Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

t CsfltSrtöfr, 1975. december 18. Tanácskozik az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 3. oldalról.) nek lehetőségeinkkel összhangban álló kielégítése. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy az életkörülmények javítása csakis gazdasági fejlődésünkkel összhangban történhet, az életszínvonal emelésének lehetősége gazdasági munkánk eredményétől függ. A terv szerint a lakosság jövedelme, a fogyasztás, a nehezebbé vált gazdasági feltételek mellett is jelentősen növekszik. A tervidőszak folyamán fokozódik a tartós fogyasztási cikkek térhódítása, egészségesebb lesz a táplálkozás, jelentősen fejlődik az öltözködési és a lakáskultúra, javulnak a lakásviszonyok, bővülnek a szolgáltatások. — Arra törekszünk, hogy a keresetekben a végzett munka mennyisége, minősége, a szakképzettség, a munka nehézségi foka az eddiginél jobban érvényesüljön. Nem lehetünk elégedettek a jelenlegi helyzettel, a sok helyen tapasztalható egyenlősdivel. A dolgozók többségének igazságérzetét is sérti az a gyakorlat, amikor a bérek és a jutalmak elosztásánál arra hivatkozva nem differenciálnak a teljesítmények arányában, hogy az a dolgozók között feszültséget teremt. Ennek éppen az ellenkezője igaz, és az a feladat, hogy mindenütt érvényt szerezzünk a teljesítményekkel összhangban álló bérezésnek. A tervidőszakban a kereseti arányok javításit központi béremeléssel is elősegítjük. Ugyanakkor emeljük a több műszakban, folyamatos munkarendben dolgozók műszakpótlékának összegét is. — Fontos társadalmi, politikai követelménynek tekintjük, hogy a munkásság és a parasztság jövede'me megközelítőleg azonos ütemben növekedjék. Külön figyelmet kívánunk fordítani a nagyüzemi munkásság bér- és jövedelmi viszonyainak alakulására, továbbá arra, hogy csökkenjenek a termelőszövetkezeti jövedelmekben fennálló Indokolatlan különbségek is. A helyesebb jövedelmi arányok érdekében arra törekszünk, hogy az alacsony keresetűeknél az átlagosnál nagyobb legyen a növekedés, ugyanakkor meg kell akadályozni minden jövedelemnövekedést, amely nem áll arányban a teljesítménnyel. — A következő években is a társadalmi juttatások növelésével fokozatosan mérsékelni kívánjuk a családok jövedelmi színvonalában az eltartottak száma miatt meglevő különbségeket. A társadalmi juttatások a munkajövedelmeknél gyorsabban növekednek. Növeljük a társadalmi hozzájárulást a gyermekneve'és költségeihez: emeljük a családi pótlékot; továbbra is fontos feladatnak tekintjük a gyermekintézmények fejlesztését; gondoskodunk arról, hogy a gyermekgondozási segély mértéke lépést tartson az átlagkeresetek növekedésével, Nagy figyelmet fordítunk a nyugdíjasok helyzetének javítására. A nyugdíjak reálértékének megőrzése mellett a tervidőszakban lehetőségeinkkel összhangban emeljük az alacsony nyugdijakat. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíj-korhatára a tervidőszak végére fokozatosan — a nőknél 55, a férfiaknál 60 éves korhatárra — csökken. Mindebben az idős korúakról való fokozottabb társadalmi gondoskodás jut kifejezésre. — A bérek és a szociális juttatások emelése nem egyetlen tényező'e az életszínvonal, az éle1 körülmények javítására irányuló törekvéseinknek. A lakosság életkörülményeinek javulását szolgáló beruházásoknál fenntartjuk a jelenlegi tervidőszakban megvalósult magas arányt. A rendelkezésre álló anyagi eszközök zömét a lakás- és a közműéuítés. a nagyvárosi tömegközlekedés, az óvodai, az általános iskolai és a szakmunkásképzés hálózatának fejlesztésére fordítjuk. A lakásépítés üteme elsősorban a fővárosban, a nagyvárosokban és az ipari centrumokban gyorsul. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a nagycsaládosok, a munkások lakásépítésének támogatására és arra, hogy az építés pénzügyi feltételei jobban igazodjanak a lakásra várók jövedelmi és szociális helyzetéhez. — Amint látható, a következő tervidőszakban is az életkörülmények, a jövedelmi viszonyok folyamatos javítására törekszünk. A reáljövedelmek és a reálbérek azonban a tervidőszak első felében — gazdasági lehetőségeinkkel összhangban — az öt év átlagánál szerényebb mértékben növekedhetnek. a termelési szakosítás, a kooperáció bővítése és a termékcsere növelése útján még szorosabbá tegyük. Aktívan dolgozunk a szocialista integráció elmélyítéséért, amely elősegíti nemzeti céljaink jobb érvényesítését, országunk és az egész szocialista közösség erősödését szolgálja, a gazdasági, a műszaki és tudományos fejlődés új forrásait tárja fel. Ennek szellemében veszünk részt több közös beruházásban, valamint a KGST-országok nyersanyag- és energiaszükségleteinek kielégítésit, a gépiparban a termalési kooperációt és a szakosodást hosszú távra megalapozó célprogramok k'dolgozásában, majd megvalósításában. A mezőgazdaság területén olyan együttműködésre törekszünk, amely elősegíti közösségünk szükségleteinek biztonságos kielégítését a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből. — Gazdaságunk fejlesztésében, szerkezetének korszerűsítésében a jövőben is kiemelkedő szerepe lesz a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatoknak. Ipori termelésünk jelentős mértékben a Szovjetunió nyersanyag- is energiaforrásaira támaszkodik. Ipari beruházásaink számottevő hányada korszerű szovjet technológiai berendezések felhasználásával, közvetlen műszaki segítségével valósul meg. Szovjet műszaki segítséggel, komplex berendezések szállításával épül például a paksi atomerőmű, az új solti rádióadó és sok más nagy létesítményünk. Ugyanakkor a Szovjetunió biztonságos értékesítési lehetőséget nyújt a magyar ipari és mezőgazdasági termékek számára. — Jól fejlődnek gazdasági kapcsolataink a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal. A középtávú népgazdasági tervek egyeztetése, a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások rendszere nagy biztonságot nyújt népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. Előrehaladásunk fontos záloga a kölcsönös testvéri segítség elvein alapuló együttműködés további erősítése, a gazdasági kapcsolatok elmélyítése. Arra törekszünk, hogy biztosítsuk a szocialista áruforgalom tervszerűségét, és a népgazdaság szükségleteivel összhangban továbbra is bővítsük a már egyeztetett forgalmat. — Minden korábbinál nagyobb erőfeszítést követel tőlünk az előirányzott tőkés külkereskedelmi forgalom tervszerű megvalósítása. A tőkés importtal kapcsolatos árveszteségek és a termelés növeléséhez szükséges anyagimport miatt a behozatalnál gyosabb ütemben kell növelnünk a tőkés országokba irányuló exportot. — A tőkés országokkal folytatott gazdasági kapcsolatokat általános külpolitikai törekvéseinkkel összhangban, a szocialista közösség érdekeit is szem előtt tartva alakítjuk. Együttműködésre törekszünk, de ennek a kölcsönös előnyökön, a hátrányos megkülönböztetésektől mentes, egyenlő elbánáson kell alapulnia. A io kezdet - fél siker A magyar - szovjet gazdisági kapcsolatok k emelkedő szerepe — A terv számol az árak változásával is, és ennek megfelelően irányozza elő a reálbérek és a reáljövedelmek növekedését, vagyis úgy alakítjuk a jövedelmeket és a szociálpolitikát, hogy azok együttesen a lakosság életszínvonalának tervezett javulását eredményezzék. Az árak a gazdaságban fontos szerepet töltenek be, a termelés területén befolyásolják a gazdasági döntéseket, módosítják a fogyasztás szerkezetét, hatnak a kereslet alakulására. Az árpolitika célkitűzése, hogy a termelői árak jobban tükrözzék a ráfordításokat. Ez fontos feltétele annak, hogy megvalósulhassanak a termékszerkezet átalakítására, a minőség javítására, a gazdaságos termelésre irányuló célkitűzések. Ugyanakkor tartósan a fogyasztói árak sem maradhatnak el a termelési költségektől, ezért gazdasági fejlődésünk érdekében egyes fogyasztói árakat is emelni szükséges. A nagyobb kihatású fogyasztó: áremelést, mint például jövőre a húsáremelést, jöve jelemkiegészítés-e' kapcsoljuk össze, és ezáltal is biztosítjuk, hogy a tervezett reálbár- és a reáljövedelem-növekedés megvalósuljon. — Annak érdekében, hogy a fogyasztói árak növekedése a tervezett keretek között maradjon, biztosítani kell az órfegy elmet, az árak szigorú ellenőrzését, az indokolatlan áremelések és visszaélések megelőzését. Nagy felelősség hárul a vállalatokra és az őket felügyelő irányító minisztériumokra abban, hogy a gazdasági szabályozók módosítása miatt bekövetkezett nyereségcsökkenést áremeléssel, minőségrontással ne hárítsák át a fogyasztókra. — Megkülönböztetett figyelmet igényel, hogy az árualapok és a vásárlóerő továbbra is összhangban legyen. Gondoskodni kívánunk arról, hogy kiegyensúlyozott legyen a lakosság áruellátása. Az ellátásárt felslős minisztériumok, vállalatok tartsák elsőrendű kötelesságüknek, hogy összehangolt munkával megteremtsék ennek minden szükséges feltételét. — Előrehaladásunk elképzelhetetlen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok sokrétű fejlesztése, állandó bővítése nélkül. Érdekünkben áll, hogy még erőteljesebben használjuk ki a nemzetközi munkamegosztásból származó előnyöket, növeljük az áruforgalmat, és a termelésben előtérbe állítsuk a kölcsönös előnyökön nyugvó tartós együttműködési formákat. — A magyar népgazdaság fei'ődéteben a jövőben is alapvető szerepe lesz a KGST-országokkal folytatott sokoldalú együttműködésnek. Arra törekszünk, hogy a. gazdasági együttműködést — A megváltozott világgazdasági helyzet, a nemzetközi munkamegosztásban való aktívabb részvételünk megköveteli, hogy jobban feltárjuk a" világgazdaság változásainak a magyar népgazdaságra gyakorolt hatásait, összefüggéseit, hogy rugalmasabban tudjunk alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. — Most, amikor az országgyűlés a szocializmus építésének a következő öt évre szóló nemzeti programját iktatja törvénybe, gondolnunk kell arra is, hogy az 1976-os esztendővel kezdetét veszi a terv végrehajtása. Mint ismeretes, pártunk Központi Bizottsága jóváhagyta az 1976. évi népgazdasági terv irányelveit, amelyek összhangban vannak az ötéves terv céljaival. — A jó kezdet fél siker. El kell érnünk, hogy már a jövő évben kibontakozzanak, megerősödjenek azok a folyamatok, amelyek megalapozzák a további évek kiegyensúlyozott fejlődését. Ez megfontolt, de határozott központi és helyi intézkedéseket követel. Mire irányuljanak ezek az intézkedések? Mindenekelőtt a gazdaságos és versenyképes termékek arányának növelésére, a gazdaságtalan termékek termelésének korlátozására; a gazdaságos export növelésére, tartós és biztonságos értékesítési kapcsolatok kiszélesítésére. a munkaerő-gazdálkodás javítására, a munkaerő tervszerű átcsooortosítására, a munkafegyelem erősítésére: az adminisztratív létszám csökkentésére; a takarókosság következetes érvényesítésére: az energia és nyersanyag ésszerű felhasználására; a költségvetési intézmények gazdálkodósának javítására; az igazgatási tevékenység egyszerűsítésére — egyszóval anyagi és szellemi erőforrásaink, - nagy tartalékaink jobb hasznosítására. — Gondoskodni kell arról is. hogy a folyamatos munka feltételeinek biztosításával egyidőben növekedjék a teljesítménybérben dolgozók száma, hogy a műszaki és a szervezési feltételekkel összhangban a munkanormákat mindenütt folyamatosan tartsák karban, fordítsanak nagyobb figyelmet a termelő állóalapok fokozottabb kihasználására, az üzem- és munkaszervezés megjavítására. Határozottan véget kell vetni a gazdasági lehetőségeinket meghaladó költekezéseknek, a még sok helyen tapasztalható hivalkodó reprezentálásnak, a felesleges külföldi utazásoknak, a pazarlásnak. — A törvénytervezetben foglalt célok elérése a vezetés minden szintjén a korábbi évekénél nagyobb erőfeszítést, szervezettséget, szemléleti és cselekvési egységet követel. A munka minőségét nemcsak az anyagi termelésben, minden más területen is javítani kell. A gazdasági fejlődés feltételei — összhangban gazdaságirányítási rendszerünk bevált alapelveivel — a központi irányítás, valamint a vállalati önállóság és felelősség egyidejű erősítését követeli. A központi irányítás erősítése azt célozza, hogy egyértelműbbé, következetesebbé és összehangoltabbá tegyük a döntéseket, hogy a gazdasági folyamatok szabályozása jobban szolgálja a népgazdasági terv megvalósítását, a társadalmi érdekek érvényesítését. Ötödik ötéves tervünk népünk boldogulását szolgálja — A bonyolultabbá vált feladatok megoldásának elengedhetetlen feltétele a vezetés színvonalának emelése, az üzemi, munkahelyi demokrácia erősítése, az egyszemélyi felelősség érvényesítése. Terveink teljesítése a vezetőkkel szemben az eddiginél sok tekintetben magasabb követelményeket támaszt, nagyobb felelősséget, fegyelmezettebb munkát igényel. A vezetők többsége ma is eredményesen látja el feladatát, pol'tikai, szakmai hozzáértése, emberi magatartása alapján alkalmas arra. hogy a nagyobb követelményeknek megteleljen. Gyakori azonban, hogy azonos műszaki és gazdasági feltételek mellett dolgozó vállalatok, szövetkezetek gazdasági eredményei és teljesítményei kőzött elfogadhatatlanul nagyok a különbségek. A gyengébb eredmény ar esetek nagy részében a nem megfelelő színvonalú vezetésnek tulajdonítható. A szükséges személyi cserék mégis elmaradnak, és ez így nincs rendjén. Ugyanakkor jobban meg kell becsülni azokat a vezetőket, akik következetesek a párt és az állami határozatok érvényesítésében, önállóak és határozottak a döntésekben, a végrehajtás, a munkafegyelem megkövetelésében, jó szervezők és kezdeményezők, akik támaszkodnak a dolgozókra, erősitik az üzemi demokráciát, megteremtik a feltételeit annak, hogy a szocialista munkaverseny a terv céljaival összhangban, lendületesen folytatódjék. — Amikor most törvénybe foglaljuk a következő tervidőszak célkitűzéseit, olyan programról határozunk, amely igazodik a valóságos helyzetünkhöz, figyelembei veszi eddigi eredményeinkét, reálisan számol erőforrásainkkal, a fejlődés belső és külső feltételeivel. A terv megvalósítása a gazdasági fejlődést, népünk életkörülményeinek további javítását, a fejlett szocialista társadalom építésének folytatását jelenti. Ötödik ötéves tervünk a további előrehaladás, a szocialista építőmunka olyan programját jelenti, amely a nemzet egészét, dolgozó népünk boldogulását szolgálja. Ezért megvalósításában bizton számíthatunk munkásosztályunk, parasztságunk és értelmiségünk, egész dolgozó népünk cselekvő támogatására. Ez tervünk sikeres végrehajtásának legfontosabb biztosítéka. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a törvényjavaslatot elfogadom, és a tisztelt kéovlselőtársaknak is elfogadásra ajánlom — zárta beszédét Németh Károly. Vietnami szolidaritási gyűlés Szegeden A magyar—vietnami barátság jegyében tegnap, szerda délután szolidaritási gyűlést tartottak a Volán 10. sz. Vállalatánál. A gyűlésen többek között részt vett dr. Németh Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Deák Béla, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, Molnár Sándor, a népfront megyei, Kiss Piroska, a népfront városi titkára, Fb-ágai Tibor, a szegedi városi tanács elnökhelyettese, dr. Dékány Klára, a KISZ városi bizottságának titkára, dr. Csiszár Károly, a Volán 10. sz. Vállalatának igazgatója. A gyűlésen ott voltak a szegedi egyetemeken tanuló vietnami diákok is. Réti István, a vállalat pártbizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott beszédet. Szólt arról a szolidaritásról, amellyel a magyar nép éveken át segítette a hős vietnami nép harcát. Hangsúlyozta, hogy a vietnami nép győzelme azért is világpolitikai jelentőségű, mert a haladó eszmék győzelmét bizonyította. Vietnam nemcsak a szabadságát harcolta ki, hanem az építőmunka lehetőségét és a békét is viszszanyerte. A magyar nép és a szocialista világrendszer szolidaritása azonban a háború befejeztével még nem ért véget. A szocialista országok, köztük hazanx is, tovább segítik, támogatják a vietnami népet, de most már békés építő munkájában. A gyűlésen felszólalt Mai Le Hoa, Szegeden tanuló vietnami diák'ány, és köszönetét fejezte ki a magyar nép szolidaritásáért. Végül Sebők Imre főosztá'yvezetfi felszólalásában a vállalat dolgozói nevében biztosította a vietnami néoet további szolidaritásukról. Heckmann Istvánemlékkiállítás Részlet az emlékkiállításról A magyar és a szegedi munkásmozgalom kezdeti időszakába vezet el bennünket az a dokumentumkiállítás, mely tegnap, szerdán délelőtt nyílt meg Szegeden, a Közművelődési Palota kupolacsarnokában. Az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága propaganda- és műve'ődési osztályai, illetve a Somogyi-könyvtár rendezésében létrejött kiállítás Heckmann Istvánra, a bőrmunkásmozgalom kiemelkedő személyiségére emlékezik, születésének 125. évfordulója alkalmából. Szabó G. Lászlónak, a városi pártbizottság osztályvete'őjének bevezető szavai után S. Vincze Edit, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa mondott megnyitó beszédet. A dokumentumkiállítás megnyitóján a szegedi munkásmozgalom veteránjai mellett ott volt dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára, Németh János és Ruszina Györgyné, a Bőripari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége Elnökségének tagjai. Az emlékkiállítás megnyitása előtt a vendégek, a két pártbizottság munkatársai és a munkásmozgalmi veteránok megkoszorúzták a Dugonics-temetőben Heckmann István sírját,