Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-14 / 267. szám

Péntek, 1975. november il; / S Két hónap ráadás Befejezte tervét a sándorfalvi ipari szövetkezet Több szempontból is fi- a termelés jelentős emelkegyelmet érdemel az a tény. dése kevesebb költséget hogy október végéig teljesí- emésztett föl, mint amenytette idei tervét és ezzel öt- nyivel tavaly számoltak, éves célkitűzéseit is megva- Az év végi végső összesílósította a sándorfalvi köz- tésnél minden bizonnyal küpontú szegedi járási általános lön értékelik majd a szociaipari szövetkezet. A tavalyi lista brigádok munkáját. Noeredményekhez viszonyítva vember 7-re 50 ezer forint 15 százalékkal eleve többet jutalmat osztottak szét a terveztek, a két hónap rá- legjobban dolgozó brigádok adást felhasználva év végéig tagjai között, de ez a jutaezt a felemelt tervet is sze- lom most nem a munkaheretnék legalább 10 százalék- lyi, hanem társadalmi munkai túlteljesíteni. A másik kájukat dicsérte. A női brilényeges szempont, hogy gádok többsége ugyanis óvominden ágazat a szolgáltatók dák, iskolák és az öregek címszó alá foglalhatók is naoközi otthona fölött válelőre járnak két hónaooal. lalt védnökséget: segítséget de a^rt is figyelmet érdemel, nyújt egv-egy ünnepség megmert az egész ország nénz- rendezésében vagy ügvesgazdálkodását is segítik: a bajos gondjaik megoldásé6zövetkezet ruházati ágazata ban egyaránt. Ebben az évexportra termel, tehát va- ben két kommunista műszalutát hoz. kot szerveztek, a 75 ezer Számos belső intézkedés forintos munkabért gyermek segítette a szép eredmények intézmények támogatására kibontakoztatását, első he- Súndorfalva, Kistelek és lyen azonban természetesen Csanytelek tanácsának rena dolgozók példás helytállá- delkezésére bocsátották. sát kell említeni. Az eddig 28 millió forintot kitevő termelési érték 379 dolgozó kezemunkája, zömmel nőké és fiataloké. Emelkedett ugvan a dolgozók létszáma ebben az évben, de csak 6 százalékkal, a termelési érték emelkedése ennél lényegesen nagvobb. Műszaki fejlesztés, új gépek beszerzése, technológiai változtatások, az üzemszervezési javaslatok megvalósítása és a takarékossági tervek maradéktalan teljesítése egyaránt segítette a mostani eredmények kibontakoztatását. A takarékosságot komolvan vették és komoly eredményt is hozott: Bénáik Aurél kitíínletése Az Elnöki Tanács Bernáth Aurél kétszeres Kossuth-díjas festőművésznek, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének kiemelkedő értékű életműve, közéleti és művészetpedagógiai munkás sága elismeréséül, 80. születésnapja alkalmából a Ma gyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jeton volt a kitüntetés átadásánál dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságé™ák osztályvezetője és dr. Orbán László kulturális miniszter. r Uj kikötő Bővítik a tihanyi móló kikötőjét, hogy enyhüljenek a nyári csúcsforgalom hajózó si gondjai. A munkálatokat megkezdték. A közönség öröme Finn turné után ax egyetem néptánccsoportja Gondolatok a csembalóról Sebestyén János csembaló- nevelt szépséget eleve kínáló estjéről, azt hiszem, csak dolgokban. A barokk zene felsőfokon lehet beszélni, ritmikai energikussága. a Művészetének minden össze- szólóhangszerek közül, talán tevője külön-külön és együtt legmeggyőzőbben a csembaelragadó. Rendelkezik a ba- lón nyilvánul meg. Századi rokk csembalistáinsk ma- lényünknek kedvező vonás a nuális adottságaival, a per- is hogy a csembaló hanggő játék és a polifon techni- ja nem érzéki, valami nagy ka területén egyaránt. Re- belső tisztaságot, érzelmi sal mek ízléssel és virtuozitás- lanetal.anságot hordozó. A sal kezeli a csembaló ra- barokk zenében általánosgisztereit és fantasztikusan ságban van valami, ami sok szín- és dinamikai ár- nekünk, a kor rohanó emnyalatot hoz ki belőle. A hereinek nagyon hiányzik: teljesen statikus hangerőkkel a kiegyensúlyozott, nyugod* működő csembalón a eres- bizonyosság. Ennek érzetét cendo érzetét tudja kelteni, pedig aligha csak zenetechA lassú tételekben többnyi- nikai eszközök okozzák,., re szabadon deklamáló tem- Huszár Lajos pókat vesz, nrtgis érezzük ^_>^MHHHHM^H a zene lüktetését. Egyszóval; Jubileumi megemlékezés a kaioiikus békemozgalomról Tegnap Szegeden, a városi lékezést rendezett a katolinépfrontszékházban a Haza- kus békemozgalom 25. évfias Népfront Csongrád me- fordulója alkalmából. Az. üngvei bizottsága és a Csöng- népség elnökségében többek rád megyei R'mai Katoli- között helyet foglalt Hantos kus Papi Békebizottság e'- Mihály, a megyei tanács elnöksége a katolikus lelké- nökhelyettcse, Molnár Sínszék részére ünnepi meg?m- doT megyei népfronttitkár. dr. Udvardi József Csanád egvházmegye nüspöke. dr. Rátkai János Csong-ád megyei egyházügyi titkár. Nagy Tibor kanonoknak, a R'mM Katolikus Papi Békebizottság elnökének m-g. nvitóia után ünnepi (-eszedet mondott dr. Ked-essy Gyö*gy. az Országos Béketanács tpg'a. a Hazafias Nénfront Szeged vároej biz-ttsá. -ónak elnöke. B^é-iében körvo-a'az.ta a bók-mozg-'-m eddigi eredményeit, de '-'hívta a figyelmet *z emSeris-tart fenvegető háborús v-sz-U'-ekre is. Tö'-bck között hn-gzú'yozta: a béko megvédése mindenkire tartozik. Dr. Udvardi József felszólalásában VI. Pál páoa békeüzenetén°k fő gondolatai idézte, majd beszélt a lelkészek feladatair'l. Munkácsy György református esoere* az egyéb egyházak, Szikora Károly kanonok a csanádi székeskáptalan — a testület — nevében köszöntötte a katolikus békemozgalmat. Tánclépések zaja hallatszik már messziről az utcán. Egyetlen hegedűs húzza a talpalávalót. A lányok segítenek neki: énekléssel. A fiúk pattogó tapssal verik az ütemet. A József Attila Tudományegyetem néptánccsoportja tart próbát a DÉLÉP kultúrtermében. * A huszonhat néptáncost a zene, a tánc szeretete olvasztotta közösséggé. A próbákkal eltelt hétköznapodon szokott össze a társaság. A föllépések, az utazások mindig ünnenapot jelentenek számukra. így mondják: köztünk csak az él meg, aki szívvel-lélekkel táncol. Néhány perc pihenő következik. Háromórás a próba. jólesik, ha közben kifújhatják magukat. Néhányukkal beszélgetünk. — Mindenütt úgy ismernek bennünket, mint az egyetem néntáncosait. Nem is gondolják, hogy vannak közöttünk olyanok, akik már nem diákok. Én is dolgozom — mondja Simoncsics János. — Tizedik éve táncolok — így Süli István. — Elsőéves voltam az egyetemen, mikor elkezdtem. A diplomaosztás után sem váltam meg a csoporttól. Most már tanítok az a'sóvárosi iskolában, emellett eljárok a próbákra. Nagyon hiányozna a mozgás, az együtt szereplések. a színpad, s az a jóleső érzés, amit a közönség öröme ad — Vannak-e újak a csoportban? — Elég sok elsőéves jelentkezett. Sajnos elsősorban csak lányok. Nincs fiúutánpótlás — mondja Margóczi Katalin. — A lányok között akadnak lelkesek, ügyesek, rátermettek. Igaz, néhányan, mikor látják, hogy komoly a munkánk, s nagyon sok erőt, időt igényel, el-elmaradoznak a próbákról. Nemcsak a tánctanulásra kell gondolnunk, magunk készítjük a ruhákat is. Vasárnaponként összejövünk a dorozsmai általános iskola politechnikai termében, varrogatunk. így olcsóbb. Nemrég készü't el tizenkét pár széki ruha. Igen nehéz munka volt: egy szoknyához csupán hét méter anyagot használtunk föl. * A csoport tagjai szívesen tanítanak is: a JATE-klub ban tartott gyöprugikra min- , den érdeklődőt elvárnak, lépéseket mutatnak meg, hogv aztán mindannyian együtt táncolhassanak. Gyakran szerepelnek vidéken, falvak, községek közönsége e'őtt, de eljutottak már néhányszor külföldre is. Ez év májusában a meisseni porcelángyár vendégei voltak, októberben pedig Finnországba utaztak. A JATE KISZ-szervezete a turkui testvéregyetem ifjúsági szervezetével kötött kulturális megállapodást. Ennek keretében a tavasszal Szegeden járt a turkui egyetem fúvószenekara. Az ő szereplésüket viszonozta most a néptánccsoport. Nyolc nap alatt kilencszer léptek színpadra, táncoltak Turkuban, Tamperében és Helsinkiben. A Finn—Magyar Baráti Társaság huszonötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a miskolci énekkar és a magyar vonósnégyes mellett az egyetem tónccsoportja is szerepelt. Részt vettek egy barátsági esten, ahol a turkui városi néptánckar látta vendégül őket. A meghitt hangu'atú ismerkedésből hamarosan közös tánc kerekedett. fölváltva tanították egymásnak a finn és magyar táncokat • A szegediek tízféle számot vittek magukkal: a rábaközit, az üveges-, a palóc- és pásztortáncot, az erdélyi legényest. a csizmaverőst. székit, kalákát, a Kalocsai páros és forgós, valamint a Vasárnapi tanyázás Kecseten cím-'t tűzték műsorra. A közönség tetszését legjobban a lányok üveges tánca, a széki és a kecseti nyerte meg. Talán azért, mert a (két utóbbi) legmozga'masabb, legritmusosabb. Ahogy a fiúk mesélték: a lágyabo lépésekhez szokott finn nézőt a legforgatagosabb, legpattogósabb táncokkal lehet megbabonázni. Az üvegestánc azért lepte meg a finneket, mert a lányoknak valóban nem volt a fejükhöz ragasztva a borosüveg, és az egyik legdíszesebb népviseletet, a kalocsait öltötték magukra. Arra a kérdésre, hogy megérte-e a fáradságot a finn út, az élményeikkel válaszolnak. — Olyan kedves fogadtatásban volt részünk, arnit nem lehet elfelejteni. Jártunk a turkui polgármesternél, benéztünk a külpolitikai hírekben sokat emlegetett Finnlandia Palotába, csodás volt a hajókirándulás a tengeren. Jó volt megismerni a finn fiatalokat, hogyan élnek ott az egyetemisták. Nagyon szép a hatezer diáknak otthont adó „egyetemi fa'u" Turkuban. — Mire készülnek? — Itthoni szereplésre, az egyetemi és főiskolai kulturális napokra. Üj táncokkal szeretnénk megtopni a közönséget, most tanuljuk a mélykeréki párost és a kapuvári verbunkot. Dobozi Eszter Kiállítási napié Puskás László második debütálása Sebestyén János európai szintű művész. Műsorának első felében a Bach által csembalóra átírt Vivaldi-concertók közül játszott először hármat, majd a siker hatására ráa "ásnak egy negyediket is. Csodálatos ereje volt annak a mozgásenergiának,' amely a gyors tételekben felszabadult. és lebilincselő volt a lassú tételek elmélkedő jellegű költőisége A szünet után J. S. Bach sa'át műveiből hallottunk: Kromatikus fantázia és fúga, D-dúr toccáta, Olasz Koncert — majd ráadásként Marcello Oboaversenyének lassú tétele és Bach h-moll Ouverturejének zári tétele. Minden mű a legmagasabb színvonalon szólalt meg. Elgondolkodtató a barokk zene és a csembaló fokozódó n-toszerűsége karunkban. Az oknyomozás szálai érzésem szerint messzire vezetnek A cscmbalo hang'ábon a tiszta z-nei hanghoz mindig társul egv kis jellegzetes mélDkzörei. Hangia tehát a „jól fésült" zongoráéhoz képest nem tiszta. Korunk embere pedig ahhoz szokott hogv az igazi tisztaságot inkább érdes álarcok mögött keresse, mint a Jól Várakozók ÚJ FILM Színes, magyar film. Irta: Gyöngyössy Imre és Kabay Barna. Rendezte: Gyöngyössy Imre. Operatőr: Kende János. Zenéjét szerezte: Jeney Zoltán. Főszereplők: Törőcsik Mari, Maja Komorowska, Balázsovits Lajos. Élénken emlékszem Hajdú tanár úr özvegyére. Ott lakott az utcánkban. Tizenöthúsz évvel a háború után is makacsul, szinte eszelősen hitt egyetlen fiának visszatérésében. Pedig mások már mind elsiratták. Ám, a várakozó édesanyák makacs hitét, szinte eszelős bizalmát a sírba is magával vitte Hajdú néni jutott eszembe Gyöngyössy Imre Várakozók című filmjének vetítése közben. A film alkotói azoknak az anyáknak emlékére készítették a művet, akik hiába várták vissza fiaikat a 'rontról. akik hiába hittek visszatérésükben. Az alkotók szándéka világos, s nemcsak azért, mert e szándékukat a film előtt, mottóként is jelezték A film a háború utolsó, véres napjait idézi, valahol egy budai villában. S már itt, a helyszín, a környezet kiválasztásánál engedtek a csábításnak. Egy budai villa polgári környezetének tompán fülledt enteriőrei, jellemző tárgyai, csendéletszerű részletei önmaguk érdekességében, látványosságukban hatalmukba kerítették az alkotókat. Itt. ebben a környezetben él az anya és a dada, s más dolguk sincs, mint hazavárjók a három fiút. A három fiút, akit az édesanya szült, és a dada táplált tejével — ' mintegy kétfelé bontva az anyaság lényegét. A háború esztelen rohanáséban (néha úgy tűnik, mintha e villa kertjében dőlne el e véres, kontinentális csata!) ez a villa szökött katonák búvóhelye lesz. Az anya elveszett fiait véli hazatérni az idetévedt szökevényekben. S mire elhal a puskaropogás, nemcsak fiait, de utolsó társát, a dadát ls elveszti. Gyöngyössy eddigi filmjeiben (Virágvasárnap, Mesztelen vagy, Szarvassá vált fiúk) költői képekben gazdag fantáziáját, sajátos filmes látásmódját bizonyította. Mostani filmje is bővelkedik szépen megkomponált. költői indíttatású képekben, óm ezek meglehetősen öncélúak. Gyöngyössv feláldozza a mondanivaló gondolati-érzelmi tisztaságát a burjánzó képekért, s ott érezhető a filmben, éopen a két főszereplő személyében Bergman filmjeinek hatása is Két kiváló színésznő emlékezetes alakítása teszi élvezetessé a filmet Törőcsik Mari szomorú-fájdalmas arca, törékeny madóro'kata az anyai kitartás az anyai ösztön meodtasőülése. Me'totte a vendégként szereplő lengyel művésznő. Maja Komo rowska keményebb tartású, bátorító dadája emlékezetes alakítás. X I* A Puskás László festőművész szegedi kiállítására megjelent leporelló az életrajzi adatokat tekintve szűkszavú, s mégis nagyon fontos kresztáblákat tartalmaz: „1941. február 22-én születtem XJngvirott. 1965-ben befejeztem. a Lvovi Iparművészeti Főiskolát. Néhány évig a főiskolámon tanítottam; foglalkoztam murális munkákkal is (10 mozaik, 2 sgraffitto, 1 freskó, 2 gobelin). 1974. október 11-én Magyarországra települtem." Puskás László Szegeden, a Gulácsy Lajos Teremben rendezte meg első magyarországi, tehát bemutatkozó kiállítását. E „második debütálást" tegnap, csütörtökön délután nyitotta meg Bereczky Loránd művészettörténész. A tárlaton kiállított festményeket végignézve, a grafikákat végiglapozva egyértelmű megállapításunk, Puskás László nem pályakezdő, birtokosa mindazon művészi eszközöknek, felsorakoztatja azokat az erényeket és eredményeket,' melyekkel kész művész vértezetében jelenhet meg a magyar képzőművészeti életben. Néhány mondatos életrajzában utal Puskás László ihlető, meghatározó élményére. a kárpótaljai táj és az ukrán népélet hatására. Ez a népművészeti ihletésű erő, a benne gyökerező képépítő rendszer, kompozíciós készség, egyszerűsítő hajlam, dekorativitás és gazdagon lüktető színvilág mind-mind a kárpáti folklórban gyökerezik. Táblaképein summázódik az a tapasztalat ts, melyet monumentális munkálnak készítése során szerzett. A Kárpátok hucul falvainak népi építészeti architektúrája éonúgy megmozgatja alkotói fantóziáiát, mint ahogy képek készítésére ösztönzik azok az eredendően természetelvű, saját bőrén megélt élmények, melyek az ott élő népcsoportok szokásait, ünnepeit, különös eseményeit örökítik meg. Képeinek dokumentumértékén túl művészi üzenete la újszerű, eddig nélkülözött szín a kortárs magyar képzőművészet palettáján. Naivnépi szemlélete, a természethez erősen kötődő, mégis messze mutató átírása, jelképisége, szín- és formakultúrája, elsősorban síkokbólfoltokból építkező művészete szokatlan vállalkozásnak tűnik. Kétségkívül, szegedi kiállításának egyik legnagyobb vállalkozása a Csárdás című kép, ahol a táncba feledkező két főalak sodró lendületű, átszellemült mozdulata öszszefogja, szinte füzérré köti a léptékben kisebb, sok figurás kompozíciót. Egyik legszebb képe a Felvidéki menyasszony, mely színeiben, formájában egyaránt mélyen kötődik a népművészeti forrásokhoz, szinte ukrán szőtteseket idéz. Az átírásnak egy még fokozottabb eredménye a cigónybált megje'enítő kép. ahol képi színritmusnkkó válnak a figurák, a drapériák, s más kompozíciós elemek. Gyakran választja témául a népi hiedelemvilág képviselőit: füves asszonyokat. Megjeleníti a paraszti élet jeles napjait; a szüretet, a szénagyűjtést, a keresztelőt. s más ünnepeket. Színvilágában is a népművészet üde piros-fehér ellentétei dominálnak s mint mé'y gordonhangok. festik alá ezt az élénkséget a komor kékek és zöldek. Puskás László grafikái — elsősorban monotíniák és filctollal készült vá'tatok — szabadabb formavilágot, intellektuálisabb élményeket tükröznek. Kan-salja ezeket a grafikai lanokat festményeihez az érze'mi telítettség. az Ipd"tat1 töltés az a fajta gondolati tartatom méta a hazai művtezetszerető közönség számira egv új, rokonszenves, eddig nélkülözött művészi világra nyit kaput: Puskás László művészetére. Tanúi Lajot