Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-19 / 297. szám

Péntek, 1975. december 19. 3 Folytatja munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Dr. Szekér Gyula beszéde t'Folytatás a2 1. oldalról.) ségű együttműködést: az autóbuszok és a közúti járművek hátsó futóműveinek szállítására, majd később a Zsiguli-egyezmény néven ismert megállapodás keretében személygépkocsi alkatrész-kooperációra. E koope. ráció kezdete óta 1980-ig a nagysorozatban gyártott autóalkatrészekért majdnem 150 ezer darab személygépkocsit vásárolunk. A Szovjetunióval és az NDK-val öt évre szerződésben rögzített szállítások példa nélküliek a világon: sehol nem szállítanak egyetlen megállapodás keretében ilyen nagy mennyiségű autóbuszt. Az idén már megközelítően 9000 autóbus't küldünk a KGST-tagors ágokba. Az NDK-ban például nemrégiben indult útjára a húszezredik magyar autóbusz. A Szovjetunióba pedig eddig több mint 30 ezer autóbuszt szállítottunk. Űfalib egyezményeket írunk alá A magyar—szovjet petrolkémiai együttműködés a hazai korszerű petrolkémiai ipar alapjainak lerakását segítette elő, nagymértékben hozzájárulva tőkés műanyagimportunk csökkentéséhez. Az együttműködés keretében tíz éven át évenként 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propilént szállítunk a Szovjetuni ba, ahonnan azonos értékben hatféle műanyagot vásárolunk vissza. A petrolkémiai együttműködésben ma már a Szovjetunió mellett Lengyelország. Csehszlovákia és Románia is részt vesz. A magyar—szovjet gazdasági együttműködés keretében a legutóbbi éviben számos új egyezmény született. A megkötött és előkészített egyezmények és megállapodások között — fontosságát és perspektíváját tekintve — kiemelkedik az olaj- és földgázvezetékek műszer- és hírközlő rendszerének további közös fejlesztésére és gyártásra vonatkozó szerződés. Ezek a berendezések a Szovjetunióban a ,több ezer kilométeres gáz- és olajvezetékek távirányítását végzik majd, és jelentősen növelik a kőolaj- és földgázszállítások üzembiztonságát. Exportstruktúránk fejlesztése szempontjából jelentós, hogy a következő 10—15 évre kialakultak, illetve részben még alakulóban van egy sor, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érintő nagy horderejű megállapodás, elsősorban a Szovjetunióval, de más KGST-országokkal is. A tervegyeztetések során mód nyílt kapcsolataink dinamikus fejlesztésére a többi KGST-tagországgal is. örvendetes, hogy a Szovjetunió mellett a többi szocialista országgal is egyre nő a tartós együttműködésen alapuló árucsere-forgalom. Az V. ötéves terv idején a szakosítási és kooperációs egyezmények már a kölcsönös áruszállítások 20—30 százalékára terjednek ki. Űj vonása tervünknek, hogy a szocialista kétoldalú kapcsolatok mellett a sokoldalú integrációs együttműködést is magában foglalja. Energia- és nyersanyagellátásunk biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a bennünket érdeklő közös fejlesztésekben, szám szerint 10 nagyobb beruházásban szükségleteink és anyagi lehetőségeinkhez mérten részt vegyünk. Ezek között a legnagyobbak a kőolaj, a földgáz, a villamosenergia és a cellulóz ellátásunkat biztosító beruházások. Az együttműködés további elmélyítése érdekében a következő években a KGST-ben hosszú távú, 1990-ig szóló együttműködési komplex célprogramokat dolgozunk ki, a fejlesztés legfontosabb területeire. Dr. Szekér Gyula ezután hangsúlyozta, hogy a járműipari, a számítástechnikai és a petrolkémiai beruházások határidőre elkészültek. A magyar—szovjet petrolkémiai együttműködésben a két ország területén együttesen körülbelül 15 milliárd forint összegű beruházás öszszehangolását valósítottuk meg három esztendő alatt. Kézzelfogható bizonyítéka ez a szocialista gazdasági integráció életrevalóságának, megerősíti annak további kiszélesítésébe vetett hitünket. Példának említem a több mint 10 éves magyarszovjet és a magyar—lengyel timföld-alumínium együttműködést Eddig hárommillió tonna timföldet szállítottunk ki, és majdnem 1 millió tonna alumíniumot vásároltunk vissza. Bonyolu't íelad:to' aí kel! megoldanunk Az V. ötéves terv egyik legnagyobb jelentőségű és legnehezebb feladata a nem szocialista országokat érintő export-import terveink teljesítése. E viszonylatban importunkat 40, exportunkat legalább 60 százalékkal kell növelni. ez a feladat azért is bonyolult. mert itt nem támaszkodhatunk a szocialista országok közötti szokásos tervegyeztetés szilárd alapjaira. Termékeinknek csak egy része felel meg a tőkés piac követelményeinek. Tetézi gondjainkat az is, hogy tőkés exportunk néhány hagyományos termékcsoport mellett eléggé szétaprózott, és nem nyugszik tartós együttműködési alapokon. Megérett az ideje annak, hogy az eddiginél sokkal jobban súlypontokat képezzünk. Helyes volna nagyobb horderejű együttműködési egyezmények kialakítása, olyan termékek, termékcsoportok és területek kijelölése, amelyek fejlesztésével az eddiginél sokkal nagyobb lendületet adhatnánk tőkés exportunknak. A megdrágult energiahordozók, nyersanyagok és berendezések ellentételezésére sokkal több árut kellene kitermelnünk többletkiadásaink fedezésére, vagy még nagyobb értékű, jobb minőségű, illetőleg új termékek tömegét kellene exportálnunk. Nyilvánvaló, hogy az utóbbiakra kell törekednünk. Jobb minőségű, jobban értékesíthető, valamint új termékek gyártásával kell a tőkés piacokon megjelennünk Az eddiginél is jobban kell törekedni arra. hogy tőkés exportunk egyre növekvő hányada hosszabb időre megkötött, a műszaki fejlesztést és az értékesítést is felölelő koooerációs és más együttműködési szerződések keretében jöjjön létre. Sajnos, ez évi tőkés exportunk elmarad a múlt évitől. Éppen ezért a jövő évi tőkés exportelőirányzataink teljesítése mind a termelő. mind a külkereskedelmi vállalatok előrelátóbb és aktívabb munkáját igényli. Szembe kell néznünk ugyanakkor azzal is, hogy a Közös Piac országaiban egyes termékeinket diszkrimináció sújtja. Ez is nehezíti helyzetünket. Az eurónai biztonsági és egvü'tműködési értekezlet zár ' okmánya szellemében is határozottan tovább harcolunk a szocialista országokat, köztük a hazánkat is súltó diszkrimináció megszüntetésiért Olyan helyzetben vagyunk, hogy a következő években — a fejlődés természetes következményeként — tovább növekszik a nemzetközi környezet hatása gazdaságunkban. Tudatában kell lennünk annak, hogy külgazdasági kapcsolataink eredményes fejlesztése nemcsak rajtunk múlik ugyan, de a mi kezünkben is van. Ügy kell alakítanunk, tökéletesítenünk gazdaságunk szerkezetét, hogy minél jobban alkalmazkodhassunk a világgazdaság változó követelményeihez. A beterjesztett V. ötéves tervjavaslatot a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom — mondotta befejezésül dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese. Szalámigyár bővítését és rekonstrukcióját, hiszen a törvényjavaslat külön kiemelt feladatként kezeli a fenti üzem bővítésének befejezését és üzembe helyezését. A kiemelt beruházás azzal a kormányszintű támogatással, amelyet kapott, határidőre befejeződik, és termelői kapacitásai rendelkezésre állnak. Ez a termelőkapacitás képes arra, hogy magasabb szinten elégítse ki a belföldi igényeket hús és húskészítmények tekintetében, valamint arra. hogy igen jelentős mértékben növelje a magas feldolgozási szintet képviselő húsipari exportot A tefpar feladatai A szarvasmarhaprogram végrehajtásához szorosan kapcsolódik a meglevő tejipari kapacitás, illetőleg amelyeket a következő években tervez létesíteni a tejipar. A megyénk területén működő tejipari vállalat azok közé tartozik, amely a pázisfelvásárlást túlteljesíti 1975ben. Ehhez nagymértékben hozzájáhil megyénk aktív részvétele a szarvasmarhaprogramban, és várhatóan a következő évek jelentősebb termelésfelfutást eredmenyeznek majd. Ehhez kapcsolódna választókörzetem problémája: Szentes város városellátó tejüzemének megépítési igénye. A tejüzem régen szerepel célkitűzéseink között, hiszen ez a tejüzem, a Tejipari Trösztnél a fejlődést bemutató képsorokon úgy szerepel, hogy ez volt a „kezdet". Szeretném megjegyezni, hogy ez az üzem ma is termel, de csak az első nagyobb hó leeséséig, mert szakemberek szerint 10—15 centiméternél vastagabb hóréteget az épület állaga már nem bír el. Szeretném az illetékeseket arra kérni, hogy a megoldást a népgazdaság erejéhez képest, a lehető legrövidebb időn belül igyekezzenek megtalálni. Hiszen, ha áthidaló megoldást nem találunk, akkor a Szentes környéki aktív szarvasmarhatenyésztő területről el kell szállítani mintegy évi 6 millió forintos szállítási költséggel a tejet feldolgozásra, majd a város és környékének ellátása érdekében, ha nem is ekkora összeggel, de vissza is kell ugyanoda szállítani egy részét Természetesen ez is csak abban az esetben oldható meg, ha más üzem kapacitása bővül, mert körülbelül két év múlva a jelenlegi kapacitásoltat meghaladó termeléssel kell számolni. Növekvő haromíiexport Területünk hagyományosan baromfiaktív területnek számít, különösen az igen jó exportképességű nagytestű baromfi tekintetében. A Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat 1975-ben várhatóan az 1970. évet bázisnak tekintve 151 százalékos termelést ér el, és termelésének mintegy 70—75 százalékát kitevő exportját 1970-hez képest 190 százalékra növeli. Igyekeztünk kihasználni a korszerű nagyüzemi tartási lehetőségeket adó fajták iparszerű termelését, de vele egyidőben elősegítettük a háztáji termelést, elsősorban olyan fontos cikknél, mint a hízottliba-előállítás. 1975-ben — várhatóan — például ez a szektor teszi lehetővé, hogy a vállalat 89 tonna exporl minőségű libamájat tudott termelni, az 1970. évi 32 tonnával szemben. Ezt a lehetőséget a jövőben is messzemenően szeretnénk kihasználni, még úgy is, hogy különböző kombinatív megoldásokat keresünk a nagyüzemi és a háztáji termelés együttműködtetésére. Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy a növekvő belföldi igények maximális kielégítése mellett, továbbra is mindent megtegyünk a jól értékesülő exportcikkek növelése érdekében. Ehhez természetesen — a többi iparokhoz hasonlóan — bővíteni kell kapacitásunkat, hiszen az 1966-ban rekonstruált vállalat az akkori tervek szerint 660 vagon élő baromfira készült, és várhatóan 1975-ben több mint 1400 vagont dolgozunk fel — mondotta többek között Mag Pál képviselő. Ferenczi József felszólalása Mag Pál felszólalása A törvényjavaslat — mondotta bevezetőben Mag Pál — foglalkozik az élelmiszeripar feladataival, célkitűzéseivel. A kormányprogram tárgyalásakor mondotta dr. Romány Pál miivszter elvtárs, hogy az élelmiszeriparban dolgozik Magyarországon minden tizedik ember. Szűkebb hazánk; Csongrád megye területén ez nagyobb arányt képvisel: megyénkben minden hetedik iparban foglalkoztatott munkás az élelmiszeripar dolgozója. Egy hagyományosan mezőgazdasági háttérrel rendelkező terület természetes fejlődésének eredménye ez. Megyénk zöldség gyümölcs termelése lehetővé teszi, hogy két konzervipari vállalat is működjön eltérő profillal. Elelm;szer pari rekonsiruKCiő A Szegedi Konzervgyár a negyedik ötéves tervben termelési értékét 114,3 százalékra emelte. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat — arae'y elnevezéséből eredően és fő profiljának a fűszerpaprika feldolgozását tekinti — e mellett kiegészítő tevékenységként, de már majdnem 50 százalék mértékig foglalkozik levesporok és egyéb szárí'mányok, valamint konzervfélék előállításával is. Termelését a negyedik ötéves terv végére 156 százalékra növelte. A Szegedi Konzervgyár szerényebb mértékű termelésfelfutása, a szerényebb mértékű fejlesztési lehetőség következménye. Időszerű lenne az üzem rekonstrukciója. A Paprikafeldolgozó Vállalat jelentősebb mértékű termelésnövekedése az elmúlt ötéves terv áthúzódó rekonstrukció befejezésének is köszönhető. Mindkét vállalat jelentős exportot bonyolít le, az össztermelésének 43, illetve 34 százalékát. Jelentőségében, nagyságában mindenképpen előtérbe kell helyeznünk megyénk élelmiszeriparánál a Szegedi Ferenczi József, a földeáki Egyetértés Tsz gépszerelője, megyénk 16. számú választókerületének képviselője, felszólalásában rámutatott, hogy megyénk mezőgazdasága. sokoldalúan vesz részt a termelés növelését célzó különféle programokban, mind több zöldséget, húst, cukrot és nem utolsósorban gabonát akar adni a népgazdaságnak. Járásunkban kenyérgabona-termelésünk népgazdasági jelentősége — mondotta ezután — a szántó röldi növények sorában változatlanul az elsők között van. A szántóterület megyei vonatkozásában 27—30 százalékát foglalja el, járásunkban 35 százalékát Csongrád megye hagyományai, valamint adottságai révén is a legfontosabb gabonatermesztők közé tartozik az országban. Nyolc-tíz évvel korábbi kenyérgabonaátlagtermései rendszeresen meghaladták az országos átlagot. Az utóbbi években, annak ellenére, hogy a fejlődés töretlen volt, évről évre az átlagtermések növekvő tendenciát mutattak, a megye a gabonatermesztésben visszaesett a középmezőnybe. Ahhoz, hogy megyénkben a gabonatermesztésben sokkal kedvezőbb eredményeket érjünk el, elsősorban a termésbiztonságot kell figyelembe venni a fajták megválasztásánál, és természetesen az agrotechnikát következetesen alkalmazni kell! Kedvezőtlen tényezők A megye termelési és gazdasági struktúrája sajátos, más megyétől eltérő. Ezek, a termeléssel közvetett összefüggésben levő be'olyásolő tényezők, de figyelembe kell venni a mériegelésnél és a feladatok meghatározásánál a következőket: — Mind a zöldségtermesztés. mind az állattenyésztés fejlesztését célzó erő'eszítések nemcsak elvonták a figyelmet a gabonatermesztésről, hanem lekötötték a gazdaságok erejét és tőkéjét, sok esetben teljes egészében. Ez akadályozza a növénytermesztés terén a vetőmagfelújítást, de különösen a tápanyag-visszapótlást — A gabonatermelés lehetősége'nek nem teljes mértékű kihasználása adottságainkból következően részben az, hogy a termelésfejlesztés központjában a zöldségprogram áll, és továbbra is fontos szerepe van az ország ellátásában és az exportban. — Ugyancsak több tényező hatásaként megyénk üzemei megkésve kapcsolódtak a termelési rendszerekhez. Az 1975. évi ár- és belvízkárok nvatti terméskiesés mellett súlyosak a közvetett károk is. Az összérték 800 millió. A következő évekre is kedvezőtlenül be ölyásolja a termésátlagok alakulását a megrongálódott talajszerkezet. A jövedelemkiesés okozta mérsékeltebb fejlesztési lehetőség fő'.eg a növénytermesztési ágazatot sújtja. nemesített vetőmag Megyénk mezőgazdasági termelő üzemei a fajtaváltásban rejlő lehetőségeket az utóbbi években egyre jobban felismerték és alkalmazzák. A felhasznált vetőmag kiváló minősége alapvető követelmény és a nagyszabású felújítást most 1975— 1976-os termelési évben az elvetett 40 százalékos összmennyiséghez arányosított nemesített vetőmag biztosítja. A vetési idő helyes megválasztását, és pontos betartását a belvízkár és rossz talajadottságok miatt nagy erőfeszítésekkel az elvetett terület 85 százalékán teljesítették a gazdaságok október hónapban. Az országos át'ágnál mintegy 20 százalékkal alacsonyabb szintű műtrágyázást eredményeinkben még a viszonylag kedvező természeti adottságaink sem képesek ellensúlyozni. Kérjük megyénk mezőgazdaságát e tekintetben kiemelten kezelni, azaz részére az érintett évenkénti növelés ütemét műtrágyában meggyorsítani. Az egy gabonaarató cséplőgépre jutó kalászos gabonaterület mutatója szerint a megyében tsznél 150 hektár, állami gazdaságnál 130 hektár az egy kombájnra jutó terület A gépek elhasználódási foka súlyos, és zömükben drágán újíthatók fel. Nagy betakarítási veszteségeket okozva — időben és mázsákban —, e tény súlyosságát tekintve a legnagyobbak közé tartozik. Ezen részben segít csak a termelési rendszerekhez való csatlakozás, és azon belül kapott nagy teljesítményű kombájnok beszerzése. A kapcsolatok kérdése E fórumon jelezném a szántóföldi zöldség'e mesztés (burgonya, vöröshagyma), a termelő gazdaságok és a MÉK felvásárló vállalat kapcsolatának — kölcsönös kockázatvállalásának kérdését. Nem vagy csak részbea történik meg az áru betakarításkori szerződésben foglalt átvétele, holott az árak még magasak a piacon, és nem is kielégítő a kínálat. Járásunkban levő termelőüzemek ismeretes előte-vei alapján e növényféleségek termelésénél 40 százalékos csökkenés várható. Tolmácsolnám választóim kérését kormányszerveink felé az éoítőanyag-eT.átás megyei és főleg Makó járás és Makó város viszonylatában. Kisméretii tégla. mész, cement, betonáth'.dalók. nyílászárók, burkol óanvagok tekintetében. (Indokolja ezt a belvíz m'att megrongálódott és új'á^n'tés-e váró épületek nagy száma.) Az új ötéves tervünket biztos alaora épít'ük, népünk eltökélt szándéka, hogy felépíti a fe'lett szocialista társadalmat, ebben a nagy munkában továbbra Is támaszkodhatunk a Szovjetunióval, a KGST országaival széles körű nemzetközi gazdaság' együttműködésre, ötéves tervünket elfogadom, és elfogadásra ajánlom, és úgyszintén az ebből adódó 1976os népgazdasági feladatokat is — mondotta befejezésül Ferenczi József.