Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-13 / 266. szám

Csütörtök, 1975. november 13. 3 Ellenőrzés és gazdálkodás Vtainak, akik az ellenőrzést fölösleges akadékoskodásnak tekintik, vagy éppenséggel gyanúsítgatásnak. Pedig a gazdálkodás felügyeleti és belső ellenőrzésének egváltalán nem ez a célja és föladata, hanem ellenkezőleg a segítség, a támogatós, hogy javítani lehessen a gazdálkodás hatékonyságán Ezt a munkát nem tehertételnek kell tekinteni, hanem támogatásnak. Ennek érdekében jelent meg két éwel ezelőtt egy kormányhatározat is, amely szorgalmazza és megköveteli a gazdálkodás felügyeleti és be'ső ellenőrzésének a javítását. A népi ellenőrök is áttekintették 11 szegedi és megyei iparvállalatnál, 6 ipari szövetkezelnél, 6 fogyasztási és értékesítési szövetkezetnél, valamint 5 mezőgazdasági termelőszövetkezetnél a belső ellenőrzés megjavításáról szóló kormányhatározat végrehajtását, annak tapasztalatait. Megállapíthatjuk, hogy a vállalatok és szövetkezetek belső ellenőrzése —* mint a vezetés nélkülözhetetlen eszköze — különösen jelentős a gazdasági tevékenység javítása a belső rend és fegyelem biztosítása és a társadalmi tulajdon védelmi szempontjából. Hiszen egyik legfontosabb feladata a gazdálkodás figyelemmel kísérése. a hiányosságok, tévedések. megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedések gyors föltárása és kijavítása. A népi ellenőrök is azt a célt kívánták el'rnl vizsgálataikkal, hogy egyrészt megismerjék a kormányhatározat végrehajtásának helyzetét, másrészt pedig megállapításaikkal is elősegítsék a belső ellenőrzés minél magasabb szintű megszervezését, kialakítását. Az 1973-ban kiadott kormányrendelet előírása szerint a belső ellenőrzés szervezett formáit, föladatait, eszközeit, módszereit szervezeti és működési szabályzatban, illetve a szövetkezeteknél alapszabályzatban kell rögzíteni Ezzel az ellenőrzési rendszer megfelelő tevékenységéért végeredményben a vállalat egész kollektívája felelős. De az is természetes, hogy a belső ellenőrzés rendszerének kialakításáért, feltételeinek megteremtéséért. és eredményes működéséért a gazdálkodó szerv vezetője felel. A népi ellenőrök megállapították hogy a szegedi és a környékbeli iparvállalatoknál már 1968 előtt kialakították a belső ellenőrzés szervezetét, majd az új kormányhatározat értelmében átdolgozták a korábbi előírásaikat. Az is kiderült, hogy az ipari és az építőipari vállalatok lényegesen magasabb színvonalú ellenőrzési szervezetet hoztak létre, mint a szövetkezetek. Az átdolgozott szabályzatok, va'amint az ennek alaoján elkészített munkaköri leírások többsége alkalmas az ellenőrzési tevékenység tervszerű megvalósítására — állapították meg a vizsgálatot végző szakemberek, akik abból indultak ki, hogy a belső ellenőrzés összefüggő egységes egészet, rendszert jelent. Ezért is szükséges, hogy a gazdálkodó szervezetek a belső ellen óra^s mindhárom ágát — vezetői ellenőrzés, a termelési folymatba beéoített ellenőrzés és a függetlenített belső ellenőrzési tevékenység — egyformán kezeljék, s ígv megteremtsék a folyamatosságot. az ellenőrzési munka átfogó, komplex jellegét. Érdemes ezt a három fó területet egyenként megvizsgálni. s közreadni 8 népi ellenőrök taparrtal-rtait. A vi-sg.lt vállalat-knál és saöveJrezetekrél, illetve s^ok, többségénél a vezetői ellenőrzést az Irányítás szerves részeként kezelik. Majdnem mindenütt pontosan meghatározták a vezetők ellenőrzési föladatait valamint az ezzel kapcsolatos felelősséget is. A vezetőj ellenőrzés egyik fontos része az alsóbb szintű vezetők beszámoltatása a tervben meghatározott feladatokril, továbbá az eseti intézkedések teljesítéséről Ez, különösen az iparvállalatoknál megfelelő színvonalon áll. sőt sok helyütt a beszámoltató tanácskozásokra meghívják a vállalati párt- és szakszervezeti tlsztsígviselőket, esetenként az ifjúsági szervezet képviselőjét ls. Most arra törekednek a vállalatoknál, hogy a beszámoltatási rendszer gyakorlatán tovább javítsanak, a párhuzamos nyilvántartásokat, adminisztrálást megszüntessék, s a fontos és aktuális kérdéseket soron kívül ls áttekintsék összességében azt tapasztalták a népi ellenőrök, hogy a kormányhatározat után so. kat Javult a vezetői ellen "rzés munkája, de még akad tennivaló éppen elég a gyakorlati megvalósításban. A második fő terület a termelési folyamatba beépített ellenőrzés. A gazdasági és műszaki munkafolyamatokban levő „ellenőrző lámpácskák" egyben a megelőző mozzanatokat is kontrolálják. Azoknál a vállalatoknál, ahol a népi ellenőrök vizsgálatot tartottak, általában jó tapasztlatokat szereztek. Majdnem mindenütt felülvizsgálták a munkafolyamatokba épített ellenőrzési rendszerüket ós intézkedéseket tettek a további korszerűsítésekre. Az ipari és az építőipari vállalatok többségénél kényszerpályás ellenőrzési módszereket alkalmaznak. így például a vásárhelyi mérleggyárban a termelés programozással történik, nagyobb egyedi gyártás esetén hálótervet készítenek. A hálótervezést a kutatásnál és a fejlesztésnél is alkalmazzák. A Szegedi Ruhagyárban ugvancsak alkalmazzák a hál tervezést a beruházási vonalon, de fog. lalkoznak ennek bevezetésé, vei a termelés irányításának területén is. A munkafolyamatokba be. épített ellenőrzés keretében viszont nagyon kevés az automatika, amely objektívabb és pontosabb lenne a manuális tevékenységnél. Ugyanis ezek az automaták nem csupán a minőséget képesek meghatározni, de a rossz térmák továbbhaladását is megakadályozzák, meri „intésükre" leáll a termelési mechanizmus, kikapcsolnak a gápzk. Található ilyen automatikus rendszer a textiliparban és a vízel'átásnál, valamint a házgyárban és a cioőgyártan. Jelentősnek ítélték meg az e'lenőrzést végző szakemberek azokat a törekvéseket, amelyeket elsősorban a szocialista brigádok valósítanak meg Vállalásaikban gvakran szerepel a jó minőség garantálása. a DH-munkarend_ szer tökéletesítése. A harmadik lényeges terület a belső ellenőrzést végző szakemberek tevékenysége. Az ipari vállalatoknál mindenütt vannak függetlenített belső ellenőrök. az ipari szövetkezeteknél már nem mindenütt. a téeszekben pedig alig-alig. Sok helyütt a belső ellenőrök más munkakört is betöltenek. Az emUtett kormánvhatá-ozat megjelenése után fokozatosan nőtt • belső ellenőrzés tekintélve és egvre Inkább a vezetés szerves részévé válik. Bán vannak javítanival k — különösen a belső ellen "rök személyi old-lár ól nézve a dolgokat. Kitűnt a vizsgálat során, hogy a belső ellenőrök képzettsége viszonvlag alacsony. Csak 13 száraiékuk rendelkezik főiskolai végzettséggel. 68 szárai 4'<uknak m'ndössze középiskolai végzettsége van, 19 százalékuknak pedig még az se. Summázva azt állapították meg a népi ellen "rök, hogy ma még nem elég hatékony, s a legtöbb helyen még nem működik megfelelően a belső ellenőrzési ap. parátus. s nem alakult ki a munkafolyamatokba beépített, valamint a vezetői ellenőrzés kapcsolata sem. Tehát akad tennivaló bőven, s valószínű, sokat kell változni a szemléletnek ls, hogy az ellenőrzést ne szükséges rossznak tekintsék. Gazdagít István Megtehetnék, de nem teszik N

övekvő s szigorúbb, azaz mennyiségében és minőségében más követelményekkel néz szembe a gazdasági élet valamennyi alkotóegysége. A vállalatok, az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek közössége, s elsősorban veze tése érzi ezt, ám a reagá'ás korántsem azonos. Vannak termelői kollektívák, ahol a nehezebb feltételek, körülmények ellenére sem torpantak meg, nagy buzgalommal keresik és alka'mazzák az új megoldásokat, minden lehetőséget megragadnak a hatékonyság javítására, figyelmük sugarából nem kerül ki a költségek alakulása. Dolgoznak úgy, ahogyan elvárja azt tőlük a társadalom, ahogyan megköveteli azt a csoport- és a társadalmi érdekek egyeztetése. Most a gyengék, a botladozók, az örökösen el-elmaradók bajait, gondjait, helyzetét Illenék vázolni, ám a szokástól eltérve, maradjunk a középmezőnynél, ott is azoknál, akiknek lehetőségük lenne a többre, a jobbra, de csak szemlélődnek s tehetetlenkednek. Kisebb és nagyobb vállalatok, szövetkezetek egyaránt találhatók közötltak. Kézenfekvő igazságként írjuk le. hogy a közepes megjelölés meglehetősen nagy eltéréseket takar. Vannak erős és gyenge közepesek, közösségek, amelyeknél nagy eredmény, hogy a gyengék közül Idáig jutottak, s mások, melyek tengődnek, holott lehetőségeik adottak a feilődésre. Ez utóbbit ítélhetjük a legártalmasabbnak, mert a maga teremtette, a társadalom nyújtotta feltételeket hagyja kihasználatlanul, úgy vélve, hogy mindenfajta változás csak teher, és semmitől nem Irtózik annyira, mint attól, hogy vállára vegye azt. A közösség kárhoztatható érte? Az is. de elsősorban vezetőik! A tisztséget — s vele jogok, kötelmek seregét — azért adja a társadalom, hogy az irányítás valóban irányítás, célok, teendők kijelölője, a végrehajtás feltételeinek mesteremtöje, a megvalósítás folysmatos ellenőrzője — s ha kell. menet közbeni módosítóia — legyen. Mégis, azonos adottságú vál'álatok, szövetkezetek szembetűnően eltérő eredménnyel dolgoznak. A magyarázat? Amint azt a Gazdaságkutató Intézet egyik elemzése kimutatta, ezekben az esetekben a vezetés magatartására vezethetek vissza a bajok. Arra. hogy bár az lránvítás észleli a feszültságeket a fettárha'ó tartalékokat. akcióképtelennek bizonyul, azaz nem tudja megszervezni — a változó követelményekhez igazodó — munkát. Tengődnek, sodródnak heteken, hónapokon át • de sem velük, sem általuk nem történik [ semmi. Joggal feltételezhetjük, hogy ezeknek a 1 vezetőknek egy kisebb csoportja egész I egyszerűen alkalmatlan az irányításra, tévedés volt kiválasztásuk, hiba tisztségük- j ben történő megtartásuk. Itt egyértelműek | a teendők, mégha fájdalmas is — de persze a tapintatot, az emberi méltóság tiszteletét nem nélkülöző — a beavatkozás, j Nehezebb meglelni a megoldást azoknál — | a nagyobb csoportoknál —, akik tehetségük, tudásuk, tapasztalatuk alapján in- ' dokoltan kapták meg vezetői kinevezésü- j ket, ám elkényelmesedtek, csupán szemé- » lyes vezetői jogaikkal törődnek, a a sutba , kotorták kötelességeiket. Néhányuknál talán használ a kollektíva j nevében, barátilag közvetített figyelmeztetés. Ám illúzió lenne, ha azt hinnénk, hogy többségük ilyen enyhe nyomásra ! megfelelően reagál. Ha elvesztették a ! problémák iránti érzékenységüket, akkor j nincs ez másként a közösséghez fűződő j kapcsolatok esetében sem. Itt már nem r csak kérni, figyelmeztetni kell, hanem — követelni is! M

egkövetelni az örökös készenlétet, a 1 fontos és kevésbé fontos jelensé- ! gek, tennivalók felismerését, szét- ; választását; a szervezetben rejlő tartalé- ! kok folyamatos föltárását és hasznosítá- ' sát, a mit és hogyan világos meghatáro* « zását, mindazt tehát, ami' a vezetés értelme, lényege. Fölléphet e kívánalmakkal maga a vezető irányította közösség is de lássyik be, ez a ritkább eset. Ezért e I felügyeletet, ellenőrzést gyakorló, a köz- I ponti akaratot — s az akaratban kifejeződő össztársadalmi érdekeket — képviselő szervek, testületek elsőrendű kötelessége, hogy a mainál szigorúbban értelmezzék, i mérlegeljék a vezetői teljesítményeket. Ne az álljon a fő helyen, hogy ami van, az elfogadható-e, hanem azt elemezzék, mit . tehetett volna meg a vezetés, $ valójában • mit cselekedett? A követelmények változásával a számonkérésnek lépést kell tartania. Az er- ! kölcsi, anyagi megbecsüléstől nem választ- j ható el az erkölcsi; anyagi felelősség, i Mert csak így teljes az elszámoltatás. így alkothat a társadalmi érdekeknek és igazságosságnak megfelelő egyenleget a tartozik és a követel. MÉSZÁROS OTTÓ Bőséges olaj- és gázkészíetek Több mint kétmillió olajkályhát használnak a családok, kétmillió lakásba érkezik gáz a vezetékhálózatból, vagy propán-bután palackokból, s több százezer otthonban gázzal fűtenek — évről évre nőnek az Igények. Az Országos Kőolaj- \éí Gézipari Tröszt óriás tartályokat építtet; ezekben tárolják a télire valót. Télen sokszorosára nő a fogyasztás. Az óriás raktárakra azért volt szükség, hogy a kőolajfinomítók és gázlepárlók folyamatosan termelhessenek. Az Idén 566 ezer tonna tüzelőolajat és gázolajat tartalékolnak — kétszer annyit, Tnlnt tavaly —, így bizonyos: lesz elegendő fűteni való a hideg hónapokban. A raktározott készlet mástél hónapra elegendő; ez csak tartalék, a napi termelés azonban fedezi az igényeket. A lakosság is takarékoskodik: több mint kétszázezer tonna folyékony fűtőanyagot vásároltak a nyáron. Tovább bővül az idén az ÁFOR tartálykocsi- és elosztóparkja. A gázszolgáltató vállalatok elkészítették a téli terveket, Befejezték a kötelező karbantartást ls, és megerősítették a hibaelhárító szolgálatot. Nincs hiány a propánbután gázból, t a Szovjetunióból érkező földgázzal együtt minden igény kielégíthető. A gázpalackokból még mindig sok hiányzik. Ezért a decemberi csúesfogyasztás Idején a töltőállomások pótműszakot terveznek. Aki teheti, már december első napjaiban töltesse fel palackjait Véget ért a Postás Szakszervezet kongresszusa Panelház, változatos külsővel Acs S. Sándor (elvétele Néhány szegedi lakóépületen már 1 Úszik, hogy a házgyári elemek fölhasználásával is lehet változatosabban építkezni. Az újszeged! Sport csar -.ok szomszédságában fölépített tízemeletes garzonház ntán most a Radnóti gimnáziummal szemben, a leendő új szálloda mellett készül az a lakóház, amelynek erkélyei „elütnek" a megszokott házgyári házak erkélyeitől. Dicsérendő az igyekezet, s réten "h tóra ú'abb és újabb variánsokat alkalmaznak, nem rsw.pé-B az egyedi ér'tkezések nél. hanem a felsőváros! laké a egyed temegesebb épitkeséfleiiié! ti Szerdán a szakszervezet székházában a vitával folytatta munkáját a Postások Szakszervezetének X. kongresszusa. A felszólalók megerősítették a Központi Vezetőségnek az eredményeket értékelő, a feladatokat meghatározó beszámolóját, amit újabb figyelemre méltó javaslatokkal is kiegészítettek. Valamennyi felszólaló foglalkozott a posta gazdasági munkájának fogyatékosságával, azokkal a problémákkal, amelyek nehezítik a lakosság igényelnek a kielégítését. Hangsúlyozták, hogy elsősorban a postaforgalmon, ezen belül a nagy Hivatalokon, a felvételi szolgálaton, a kézbesítői létszámon kell segíteni. Javasolták a vezetésnek, hogy az eddigi gyakorlattól eltérő munkaidő-beosztással teremtsék meg a feltételeket a postások többlel szabad idejéhez. A kongresszus délután a szakszervezet vezető testületeinek megválasztásával fejeződött be. A Központi Vezetőság alakuló ülésén megválasztották a szakszervezet 19 tagú elnökségét és a tisztségviselőket. A szakszervezet elnöke Benke Gézáné, alelnöke Kóczlán András, főtitkára Besenyei Miklós lett titkárai: Tanoa Lászlóné át Kiss Ernő