Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-23 / 300. szám
4 Keddi, 1975, december 23. 4 A látóhalár szélén Túl az erdőn, túl a pusztán, a szétszórt tanyák között, az égbolt rózsaszín palástjába kapaszkodtak az ezerujjú fék. Az olajfasövény torzonborzan összeolvadt, a horizont fekete felhőkoszorújával. A szénáskerti szárkúpok között kígyóként tekergőzött a hideg északi szél, időnként felkapta a szétszórt, zizegő leveleket, hogy alkalomadtán a kazlak tövében gyűjtse. Hol ide, hol oda bújkáitak félénken a verebek az alacsonyan repülő varjak károgásától. Csipogó hang ült a környékre. A szomszéd házibolt felől hallatszott egy-két hangosabb kiáltás. Rohamos léptekkel közeledett az est A léckerítés tövében a kazlak melletti külső karámban az éhes malacok verték az önetetőt, gumiskocsizörejre emlékeztetően. A tyúkok távolban mozgó gémesküthoz hasonlóan begyei ték az esti kukorica-adagot. Többször szétrebbentek az odatolakodó disznóktól. A deszkával fedett ólvégen a galambok Indultak a helyükre. A fiú, miután beállt a Wartburggal a garázsba, felkapta az otthoni dolgozó ruháját hátára vette a teli papírzsákot és elindult hogy tápot öntsön a malacoknak. — Hát nem veszik észre, hogy nincs előttük semmi? — morgolódott Ez a „nem veszik észre" a feleségének és az apjának szóit, akik szerinte az ilyesmire nem tudnak felfigyelni. Magyarázat .»kad bőven: — egész nap dolgozunk, te csak könnyen vagy, mert reggel kiadod a parancsot és elszaladsz. A főzés meg a takarítás mellett állandóan a két gyerek... A tata a tanya körül tettvett Mondása szerint: —ezzel a sok jószággal az isten se bfr. Alighogy adok a tyúkoknak, máris szaladni kell a birkák után.., mert az a rohadt kos (jövőre úgyis eltakarítom a háztól), mindjárt elszalad a Cékiáékhoz Jobb neki az idegen... — gyakran hajtogatta, amikor bukdácsolt a zsombékos, buckás semlyéken az állatok után. A birkaszidás elmaradhatatlan napirendi pontként szerepelt minden vacsoránál, ha együtt volt a család. — Hiába küldöm rá a kutyát akkor is odaszalad, de holnap megkötöm, vagy koloncot teszek rá. Aztán majd mehet. — Valami miatt azonban mindig elmaradt ez a művelet. A fiatalember menetközben leverte magáról a sárgás-zöldes takarmány-maradékot, megnézte, hogy „a fiúsok alatt van-e alj", majd a látványtól megnyugodva jékésen ballagott az udvar felé, ahol kislánya az aprójószágok egyikét akarta elkapni. Sehogysem sikerült a csöppségnek: — Oppá, baöuka, nem kaptad e a pipikét — selypítéssel újra nekilendült. Ezek láttán gondolta magában a fiú: — No, majd ha te megnőssz, szó nélkül öntesz vizet a malacoknak, apája helyett. Milyen kár, hogy nincs fényképezőgépem, most megörökíteném, hogy játszik a baromfikkal. — Továbbment az istállóba, ahol a két Üsző ropogtatta a szénát. — Ezeket is meg kellene pucolni — majd vasárnap, akkor erre is jut idő. Dobott még eléjük egy villával, kihozta a sparheltről az abáit kukoricát és nekilátott a libatömésnek. — Karácsonyra kellenek, nem jó a sok disznóhús, régen az urak is libamájat ettek. Mire elvégezte a munkáját, megjött a tata is. Ostorral a vállán az ajtóban megállt, a villanyvilágítástól hunyorogva, visszaköszönt a dcséértsk-re, a kancsikát felakasztotta a szögre: — Mikor jöttél.. „ nem láttalak .. „ a birgékkel voltam elfoglalva. Hoztál-e a zseblámpába elemet? — Becsukott már a bolt, mire odaértem, nappal meg a leltárral voltunk elfoglalva. — Fiatalabbnak füllents — legyint a tata és mint a magnetofon, ha lenyomják az indítógombot, úgy szórta a zsörtölődést. — Sajnos, hasztalan beszélek.. „ hiába mondom én .. „ mennyiből tartana nektek.. „ á, nem is akarjátok, ott mentek el mellette, nem igaz, hogy nem jut az eszetekbe — mintha a kutyának mondaná — bár csak döglene meg az ember, mielőtt megöregszik. A fiú felvette az ülőkét, a szalmával teletömött zsákot. Megitatta a borjakat, ügyet sem vetett a szóáradatra. Ismerte, megszokta már az apját, tudta, hogy egész napi egyedüllét után ilyenkor kinyílik a szócső. — Mínusz tízet mond a rádió, tenni kéne a hidroforra szárat Nehogy belefagyjon a víz. — Toltam én rá jócskán, még a bálás szalmából is vittem egy talicskával. A n^gy kutya lihegve viszszaérkezett az esti körútjáról, csipkés bőrkabátnyakhoz hasonló szájából vonalzónyi nyelve lógott. Tolakodott a világosra, mert a múlt éjszaka hidege ide szorította, a nagykasba helyezett rongydarabokra. A kiskonyhában a menyecske már odakészítette a vacsorát, a gáztűzhelyen ebédről megmaradt leves gőzőlgött, a teának- való víz is suhogott világnak, nem ért rá elzárni a palackot, mert a benti lakásban a kisfiú hangosan bömbölt. Oda kellett mennie, a cumlval jobb belátásra babusgatni. — Ne sírjál, mindjárt hozza anya a vacsorát. — Persze, az emberpalánta ügyet sem vetett az Ígérgetésre, tovább' szirénázott A vacsora érintkezési pontja a közölt gondolatoknak. Beszélgettek napi problémákról, a holnapi tennivalókról. — Elege van szegény asszonynak — kapcsolódott be a tata, aki eddig durcásan hallgatott, mert afalatozás kezdetekor úgy vélte, hogy nem figyeli senki a beszédét. — Csuda, hogy bírja. Itt két asszony is megtalálná a munkát. Csak az tudja, aki egész nap itt van. — A fiú is sejtette.de a szónoklat végét nem várta meg, bement a meleg csempekályha mellé a báránybőrre, hogy felmelegítse a hátát. Bekapcsolta a tévét, mire a képernyőn megjelent a Híradó ismert stábja, ő már horkolt. Lassan becsoszogott a tata is, elhelyezkedett — De jót is tesz ez a meleg, kár hogy kidobták a kemencét. —- Ilyen gondolatok közben belemerült a belpolitikai események napi összefoglalójába, de úgy, hogy a várható időjárásra riadt fel, hosszúkat pislantva. Az asszonyka jött be utoljára. Előbb elpakolt az asztalról, kiöntötte a kutyának a csőrmeléket, bezárta az ajtókat, mire beért, már csendesebb lett a lakosztály, mindenki aludta tévé elótt. A kislány az apja ölében, az apja a kályha mellett, oldalra bicsaklott fejjel, a tata meg az ágyon Lehet,/ hogy már álmodtak is. Majoros Tibor Év végi reminiszcenciák Azt hiszem, hogy így, a naptári év végefelé mindnyájan készítünk bizonyos számvetést a múlófélben levő esztendőről; mit sikerült valóra váltani és mit nem abból, amit év elején elterveztünk. De a december az intézmények, vállalatok életében is a számítgatás, statisztikák készítése jegyében telik el. A mezőgazdaságban szintén lezárul egy termelési ciklus, amely egyben az új esztendő, az új termeivény csíráit is magában hordozza. A természet elenyészik, a vegetáció szunnyadni látszik. Az ember pedig megméri és felméri munkájának gyümölcsét, és terhez. Tervez egy újabb ciklust, egy új évet, egy új ötéves tervet... A születés velejárója a halál — szoktuk mondani. Meg azt is, hogy legfőbb érték az ember, bár egyre többen vagyunk. S hogy mennyien, ez :s csak papír és ceruza kérdése, de ez korántsem csak statisztika. Ha idősebb embertársunk távozik az élők sorából, sajnáljuk, de mégiscsak természetesebb, mint egy húszévest eltemetni. Nem akarok ünneprontó lenni, de idén sok ilyen esetről kellett hallanunk. Szocialista társadalmunk harminc éve mentes a háborúktól, s még csak nagy hőstettekre, önfeláldozásra sincs szükség. Erkölcsi kódexünk egyforma dolgozni akaró, a felelősséget egyaránt vállaló, művelt, közösségi emberek „klnemesítését" trja elő, s nem ama „unlformis"-emberekét, akiknek ugyan egyforma a bőrük színe, a hajuk hossza, de ugyanakkor a szélsőségek iránt fogékonyabbak, mint a normál halandó. Rohanó világunkban szinte alig lehet követni a technika fejlődését. Mihelyst az információk hozzánk eljutnak, a másik póluson már új találmányok, felfedezések, módszerek látnak napvilágot. Sokszor érezzük saját bőrünkön is, hogy egy-egy nap huszonnégy órája oly kevés, de az időt sem hajtani, sem megállítani nem lehet — Nekünk kellene hozzáigazodni! Gyorshajtással, betöréssel nem fogjuk hamarabb elérni célunkat. Egyszer nyáron láttamegy biciklist, amolyan világjáróféle volt. Ezt írta a zászlócskájára: „Inkább öt perccel később a célban, mint tíz perc múlva a kórházban." Milyen igaza volt!... De láttam „jóindulatú" autóst is, aki vészjelzésekkel tudatta kollégájával, hogy vegye le a gázpedálról a lábát, mert nem messze várja a traffipaxos rendőrkocsl. „Köszönöm ..." — mondja magában, aztán elhagyva a „veszélyes zónát", újra rákapcsol és.., és esetleg rövid idő múlva a kórházban ébred, ha egyáltalán még felébred .., Ember! Gondoltál-e már arra, hogy otthon várnak, vagy hogy feleséged, gyermeked melletted ül? S te 18—20 éves gyermek! (mert csak. gyermek még akkor), láttad-e édesanyád arcát magad előtt, amikor elloptad a slusszkulcsot, s esetleg a hecc kedvéért még egy-két féldecit is bekaptál? Nem kurázsi volt az, hanem méreg!.... Mi, akik örülünk, hogy a halál mezsgyéjén innen vagyunk — holott hasonló hibákat sokszor elkövettünk —, próbáljuk meg „rendezni" sorainkat! Aki viszont e mezsgyén túljutott — akár a mi hibánkból, akár önhibájából —, már aligha tud visszakozt csinálni... Közlekedésünkben, de mindenfajta alkotó-, építőmunkában vannak új, ésszerű szabályozók, új munkavédelmi előírások, amelyek szinte együtt születnek az új gépekkel, új munkafolyamatokkal, egyszóval — a technikával. S ha mindezt áthatja saját felelősségérzetük, és ez egyben közösségi felelő-.ség, akkor, ha mégis hibázunk, könnyebb szívvel bízhatjuk arra a bizonyos filozófiai értelemben vett véletlenre. Aztán Itt ván a karácsony ... Túl érzelgős emlékképeken és vallási hókuszpókuszon, ez mégiscsak a szeretet ünnepe, ahol akarvaakaratlanul ls megszámoljuk a fa körül állókat. Magamról tudom, nem jó, ha bárki ls hiányzik... Legyünk tehát bizakodók, és köszöntsük így az új évet: Hurrá, hurrá!... Egy esztendőt ugyan öregedtünk, de egy beosztással „nagyobbak" ls lettünk, s ne szégyelljük, ha jövőre már nem leszünk olyan vakmerőek! Inkább örüljünk, ha nem növeljük tovább a baleseti statisztikát!... Palágyl András Számok - Budapestről A most megjelent vaskos kötetben — Budapest Statisztikai Évkönyvében — a Gyermekkarnevál a Parlamentben December 25-én és 28-án ebben az esztendőben 'is gyermekzsivajtól lesz hangos a Parlament kupolacsarpoka A KISZ Budapesti Bizottsága, a Magyar Üttörők Szövetségének budapesti tanácsa és az SZBT az idén is itt rendezi a kisdobosok és úttörők hagyományos fenyőfaünnepélyét. Reggeltől estig színes műsor várja a mintegy háromezer pajtást, akik példamutató közösségi munkájukkal érdemelték kl csapatuk bizalmát, és ezzel a részvétel jogát. ' A gazdag műsorban neves színészek, művészek és sportolók lt fellépnek. Többek között Hadics László érdemes művész, az Operettszínház tagja Hűvösvölgyi Ildikó, a veszprémi Petőfi Színház művésze, az artistaképző iskola növendékei, az úttörőegyüttes és a Montrealban világbajnokságot nyert öttusacsapat tagjai szórakoztatják a Parlament ifjú látogatóit. A műsor után a gobelin- és vadászteremben filmvetítés. Levente Péter bábműsora valamint flGdolfó bűvészmutatványai színesítik a programot (MTI) HÁZASSÁG L kerület Széfed: Vörös István és Bálint Erika. Pósa László és Bakró Terézia. Keserű Sándor és Korom Judit Dukál László Lukács és Basa Katalin, Nádor László József és Brenner Katalin. Tóth István és Mágorl Ilona, Mlhaleczky József és Szilágyi Katalin, Berta Mihály és Katona Piroska, Pálma Gyula és Jancsik Judit, Kurucsal István és Hegyes Mária Zsuzsanna, Elekes János és Kovács Erzsébet, Paskuli József és Szalma Mária Margit házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Miklós István László és Rozgonyl Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS 1. kerület Szeged: Szegedi Imrének és Aggod Máriának Imre Marton Jánosnak és Koszó Gizellának Marianna Ildikó, I.ajkó Jánosnak és Csábrádi Anna Viktóriának Andrea Anna, Balázs István Sándornak és Suba Magdolna Gyöngyinek' Andrea Gyöngyi, Jani Ferencnek és Bagényl Teréznek Ildikó Ilona, Pósa Lajos Ferencnek és Lóval Etelkának Ágnes, Halász Pálnak és Bakos Klárának Dánlel Pál, Zsótér Ferencnek és Szin Ilonának Edit, Barát Andrásnak és Bitó Máriának KrtszUán András, Lengyel József Lászlónak és Lajos Ágnesnek Tamás Szabolcs Boros László Györgynek és Horváth Katalin Máriának Tímea Emilla, Varga Árpád Szilveszternek és Mlg Magdolna Katalinnak Ildikó, Kalmár Jenőnek és Borsi Katalin Juditnak Jenö. Oláh Albert rstvánnak és Szakács Ágnesnek Ágnes Anita, Bozsó Géza Jánosnak és Szécsi Arankának Kornélia, dr. Pál Attila Dezsőnek és dr. Krajkó Zsuzsanna Évának Kata. Gazdag Józsefnek és Füle Viktória Évának Edit Anikó. Boros Árpádnak és Bodnár Ilonának Árpád, Csamangó Mihálynak és Hegedűs Ilona Piroskának Péter Kovács Györgynek és Nagy Máriának Györgv. Matuszka Tamás Istvánnak és Vincze Ilonának Tamás, Papo Péter Pálnak és Márton Ilonának Ildikó. Tőth-Molnár Istvánnak és Veszelovszki Erzsébetnek István. Pöltl Zoltán Antalnak és Murátl Judit Ágnesnek Ingrid Tudlt, Szabó Imrének és Bába Svának Danlella Irén, Emődl Albertnek és Klement Erzsébetnek . Albert Rudolf, dr. SÍPOS Miklós Sándornak és dr. Horváth-Czakó Ilonának Beáta Laura. Simon Mártonnak és Kaoás Máriának Szilvia Szabó Gyulának és Szabó Mária Évának Róbert. Farkas Istvánnak ás Aklan Ibolya Rónának Anikó. Bálint Jánosnak és Molnár Ilonának Ágnes. Márkus Andrásnak éj Koszó Erzsébetnek Anita Erzsébet. Markó Vilmosnak és Németh Erzsébetnek Gábor Vilmos, Keim*" Mihálynak és VorCsaládi események ka Eszternek Tünde. Antal Istvánnak és Kollár Irén Annának Helga Izabella, Ülés Istvánnak és Antal Katalinnak Emese, Kristóf István Jánosnak és Gyulai Eva Máriának Attila Csaba. Dúczi Kálmánnak és Németh Ilonának Ilona. Tóth Ferenc Árpádnak és Pattogató Juditnak Beáta Illés Györgvnek és Illa Jolánnak Gábor, Soós Zoltán Kálmánnak és Gyuris Márta Arankának Ágnes Mária. Molnár Antalnak és Csillag Mártának Zsolt. Födi Tibornak és Bus Eleonórának Andrea, Berkó Antalnak és Gárgyán Ilonának Antal Ferenc, Almásl Sándornak és Gábor Erzsébetnek Sándor. Horváth Ferenc Mihálynak és Oyörfy Erzsébet Mártának Henrietta. Kiss Józsefnek és Slsák Erzsébetnek Rita Rona Farkas Istvánnak és Varga Máriának István, Mihály Jánosnak és Szabó Rona Rdlkónak Rdikó. Zakar Ferenc Pálnak és Bódl Éva Juditnak Szilvia. Pavelesák Andrásnak és Torda Rózsának András, Kürti Béla Józsefnek és Seres Évának Katinka. Sándor Tibor Jánosnak és Szász Annának Anna. Móni Imrének és Benkocs Éva Katalinnak Ákos, Sári József Istvánnak és Donáth Erzsébetnek Tamás Zsolt Simon Latosnak és Sütő Katalinnal: Attila, Buttv Lászlónak és Lukács Rónának László, Szekeres Józsefnek és Szűcs Évg.Rónának Sándor Szekeres Józsefnek és Szűcs Éva Ilonának Attila, Balasl Sándor Józsefnek és Hnrmath Rónának András. F'-ák Jánosnak éa Szekeres Erzsébetnek Zoltán. Gárgván Istvánnak és Tóth Zsuzsannának István. Makra Józsefnek és ÁbrahámKödmen Honának Tímea Svtdró Józsefnek és Kármán Éva Katalinnak János Zoltán, Terhes Ferencnek és Tóth Jusztinának Jusztin*. Naev István Fer—caek és Makó Juliannának Tímea. Boldizsár Sándor Imrének és Csorba Julianna Teréziának Tamás. Kelen-zés Gv«r»vnek és Szabó Erzséhe-nek Mónika. Kiss Istvánnak és Pe-ti FrzeAV,a+nek Judit Er--Abef neme rtvörsvnek és Bán fsoz-sannának Arnold Róbert. Beonsik István Jánosnak és Boda Erzséhg-nek Sri'vln Erzsébet nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Karácsonyi Sándornák és Palatínus Erzsébetnek Norbert Kisülés Károlynak és Pintér Máriának Mária, Nagy ity saefnek é» Varga Rozáliának Sarolta. Patak Antalnak és Géczl Franciskának Annamária, Szalma Józsefnek és Dobó Etelkának Szilvia, Temkó Lászlónak és Szalma Magdolnának Zoltán Róbert, Abonyl-Tóth Andrásnak és Kolonlcs Erzsébetnek Julianna. Lórik Lászlónak és Sutka Rozália Máriának Gábor Zoltán. Magyar Mátyásnak és Mészáros Máriának Zoltán Gábor Markó Sándornak és Tóth Ágnesnek Roland, Tanács Józsefnek és Dakó Arankának Attila. Tandarl Ferencnek és Ocsokó Évának Éva. Tóth László Dánielnek és Bálint Zsuzsannának Eszter Katalin. Füri Sándor Károlynak és Kollarlk Eszternek Lüla, Kómás János Istvánnak és Németh Rónának riona. Tóth Lászlónak és Rakonezai Máriának László. Bereez Zoltánnak és Kovács Máriának Zoltán Csánvl Zoltán Pálnak és Dudás Ilona Erzsébetnek Eva Katalin. Kocás Istvánnak és Márta nonának István. Fehér Istvánnak és Dán Máriának Csaba. Tóth Mátvásnak és Kása Ibolvánnk Ibolvn. Gvevl-Varaa Lás-iónak és Dudás Glze'lának Éva. Imre Istvánnak és Tóth Rona Kata'lnnak Zoltán Zádori Zoltánnak és Czukutván Máriának Arnold. Balogh Sándornak és Pátnok Rona Arankának Szabolcs Kakuszl Cvörev Tibornak és Csikós Juliannának Krisztián László, Kiss Józsefnek és Ábrahám Juliannának Attila. Pásztor Jenőnek és Tátrai Katalinnak Katalin. Szabó Ferencnek és Nawmthá'v Olgának Szilárd Ferenc ádeihardt Lászlónak és Szőke Máriánok László Zsolt nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Kiráiv M'hálvné Boros Viktória. Szobosztal-Szabó Sándor. Szabó Rozália. S-eodozk* István Tomhá-z József. Tomháez Antstoé Hegedűs Jull-nn* Kószó Vince. Pásztor Pálné Krlzsa Julianna. Kasza Zsigmond. Gelgner Béla. Mészáros Ts-ván, S-l'ágvl Antal. Balusz Pálné Beraczkó Zsuzsanna Csonka Mátvásné Rerta Ro-áltn Béla Antal. Kovács Józsefné Máthé Em"la Emma. Bei-tus Szabolcs. Ü'szászl István, Vér Gvörgvoé Sloos Terézta, Szolcsányt Frigyes. Beoke Imre Balogh János. SchRer Cvörgv. Varga Bé'a. Hallal Gvula. Kvasznlcza Frígvesné Pomázi Rózsa. Roszik Istvánné Növik Mária* Terézia, Tánns meghalt ITT. kerület Szeged: Báovav Aladárné T.lohten-tein Glzei'a Csánvl <3*ndor Királv Vince Dávid Mihálvné Rano Katalin. Széli M<hátv. Kiss Józsefné Samu Piroska. Pa-sánvl 'Járta Julianna Ba1t.ai János. Farkas Mária Vincze Józsefné Czakó Etelka. Göndör, Lászloné Forintos Jusztina. Csioak Károlvné Ocskó Róza. Pignlczld Ferenc. Tombacz Ferenc. Urbán Györgyné Krobák Margit meghalt. főváros lakosságának életéről 1970-es számokat vethetünk össze további négy év adataival, soron követhetjük szokásaink, tevékenységeink változását. Megtudjuk: 1974-ben a 21 348 házasságból a legtöbbet augusztusban és decemberben kötötték, s abban az évben 6968 házasságot bontottak fel. Kevesebben váltak el, mint 1970ben. 1970-ben naponta átlagosan 66 újszülött jött a világra, tavaly 84. Egy-egy csecsemő születési súlya átlagban mintegy 100 grammal volt kisebb a múlt esztendőben, mint őt évvel korábban. Tavaly 25115 új gyerekkocsit vásároltak a fővárosban. Ha a fogyasztásról szőlő fejezetét nézzük, megtudhatjuk a többi között, hogy öszszesen 266 millió 816 ezer tojás fogyott 1974-ben a boltokból, 7649 tonna kávét vásáro'tak, az állami oincegazdaság 39 045 000 liter bort, az Országos Sörinari Vállalat 143 024 000 liter sört. a Dohányértékesítő VáHa'at 5378 millió darab cigarettát értékesített. Jobb, korszerűbb tálálkozásról tudatnak a következő adatok: zöldség- és főzelék'élékből javult az ellátás, '974-ben mintegy 5000 vagon 'ogyott. A hazai gyümö'cstermécbő' csaknem ugvanennvit adtak el, s 3214 vagon déHeyümö'csőt vásároltak a múlt télen. A 406 oldalas könw érdekes olvasmány a szakembereknek. de valamennyiünknek. hiszen amiről szól — az élet, számokban. Tápszerújdonság Gyógyszeriparunk legújabb gyára, a körmendi Lacta Tápszergyár termékei ma már a teljes hazai gyermektápszer-szükségletet kielégítik. A Robébi—A. a Robébl —B. a Linoiac és a Robolact kiszorította a drága import bébiételeket. A körmendi tápszerek megnyerték az orvosok, a szülők és főleg a legapróbbak tetszését. Aa üzem évente mintegv 1200 tonna bébitápszert gyárt,