Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-17 / 295. szám

Szerda, 1975. deeemSer 17; 5 A Fáklya új száma Számos érdekes, olvasmányos, színes cikket tartalmaz a „Fáklya" legújabb száma Start előtt az új szovjet ötéves terv — ez a címe a lap vezércikkének, amelyből a magyar olvasók megtudhatják, hogyan növekedett az elmúlt időszakban az ország gazdasági potenciálja, milyen szempontok alapján állították össze az új ötéves tervet, hogyan alakul az iparfejlesztés üteme, és milyen nagyszabású beruházási programok valósulnak meg a Szovjetunióban 1980-ig. Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát a Béke-világtanács elnöksége a Joliot-Curie-emlékérem Wrány fokozatával tüntette ki — ebből az alkalomból szemléletes írás mutatja be a szovjet párt vezetőjét, a béke fáradhatatlan harcosát. Elemző írások olvashatók a kilencedik ötéves terv életszínvonal-növelő intézkedéseiről, a beruházások növekvő hatékonyságával összefüggésben az eszközök koncentrálásáról, s az ennek nyomán fejlődő anyagi-műszaki bázisról. A legkülönbözőbb témák kedvelői is megtalálják a kedvükre való olvasmányt a látványos képekben gazdag folyóiratban. Érdekes képriport számol be a moszkvai „órabirodalomról", valamint a művészet és a városfejlesztés ' kapcsol atáróL Nagy érdeklődésre számot tartó cikk a születő, megújuló bolygó, amelynek szerzője a természeti kincsek ésszerű kihasználásával kapcsolatban a környezetvédelem egyik legfontosabb feladatáról, a mezőgazdasági művelés alatt álló területek csökkenésének megakadályozásáról ír. Zenei naptár Modern művek Szombat délután a budapesti Jeunesses-kamaraegyüttes modern műveket Játszott Ligeti András vezényletével. Az együttes tagjai részben zeneakadémisták, részben frissen végeztek. Játékukon technikai tudásuk mell itt nagy ambíció, szellemi frlsseség és a zenélés öröme egyaránt érződött. A műsort Poulenc trombita-kürt-harsona triója nyitotta meg A kompozíció jelentéktelen, gyenge, előadása árnyoldalát képezte a koncertnek. A következő mű, Ránkí György Két bors ökröcske című rajzfilmzenéje azonban mindenkinek örömet okozott, a jelenlevő közönségnek és az együttes mosolyogva játsző tagjainak egyaránt, és bizonvára élvezték volna az általános iskolások is — ha eljöttek volna. A mű tökéletesen megfelel a filmzene követelményeinek, de egyszersmind Világosan deklarálja azt is, hogy nem akar többnek látszani, mint ami, A népdalés gyermekdalmotívumokat felhasználó zene valóban szellemes, hangszerelése zseniális. A mesét' éppen úgy, mint Prokofjév Péter és a farkasé ban — narrátor mondja el. Stravinsky két, 1918-as keletkezésű müvét hallottuk a második részben. A Ragtime-ot játszó 11 hangszer közt exponált szerepe van a cimbalomnak, amelyet a szerzővel akkoriban ismertetett meg Rócz Aladár. A Stravinsky egyéni stílusát a dzsessz elemelvei vegvítő darab rendkívül friss, lendületes előadásban szálait meg. A legjobb előadói produkció azonban a zenetörténetil sg ls nagy jelentőségű remekmű: A katona története volt. Ha az együttes valamennyi taglát nem Ls sorolhatjuk föl, a Katona történetének előG dalian aulóvezelés miatt kát barátja halálát okozta , .Rendőrségi hírként annak idején lapunkban megírtuk, hogy ez év szeptember 27én, éjfél körül, halálos kimenetelű közlekedési balesetet okozott személygépkocsival Hódmezővásárhely és Szentes között B. Á. 17 éves fiatalkorú szegedi lakos, aki apja gépkocsiját engedély nélkül elvitte, hogy megkocsikáztassa barátait. A baleset következtében az autó utasai közül ketten olyan súlyosan sérültek, hogy a helyszínen életüket vesztették, rajtuk a gyors orvosi beavatkozás sem tudott volna segíteni. Súlyosan megsérült a gépjármű egy harmadik utasa, valamint a gépkocsit vezető fiatalkorú is. Az ügyet most tárgyalta első fokon a szegedi járásbíróság, ame'y megállapította, hogy a fiata'korú vádlottnak nem volt jogosítványa, és nem rende'kezett gyakorlattal a génjárművezetésben, apja felügyelete mellett a baleset beköve'kezéséig mintegy 40 —50 kilométert vezetett. A kérdéses napon a vádlott negyedmagával indult el a gépkocsival Szegedről Hódmezővásárhelyre,' majd onnan Szentes felé tartottak. óránként mintegy 100 kilométeres sebességgel. Az úttest száraz volt, az Idő tiszta, a forgalom kicsi. Vezetés közben a vádlott társaitól cigarettát kért, amiért hátranyúlt, és fejét is elfordította jobbra, nem nézett az úttestre. Ezek a mozzanatok elégségesek voltak ahhoz, hogy a gépkocsi vezetése fölött elveszítse uralmát a vádlott. Az útpadkára sodródtak, majd áttértek a menetirány szerinti bal oldalra, aztán visszasodródva arokba szaladtak, miközben a gépjármű kétszer is fának ütközött. A hátul ülő két utas az ütközés következtében a gépkocsiból kiesett, az elól ülő harmadik utas a szélvédő üveget áttörve a motorháztetőre esett. A vádlott beismerte bűnösségét, de azzal védekezett, hogy amikor a gépjármű az útpadkára sodródott a hátul ülő utasok egyikf előre nyúlva jobbra rántotta a kormányt. A bíróság ezt a védekezést nem fogadta el A bíróság megállapította a fiatalkorú vádlott bűnösségét. a gondatlanságot, amelylyel két ember halá'át okozta, és harmadik utasa is súlyosan megsérült. A büntetés kiszabásánál a bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott súlyos sérülést szenvedett, továbbá, hogy részben beismerő vallomást tett. Súlyosbító köril'ményként értékelte a bíróság, hogy a két utas halá'án túl a vádlott magartartása miatt a harmadik utas is súlyos sérülést szenvedett, és a vádlott többszörösen megszegte a közlekedési szabályokat. Mindezeket figyelembe véve a szegedi járásbíróság B. A fiatalkorút nem jogerősen 1 év 2 hónap szabadságvesztésre ítélte, amelyet a fiatalkorúak fogházában kell letöltenie. adói precíz és virtuóz játékukkal ezt mindenképpen megérdemlik. Édes Pál (e sorok írója a mű hegedűszólóit ilyen szépen még nem hallotta), Tóth István — nagybőgő, Maczdk János — klarinét, Pillinger Szilárd — fagott, Petz Pál — trombita Farkas István — harsona és Homlokos Emil — ütő: mind kiváló muzsikus. Ligeti András, az együttes vezetője, a hegedű tanszak elvégzése után most a karmesterképző növendéke. Vezénylése annyira szerény, sallangtalan, hogy figyelmünk néha el is terelődött róla. Azonban mihelyt kar. mesteri beavatkozásra volt szükség. Ligeti rögtön jelen volt, és teljes koncentráltsággal, nyugodt magabiztossággal uralta az együttest A hétfői zenekari hangverseny műsorán szintén modern zene, Bartók és Kodály műve) szerepeltek A Szegedi Szimfonikus Zenekart Szalatsy István vezényelte. Kodály egyik legtöbb zenekari műve, a Galántai táncok lendületes, pont s előadásban szólalt meg. Szép fúv.'sszőlókat hallottunk a lassú rész'-en, és kigyakorolt, biztonságos vo. n-sössz játékot a frissben. Mindent összevéve ez volta koncert legérettebb produkci ja. Bartók korai hegedűversenye melyet 1907-ben Geyer Stefinek írt, sokáig különböző okokból az ismeretlenség homályában maradt, nemrég került csak nyilvánosságra A Wagner- és Richárd Sfrauss-hatást Is tükrözi a mű első, lírai, lassú tétele Igen szép és jó! megírt zene. A második tétel, mely gyors főgondolatot váltogat lírai közjátékokkal, zeneszerzőileg problematikus és hatásában ls vegyes. Gyarmati Vera. a ve-senvmű szólistája szép hangszínnel hegedült, Játéka a mű alapos Ismeretéről tanúskodott. Különösen az első tételben szerzett maradékta'an élményt. A műsort Kodály nagvtzabósú Budavári Te Deuma zárta le. A közreműködő öregedi Zenebarátok Kóruta (karígamató Vaszy Vik•or) becsülettel megtanulta i művet, azonban így ls 'kadt néhány bizonytalan -HUanatuk. a nagv kulmlnátlős ponton oedig hangma•jassági problémáik voltak Meg kell azonban mondani hogy a mű valóban olyan éneklési nehézségeket támaszt. amellyel más kórusoknak ls meggyűlik a bajuk. Az énekes szólisták: Karikó Teréz, Lengyel Ildikó, Réti Csaba, és Véghelyi Gábor, lelkiismeretesen énekelték rövid szólórészeiket. Szalatsy vezénylésében legfigyelemreméltóbb a művek alapos, precíz Ismerete volt. és az ebből fakadó biztonság. Tetszettek szilárd tempóvételei és jól formál\bár kissé szikár felfogásmődja. Huszár Lajos Egy munkásasszony a tanulásról Kiss Ernőné, az újszeged! szövőgyár munkisnője, tizenegy gyermekes vásárhelyi szegényasszony fészkéből indult az életbe. Anyja 1918ban nyolc gyerekkel maradt magára, a nyolcból ma hét él. közülük csak a legfiatalabb végezte el időben a nyolc általánost A beszélgetésre egyikünk se nagyon készülődött, csak a hangját ismertem, a találkozót telefonon rendeztük meg. Nem a gyárban ültünk le, ahol kicsit merev, gépszagú a beszélgetés. Kissék lakása nagyon szép, korszerű, igényes otthon. Gyermekkorában talán gondolni se mert ilyenre. — Korán kellett dolgozni, küzdeni, nagy volt a szegénység, de jó, hogy most minden testvér szépen boldogul. Szépen boldogul 6 is, egy szem gyereket nevel a villanyszerelő férjével, s maga sok társadalmi funkciója mellett most fejezi be az általános iskolát. — Hogyan látja ebből a helyzetből a művelődés gondjait, hogyan tágult ki. s tágul folyamatosan látóköre a nyolc osztály tanulmányi anyagából? — Munkahelyemen egyre több emberrel találkozva elfogott valami furcsa szorongás, hiányzik valami. Voltak és vannak témák, amelyekhez nem tudok hozzászólni, amelyeket nem értek. Ezért kezdtem sok éves kihagyás után tanulni. És akkor elfogott az újabb szorongás: feszélyezett a többiek előtt, hogy az én koromban iskoláa lettem. Tessék elhinni, ez a feszélyezettség ma is nagyon sok munkást visszatart attól, hogy beüljön az iskolapadba. Pedig azok az emberek, akik ott foglalkoznak velünk, nagyon tapintatosak, kedvesek. — A munkásokat — folytatja újabb kérdésemre — legalább három-négy csoportra lehet osztani. Vannak, akik fölismerik a tanulás szükségességét, és leküzdik a szorongásalkat. Vannak — főként idősebbek —, akik késeinek tartják, a vannak, akiket életformájuk, például a nagy család, fékez abban, hogy nekivágjanak. Ám akadnak — többnyire a fiatalabb korosztályból — közönyösek is. Közönyösek, mert jól keresnek, jól élnek, van lakásuk, esetleg házuk, kocsijuk, befelé fordulnak, megelégedettek Iskolázatlanul is. Ügy látszik, nem akarnak többet látni a világból, a körülöttük formálódó életbőL Nem érdekli őket, hogy ha tanulnának, iobban, könnyebben megítélhetnék, mi a jó, mi a rossz. A vagyonszerzés, tollasodés fásulttá tesz, nem érzik, hol a határ. — Milyen az arány a tanulni vágyók és a közönyösek között? — Kevesebb akar tanulni, mint amennyinek kellene — feleli határozottan. — Nincs, aki a vonakodókat meggyőzné a tanulás szükségességéről. Nem propagandaanyagokra, ilyen-olyan útmutatásokra gondolok, hanem arra, hogy a munkásokkal több tanult embernek kellene emberien szót váltani, szívvel közeledni hozzájuk; az emberi jóságnál, melegségnél nincs jobb propaganda. — Hogyan látja a müveit munkás helyzetét? . — Azzal kezdem, hogy, sajnos, a tanultabbak, iskolázottabbak elég nagy része nem marad munkahelyén. Pedig a tanulásnak éppen az lenne az egyik fő célja, hogy a termelésben is hasznosítsák az emberek, ne csak az Altalános műveltségüket gyarapítsák, hanem a szakmájukban is legyenek többet érő munkások. Én például, nem mondom, elég nehezen vágtam neki a tanulásnak, de most, hogy világosabban, többet látok, elhatároztam, nem hagyom abba. — Hogyan élnek a gyáriak a művelődési lehetőségekkel? Felcsillan a szeme, ha lehet még nagyobb lendülettel beszél. — No, ott sok minden van, ami nagyon nem tetszik nekem. A munkával kapcsolatos vállalásokról, természetesen eleget hallunk, olvasunk, de a művelődés fejlesztésére is megindult valami. Például nálunk, a cérnázóban tizenhat brigád van, ezek mindig megemlékeznek a névadójukról: a József Attila brigád József Attila-ülést tart, beszélnek a költőről, verseket mondanak. Ez nagyon szép, hangulatos, de itt is több segítség kellene az iskolázottabb emberektől, több jó előadás, hogy többet kapjanak a brigádtagofc A továbblépés? Több kulturális brigád-összejövetel kellene, a családias hangulatban sokkal jobban fölkelthetnénk az emberek igényét a művelődésre, olvasásra. Véleményem szerint az emberek nem rosszak, nem ridegek, csak a lelkükhöz kell férkőzni, hogy úgy mondjam. Éz a lényeg. Ez tényleg lényeges feltótele a művelődéspolitikai munkának, s feltétele lesz mindaddig, amíg az embereknek a szellemi javakat, a politikai tisztánlátást kínáljuk. A szakszervezetek kongresszusának egyik résztvevő je mondta a napokban: „a művelődés nem Ismer befejezett állapotot, az igények, követelmények ismétlődve nagyobbodnak". — Hogyan vélekedik erről? — Nagyon sok idő, talán száz év is kell még ahhoz, hogy a műit örökségeit elvessük, hogy ne az anyagiasság vezesse az embereket. Fejlődni, előrelépni mindig kell. Ezt én most már tisztán látom, érzem, hogy kitágult körülöttem a világ, másként látom az embereket, tisztább a politikai tájékozódásom. Régebben ls szerettem olvasni, tessék nézni, elég sok könyvünk van, de most a könyvet ls máshogyan veszem a kezembe. Aztán Itt a televízió. Nálunk, ha Itthon vagyunk, mindig bekapcsoljuk, rengeteget tanul belőle az ember. Emellett színházba járunk, drámát, operát nézünk, szóval, a családommal együtt arra az útra léptünk, ahol a művelt munkás jövőjét el tudom képzelni. Minden érdekel, és mindenből levonok valamilyen tanulságot A mai munkásnak, ha érdekli a sorsa, jövője, tanulnia kell És erre ne papírokkal rendelkezésekkel próbáljuk meggyőzni, hanem emberséggel ahogyan már említettem. Ormos Gerti Szakköri kiállítás Kisteleken Szakköri kiállítás nyílt vasárnap délelőtt Kisteleken, a 25. születésnapját ünneplő Szabadság Művelődési Otthon nagytermében. Virágcsendéletek, békésen szunyókáló tanyák, élethű arcképek, nagy gonddal készített tanulmányok fogadták az érdeklődőket. A helyi képzőművészeti szakkör tagiainak alkotásaiból állított issze tárlatot Cs. Pata} Miklós, a csoport vezetője. A bemutatott munkák alkotói amatőrök, akik szabad idejükben, kedvtelésből, szórakozásból festenek, rajzolnak, ismerkednek a vizuális művészetek törvényeivel. Néhány elismerésre méltó munkával ismerkedhettünk meg. Ilyenek Vigh Antal a jelenségeket realisztikusan ábrázoló, lírai telítettségű olajképei, Gera Mihály elvontabb akvarellcsendéletei. Pap István grafikái és Majoros László tollrajzai. 34. To Szocialista brigádok a gyermekekért Ac« S. Sándor fetvétele A szegedi Tarjánváros I. számú bölcsődéjében a kicsinyek télen is pihenhetnek naponta n friss levegőn egy keveset. Ezt a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének szocialista brigádjai tették lehetővé. Fedett, a széltől is lói védett teraszt építettek a bölcsődében, 600 óra társadalmi munkában. Munkájuk értéke több mint 80 ezer forint