Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-19 / 297. szám

hl 0 VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! 1 H AGYAR 65. évfolyam 297. szám 1975. december 19^ péntek / ra: 80 Fillér SZO Cl ALISTA M ü N IC A-S PÁRTLAP) A Az országgyűlés elfogadta az V. ötéves tervről szélé törvényjavaslatot Az ülésszak ma folytatja munkáját Tanácskozik a kubai párt­kongresszus Csütörtökön délelőtt a Parlament­ben folytatta munkáját az országgyű­lés téli ülésszaka. Az elfogadott napi­rendnek megfelelően folytatódott a vi­ta a népgazdaság V. ötéves tervéről beterjesztett törvényjavaslat fölött. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczé! György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenó, Gáspár Sándor, Huszár István, Né­meth Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, továbbá a Központi Bizottság tit­kárai, valamint a Minisztertanács tag­jai. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a Budapesten akkredtált külképviseletek számos vezetője és tagja. A vitában elsőként dr. Szekér Gyu­la, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Rajta kívül a vitában 18 képviselő vett részt. Felszólalt Mag Pál, a Szen­tesi Baromfifeldolgozó Vállalat igaz­gatója, Csongrád megyei országgyűlési képviselő és Ferenczi József, a föl­deáki Egyetértés Tsz gépszerelője, Csongrád megyei országgyűlési képvi­selő, valamint Szurdi István belkeres­kedelmi miniszter is. A belkereskedelmi miniszter felszó­lalásában kiemelte, hogy a belkeres­kedelmi dolgozók mindent megtesz­nek azért, hogy az áruellátás az V. ötéves tervidőszakban a dolgozó mil­liók megelégedésére tovább javuljon. Az elnöklő Apró Antal — miután a törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett — a vitát lezárta. Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhiva­tal elnöke válaszolt a viátban elhang­zottakra. Dr. Bognár József, az or­szággyűlés terv és költségvetési bi­zottságának elnöke javasolta: az or­szággyűlés fogadja el a vita során fel­merült további két módosító indít­ványt. Határozathozatal következett: az or­szággyűlés a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot általá­nosságban, és a már megszavazott mó­dosításokkal együtt részleteiben is egyhangúlag lefogadta. Ezzel az országgyűlés befejezte csü­törtöki tanácskozását. Az ülésszak ma délelőtt folytatja munkáját, a naoi­rendnek megfelelően megkezdi a Ma­gyar Népköztársaság 1976. évi költ­ségvetéséről szóló törvényjavaslat tár­gyalását. Mag Pál és Ferenczi József Csong­rád megyei képviselők felszólalását a 3. oldalon ismertetjük. Képünkön: Fidel Castro beszédét mondja; az elnökség és a külföldi ven légek egy csoport'a. Az első sorban, jobbról az első, Kádár János, az .MSZMP KB első titkára Az V. ötéves terv népgaz­daságunk további töretlen feji jdésének, népünk gazda­sági és társadalmi felemel­kedésének terve — mondot­ta bevezetőben dr. Szekér Gyula majd így folytatta; Ezt a tervet nem elég csak elfogadnunk, hanem képvi­selni, támogatni is kell. job­ban kell dolgozni azért, hogy minden mu'at'ját teljesít­hessük Ugyanakkor azt Is meg. kell mondanunk: az V. ötéves tervjavaslat az előző időszak eredményeihez ké­pest valamrivest sz_r.'nyebb fejlődést irányoz elő, hogy a fejlődés folyamatosságá­nak és a népgazdasági egvensúly megszilárdításá­nak kettős k veteiményét egvszerre telíesí'hessük. Az MS7MP Közo-nti Bizottsá­ga legut bbi ülésén a IV. öt*v*s t°rv telj"sítésének ér­tékelésekor megáll anította, hogv az ut^bM öt e«z*=nd<5­ben a gazdasági építőmun­kában ió eredményeket ér­tünk el: je'ent'sen bővült a néogazdaság teljesítőké­pessége, termelésbe lépett csaknem száz korszerű gyár és üzem. számottevően nőtt a társadalmi munka haté­konysága, folyamatosan emelkedett az életszínvonal. A kimagasló eredmények el­len :re az új ötéves terv­ben mégis célszerű szeré­nyebb haladást terveznünk. Az utóbbi két évben a vi­lággazdaságban beköve' ke­zet t és hazánkat érzékenyen érintő változás kat. a•• enar­giahordoz k, a nyersanya­gok. a korszerű gépek és berendezések drágu'ását mindeddig nem tudtuk még a ss'át munkánkban létező tar'alékok kiaknázásával meg'eMően ellensúlyozni. Hazánk adottságaib 1 kö­vetkezően sohasem mulaszt­atiuk el a kü'gazdasági ha­isok figyelem'evátelét a a'dosági építés belső és ülső tényez "inek együttes rizsgálatát. Ezért vessünk gv rövid pillan'ást a vi­ággardaság helyz tére. A KGST-T"ág~k gazdaságát a len-üüet^s ás tart's nö­vekedés jel'emrt Ezzel szemben a fejlett tőkésor­Csütörtökön, közép-euró­pai idő szerint 18 óra 10 i perckor fejezte be a Kubai KP kongresszusán a Közpon­ti Bizottság beszámolójának ismertetését Fidel Castro, a párt első titkára. A három részben elhangzott, összesen szágok gazdaságában a vi- b! gyors ütemű fejlődés, he- arra. hogy hazánk egyik je- 11 órás beszámoló széles mondottakat jellemezte, szonylag hosszú ideig tartott lyett, a múlt évi stagnálás lentős ásványi kincsét, a körképet rajzolt a több mint Amikor ugyanis a beszámo­konjunktúra után gazdasági után, ez évben a visszaesés bauxitot; energiaszeg 'nysé- százéves kubái forradalmi ló imnozáns tablót rajzolt az válság bontakozott ki. A fej. jellemzi, ami eléri a 10— günk ellenére is gazeaságo- folyamat egészéről, a gyar- 1959 januárja óta elért ered­20 s á'alékot is. Megállt ex- san hasznosíthassuk, portjuk korábbi gyors nőve- A KGST-tagországokknl Dr. Siekli1 Gyula nes adásban közvetített a kubai rádió és televízió, mil­liók kísérték figyelemmel az egész országban. Különösen megragadta az embereket az a bátor, önkritikus hang, amely a forradalom győzel­me óta eltelt időszakról lett tőkésországok ipari ter­melése a sokévi dinamikus fejlődés után tavaly már megtorpant és az idén elő­reláthatólag 5—10 százalék­kal csökken. A munkanélkü­liek száma eléri a 14 mil­liót. A behozatalt a koráb­kedése, és e téren is jelenté­keny visszaesés várható ez évben a legtöbb fejlett tő­késországban. Mindezeket a tényezőket mér'ege'ni kell tehát ötéves tervünk hagyásakor. Egyiiiírcöködcs a szocialista országai Az előirányzott gazdasági növekedés fontos forrásai — hazai erőfeszítéseinkre tá­maszkodva — a dinamikusan fejlődő külgazdasági kapcso­latok, különösen ezek haté­konyabb és nagyobb bizton­ságot nyújtó formái. A terv­reskede'mi fT-a'munk egy­harmadát. Országaink kö­zött a kővetkező öt évben a külkereskedelmi forgalom több mint 40 százalékos nö­vekedését tervezzük. Igen ör­vendetes, hogy energiahor­dozó-importunk — kalória­javaslat ezért a következő alapon számolva — több öt évre a külkereskedelmi mint 60 százalékkal nő. forgalom 45—50 százalékos Igen örvendetes, hogy a növekedését Irányozza elő. Szovjetuni' ba Iránvuló ma­úgy, hogy ezen belül na- gyar gépexport csaknem két. gyobb mértékben emelked- harmada kooperációs és szá­jén a kivitel, különösen tő- kosítási megállapodásokon kés viszonylatban. alapul. Fejlő^ésilíik szempont iából A magvar—szovjet tim­változatlanul a Szovjetunió- föld-alumínium eg-ezményt val kialakított kapcs Tataink a közelmúltban h~sszabbítot­a legfontosabbak, a legielen- tuk meg 1985-ig. Ez az tősebbek A Szov'etuni'val együttműködés adott módot bonyolítjuk le teljes külke- a hatvanas évek közepétől ktéoült járműiDari együtt­működés keretében a iár mű-, részegység- és alkat­részgyártás ugyancsak leien, tős, szstg\ űrűző hatással van jóvá- az egész magyar gazd'sá-<­ra. A iárrpűinari együttmű­ködés ma már a különbőz* szakosí'ási és kooperációs egyezmények egész körére épíil. amelyeket a Szovjet­unióval, az NDK-val. Len­gyelországgal, Csehsz'O'-á­kiával. Romániával és Ju­goszláviával kötöttünk. Első­sorban a szovjet inarral ala kitolunk ki ezen a terü­leten is nemzetközi jelentő­(Folytatás a 3. oldalon.) raatosítók ellen vívott sza­badságharctól egészen az 1959 januári győze'met kö­vető 17 év eseményéig. E visszatekintés egyik ve­zérmotívuma az amerikai imperializmus elleni küzde­lem elemzése volt — hiszen az északi szomszéd a kubai nép újkori történe'mének minden fordulóoootján szem­benállt a forradalmi törekvé­sekkel. A másik vezérgondo­lat a Szovjetunió és a többi szocialista országok, a hala­dó erők és mozgalmak Ku­ba iránti szolidaritásának méltatása, segítségük döntő jelentőségének kifejtése volt. A beszámo'ót. ame'yet két dé'elött és egy délután egye­ményekről. amelyek alapve­tően átalakították a sziget­ország életét, nem ha'Jga­tott az éoítő munka során elkövetett hthákról- sem. és a tanas7taiatok fén vében kriM^ni elemzést adott ró­luk. Fidel Castro többek kö­zött arról beszélt, hogy a kubai forradalom so-áu nem hasznosították eléggé a töb­bi szociaüs+a nnszágok ta­na'ztstataít. Már ennek az eVm-ósnek a tanúságait tü'rrözi az. hogv a tervgazdálkodás útiára tér, s az e'ső kongresszus e'é ter­jesztett dokument"mok kö­zött ott van az új ötéves (Folytatás a 2. oldalon.) Képünkön: Tosonczl Pál. az F.'nőkl Tanács elnöke és Lázá: György, a Minisztertanács elnöke az országgyűlés tegnap ülésén Ülést tartott a városi tanács Tegnap, csütörtökön tartót- fogadott el a tanácstagok István és Molnár Imre. Az ta meg idei utolsó ülését Sze- közéleti tevekenys égének to- egészségügyi bizottság mun­ged megyei város tanácsa vábbi javítása érdekében. kájáról szóló jelentés vitája Papp Gyula tanácselnök el- Szünet után Szeged köz- következett ezután, amelyben nökletével. Az ülésen részt művelődésének helyzetéi és fölszólalt Bors István és vett dr. Perjési László, a fejlesztésének feladatait vi- Horváth Pálné. A köztiszta­Csongrád megyei tanács el- tatta meg a testület A na- ságról szóló 1972. évi tanács­noké és Török József, az gyon részletes és alapos rendelet érvényesülését tár­MSZMP Szeged városi bi- elemzó anyaghoz készítője, gyaló anyag vitájában felszó­zottságának első titkára. Bányainé dr. Birkás Mária lalt: Nagy István, dr. Haran­A tanács tegnapi ülésén tanácselnök-helyettes fűzött gozó Józsefné és Lángi Ist­számos fontos és érdekes té- szóbeli kiegészítést. Az anyag ván. Végül a tan ás m4g jó­mát vitatott meg. Elsőként vitájában felszólalt: Sziládi váhagyta az állattartásról azt az anyagot, amelyet a Sándor, dr. Diós József, Ha- szóló tanácsrendelet felill­Hazanas Népfront Szeged vá- lász Árpád, dr. Bodó István, vizsgálatának tervét a köz­rosi bizottsága állított össze Link Mihály, Tóth Béla. dr. terület-használatról szóló ta­a szegedi tanácstagok köz- Perjési László és Csanádi Jó- nácsrendelet érvényesüléséről életi tevékenységéről. Az zsefné. A vita után hozott szóló beszámolót, és a jövő anyaghoz Hofgesang Páter, határozatában a tanács irány- évi tanácsrendelet-alkotás' a városi nép'rontbizottság al- elveket hagyott jóvá a köz- tervet 15dé,S J?31!"1 kw',A teSnaoi taná-sm^e- *Sz­jelölte a legfontosabb felada- szesen négy intervsllíei6t toKat- ' nyújtottak be: Bors István , . . _ . Tegnapi ülésén a takács Barát József. Horváth Pálié rak 1ÓVáMgVta 1ÖVŐ évi m^ka- és Nagy István 17 üXpaop fos WMÍ terVét' éS Okozódon a vég- Gyula zárszavával ért véget" -sej, Fngi Vince. Hörömpö rehajtó bizottság munkatér- A fontosabb taná-s' dö^té­'ózsef és Molnár Imre. A vi- véről is. Ennek vitáiéban sek ismertetésére később ta után a tanács határozatot fölszólalt: Bódi János, Lángi részletesen visszatérünk. elnöke fűzött szóbeli kiegé­szítést, s az ezt követő vitá­ban fölszólaltak: dr. Kovács Lajos, dr. Oláh Ferenc, Ka­/

Next

/
Thumbnails
Contents