladatok végrehajtására. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a magyar— bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság elnökeinek december 15—16-i szófiai találkozójáról szóló jelentést és a tárgyalások során elfogadott intézkedési javaslatokat. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter beszámolóját a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság. a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió külügyminisztereinek december 15—16-án moszkvában folytatott tanácskozásáról. Az Országos Tervhivatal elnökének javaslatára a '-ormány határozatot hozott a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvény végrehajtására. A Minisztertanács elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését az 1976. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos • feladatokról. A pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kormány határozatot fogadott el az 1976. évi állami költségvetésről és a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervéről szóló törvény" végrehajtására. , A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a munkaügyi és az egészségügyi miniszter javaslatot tett a nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések módosítására. A kormány az előterjesztést elfogadta ée úgy határozott, hogy 1976, január elsejétől a nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti emelésének összege havi ötven forintnál nem lehet kevesebb. Ezzel' egyidejűleg emelkedik a nyűgdíjak házastársi pótlékkal kiegészíthető, valamint, a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttes határösszege. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter jelentését a gyermekgondozási segélyezés tapasztalatairól. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogádta a saját, valamint a bizottsága), továbbá a központi népi ellenőrzési bizottság 1976 évi első félévi munkatervét. A kórniány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI)