Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-11 / 264. szám

e Kedd, 1975. november 11. Ismerkedjünk az új KRESZ-szel Játművek — motor nélkül Egyre több lesz belőlük. A kerékpár divatos is, de a baleseti statisztikák tanulsá­ga szerint veszélyes is, ha a biciklizők közlekedési fe­gyelmével baj van. A KRESZ-ben leirt szabályo­kat tehát — hol és hogyan mehetnek kerékpárosok? — mindenkinek meg kellene ismernie. A hol? kérdésre egyszerű a válasz: az úttest melletti táblával jelölt kerékpárúton, vagy ha az nincs, akkor a leállósávon haladhatnak. A szőregi és a Hódmezővásár­helyre vezető út két oldalán felfestett fehér vonalon kí­vül van tehát a kerékpáros helye. Ha leállósáv sincs az úton, szorosan az úttest jobb széléhez kell húzódnia. A szabály tehát nem kénysze­ríti a kerékpárost az útpad­kára, de ha akar, ott is me­het. Azon az úton azonban, ahová a kerékpáros behajtá­sát tábla tiltja (E5-Ö* út!), az útpadkán sem szabad ke­rékpározni Az új szabályok megenge­dik — de csak ha az úttest kerékpározásra alkalmatlan —. hogy a járdán menjen a kerékpáros. A gyalogosokat azonban itt sem zavarhatja, s legfeljebb tíz kilométeres sebességgel haladhat A kerékpárosok mindenütt csak egy sorban haladhat­nak, kivéve a kerékpárutat. Gyakran megsértett szabály ez. mint ahcgy sok a figyel­metlen kanyarodásból szár­mazó baleset is. Ezért szü­letett meg a lakott területen kívüli főútvonalról balra ka­nyarodó, vagy ott megfordu­ló kerékpárosok védelmében a KRESZ egyik legfontosabb új rendelkezese. (A szabály nem vonatkozik a lakott te­rületen kívüli mellékútról a főútvonalra bekanyarodó és a főútvonalat keresztező ke­rékpárosokra, valamint nem érvényes lakott területen be­lül sem.) Az új szabály alapján a balra kanyarodó vagy megfordulni szándéko­zó kerékpárosnak a főútvo­nal jobb szélén le kell száll­nia járművéről, az úttesten át kell tolnia a kerékpárt és esak azután folytathatja út­ját Ha- a lakott területen kívüli főútvonalon vagy an­nak útkereszteződésében ki­jelölt gyalogos átkelőhely van, a kerékpárosnak ott kell áttolnia járművét a túl­oldalra. Módosul Jövőre a kerék­páron való személyszállítás is, illetve az a gyermekek szállítására korlátozódik. En­nek előfeltétele, hogy a ke­rékpáron pótülés (gyermek­ülés) legyen, kapaszkodóval és lábtartóval. Ezek azonban nem lehetnek összefüggés­ben a kormánnyal és az az­zal együtt elforduló szerke­zettel. A pótülést úgy kell elhelyezni hogy a gyermek a vezetőt ne akadályozza és a kerékpár lámpáit ne ta­karja el. Ezek a technikai feltételei annak, hogy 18 éven felüli felnőtt egy, tíz Éven aluli, gyermeket szállít: hasson. Mivel a házasságkö­tés után a 18 éven aluliak is nagykorúvá válnak, ezért a 18 évnél fiatalabb szülő szállíthatja kisgyermekét. A kerékpárt — még akkor ls, ha tolják — éjszaka és korlátozott látási viszonyok között kl kell világítani. Eb­ből a szempontból az esti szürkület kezdete is éjszaká­nak számít már. Korábban utaltunk rá, hogy gyalogosnak számit az is, aki kerékpárt vagy se­gédmotoros kerékpárt tol. Ilyenkor az úttest jobb szé­lén kell haladnia. Ha azon­ban az úttest helyett a jár­dán is megengedett a kerék­pározás, akkor a járdán tol­ni is szabad a kerékpárt A biztonságos kerékpározáshoz hozzátartozik, hogy a kor­mányt nem szabad elenged­ni: tilos kerékpárral bármit, illetve kerékpárt vontatni. Allatot sem szabad kerékpá­ron ülve vezetni. A pórázon kutyát vezető személyre a gyalogosok közlekedési sza­bályai vonatkoznak. A segédmotorosokra is a kerékpáros-szabályok az ér­vényesek, néhány kivétellel. A segeamotoros kerékpárról nem kell leszállnia a veze­tőnek, ha a főútvonalról bal­ra kanyarodik, rá az általá­nos kanyarodási szabályok vonatkoznak. A legfeljebb 40 kilométeres sebességgel haladó segédmotoros kerék­páron egyáltalán nem sza­bad személyt szállítani, te­hát még kisgyermeket sem. Fontos eltérés, hogy a se­gédmotorosoknak vezetői igazolványt vagy vezetői en­gedélyt kell szerezniük. A lovaskocsikra és a kézi­kocsikra vonatkozó szabá­lyok nem változtak, ezért csak röviden foglaljuk össze a KRESZ rendelkezéseit. Lo­vaskocsival és kézikocsival szorosan az úttest széléhez kell húzódni, ha a jármű itt is akadályozná a forgalmat, a leállósávra, illetve az út­padkába kell letérni. Mind­két járműre vonatkozik az éjszakai kivilágítási kötele­zettség, s a főútvonalon va­ló általános haladási tilalom, kivéve, ha más út nem áll rendelkezésre. Főútvonalon 12 éven aluli gyermekek ké­zikocsit nem tolhatnak. Az állati erővel vont járműve­ket tilos túlterhelni. Az állatok hajtására és ve­zetésére vonatkozó szabályok közül csak a legfontosabba­kat emeljük kl. Az állat irá­nyítása csak olyan személy­re bízható, aki meg is tudja akadályozni a személy- és vagyonbiztonság veszélyezte­tését. Vasúti átjárón legfel­jebb tíz állatot szabad egy­szerre áthajtani, főútvonalon pedig csak más út hiányá­ban lehet állatot vezetni Lovaskocsi bal oldalához egyáltalán nem, utána pe­dig kettőnél több állatot nem szabad kötni. Allatot az úton csak akkor szabad őri­zetlenül hagyni, ha megkö­tötték és nem tud elindulni illetve az út közeléből nem Juthat fel az útra. Pályázat tiszthelyettesi iskolára A Honvédelmi Minisztéri­um jelentkezésre hívja fel azokat az ifjakat, akiket vonz a katonai pálya, az ön­ként vállalt fegyveres szol­gálat, s a Magyar Néphad­sereg hivatásos tiszthelyette­sei kívánnak lenni, A jelentkezés feltételei: büntetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, hiva'ásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság, általá­nos iskolai végzettség, nőt­len családi állapot, betöltött 17., de 23. évnél nem ma­gasabb életkor. A jelentke­zési lapho-/. mellékelni kell saját kezűleg írt részletes önéletrajzot, erkölcsi bizo­nyítványt s a legmagasabb iskolai végzettségről szőlő bi­zonyítványt. Jelentkezési la­pot Budapesten a fővárosi kiegészítő parancsnokságtól, vidéken a megyei hadkiegé­szítési és területvédelmi pa­rancsnokságtól, tanulók az iskola igazgatójától, sorka­tonák alakulatuktól kapnak. A pályázatért ugyanott kell beadni, ahonnan a jelentke­zési lapot kapták. Határidő: '976. március 31-e. A megpályázható szakok­ról a Tájékoztató a Magyar Néphadsereg tiszthelyettesi iskoláiról című kiadvány tar­talmaz részletes ismertetést. A pályázók 1976 májusában felvételin vesznek részt, ez kiterjed az egészségi alkal­masság , megállapítására, az általános iskola matematika —fizika és egyéb ilta'énos műveltségi ismeretanyagára, a napi politikai események­ben való tájékozottságra, il­letve a különböző szakok­nak megfelelő képességvizs­gálatra. A tiszthelyettesi Iskolák első évfolyamán 1976. szep­tember 1-én kezdődik a ta­nulmányi év. A hallgatók télies ellátásban. illetve a második évfolyamtól kezdő­dően — elért eredményeik­től függően —• tsnu'mányi oótlékban részes fi'nek. A tiszthelyettesi iskola tanul­mányi Ideje két év. Mennyit kereshet jA&l a rokkantsági nyugdíjas? B. S. szegedi olvasonk évek óta rokkantsági nyugdíj­ban van. Nyugdíja mellett volt munkahelyén szokott dol­gozni hosszabb-rövidebb ideig. Az új társadalombiztosítási törvény alapján olyan tájékoztatást kapott, hogy a rok. kantsági nyugdíjas ugyanúgy dolgozhat, mint az öregségi nyugdíjas, azzal a különbséggel, hogy a keresete nem ér­heti el a nyugdíjazás előtti összeget. Kérdezi, mit mond erről a jogszabály? Valóban az új társadalom­biztosítási törvény szabá­lyozza a rokkantsági nyug­díj feltételeit és mértékét. E szerint a rokkantsági nyug­díjra való jogosultság felté­telei egységesek lettek. En­nek megfelelően a mezőgaz­dasági szövetkezeti tag is akor kap rokkantsági nyug­díjat, ha betegsége után már nem dolgozik rendszeresen, vagy keresete lényegesen ke­vesebb, mint amennyi meg­rokkanása előtt volt. A tőr­vény szerint a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság­nak orvosi feltétele: hogy az illetékes orvosi bizottság vé­leménye szerint az igénylő testi, vagy szellemi fogyat­kozása következtében mun­kaképességét 67 százalékban elvesztette, és ebben a hely­zetben egy évig nem javul az állapota. Jogi feltétele: hogy az igénylő az életkorá­hoz szükséges szolgálati idő­vel rendelkezzen, rendszere­sen ne dolgozzon, és kerese­te lényegesen kevesebb lel gyen, mint a megrokkanás előtt volt. A keresetcsökke­nést a rendelkezések szerinti úgy kell érteni, hogy az leg­alább 20 százalékkal keve­sebb, mint a rokkantsági nyugdíjalapját képező átlag­kereset volt. Például: ha va­laki havi 2 ezer forintos át; lagkeresettel ment nyugdíj­ba, akkor mint rokkantsági nyugdíjas, havi 1800 forint; nál többet nem kereshet. Ab­ban az esetben, ha a kere­sete eléri, vagy meghaladja a nyugdíjalapját képező át­lagkeresetet, és ez négy hó­napon át folyamatos, akkor a rokkantsági nyugdílat nem kapja, mert a rokkantság jogi fc1 tételével már nem rendelkezik. Szeged e hazai lapokban 1975/45 REMES Jenő: Megszűnt e sze­gedi MA V kisvasút. Vasét, ok­tóber. (Fényképpel, térképpel.] VICSEK Ferenc: Munkafegye­lem és munkaerő-gazdálkodás. Részjegy és érdekeltség. Ma­gyar Hírlap, okt 28. (A szegedi gumigyárról.l KŐBÁNYAI György: Csongrád kincse. — Hév szikkaszt paprikát. — Anna volt az első. — Több mint ajándék. Esti Hírlap, okt. 21. (A hévizek hasznosítása me­gyénkben.] Cj természetvédelmi terület Csongrádban. Petőfi Népe, okt. St. (A zsomból ősláp.J Eltűnnek az ásotthalml homok­buckák. Szolnok megyei Néplap, okt. Sl. [Talajjavítás az ásott­halmi Felszabadulás Tsz-ben.J VÁRNAI Péter: Szeged új hangja. — Zenei levél. Magyar Hírlap, nov. I. (A azegedl szín­ház Pál Tamás vezényletéve! mutatta be Mozart: Figaro há­zassága c. operáját. Pesteő György orgonahangvcrsenvéről és a Postás Szimfonikus Zene­kar bérleti estjéről is.) Együttes ölést tartott a Bícs­Kiskun és Csongrád megvet kép­viselőcsoport. Magyar Nemzet, Népszava, nov. t. [Szegeden.] Magyar és jugoszláv sportveze­tők tanácskozása Szegeden. Nép­sport, nov. I. (PÜNKÖSTI Árpád]: Szeged centenáriumi vásárra készül. Népszabadság, nov. I. Centenáriumi Ipari vásárra ké­szül Szeged. Szolnok megyei Néplap, nov. I. Oj falemezüzem Szegeden. Magyar Hírlap, nov. 2. [PÜNKÖSTI Árpád): Már húszezer ember él a szegedi Tarján-telepen, — Város a vá­rosban. — Szirmai István általá­nos Iskola. Erdei Ferenc úttörő­csapat, Budapest körút. Népsza­badság, nov. «. A Déryné Színház és a Szegedi Nemzeti Színház Jugoszláviában. Népszava, nov. S. Magyar—francia asztalitenisz EL-mérkőzés, Népszava, nov. 8. (A szegedi Sportcsarnokban.) CSÁSZÁR NAGY László: Elet a megfékezett homokon. —Erez­tem, bíztak bennem. Szövetke­zet. nov. S. (Tóth Szilveszterné­ről. Zákányszék tanácselnökéről. Fénvkéoekkel.l Küldöttközgyűlés Szegeden. Szövetkezet, nov. S. (A Szeged és Vidéke AFESZ küldöttgyűlé­se.] HÁZASSÁG I. kerület Szegett: Kószó József János és Balatoni Zsuzsanna Terézia, Né­meth Pál és Tóth Klára, Kis La­los és Marék Mária Piroska. Pa­dos István és Kovácsi Aranka, Bálint Sándor Mátyás és Dankó fullanna házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Nagy János és Várko­nyi Katalin. Jenei Imre és Amb­rus Erzsébet Klára házasságot kötöttek. SZÜLETÉS L kerület Szeged: Börcsök Istvánnak és Lajlcó Gizellának Beáta F,szter. Szeles Miklósnak és Vörös Sa­roltának Miklós Ottó, Blaskovlch Ivánnak és Kormányos Klárá­nak Zoltán Iván, Csapó János­nak és Varga Ilonának Edit, Torma Józsefnek és Ábrahám Zsuzsannának Edina, Tatai Ezsl­isnak és Széli Gizellának Mik­lós. Dobos Lászlónak és Tóth Erzsébetnek Erika. Vidéki Jó­zsefnek és Ácsai Etelkának Ani­kó. Tóth Imrének és Cseh Er­zsébetnek Krisztina Pécz Ernő­nek és Llppal Rozáliának Ernő István, Zsoldos Zoltánnak és Deák Irénnek Katalin, Pataki Sándornak és üngl Margitnak Dávid, Kotormán Antalnak és Farkas Juliannának Ágota. Ton­té Antalnak és Klszin Julianná­nak Rita Mária, Dékány Sándor­nak és Király Zsuzsannának Eva, Proper Hermennek és Welsz Hannának Szonja, Fodor Pálnak és Horesnyi Irénnek Zol­tán László. Bácskai Ferencnek és Gyimesi Marlannenek Iván Adám, Maróti Antalnak és Link Annának Annamária, Korom Tstvánnak és Kozma Kornéliá­nak István, Kónya Sándornak és Volford Erzsébetnek Mónika. Selmeczi Istvánnak és Szilágyi Erzsébetnek Katalin Izabella. Rácz Jánosnak és Tóth Évának Hajnalka. Kéri Tibornak , és Szabó Máriának Tibor. Tűrő Gyulának és Jónás Máriának Mónika Márki Lajosnak és Bá­lint Annának István. Rabi Sán­dornak és Fekete Ilonának Ág­nes Csilla, Sipos Istvánnak és Sövény Ilonának Judit, Ábra­hám Józsefnek és Tóth Irénnek Zoltán. Gungl Imrének és Hol­.•zimmer Irénnek Imre. Busa Bé­lának és Dabis Jankának Orso­'ya Janka, Varga Pé'ernek és Varga Katalinnak Adrienn Or­may Tamásnak és Pálföldi Esz­ternek Tamás. Nemcsok Sándor­nak és Nagy Júliannának Ta­más. Tóth Lászlónak és Szántó Évának Daniella Anett. Kotogán Zoltánnak éa Acs-Sánta Ibolyá­Családi események nak Krisztina. Barítb László­nak és Erdős Irénnek Katalin, Maróti Lajosnak és Ocskó Ró­zsának Gabriella, Pataki Imré­nek éa Papp Honának Gábor Imre, Tokai Sándornak és Mai­ké Ilonának Izabella. Papp Sán­dornak és Medek Erzsébetnek Sándor Krisztiin nevű gyerme­kük született. ni. kerület Szeged: Megyesi Lászlónak és Nikolényl Mariannak László Péter. dr. Borbély Mihálynak és Szénás! Irén Martannak Mi­hály, Pap Lászlótjak és Tóth Katalin Gizellának Szilvia, Rácz Istvánnak és Barna Erika Má­riának Erika, Kis Sándornak és Endrődl Juliannának Tünde. Kovács Ferencnek és Kolompár Arankának Tibor. Köles László­nak és Jakab Edit Máriának Tí­mea. Magyar Mihálynak és Ba­log Annának Károly. Ohát Zoltánnak és Mellár Ilonának Mónika, Selymest József Já­nosnak és Komáromi Julianná­nak Csilla, Széna László Ist­vánnak és Molnár Máriának Attila László, Tari László And­rásnak és Both Katalin Évának Erzsébet Katalin, Bogdán Lász­lónak és Barabás Anna Rozá­liának Zoltán. Kis Józsefnek é­Katona Eva Juliannának József. Palázsy Miklós Bélának és Virág Eszter Annának Eszter Éva, Seller Lajosnak és Juhász Ju­liannának Lajos nevű gyerme­kük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Guba István. Kovács István. Géczy Ferenc. Nemes József, dr. Domokos Gyula. Szőcs Józsefné Mikoln Ilona. Tóth Ferenc. Nacsa Ferenc, Tóth Mthaiyné Szeles Ágnes, Páz­míncli János. Szekeres Istvánné Révész Piroska. Mayer Aurélné Kunetz Sarolta. Ocskó Imre meghalt. m. kerület Szeged: Kovács Imre, Báló Istvánné Csala Ilona, Bacsó Gyuláné Grézló Ilona. Barany: János, Higyisán Nesztor. Tamás József, Csorba Ferencné Parag! Valéria. Pap István. Pióker Bá­llntné Szirovtcza Erzsébet, Bor bolya Mihály, Ordögh Györgv né Schmidt Ilona. Varga Anita Forgó Gáborné Gyérgylán Etel­ka. Tóth Mihály, Bózsó István. Ábrahám József. Berényi Jó­zsef Gézáné Lenkei Julianna Mezei Rozália. Trója Ferenc Szőke Mlhályné Magda Mária Bodó Mihály, Balogh Mihály meghalt. Visszatérítés a Casco-díjból Csongrád megyében a sze­mélygépkocsi tulajdonosok több mint 50 százaléka ren­delkezik már Casco biztosí­tással. Az idén eddig 2742-en kötöttek ilyen biztosítást. Az Állami Biztosító Csongrád megyei Igazgatósága az idén a Cascóval rendelkezők 18 százalékának fizetett ki kü­lönböző összegű kártérítést. Érdemes azonban gondo­san. biztonságosan vezetni. Az 1972. június l. után kö­tött Casco biztosítás feltételei szerűit, ha a biztosítási szer­ződés megkötésétől két év eltelik anélkül, hogy a biz­tosított kárt téríttetett volna a biztosítóval, akkor egy ha­vi biztosítási díjat visszaté­rítenek számára. Ha három éven át nem volt kártérítés a Casco után akkor két havi díjat fizet vissza a biztosító 1974-ben Csongrád megyében közel 900-an voltak ilyen gondosak és szerencsések. Ez évben viszont már több mint 1500_an részesültek egy-, illetve kéthavi díj visz­sza térítésbe^, ! A levegő szennyezői A levegő tisztaságának óvása, « környezetvédelem, fontos feladataink egyiké. A szennyezésben a gyárkémé­nyeken kívül ludas a gép­jármű is, és ezt nem igen szükséges bizonyítani azok előtt, akik forgalmas utcá­ban, különösen pedig a ke­reszteződések közelében lak­nak, vagy naponta ilyen he­lyeken visz el útjuk. A gép­járművek fekete-kékes füst­je nemcsak kellemetlen) hanem mérgező is. Szenve­dő alanyai az embereken, állatokon, növényeken kívül a holt tárgyak is, a házak vakolatától a lámpaoszlopo­kig, mind-mind súlyosan ká­rosodik romboló hatásától. Különböző rendelkezések, előírások születtek már ar­ra, hogy a járművek füstö­lését csökkenteni kell, de legalább is kordában kell tartani. Mindezek az előírá­sok azonban csak akkor vál­nak megfoghatóvá, ha konk­rét értékeket neveznek meg, s ezek mérését is azonosan mérik. Ezt a célt szolgálja a KPM most megjelent két szkbványa is, amelyek — a nemzetközi és az országos szabványokkal összhangban — a diesel- és a benzinmo­torok füstölésének mérésé­ről, a vizsgálat módszerérő) és a minősítésről szólnak. A szabványok a fél ton­nástól a 3,5 tonnás összsú­lyú közúti járművekbe épí­tett motorokra vonatkoznak. Az Otto-motoroknál nem vo­natkozik a szabvány a két­es háromkerekű, valamim, az 50 km/óra sebesség alatti járművekre. A benzin-üzemű jármű veknél a szabvány szerint háromféle vizsgálatot kell elvégezni: az egyik vizsgálat a szennyező gázok átlagos kibocsátásának ellenőrzését írja elő a sűrűn lakott vá­rosok forgalmi viszonyainak megfelelő körülmények kö­zött hideg indítással, a má­sodik vizsgálatnál a szeny­nyező gázok szénmonoxid tartalmát alapjáratnál, a harmadiknál pedig a karter­gázok összetételét ellenőr­zik. A szénmonoxid, valamint a szénhidrogén maximális értéke az új típusú motorok­nál mintegy 20—25 százalék­kal szigorúbb, mint a soro­zatgyártásból kivett minták­nál. Egy 3 tonnás sorozat­ban gyártott járműnél pél­dául a meghatározott meny­nyiségű kipufogó gázban a szénmonoxid mennyisége nem haladhatja meg a 264 grammot, a szénhidrogéné pedig a 16 grammot. (Ugyan­ez az érték az új típusnál 220, illetve 12,8 g lehet.) Alapjáratú fordulatszámon a szénmonoxid tartalom a ki­pufogó gáz térfogatának ma­ximum 4)5 százaléka lehet r

Next

/
Thumbnails
Contents