Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

IVco VILÁG PROLETÁRIAt, EGYESÜLJETEK! § r \ A ! r Srfim r* j í y xa. trj, \o. & DELMAGYARORSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA M U N K Á S P Á R T L A P J A 65. évfolyam 296. szám 1975. december 18., csütörtök Ara: 80 fillér Tanácskozik az országgyűlés téli ülésszaka Napirenden: az V« eféwes fer¥ és az 1f 76. évi köífségvelés Szerdán délelőtt 11 órakor a Páriá­mén ben megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácsko­záson Losonczi Pál, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke. Lázár György, a Minisztertanács e'nöke, Aczél György, Apró Antal, BUzku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sán­dor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az 'MSZMP Politi­kai Bizottságának tagiai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet foglalt a Bu­dapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeseiről, majd Apró Antal beje­lentette, hogy a Minisztertanács meg­bízásából Huszár István, a kormány elnö,'be,yeftese. az Országos Tervhi­vatal elnöke benyújtotta az ország­gyűlésnek a népgazdaság V. ö'éves tervéről szóló törvényjavaslatot, Falu­végi Lajos pénzügyminiszter pedig a Magyar Népköztársaság 1976. évi költ­ségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az országgyű'és e'nökő"ek javasla­tára a képviselők elfogadták az ülés­szak tárgysorozatát: 1. A népgazdaság V. ötéves ter­véről szóló törvényiavaslatot. 2. A Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvény­javaslatot. A tárgysorozatnak meg'e'e'ően, ez­után Huszár István tartotta meg ex­pozéját. Dr. Bognár József, az országgyűlés terv- és köHségvetési bizottságának elnöke előadói beszédében elmondot­ta, hogy a benyújtott törvényjavasla­tot az országgyűlés állandó bizottsá­gai megvitatták. ÁUá-pon'juk egysé­ges volt: a terv reális, jól megalapo­zott. Az e'őadói beszédet követően meg­kezdődött a vita a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat fölött. Számos képviselő szólalt fel. Beszédet mondott Németh Károly, az MSZMP Po'i ikai Bizottságának tag'a, a Kö -ponti Bizo't=ág titkára. A vitában részt vett Nemeslaki Ti­vadar kohó- és gépipari miniszter is. A kohó- és gépipar helyzetét taglalva rámutatott, hogy a IV. ötéves tervidő­szakban mind a gépipar, mind a ko­hászat sike-esen teljesítette feladatát. Hangsúlyozta, hogy az V. ötéves terv a kohó- és gépipar valamennyi válla­latától. és magótól a minisztériumtól is, erőfeszítéseket, szakértelmet, egy­irányba húzó cselekvést és azonos szem'él etet követel. Meggyőződésé' fejezte ki, hogy a terv végrehajtásá­ért mindenki legjobb tudása szerint db'gozik. Az országgyűlés ma a törvényjavas­lat vitájával folytatja munká'át. Németh Károly beszédét a 3—5. ol­dalon ismertetjük. Huszár István bsszéde Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! — Országunk életében nagy jelentőségű egy-egy öt­éves tervidőszak lezárása és egy újabb kezdete. A terv mindenkor szocialista társa­dalmunk sokoldalú fejlődé­sét szolgálja, ezért teljesHé­se. egy-egy tervidőszak alatt meg'ett út értékelése, nem­különben az elkövetkező időszak céljainak és felada­tainak meghatározása leg­fontosabb teend "ink egyike, egész népünk ügye. — Az 1971—75. évekre szóló népgazdasági terv leg­fontosabb célként a társa­dalmi termelés hat'konysá­gának növelését, a kiegyen­súlyozott és egyenletes gaz­dasági fejlődést, a termelés korszerűsítését és összetéte­lének javítását, a nemzeti vagyon gyarapítását, a la­kosság életszínvanalának fo­lyamatos növelését, a köl­csönösen előnyös nem'etkö­zi gazdasági kapcsolatok di­namikus bővítését, s ezen belül a KGST-országokkal való együttműködés elmélyí­tését. az ország védelmi ere­jének erősítését jelölte meg. Az elmúlt tervidőszak céljait e'értiik '— Arról adhatok számot a tisztelt országgyűlésnek, hogv a kitűzött célokat el­értük. Bár a tervidőszakból néhány nap még hátra van. az adatokból már most meg­állapítható. hogy a nemze­ti jövedelem az előirányzott évi 5,6—6 százalék helyett 6,3 százalékkal növekszik. Az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme a tervezett 6 százalékkal szemben 6,5 százalékos, a mezőgazdasá­gi termékek termelése is gyorsabban emelkedett, mint az előirányzott 2,8—3 szá­zalék. Az évi átlagos növe­kedési ütem 3,3—3,5 száza­lék. — Az elmúlt öt esztendő­ben a nemzeti jövedelem gyarapodását teljes egészé­ben a termelékenység nö­vekedése biztosította. A ter­melésben lekötött eszközö­ket is figyelembe véve pe­dig a nemzeti jövedelem nö­vekedésének már mintegy 60 százaléka a hatékonyság ja­vulásából származott. — A tervidőszakban a2 aktív keresők száma mind­IÍÉÍ € i » Mii;*-" I • ; v • ' * " ^ ÉL . ; 0* & v* \ m c 7. 'Mg M Kr % Tanácskozik a parlament össze 1,8 százalékkal növe­kedet a munkaidőalap pe­dig némileg csökkent, mert az országban — néhány munkakör kivételével — lé­nyegében befeieződött a rö­vidített munkahétre való áttérés. — Az ipari termelés nö­vekedésének több mint 90 százaléka a termelékenysé" növekedéséből származott Összehasonlításul em'ékcz­tetni szeretném a tisztelt képviselő elvtársakat arra. hogv a III. ötéves terv idő­szakában például az ipari termelés növekedésének még csak kétharmadát fedeztük a munka termelékenységé­nek növekedéséből, és ezzel a IV. ötéves terv is csak mintegy 75—80 százalékos szinten számolt. A mezőgaz­daságban a termelés növe­kedése az aktív keresők szá­mának mintegy 12 s^á-slé­kos csökkenése mellett ment végbe. — A foglalkoztatottság szerkezetében társadalmilag is jelentős és gazdasági fej­lettségünkkel összhangban álló változás következett be. Míg 1965—70. között az anyagi termelés ágazataiban 8, és a nem anyagi terme­lés területén csak 5 száza­lékkal növekedett a foglal­koztatottak száma, addig a most záruló tervidőszakban az anyasi termelés ágazatai­ban foglalkoztatottak szá­ma gyakorlatilag nem válto­zott, a nem anyagi termelés ágazataiban azonban mint­egy .12 százalékkal növeke­dett, ezáltal javulhatott a lakosság ellátása az egész­ségügy. az oktatás és a szol­gáltatások más területén. Ez a gazdasági fe'I'dés és az életszínvonal növekedésének kísérő jelensége, következ ménye. s esvb^n féltétele ls — A termelési és a ráfor. dítási szerkezet gvors ütem­ben változik. Ezt akkor is, látnunk és értékelnünk kel! tálén épp itt sürgetjük leginkább a még gyorsabb átalakulást. A szerkezeti változásokat elsősorban a központi- fejlesztési progra (Folytatás a 2, oldalonJ Megkezdődött a Kubai KP kongresszusa Havannában, az ötezer sze­mélyes Marx Károly Szín­házban szerdán helyi idő szerint reggel 8 ó 'akor — közép-európai idő szerint délután 2 órakor — megkez­dődött a Kubai Kommunis­ta Párt első kongresszusa. A tanácskozáson, amely rendkívüli jelentőségű ese­mény a Kubai Kommunista Párt és az egész ország, La­tin-Amerika és a nemzetközi munkásmozgalom számára, kétszázezer párttag képvise­letében 3136 küldött vesz részt. A Marx, Enge's és Le­nin, valamint a kubai füg­getlenségi harc és forradal­mi mozgalom történelmi alakjainak képével díszített teremben 86 testvárpárt, ha­ladó mozgalom és szervezet küldöttsége is helyet foglalt. A Magyar Szocialista Mun­káspárt delegációját a Köz­ponti Bizottság első titkára, Kádár János vezeti, aki a kongre-szus elnökságében foglalt helyet. Ugyancsak az elnökség tagja volt többek között Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, valamint a többi szocialista országból érkezett küldöttségek vezetői­Meghívott vendégként van jelen a kongresszuson En­rique Pastorino, a Szakszer­vezeti Világszövetség elnöke és Hortensia Allende. a meg­gyilkolt chilei e1 nők özvegve. Pontosan 8 órakor a kül­döttek tapsvihara közben foglalták el helyüket az el­nökségben a Kubai Kommu­nista Párt vezetői, élükön Fidel Castróval, a KKP KB első titkirával. A tanácsko­zást Raúl Castro, a KKP KB másodtitkára nyitotta meg. A küldöttek megválasztot­ták a kongresszus vezető­szerveit, munkabizottságait, és jóváhagyták a napirendet. A Kubai Kommunista Párt legbelsőbb fórumának napi­rendjén összesen 27 téma szerepel. A párt Közoonti Bi­zottságának beszámolóján kí­vül — amelynek előadója Fi­del Castro — megkülönböz­tetett érdek1 ődés előzi meg az olyan témák vitáját, mint a párt programnyilatkozata, az új ötéves terv, az új szo­cialista alkotmány irányel­vei, a párt szervezeti sza­bályzatával kapcsolatos kér­dések. Helyi idő szerint 9 óra 20 perckor lépett a szónoki emelvényre Fidel Castro. hogy megtartsa a Központi Bizottság beszámo'óját. A párt első titkárát a küldöttek és a meghívott vendégek, he­lyükről felállva hosszan tar­tó. lelkes tapssal köszöntöt­ték. Fidel Castro beszéde, amely nem csupán a győze­lem óta e'telt 17 esztendő munkáját elemzi, hanem elő­ször ad marxis'a—leninista szempontból átfogó, részletes elemzést a kubai független­ségi harc több mint száz­esztendős küzdelmének egé­széről, s vázolja a jövő fel­adatait, szerdán és csütörtö­kön, tehát két részben hang­zik el. A párt első titkára a beszámoló első részében a tört éneim1 múlt legfőbb ál­lomásait elemezte. Az SZKP üdvözlete Moszkvában szerdán nyil­vánosságra hozták annak az üdvözletnek a szövegét, ame­lyet az SZKP Központi Bi­zottsága intézett a Kubai KP L kongresszusának részt­vevőihez.' Az SZKP Központi Bizott­sága — hangzik többek kö­zött az üdvözlet — meggyő­ződését fejezi ki, hogy a Ku­bai Kommunista Párt I. kongresszusának határozatai előmozdítják a kubai mun­kásosztály, parasztság és dol­gozó értelmiség még szoro­sabb felzárkózását kommu­nista pártjuk köré — újabb sikerek elérését a szocializ­mus nagy ügyében. A Köz­ponti Bizottság megelégedés­sel állapítja meg, hogy az SZKP és a Kubai KP azonos nézeteket vall korunk összes fontosabb problémáit illető­en. Pártjaink sokoldalú test­véri együttműködése a szov­jet—kubai barátság tartós alapja. A Szovjetunió Kom­munista Pártja továbbra is mindent megtesz, hogy ál­landóan erősítse a két or­szág és a két nép megbont­hatatlan szövetségét. Évről évre erősödnek a szoros ba­rátság és testvériség szálai Kuba és a többi szocialista ország között. Ez a barátság és testvériség a marxizmus­leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus elvei iránti hűségen alapszik. i-SKi ff:'mm>,M)tU A Magyar—Kubai Barátság Üvegkombinátban a Kubai KP I. kongresszusának tiszteletére kl illitás nyílt népeink életé­ről, a két ország kapcsolatai-ól. Képünkön: részlet a ki­állításrój

Next

/
Thumbnails
Contents