Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-04 / 284. szám

A szegedi gumigyár termékei külföldön export mélyfúró tömlőket csomagolnak a gumigyárban Az ország gumigyárai kö­zött rangos helyet foglal el a szegedi. Termékei mindenütt megtalálhatók a világpiacon. Afrikában, a Szovjetunióban, Svédországban és Indiában egyaránt. Termelésének több mint felét jelenti az export. Több olyan áru is utazik in­nen külföldre, amit máshol nem gyártanak Magyarorszá­gon, csak a szegedi gyár­ban. Sokféle termék készül itt. A tömlőkhöz, hevede­rekhez nem kizárólag gumi alapanyag kell, hanem egye­bek között fémek és külön­böző textíliák. Bonyolult közgazdasági feladat szálára szedni a jelenlegi világgazda­sági helyzetben az alapanya­gok beszerzési árát, a kés? termékek értékesítési árát. 9 megállapítani, mi a legjobb a gyárnak, a népgazdaság ér­dekeivel összhangban. A vi­lágpiaci árak kedvezőtlenül befolyásolják az exportszál­lítások gazdaságosságát, szá­molni kell a konkurrenciáva! i«. A gumigyárban mégis emelkedett az exportszállítá­sok mértéke az idén, s ez jó eredmény. Különösen mélyfúró töm­lőből növekedett az export. Míg tavaly ötezer volt, a7 idén összesen húszezer mé­ter lesz a tőkés export ebből a termékből. Az Amerikai Egyesült Államok vette meg ennek a mennyiségnek a fe­lét, mégpedig az egyik leg­nagyobb ottani gumigyár Lényeges a szállítőheveder­export is. Marokkó hatvan­ezer négyzetmétert vásárol! belőle. Foszfátbányákban használják fel, egész szállí­tópályákat építenek a heve­derekből. Anglia és az NSZK is sokat vásárolt a szállító­hevederekből. Hollandia, 's több afrikai ország és a? NSZK komoly vevői a gumi­gyár műszaki tömítőlemezei. nek is. összegezve: mintegy négymillió dollár értékű tő­kés exportot termelt a Sze­gedi Gumigyár az idén. En­nek körülbelül fele mélyfúró tömlő. Ez is jelzi, mennyire fontos terméke ez a tömlő­tipus a gyárnak. Mégis, kn moly problémák majdnem hátráltatták a termelést Olyanok, amelyekről a gyá­nem tehet. Bizonyos fémsze relvényeket Cseoel nem tu­dott hosszú ideig szállítani, importból kellett azokat be­szerezni. Emiatt a második félévre húzódott a mélyfúrt tömlők exportszállításának legalább fele, s ez bizony ér­ződni fog a jövő évi szerző­déseket előkészítő tárgyalá­sokon. A Szegedi Gumigyár min­dent megtesz az export fej­lesztése érdekében. A mű­szaki és a közgazdasági szakemberek tisztában van­nak azzal, hogy nem lehet minden problémát határain­kon, illetve gyáraink kapu­ján kívüli okokkal magya­rázni. Továbbra is igyekez­nek tartani a jó kapcsolato­kat mind a tőkés, mind a szocialista vevőkkel, de reá­lis alapokon. A gumigyár termékeinek minősége jó, árui keresettek voltak mindig. Az idei tapasztalatokból már le­vonták a következtetéseket, meg tudják határozni, hol. miben kell változtatni a ter­melésben, a műszaki fejlesz­tésben, a kereskedelempoliti­kában. és így tovább. Az eredmény pedig az üzletkö­tésekben válik majd való­sággá. A közlekedésben KGST és Finnország együttműködése A KGST közlekedési ál­landó bizottságának mai ple­náris ülésén a KGST és a Finn Köztársaság közlekedési kapcsolataival, együttműkö­dési bizottság közlekedési munkacsoportjának tevé­kenységével foglalkoztak. A munkacsoport előterjesz­tésében bejelentették, hogy az autóközlekedési és a kon­téneres fuvarozás fejleszté­sén kívül foglalkoznak az együttműködés feltételeinek kialakításával, a vasúti és s tengeri közlekedésben, áru szállításban is. A jubileumi üléstől füg getlen KGST-eseményre is sor került tegnap a Gellér' Szállóban. A KGST hét tag országa közlekedési minisz­tériumának és a Finn Köz­társaság kormányának kép viselői jegyzőkönyvet írnál', alá a nemzetközi közúti köz­lekedésben sokoldalú mű­szaki segítségnyújtási együtt­működésről. (MTI) Szovjet nődelegáció megyénkben A nők nemzetközi évének alkalmából szovjet nők de­legációja érkezett kedden hazánkba. A Magyar Nők Országos Tanácsának vendé­gei közel egy hetet töltenek országunkban, ebből két na­pot megyénkben. A kedves vendégek, Gjulli Abilova, az Azerbajdzsáni SZSZK Legfelsőbb Tanácsa elnökségének titkára és Szó­fia Kulajeva, Moszkva váro­si tanácsa igazgatási osztá­lyának vezetője, Kovács Pál­aénak, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának munkatársa kíséretében tegnap, szerdán délelőtt érkeztek a megye­székhelyre, ahol Szatmári Emiiné, a megyei pártbizott­ság munkatársa köszöntötte őket. A szovjet delegáció tagjait 2 délelőtti órákban fogadta Hantos Mihály, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Rövi­den ismertette megyénk há­rom évtizedes fejlődését, a termelő munkában eddig el­ért eredményeinket. Szólt a nők helyzetéről, arról, hogy a keresőképesek közel 80 százaléka dolgozik. Megem­lítette azokat a párt- és kor­mányhatározatokat, amelyek megkönnyítik a dolgozó nők élet- és munkakörülménye­it. Ezt követően a vendégek ellátogattak a Szegedi Kon­zervgyárba, ahol Dubecz lyörgy, a szegedi városi Pártbizottság munkatársa, Juhász L ászióné, a gyár oártszervezetének titkára és Darázs Sándorné igazgató köszöntötte őket. Az igazga­tónő ismertette .a gyár eddi­gi eredményeit, a következő' évek terveit. Elmondta, hogy a gyár termékeinek 60 szá­zalékát exportálják, ebbő1 közel 80 százalékot a Szov­jetunióba szállítanak. A rö­vid tájékoztató után a szov­jet vendégek megtekintették az üzemet. Délután a megyei okta­tási igazgatóságon városi, járási, valamint pártalap­szervezetek nőfelelőseivel ta­lálkoztak. A szovjet delegá­ció tagjai beszéltek saját munkájukról, a szovjet nők életében bekövetkezett ha talmas változásokról. Besza moltak részletesen azokról a párt- és állami intézkedések­ről, amelyek megkönnyítik a nagycsaládos asszonyok, az anyák munkáját, s lehetővé teszik, hogy mind többen kapcsolódjanak be a közéleti munkába. A tájékoztatók után baráti beszélgetést foly­tattak a jelenlevőkkel. Ked­ves színfolt volt, amikor Barna Lajosné hattyasteiepi óvónő orosz nyelven üdvö­zölte a vendégeket, s így tet­te fel kérdéseit. A több ér­tékes hozzászólás közű' kiemelkedett Keresztúri Ist ­vánné nak, a makói járás' pártbizottság nőreferensének rövid tájékoztatója a terme Iőszövetkezeti nők életében bekövetkezett kedvező válto­zásokról. Ezután az oktatási igazga­tóság képviseletében Szabó Gáborné, az intézmény he lyettes vezetője látta vendé­gül a szovjet vendégeket. A delegáció tagjai ma, csü­törtökön délelőtt Szegeden városnézésen vesznek részt, majd délután Makóra táto­gatnak el. Kádár János távirata Leonyid Brezsnyevhez Kádár János, a Magyar jzocialisla Munkáspárt Köz­nonti Bizottságának első' tit­kára táviratban üdvözölte fj. • I. Brezsnyevet, a Szov­jetunió Kommunista Pártja .'•íözponti Bizottságának fő­titkárát abból az alkalom­ból, hogy a Béke-világtanács Toliot Curie-emtékéremmel üntette ki. (MTI) Gyorsabb az épületek fenntartása Az ország sokmilliárd fo­rint értékű épületállományá­nak jól szervezett, korszerű fenntartási, karbantartási és javítási módszereinek kiala­kítása érdekében alakult meg öt évvel ezelőtt a fenn­tartási-építés célprogram bizottság, amely most össze­gezte a IV. ötéves tervben végzett munka eredményeit. Ebben az időszakban 51 mil­lió forintot fordítottak kü­lönböző műszaki fejlesztési, kutatási feladatok megoldá­sára, elsősorban az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium és a fővárosi ta­nács támogatásával. Az öt évvel ezelőtt jóváhagyott kutatási, kísérleti feladat­ai-vet 50 százalékkal túltel­jesítették: 96 különböző ku­'atási, műszaki-fejlesztési feladatot teljesítettek az elő­irányzott 61 helyett. Vasalóasztalok exportja Csaknem tíz országba, köz­tük a Szovjetunióba, Bulgá­riába, Lengyelországba, az NDK-ba és Egyiptomba is szállít a Csepel Művek Jár­mű- és Konfekcióipari Gép­gyárának sárospataki gyár­egysége az ott készült kor­szerű vasalóasztalokból. A ruhagyárakban és a szol­gáltató üzemekben egyaránt felhasználható gőzölő vasaló­asztal mintegy százötven al­katrészből áll, és va'ameny­nyit Sárospatakon gyártják. (MTI) Házak - új köntösben Európai nagyvárosoktól iri­gyeltük meg egy évvel ez­előtt azt a jó szokást, hog> tavasszal „fürdetik" a háza­kat. Derűs, tiszta színű mű­anyagfestékkel csinosított homlokzatok kellettek ahhoz hogy a szegedi utcakép is világosabb, szebb lehessen A februárban megindult homiokzatfe'újítási-akció máris észrevehető a város­ban. Jártunkban-keltünkben bizonyosan észre vesszük hogyan változnak napról nap ra a házak, s miként kap­ták vissza eredeti szépségü­ket. Persze akkor tűnik ez már szemünkbe, ha eltűn­nek az állványok, ha a mes­teremberek elkészülnek mun­kájukkal. Felvételeinken en­nek a munkának két moz­zanatát örökítettük meg. A hídfőben, a szegcdi oldalon sárgába öltözött a sarki ház Régi mesterségek emléket órzó szobrokat újítanak fel a Kisszínház tetején VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DÉL 65. évfolyam 284. szám 1975. december 4., csütörtök Ára: 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents