Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-23 / 300. szám
2 Keddi, 1975, december 23. 2 Befejezte munkáját a kubai pártkongresszus (Folytatás az 1. oldalról.) riallsta agresszió és elnyomás ellen. Mindegyikük harca a mienk is — hangoztatja a dokumentum. A kongresszus nagyra értékeli a nemzetközi enyhülés kezdetét Ez a Szovjetunió békepolitikájának döntő hozzájárulásának köszönhető. A minden nép óhajtotta béke azonban ínég nincs biztosítva. Minden nép feladata küzdeni azért, hogy az enyhülés visszafordíthatatlanná váljék, kiterjedjen politikai és katonai területre is. Ugyanakkor az okmány leszögezi, hogy a békés együttélés nem jelent szünetet az Ideológiai és az osztályharcban. A dokumentum részletesen foglalkozik a latin-amerikai helyzettel. Megerősíti Kuba szolidaritását a Föld e térségében harcoló kommunistákkal és forradalmárokkal. Támogatásáról biztosítja az e térségben működő hazafias és antiimperialista kormányokat, méltatja a latinamerikai gazdasági szervezet (SELA) létrejöttét. A kubai kommunisták külpolitikai dokumentuma részletesen elemzi az egyes országokkal kialakult kapcsolatokat. A szocialista közösséggel, elsősorban a Szovjetunióval létrejött testvén együttműködést méltatva hangsúlyozza a KGST-ben való részvétel jelentőságét, ezen belül többi között a Magyarországgal kialakult szoros kötelékeket. A határozat ugyanakkor, amikor normálisnak minősíti a Kínai Népköztársasággal és Albániával fennálló államközi kapcsolatokat, hangsúlyozza, hogy Kubát ezektől az országoktól elválasztja az általuk képviselt nemzetközi politika, amelyet a latin-amerikai kommunista pártok nyilatkozata is elítélt. A kongresszus egyetért ezzel a nyilatkozattal. Az Egyesült Államokhoz való viszonyról szólva a kongresszus megerősíti a Fidel Castro beszédében foglaltakat. E szerint hivatalos tárgyalások csak akkor kezdődhetnek, ha az Egyesült Államok megszünteti a Kuba elleni gazdasági blokadoi Ha a washingtoni kormány tett is lépéseket a blokád felszámolásának irányába, intézkedései még nem kielégítőek. Végül a kubai kommunisták állást foglaltak a nemzetközi kommunista mozgalom egysége mellett. Aláhúzták, hogy a kubai kommunisták támogatják a latinamerikai kommunista pártok azon határozatát, amelyben a pártok síkraszállnak a kommunista és' munkáspártok új világértekezletének összehívása mellett. lai nép harcát ez a tény késlelteti, Illetve felfüggeszti az USA és Kuba közötti kapcsolatok javítását". A KB első titkára erre utalva megjegyezte: „Amikor volt kapcsolatunk, azt megszüntették. Most amikor nincs kapcsolatunk, azt szüntetik tehát meg, ami nem létezik. A reményekre mondanak ki embargót" Fidel Castro a kongreszszus szónoki emelvényéről ls megerősítette, hogy Kuba — internacionalista kötelességéhez híven — továbbra ls minden segítséget megad az angolai népnek, s mindazon népeknek, amelyek nemzeti függetlenségükért, szabadságukért harcolnak az imperializmus ellen. „Ha az USA-val való kapcsolatok javításának az az ára — mutatott rá —. hogy le kell mondanunk a testvéreinknek nyújtott támogatásról, akkor e kapcsolatokat nens tudjuk javítani, Kuba része a szocialista országok családjának, és a szabadságukért küzdő népek oldalán álL S ennek a nagy közösségnek örökre tagja akarunk maradni." Fidel Castrának nagy tapssal, lelkesedéssel fogadott zárszava után a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa az Internacionálé eléneklésével ért véget Kádár Dános látogatása a Forradalom Múzeumában Az újjáválasztott Központi Bizottság illése Nyúlánk, erőteljes fiatalember áll szemközt egy egyenruhás, pisztolyos férfival. Mögöttük az utca forgataga, öszszemosódó arcok, tizen- és huszonéves fiúk és lányok. Az előtérben álló két férfi szemmel láthatóan szópárbajt vív. A fegyvertelen ifjú Fidel Castro. Akivel pedig farkasszemet néz, a népelnyomó hatalom egyik bizalmi embere: a rendőrség felügyelője, aki be akarta tiltani a haladó egyetemista fiatalok tüntetését. A Kubai Kommunista Párt első kongresszusának vasárnap esti ülésén újjáválasztott Központi Bizottság hétfőn délelőtt zárt ülést tartott, amelyen megválasztotta a párt első és másodtltkárát, a Politikai Bizottságot és a . titkárságot. A hétfői utolsó munkanapon ezután ismét plenáris ülésen folytatódott a tanácskozás. Az elnöklő Fabto Grobart, a párt egvlk megalapítója bejelentette, hogy a párt első titkárává ismét dr. Fidel Castro Ruzt választották meg. Fergeteges taps fogadta a bejelentést: a kongresszus résztvevői hoszszú perceken át, helyükről felállva ünnepelték, éltették Fldelt A párt másodtitkára ismét Raul Castro Ruz lett. Tizenhárom tagú Politikai Bizottság tagja lett Fidel Castro, Raul Castro, Jüan Almeida, Armando Hart, Osvaldo Dorticos, Ramlro Valdes, Guillermo Garcia, Serglo del Valle (akik eddig is a PB tagjai voltak), továbbá Blas Roca, Jose Ramon Machado, Carlos Rafael Rodriguez, Pedro Mlret és Arnaldo Milian. A Központi Bizottság a titkárságot ismét korábbi összetételében egyhangúlag megerősítette. Ügy döntött, hogy a titkárságot akkor választja újjá, amikor — a kongresszus határozatának megfelelően — végrehajtják az ország közigazgatásának átszervezését. A titkárságnak azok a tagjai, akiket most a Politikai Bizottságba válasz'ot'ak, megtartják funkciójukat a titkárságban. Fidel Casiro vüazáró beszéde A már fakuló fénykép — sok száz más dokumentum, emléktárgy és relikvia mellett — ott látható a havannai Museo de la Revoluclon (a Forradalom Múzeuma) termeiben, ahova vasárnap délután ellátogatott a Kubai Kommunista Párt első kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség, élén Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával. Nelson Martinez őrnagy, Igazgató kalauzolta végig Kádár Jáno6t a múzeum termein, a tárlók között, s ismertette a gyűjtemény anyagát. A Forradalom Múzeumát az egykori, gyűlölt diktátor, Batista elnöki palotájában rendezték be, s a fényes termek sok évtizedes hősi harc történetéről adnak áttekintést Láthatók itt a forradalmárok ujjlenyomatát őrző rendőrségi kartotékok, a kubai nép szabadságáért életüket áldozott mártírok képei, személyes használati tárgyai. Fegyverek, amelyeket Fidel és társai forgattak, kulcsok, amelyek bebörtönzött forradalmárok celláinak ajtóit nyitotta, orvosi műszerek, amelyekkel a legendás Che Guevara gyógyított, s a rejtjeles távirat fotókópiája, amelv tudatta, hogy Mexikóból elindult a Granma hajó, fedélzetén 82 forradalmárral ... Kádár János a látogatás végén a következőket írta a múzeum emlékkönyvébe: A múzeum gazdag anyaga jól mutátja a kubai nép áldozatos, hosszú harcát a függetlenségért, a szabadságért, a társadalmi haladásért. A nép történelmi útján határkő a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa, amely e napokban összegzi e harc nagyszerű eredményeit és gazdag tapasztalatait A világ haladó népei és emberei — köztük a szocializmust építő magyar nép — tisztelik a hős kubai népet hős forradalmi pártját és nagy fiát. Fidel Castro elvtársat. Kívánjuk, hogy a kubai nép élvezze harcának gyümölcsét, szabad életét, és gyarapítsa tovább eredményeit. A ' bejegyzést aláírták a magyar pártküldöttség tagjai is. A Kubai Kommunista Párt első kongresszusa, hatnapos tanácskozás után, magyar idő szarint hétfőn este 8 órakor, befejezte munkáját Utolsó napirendi pontként Fidel Castro mondott — a jelenlevők által viharos taps. sal többször félbeszakított — vitazáró beszédet. A kubai párt első titkára beszédének elején bejelentette, hogy az utolsó nap megérkezett a kongresszusra Jasszer Arafattal az élen a Palesztinai Felszabadítás! Szervezet küldöttsége. A szónok elöljáróban, a megválasztott Politikai Bizottság öt új tagjának érdemeit méltatta. Majd a Központi Bizottságról szólva annak a vélem .nyének adott kifejezést, hogy a kongresszus egy olyan testületet választott, „amelynek tagjai a forradalmi harcokban, a szocializmus építésében rendkívüli érdemeket és tapasztalatokat szereztek, s méltóak a párttagság bizalmára". Szólt arról, hogy a párt új vezető testületében megfelelő képviseletet kaptak'a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiségiek, a nők, a fiatalok, a fegyveres testületek tagjai. Ezt követően a párt első titkára így folytatta: „Társadalmunk nagvszerű emberek ezreit millióit neveli fel. Hogy csak egy példát mondjak: a cukornál aratásnak is megszámlálhatatlan hőse Van. A munkának ezer és ezer névtelen 1 hőse van. Elmondhatjuk, hogy forradalmunk mindenkinél jobban becsüli és tiszteli a névtelen hősöket, mindazokat az egyszerű embereket, akik kötelességüket magától érthetődő természetességgel, kötelességtudattal elvégzik. Az ő érdemeiket mindig el kell ismernünk és becsülnünk kell." — Bebizonysodott pártunk tisztasága — folvtatta Fidel Castro r— nárlunk egész tevékenységében a tisztaságot a méltóságot, a kritikai szellem szabadságát kell hangsúlyozni. — Mint mondtam, úgy érzem, jó Központi Bizottságot választottunk. Nem rendkívüli emberek vagyunk. MI olyan emberek vágyunk, akiknek a történelem megadta a lehetőséget: azért harcoljunk, amit Jósé Marti és többi nagy elődünk megálmodott Nékünk adatott meg, hogy megvalósítsuk álmaikat. Nekik — rend. kívüli személyes érdemeik ellenére — nem adatott meg, hogy láthassák, mit jelent az, hogy független ország, szabad haza. — Nincs szűkségünk öndlcsőítésre — hangsúlyozta Castro —. állandóan készen kell lennünk az önvizsgálatra, az önkritikára/újra és újra számot kell vetnünk lelkiismeretünkkel. Sohasem lehetünk elégedettek saját magunkkal mert aki elégedett önmagával, az már nem forradalmár. Nem dicséretre, hanem a közisség, a néo bizalmára van szükség. Mert soha ne felejtsük el, mindannyiunknak van egy olyan Központi Bizottsá. ga, amely még a párt Központi Bizottságánál is jóval fölötte áll: a lelkiismeretünk. Fidel Castro ezután arról beszélt, hogy a vezető funkció, a felelős tisztség senkinek sem lehet személyei privilégiuma, nem alapulhat baráti, családi stb. kapcsolatokon. Ezzel összefüggésben megjegyezte; „KuÚiban Jól ismert kezdettől fogva, miként harcoltunk együtt testvéremmel Raullal. a Moncada megtámadásától kezdve, az emigráción át a Sierra Maestra-i harcok kemény csatáiban, a felkelés során, majd. a békés építőmunkában. Raul esetében valójában egy számomra rendkívül kellemes privilégiumról van szó. hogy ilyen nagyszerű forradalmi vezető testvére vagvok. Azért kell szólnom erről, mert jó ha külföldön is tudják, nehogy félreértsék, vagy félremagyarázzák." A kubai vezetők felelősségéről sz lva figyelmeztetett arra, hogy a hatalom birtokában ls érvényesüljenek a helyes célok és az ezeknek megfelelő eszközök. Ezután így folytatta: „A mostani kongresszusunkkal forradalmunknak új szakasza kezdődött. A jövőben? úgy bes'.élünk majd a forradalom folyamatár.1, hogy a kongresszus előtt és a kongresszus után. Nagyszerű határozatokat fogadtunk el, kitűnő dokumentumokat dolgoztunk kl, amelyek megjelölik a következő években követendő utat számunkra. 17 év tapasztalatai vannak e dokumentumokban felhalmozva. Akadnak olyanok, akik azt kérdezik, miért nem tartottunk hamarabb kongresszust. Én inkább azt mondanám szerencse, hogy csak most tartjuk meg, 17 év tapasztalatának birtokában. Ezalatt sok tévedést fels ámoltunk, eljutottunk a forradalmi folyamat érettségéhez. Ettől kezdve mér módszeresen haladónk előre, s a kongresszus ?k is ötévenként követik egymást." A forradalom az intézményesítés szakaszához érkezett — mondotta — és az garantálja a folyamatos fejlődést. Hosszasan beszélt a demokrácia formáiról, fő. rumairól, és mindazokról a feltételekről, amelyek biztosítékai a forradalom következetes végrehajtásának. A tömegek és az egyén szerepéről szólva kijelentette: volt olyan idő. amikor az egyes vezetők életének biztonsága alapvető kérdésként jelentkezett. Ez az időszak azonban elmúlt. „Hiányozhatok én, hiányozhat Raul — mondotta —, hiányozhat a Politikai Bizottság, sőt a Központi Bizottság is, a forradalom folytatódik. Helyükbe új emberek lépnek. A forradalom Intézményesítésével az esyének szerepe kisebbé válik, a tömegeké pedig megnövekszik." Nemzetközi kérdésekről szólva Fidel Castro felhívta a figyelmet az internacionalizmusban rejlő hatalmas erőre. Emlékeztetett arra. hogv ez az erő volt az. amely a kubai forradalmat ls segítette, hogy túljuss~n a legnehezebb szakaszon. Ezzel összefüggésben kitért arra, hogy Ford amerikai elnök éppen a kongresszus napjaiban jelentette ki: „mivel Kuba segíti az sngo. Castro Havannában szombaton találkozó volt Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi kormány miniszterelnöke és Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Kubai KP kongresszusán részt vevő szovjet küldöttség vezetője között Beszélgetésük során mély megelégedéssel nyilatkoztak a Szovjetunió és Kuba sokoldalú együttműködésének és testvéri barátságának fejlődéséről, ami megfelel a Leonyid Brezsnyev és Fidel Castro által 1974-ben Havannában aláírt szovjet—kubai nyilatkozatnak. Mihail Szuszlov tájékoztatta Fidel Castrót az SZKP kongresszusának előkészületeiről, a szovjet kommunisták, a szovjet nép jelenlegi feladatairól. A tárgyaló felek eszmecserét folytattak az Időszerű nemzetközi kérdésekről ls. Az eszmecsere ismét alátámasztotta a két párt nézeteinek teljes egybeesését, azt az eltökéltséget, hogy tevékenyen harcolnak a kommunista közösség összefogásának szilárdításáért, a kommunista vllágmozgalom egységéért, minden módon elősegítik a szocializmus és a nemzetközi felszabadító mozgalom erői együttműködésének elmélyülését, összehangolják tevékenységüket a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Algírból továbbrepültek a bécsi terroristák # Bécs (MTI) Hétfőn reggel hét óra után a kőolajexportáló országok szervezete (OPEC) bécsi székházába behatolt terroristák túszaikkal együtt a rendelkezésükre bocsátott autóbuszba szálltak. A támadók magukkal vitték oz olajminisztereket, továbbá a miniszterek társaságában levő hivatalos személyeket Amikor a terroristák elhagyták az OPEC székházát szabadonengedték a szervezet osztrák állampolgárságú tisztviselőit és azokat a külföldi állampolgárokat, akik az OPEC-nél teljesítenek szolgálatot. A hatóságok a székház első emeletén újabb halottat találtak, akinek kilétét egyelőre nem Ismerik, ezzel háromra emelkedett a terrorista akció áldozatainak száma. A bécsi kórházból mentőautóval a repülőtérre szállították át azt a terroristát, aki a tűzharcban haslövést kapott és műtétet hajtottak végre rajta. A súlyos sebesültet elhelyezték abban a DC—9-es gépben, amely a achwechati repülőtéren várakozott arra, hogy megérkezzen az autóbusz s terroristákkal és túszaikkal. Kilenc óra után néhány perccel a terroristák túszaikkal beszálltak a gépbe, aani percekkel később a magasba emelkedett A DC—9-es típusú gép kilenc óra tizenhét perckor hagy ta el a schwechaU repülőtér' kifutópályáját # Algír (AFP) Az algériai fővárosba érkezve a terroristák a túszok egy részét szabadon engedték. Az osztrák légitársaság repülőgépének Algírba érkezése után azonnal megkezdődtek a tárgyalások a kommandó és az algériai hatóságok között. Algériai részről Abdelaziz Buteflika külügyminiszter tárgyalt a terroristákkal. A fegyveresek először algériai túszaikat, Belaid Abdesszalam ipari és energiaügyi minisztert és munkatársait bocsátották szabadon, majd az OPEC-értekezlet ecuadori, indonéziai, venezuelai, gaboni és nigériai résztvevőit engedték el. A többi túsz továbbra is a terroristák kezén van. így a gépen maradt Szaúd-Arábia, Irán, Irak, Líbia. Kuvait. Katar és az Egyesült Arab Emirátusok küldöttsége. # Algír (UPI, MENA) Buteflika algériai külügyminiszternek a terrorista rohamcsapat vezetőjével folytatott hét és félórás tárgyaláson nem sikerült elérnie az összes túszok szabadon bocsátását. A terroristák az osztrák repülőgépen túszaikkal együtt délután tovább repültek Algírból. Abdesszalam algériai ipari és energiaügyi miniszter szolidaritásból visszaszállt a gépre. Az algériai külügyminisztérium közlése szerint ' az arab fővárosok engedélyezik a csapat repülőgépének leszállását. A terroristák a túszok elengedése fejében azt fogják követelni mindegyik arab fővárosban, ahol a gép leszáll, hogy adják ki közleményüket amelyet Bécsben és Algírban már közzétettek. Algériától js csak ezt követelték. Buteflika hangsúlyozta, hogy a követelés természete nem indokolja emberéletek veszélyeztetését. A rohamcsapat közleményben azzal vádolja „az amerikai Imperializmust és az árab országok kapituláns reakciós erőit, hogy összeesküvést szőnek az arab szolidaritás szétzúzására". Az algériai hírügynökség közlése szerint a terroristák nem palesztinok, de a hírügynökség nem jelezte, hogy milyen nemzetiségűek.