Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

Csütörtök, 1975. december 25. 13 Tanácskozik az országgyűlés téli ülésszaka 870 milliárd forint értékű beruházásra kerülhet sor. Ez 25—26 százalékkal nagyobb, mint 1971—75-ben. Az évenkénti átlagos növekedési ütem 3,9 százalék lesz, ami kisebb az elmúlt években elért növekedésnél. — Figyelembe véve azonban a gazdasági egyensúly követe' ményeit, a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, valamint az építési előirányzat feszességét — ez a beruházási lehetőségek felső határát jelenti. Ezért társadalmi és gazdasági megfontolások alapján rangsorolni kellett az igényeket, és őszintén meg kell mondani, nincs mód arra, hogy a jelenlegi helyzetben minden jogos és gazdaságilag ésszerű igényt kielégítsünk. Viszonylag kevés új nagyberuházással számolunk, és a terv most csak az 1976—77-ben megkezdődő nagyberuházásokról dönt. Javaslom, hogy a további beruházásokról a későbblekben, a változó feltételek ismeretében határozzunk. A népgazdasági terv az ország terve Tisztelt Országgyűlés! szak első évében határozott — Az V. ötéves terv vég- eredményeket érjünk el, rehajtása szempontjából ki- mindenekelőtt az egyensúlyi emelt jelentősége van an- viszonyok javításában, a tarnak, hogy már a tervidő- sadalmi termelés hatékonyságának fokozásában, az export kívánatos mennyiségének, minőségének és szerkezetének kialakításában. Éppen ezért, az 1976-os éves terv teljesítése minden tekintetben elengedhetetlen követelmény, — A népgazdasági terv az ország terve. Megvalósítása azonban a vállalatokon, a terme, o és gazdálkodó kollektívákon múlik. Kezdeményező munkájuk nemcsak saját terveik, hanem az egész népgazdasági terv megvalósításának is a feltételét jelenti. Nyíltan meg kell mondani, hogy a magunk elé tűzött célokat csak akkor valósíthatjuk meg, ha a munkafegyelmet, a munkaerkölcsöt megszilárdítjuk és magasabb szintre emeljük. Olyan társadalmi légkört kel! teremtenünk, amely nem tűri meg a hanyagságot, a nemtörődömséget, vagy a taktikázó közönyt. Tisztelt Országgyűlési — Bizonyos vagyok abban, hogy országunk egész lakossága megérti az előttünk álló feladatok nagyságát, hogy vezetők és beosztottak felismerik a népgazdasági tervben saját érdekeiket, és ki-kj a saját munkahelyén minden tőle telhetőt elkövet a népgazdasági tervben foglalt célok megvalósításáért. — Kérem az országgyűlést, hogy a népgazdaság V. ötéves tervéről előterjesztett javaslatot vitassa meg, fogadja el, és a tervet emelje törvényerőre — mondotta befejezésül Huszár Istváh. Németh Károly beszéde — Belpolitikai eseményekben gazdag esztendő végére érkeztünk — kezdte beszédét az MSZMP Központi Bizottságának titkára. — Ezek sorát pártunk nagy jelentőségű XI. kongresszusa nyitotta meg, majd folytatódott felszabadulásunk 30. évfordulójával, az országgyűlési választásokkal, a magyar szakszervezetek kongresszusával és az országgyűlés mostani, kiemelkedő jelentőségű ülésszakával zárul. Most az a feladatunk, hogy a párt XI. kongresszusán elhatározott társadalompolitikai céljainkkal, gazdaságpolitikai törekvéseinkkel osszhangban törvénybe foglaljuk népgazdaságunk fejlesztésének következő öt évre szóló programját, amelynek megvalósításával előrehaladunk a fejlett szocialista társadalom építésének útján. — A közeli napokban befejeződő tervidőszakban a magyar népgazdaság helyes irányban, eredményesen és dinamikusan fejlődött. Hazánkban a gazdasági építőmunka sikeresen előrehaladt, a IV. ötéves tervben kitűzött célok többségét minden eddiginél nagyobb tervszerűséggel valósítjuk meg. Bővültek a társadalom termelőerői, tovább erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege. A nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben és a korábbinál egyenletesebb ütemben nőtt. Javult a társadalmi termelés hatékonysága, a termelés növekedése 'lényegében a munkatermelékenység emelkedéséből származik. Az ipar, a népgazdaság vezető ágazata, túlteljesítette feladatát, a központi fejlesztési programok végrehajtása kedvező irányba befolyásolta a termelési szerkezet átalakítását. A mezőgazdasági termelés növekedési üteme is Jelentősen meggyorsult. A kenyérgabona és a kukorica termelésében felzárkóztunk a világ élen járó országai közé. Emelkedett népgazdaságunk technikai színvonala, sok új létesítménnyel gazdagodott az ország. A gazdasági növekedést az életszínvonal rendszeres javulása kísérte. A reálbér és a reáljövedelem növekedése a tervezettnek meg "elelően alakul. Az előirányzott szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtottuk, sőt egyes területeken túlteljesítettük. Számottevően növekedett a lakásállomány, bővült a gyermekintézmények hálózata. Javultak az oktatás, a közművelődés és az egészségügyi ellátás, valamint a tömegközlekedés feltételei. A lakosság áruellátása a tervidőszakban kiegyensúlyozott volt. — Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy nvndaz, amit elértünk, gazdaságpolitikánk helyességét, népünk eredményes munkáiét bizonyítja. Ha a világgazdaságban bekövetkezett változások nem hatottak volna kedvezőtlenül népgazdaságunkra, akkor most az eddigi legsikeresebb ötéves tervünk végrehajtásáról számolhatnánk be. A tervidőszak második felében nagymértékben növekedtek az energiahordozók és alapanyagok árai, amelyekből behozatalra szorulunk, ugyanakkor az általunk exportált termékek ára csak mérsékelten emelkedett. Emiatt, és a Közös Piac diszkriminációs Intézkedései következtében számottevő veszteség érte a népgazdaságot. A terheket döntő mértékben az állam vállalta magára anélkül, hogy egyéb kötelezettségeit csökkentette Volna. — A szocialista tervgazdálkodás fölényéről, a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk erejéről és népgazdaságunk szilárdságáról tanúskodik, hogy a tőkés infláció kedvezőtlen hatásai, külkereskedelmi veszteségeink — bár hátrányosan befolyásolták a gazdasági egyensúly feltételeit — nem okoztak törést gazdasági fejlődésünkben. — A megváltozott világgazdasági helyzetben azonban szembetűnőbbé váltak gazdasági munkánk fogyatékosságai. Mindenekelőtt az, hogy a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban halad előre a termelés szerkezetének korszerűsítése; a minden piacon Jól értékesíthető, versenyképes termelés aránya nem éri el az indokolt mértéket. Nincs lényeges előrehaladás a beruházási tevékenység javításában, az üzem- és munkaszervezésben, az állóeszközök kihasználásában és a munkaerő-gazdálkodásban. A megváltozott világgazdasági helyzet felismerését csak lassan követték a szükséges intézkedések. — Pártunk Központi Bizottsága novemberi ülésén jóváhagyta az V. ötéves népgazdasági terv Irányelveit. A célok meghatározásában figyelembe vette népgazdaságunk helyzetét, a IV. ötéves terv teljesítésének várható eredményeit, a hosszú távú tervező munka tapasztalatait, a KGST-országokkal lefolytatott tervkoordinációs tárgyalások megállapodásalt. Megállapította, hogy eddigi eredményeink és gazdaságunk belső tartalékai lehetővé, a megváltozott világgazdasági feltételek pedig szükségessé teszik, hogy a gazdasági munkában az eddigieknél magasabb, minőségi követelményeket támasszunk. Arra törekszünk, hogy a szocialista építőmunka tervszerű folytatása, a termelőerők feílesztése. korszerűsítése és hatékonyabb kihasználása útján tovább javuljanak népünk életkörü'ményei. és fokozatosan megteremtsük a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének tartós feltételeit. Nagy erőfeszítéseket igénylő, de reális célkitűzés, hogy a tervezett növekedési ütem megvalósításával biztosítsuk a népgazdaság töretlen fejlődését, a fogyasztás és a felha'.mozás növekedésének folyamatosságát, az életkörülmények szolid, de megalapozott javítását. A feltételek nem olyan kedvezőek, hogy a törvénytervezetben foglalt előirányzottnál gyorsabb előrehaladást tervezhetnénk, de nem ls olyan nehezek, hogy szabad lenne ennél kisebbre venni az előbbre lépést. A tervezőmunka során az igények — különösen a beruházások tekintetében — jóval meghaladták a reális lehetőségeket. Az igények növekedése a fejlődés természetes velejárója, és szívünk szerint teljesítenénk is azokat, de nem indulhatunk ki vágyainkból. Mint ahogy a család is rangsorol, úgy a nagy csalódnak, az országnak is — a reális lehetőségekkel számítva — szigorú következetességgel rangsorolnia kell a jogos igények kielégítésében. A hazánk és népünk iránt érzett felelősség arra kötelezi pártunkat és kormányunkat — és bennünket, képviselőket is —, hogy mindenkor anyagi lehetőségeink körültekintő figyelembevételével alakítsuk kl álláspontunkat. A tőrvénytervezetben foglalt célok reálisak, megvalósíthatók, de látnunk kell, hogy a tervidőszakban gazdasági építőmunkánkat a korábbihoz képest nehezebb feltételek mellett fogjuk végezni. A fejlődés hazai erőforrásalt, a beruházásokat, az energiát, a munkaerőt a korábbinál csak kisebb mértékben tudjuk bővíteni, és számolnunk kell azzal is, hogy a világgazdasági folyamatok továbbra is kedvezőtlen hatást gyakorolnak népgazdaságunkra. Ezért a fogyasztást és a felhalmozást az eddiginél lassabban növelhetjük, míg a termelés, az export, a hcékonyság és a szerkezetátalakítás feladatait a reálisnak ítélt felső határon szükséges előirányoznunk. — A további előrehaladás döntő feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása. Ennek érdekében halaszthatatlan feladat, hogy mozgósítsuk a meglevő erőforrásainkat, jobban használjuk kl gazdaságunk belső tartalékalt. A fejlődés intenzív Jellegének erősítése a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítását, a munka termelékenységének dinamikus növelését, az álló- és forgóeszközök hatékonyabb kihasználását követeli. Fontos a nyersanyagok magasabb feldolgozottsági fokát megvalósító, értékesítési céljainkkal jobban összhangban álló termelési szerkezet kialakítása, illetve az ezt elősegítő műszaki fejlesztés. Jelentős teendőnk a meglevő és gazdaságosan kitermelhető hazai ásványvagyon hasznosítása, valamint a széles körű energia- és anyagtakarékosság. anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerűbb kihasználása — hangsúlyozta Németh Károly, majd beszéde további részében az ipari és a mezőgazdasági termelés előirányzataival foglalkozott. seri a gépiparra hárulnak nagy feladatok. — A gazdaságos termelési szerkezet kialakításának meggyorsítása a kiegyensúlyozott fejlődés nélkülözhetetlen és semmi mással nem pótolható feltétele. Csak akkor érhetünk el sikert, ha rövid idón belül kidolgozzuk és következetesen végrehajtjuk a minden piacon versenyképes gyártmányok növelésének, a gazdaságtalan termelés korlátozásának programját. Ez a központi irányító szervek, a minisztériumok és a vállalatok közös feladata, és egybehangolt munkájukat igényli. Megoldásra váró feladat az is, hogy az átlagosnál gyorsabb fejlesztésre kijelölt ágazatok és vállalatok indokolt létszámszükségletét kielégítsük a dolgozók vállalaton belüli és a vállalatok közötti tervszerű átcsoportosítás útján. Az érintett dolgozók átcsoportosítását. átképzését tervszerűen, Jól előkészítve, reális Igényeik figyelembevételével kell 'lebonyolítani. — Az ipari termelést változattan létszámmal, a termelékenység emelésével kell növelni. Az új munkahelyeken csak oly módon biztosítható a létszám, ha más területről munkaerőt szabadítunk fel. Ha nem ezt tennénk, tovább növekednének a kihasználatlan kapacitások, ami a beruházási erőforrások pazarlásához vezetne. Véget kell vetnünk annak az állapotnak, hogy miközben egyes területeken munkaerőhiány gátolja a folyamatos termelőmunkát és fontos szolgáltatások kielégítését, addig más területeken pazarlás folyik a munkaerővel. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és az életszínvonal megalapozott növelése szempontjából döntő Jelentősége var, hogy milyen mértékben tudunk előrehaladni az üzem- és munkaszervezés fejlesztésében, a munkaerő ésszerű, takarékos felhasználásában, a munkaerő-gazdálkodás Javításában. A munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása a népgazdaság minden területén — az iparban, a mezőgazdaságban és az államigazgatásban — előtérben álló feladat. — A terv a mezőgazdasági termelés 16—18 százalékos növelésével számol. Ez feltételezi, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelése ennél nagyobb mértékű lesz. Az előirányzott növekedés az anyagi, műszaki, technikai feltételek oldaláról megalapozható. A terv teljesítése — a népgazdaság más területeihez hasonlóan — Itt is feltételezi a belső tartalékok mozgósítását. Mindenekelőtt azt, hogy a mezőgazdasági üzemékben ls növekediék a termelés hatékonyságát, csökkentsék a termelési költségeket, emeljék az üzem- és munkaszervezés szlvonalát. Fordítsanak nagyobb figvelmet a már létrehozott, de még ki nem használt hagyományos és korszerű állattenyésztő telepek és gépi berendezések gazdaságos üzemeltetésére, nagyobb szakszerűséggel és takarékosabban gazdálkodjanak a vegyi- és üzemanyagokkal, a takarmánnyal, a melléktermékekkel, csökkentsék a termelési és a szállítási veszteségeket Folyiafrk bevált agrárpolitikádat A versenyképes gyártmányok növeléséért — Az ipari termelés tervezett növekedése némileg kisebb, mint amit a jelenlegi ötéves tervidőszakban elértünk — mondotta. — A követelményeknek megfelelő termékszerkezetben történő megvalósítása azonban a korábbinál lényegesen nehezebb feladatot Jelent. A termelés nagyobb növekedése csak akkor lenne kívánatos, ha olyan termékekből gyártanánk többet, amelyek az előirányzottnál nagyobb mértékben növelnék a gazdaságos exportot, vagy a tőkés importot helyettesítenék Az ipari termelés növelésének fő kérdése ezért nem az, hogy nagyobb mennyiségi teljesítményt érjünk el, hanem az, hogy a termékszerkezet az értékesítési és hatékonysági követelményekkel összhangban változzék. Ez a kereslethez való rugalmas alkalmazkodást, a minőségi tényezők előtérbe állítását követeli. Az Ipari termeléssel szemben tehát az a követelmény, hogy egyre magasabb szinten feleljen meg a hazai szükségletek kielégítésének és a nemzetközi versenyképesség feltételeinek. — Az Ipar a termelési szerkezet átalakításával, az energia, az anyag és félkéBztermékek termelésének fejlesztésével mérsékelje a népgazdaság növekvő Importterhelt. növelje a gazdaságosan értékesíthető termékek arányát, fokozza az exportot. A feldolgozó iparban növekedjék a versenyképes gyártmányok aránya, és csökkenjen a gazdaságtalan termelés. Előtérbe kell állítani azoknak az ágazatoknak és vállalatoknak a fejlesztését, ahol a gyártmányok megfelelnek a korszerűség követelményeinek. E tekintetben különö— A mezőgazdasági termelés szerkezete adottságainkKai összhangban lényegében kialakult. Az ésszerű szakosítás mellett, a népgazdaság igényeihez alkalmazkodva, fenn kell tartanunk mezőgazdaságunk sokoldalú termelését. A két fő ágazat közül a növénytermesztés növekedése lesz a gyorsabb, de megkülönböztetett figyelmei kell fordítani az állattenyésztésre, különösen a hús- és a tejtermelés növelésére. Ez a feltétele annak, hogy a belföldi ellátás kiegyensúlyozott legyen és növekediék az export. A mezőgazdasági termelés fejlődésével összhangban gondoskodni kell a termékek megóvásáról, a feldolgozó kapacitások, a hűtőés tárolótér bővítéséről. Viszonylag gyors ütemben fejlesztjük az élelmiszeripart, hogy ezáltal lehetővé váljék a mezőgazdasági termékek magasabb fokú feldolgozása, a gazdaságosan értékesíthető termékek nagyobb tömegű előállítása. — A tervidőszakban la folytatjuk agrárpolitikánkat. Továbbra is alapvető feladatnak tekintjük a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztését, a gazdálkodás szocialista vonásainak erősítését. Az állami gazdaságoktól és az élen járó termelőszövetkezetektől azt várjuk, hogy a jövőben ls példamutató kezdeményezői lesznek a korszerű technika és termelési eljárások, a nagy hozamú fajták alkalmazásának. A korszerű, hatékony termelési és üzemszervezési módszerek elterjesztésével, a hagyományos termelési módszerekben rejlő lehetőségek Jobb kiaknázásával, a vezetés színvonalának emelésével, az üzemek ésszerű szakosodásával, együttműködésük fejlesztésével jelentős mértékben növelhető mind a Jól, mind a közepesen gazdálkodó, mind pedig a gyenge adottságú termelőszövetkezetek termelése. — Egy dolgot azonban hangsúlyozni szeretnék: most nem az üzemi méretek további növelése a feladat, hanem sokkal inkább a má.r kialakult üzemnagyság által nyújtott lehetőségek fokozott kihasználása. Hazánkban az egy szövetkezetre Jutó átlagos területnagyság ma már nem kicsiny: 3500 hektár. Erről azért ls szólok, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem haszon, hanem kár származik abból, amikor a szükséges feltételek megléte nélkül egyesülnek termeidszövetkezetek. A termelőszövetkezetek ésszerű és megalapozott egyesülését a Jövőben is támogatjuk. Nem helyet azonban a szövetkezetek egyesülésének szorgalmazása, amikor ennek feltételei nincsenek meg, és emiatt Jelentős veszteségek keletkeznek, termelési kapacitások maradnak kihasználatlanul. A figyelmet Inkább arra kell fordítani, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek és az állami vállalatok, a társulások, a közös vállalkozások és vállalatok létrehozásával, a termelési együttműködés elmélyítésével növellék a mezőgazdasági termelés hatékonyságát. — Hangsúlyozni kívánom továbbá, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságoknak mind az önellátásban, mind az árutermelésben a jövőben is fontos szerepük lesz. Minden illetékes szervnek többet kell tennie a háztáji és kisegítő gazdaságokban folyó termelés ösztönzéséért, a munka megkönnyítéséért, termékeik átvételének jobb megszervezéséért A jövedelmi viszonyok folyamatos javítására törekszünk — A terv gazdasági lehe- célja és fontos hajtőereje a tőségeinkkel összhangban lakosság életszínvonalának Irányozza elő az életszínvo- rendszeres emelése, növekvő nal emelését. Szocializmust anyagi és kulturális igényeiépítő társadalmunk alapvető (Folytatát a* 5, oldalond