Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-11 / 264. szám

Kedd, 1975. november 11. 3 Brigádnaplók Kiállítás nyüt a Szegecíi Kenderfonógyár ebédlőtermében a gyár szocialista bri- ® gádj&inak naploibóL A két j héten át tartó kiállítás célja, hogy az újonnan alakult Brigádok tagjai tapasztalatokat szerezzenek a gyár legeredményesebb szocialista brigádjainak eddigi munkájáról, és a naplók helyes vezetéséről. Képünkön a fóliaíizem Lenin szocialista brigádjának tagjai ismerkednek ; • -kiállított brigádnaplókkal. Reigl Endre felvétele Beszéljünk velük Nőtt a természetes szaporodás Férfi túlsúly a fiatal korosztályokban A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében, a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a legújabb Statisztikai Évkönyv, aipely átfogó kéoet ad az ország fejlődéséről, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Az évkönyvből megtudjuk, hogy 1975 elején 10 millió 509 ezer lakosa volt az országnak, ebből 5 097 300 férfi és 5 411 700 nő. A nők tehát még mindig túlsúlyban vannak, bár arányuk folyamatosan csökken. 1960-ban még 1073 nő jutott 1000 férfira. jelenleg 1062. A negyven éven aluli 3 061 500 férfira már csak 2 968 900 nő jut. tehát a fiatalok korcsoportjában már a férfiak kerülnek túlsúlyba, sőt harminckét év alatt már valamennyi évjáratban több a sértt. mint a nő. Az adatok szerint hazánkban évente körülbelül 100 ez^r házasságot kötnek. Tavaly egészen pontosan 99 962 párt adott össze az anyakönyvvezető néhány százzal kevesebbet, mint 1973-ban, de többet, mint 1960 és 1972 között bármely esztendőben. A születések száma jóval túljutott már a mélyponton. 1965-ben 133 009, 1974-ben pedig 186 288 magyar állampolgár jött a világra, az évi természetes szaporodás pedig az 1965. évi 2,4 ezrelékről 5.8 ezrelékre nőtt. A természetes szaoorodás Szabolcs-Szatmár megyében a legnagyobb; 11,1 ezrelékes. A további sorrend: Fejér megye 9, Komárom 8,7. HajdúBihar megye 3,6 ezrelék. A fővárosban tavaly 1,9 ezrelékes volt a természetes szaporodás, messze elmaradva az országos átlagtól. Az ezer élveszülöttre számított csecsemőhalálozások Szolnok megyében a legalacsonyabb (23,3). de nem sokkal magasabb Vas és Győr-Sopron Üj szolgáltatás a Patyolatnál Ágynemügarnítúrák — kölcsön nak a fehérneműs szekrény polcain. A vállalat a tulajdonában levő huzatokat, lepedőket 21 napra adja bérbe, s hogy mennyiért, az még nem dőlt el, most kalkulálják a kölcsönzés díját. A Patyolat a már meglevő gépiekkel lát hozzá új tevékenységéhez, és az ott dolgozók létszámát sem emelik emiatt. Felvetődik a kérdés: vajon nem más szolgáltatások kárára valósul meg az ágyneműkölcsönzés? Hiszen az utóbbi hónapokban enélkül is megszűnt az expresszmosás. Az igazgató válasza szerint nem okoz fennakadást az, hogy eggyel több feladatot vállal a Patyolat. Kétségtelen azonban, hogy tökéletesebb szervezést, percnyi pontossággal beütemezett munkát igényel az, hogy folyamatosan, zökkenőmentesen ki tudják elégíteni az igényeket. A gyorsmosásról pedig annyit tudtunk meg: azért nem vállaltak egy ideig három naora mosást, mert átmeneti les munkaerőgondokkal küzdött az üzem. Ezen sikerült úrrá lenniük, és a november 7-i finnének óta ismét rövidebb idő alatt tettes'tik a fiókok a lakosság kéréseit. Bizonyára sokan fogadin': örömmel a Patyotet új vál'álkozását. de reméliük. amikor egvik kezével ad a vállalaf a lakosságnak, nem -lesz szükség arra. hogy a másikkal visszavegyen valamit, amit már megszerettetett velünk. GJt A* A szegediek csak hírből ismerik az ország több városában már bevált szolgáltatást: az ágynemű kölcsönzését. Hamarosan azonban saját tapasztalataink is lesznek a segítség ésszerűnek látszó új formájáról. A Patyolat Vállalat ugyanis — az ötödik ötéves terv egyik lényeges lépéseként — 1976. első negyedévében bevezeti nálunk is ezt a szolgáltatást. Nyári Mihály igazgató tájékoztatása szerint a vállalat már megrendelte a kölcsönzésre szánt ágyneműgarnitúrákat, szám szerint egye'őre kétezret. A győri textilgyár kétféle alapszínben készíti el a mintás, tükrös paplanhuzatokat, a kisés nagypárna-haiakat, s ők szállítják a fehér lepedőket is. A polieszter-pamut alapianyagú ágynemű a kereskede'mi forgalomban a drágábbak közé tartozik, mégis elmondhatjuk, hogy a Patyolat első lépéseit az új szolgáltatás megszervezésekor az ésszerű takarékosság jellemzi. A tartós anyagból készült agyneműket nem kell egyhamar újra kicserélniük, ugyanakkor divatosak ésszépek is, így a legkényesebb igényeket is kielégítik. A kölcsönzéssel a Patyolat a takarékoskodásban segit a fiatal házasoltnak, albérletben lakó diákoknak, a nyugdíjasoknak és a nagycsaládosoknak. De kisegíti bármelyik háziasszonyt: több napig maradó vendégek miatt apm szükséges új garnitúrákat vásárolnia, hogy aztán használatlanul ott sorakozzamegyében sem. Az országos átlag 34,3 ezrelék. A foglalkoztatottsági adatok Szerint hazánkban 5 073 000 az aktív kereső, 58 százalékuk munkás. 14,6 százalékuk szövetkezeti paraszt, 24 százalékuk értelmiségi és egyéb szellemi dolgozó, a többi kisiparos, kiskereskedő, mezőgazdasági önálló gazdálkodó, illetve azok segítő családtagjai. A fogyasztással foglalkozó fejezet több évtizedre viszszamenően közöl összehasonlító adatokat. Különösen érdekes az összehasonítás a háború előtti esztendőkkel. Az adatok felidézik, hogy húsból például 1938-ban fejenként átlagosan 33,2. 1974ben pedig 66 4 kilót fogyasztottunk, a fejenkénti évi cukorfogyasztás a háború előtti 10,5-ről 37,5 kilogrammra, a toiásfogyasztás pedig 93-ról 270 darabra emelkedett. Viszont jóval kevesebb lisztet és burgonyát fogyasztottunk. Hazánkban 26 377 orvos működik. 16 ezerrel több, mint 1938-ban. Tízezer lakosra a háború előtti 12 helyett ma 25 orvos jut. Az arány a fővárosban a legmagasabb: 10 ezer lakosról 48—49 orvos gondoskodik. A megyék közül Baranyában Csongrádban és Hajdú-Biharban a legtöbb a lakosság számához viszonyított orvos. A további adatok arról szólnak, hogy Magyarországon 3945 óvoda, 4736 általános iskola. 528 középiskola. 55 felsőfokú oktatási intézmény működik. Tavaly Magyarországon 32 741 művet adtak ki 104 és fél millió példányban. 1974-ben több mint 6 millióan voltak színházban, 78 millióan pedig moziban. Ez azt is jelenti, nogy a színházak látogatottsága 1967 óta most volt a I legnagyobb, a mozik népszerűsége pedig az utóbbi évek visszaesése után ismét növekedésnek indult. N

e csak róluk. Két gondolat fölváltva felelget egymasnak. — Polgárjogot kér a háztáji — mondja az egyik. A felelet rá: — Éppen jókor. Minek azt a kaput döngetni, amelyik nyitva van? Vagy éppen nyílik. Volt harmadik gondolat is, de az'kiesett a sorból. Az, amelyik attól rettegett, hogy nagyüzemi dédelgetéssel visszacsinálnánk a maszekvilágot. Az, amelyik attól félt, hogy két sor paprikájával bajlódik otthon, aki tíz hektárt is fölszánthatna egy nap a közösben, és hét szilvafáját kerülgeti, pedig egész gyümölcsöst is rá lehetne bízni. Azért szállt el az aggodalom, mert nem hoz többet a két sor paprika meg a hét szilvafa, mint a közösben végzett tisztességes munka. Attól se fél senki, hogy „fű alatt" visszanőnek a régi hajtások, mert a kisüzem és a nagyüzem pöre régen eldőlt. Nem vállalná vissza kínlódásnak, embernyúzó nyűgnek a földet, aki a közösben jól érzi magát. De azért jó, ha megmarad a két sor paprika is, meg a hét szilvafa is. Egy múlt heti tanácskozáson hallottuk, hogy megyénkben 250 ezer hektoliter tejet adtak a szövetkezetek tehenei és 190 ezer hektolitert gyűjtöttek össze a sok háztáji Riska, Bimbó, Zsömle tejéből. Egy másik tanácskozás az egész országra tekintő adatként azt mondta, hogy évente 25 milliárd forint értéket termelnek a szövetkezeti háztáji gazdaságok. Sok tejből, zöldségből, gyümölcsből, hízó marhából, sertésből. baromfiból és tojásból jön össze ez a 35 milliárd forint. Biztosan lehetne több is, azért születnek sorra a határozatok, hogy nagyobb támogatást kell ide is adni. Nyílnak tehát a kapuk. Azt is számítgatjuk ilyenkor, hogy új istállóban több tíz ezer forintba kerül egy számosállat helye. Drága, de szükség van rá. A háztáji jó istállók egyharmada viszont üres. A józan számítás vége mindig ez: ne hagyjuk üresen, ami megvan. Csakhogy a háztáji istállóba se elég bekötni a jószágot. Van, aki etesse, itassa, idősek is elbajlódnak vele, de sokszor nincs takarmány, nincs szalma. Hányszof látni, hogy a hetedik határból biciklin vagy talicskán tolják haza a takarmányt. Egy darabig tolják, aztán eladják inkább az állatot — hacsak a szövetkezet nem áll elő a fogatával. Számos példa van rá, hogy előáll, hiszen a közös is gyarapszik vele. A TOT elnökségének az az elsőrendű föladata, hogy a közös gazdaságokat segítse közbenjárásával, javaslataival, irányelveivel, a múlt héten a háztáji gazdaságok gondját is magáénak vallotta. Ez az átvállalás nyilván nem a tanácskozás idejére szólt csupán. Hathatós intézkedéseket kér például a szövetkezetektől és az állami szervektől, hogy a szarvasmarhák száma se csökkenjen a háztáji gazdaságokban, de ne csökkenjen a zöldség- és gyümölcstermesztés se. Hathatós intézkedés az lehet, ha nem csak beszélünk róla, nemcsak kerülgetjük a témát, hanem valóban segítünk rajta. Se szeri, se száma, hány tanácskozáson kerül szóba, mit köszönhetünk a háztáji szorgalomnak. Valóban „terven felüli" szorgalomról van szó, hiszen a végigdolgozott tízórás munkanap előtt és után gondozzák az állatot, a vasárnap pedig hétről hétre, évről évre arra megy, hogy kapálnak, szénát kaszálnak, gyűjtenek, szállítanak — és újra meg újra fáradtan kezdik a hetet. Második műszak, másodállás? Akárminek nevezzük, nagy áldozat a pihenés, a kényelem rovására. Hányan vannak, akik valósággal agyonhajszolják magukat, mert most lehet, most megéri! Ebből is épül az új ház a régi helyén, és új ház az egyik meg a másik gyereknek. Száz ispán nem tudta volna megdolgoztatni így az embereket. Mire minden megvan, elkopnak, kifogynak az erőből és az életből. A

z tűnt föl nekem az eddigi tanácskozásokon, hogy a sok jó szándékú segíteni akarást mintha titokban akarnánk tartani. Hangoztatjuk, igyekszünk is körültekintők lenni, de a hátuk mögött Addig még nem jutottunk, hogy meghívjunk egy „sima" szövetkezeti tagot is a tanácskozásra. Olyat, aki tehenet is fej, vagy zöldséget is termel. Messziről próbáljuk kitalálni, neki éppen most mi fáj. Attól tartunk, hogy előáll egy kosárra való problémával? Azzal például, hogy ne hajnalok hajnalán kelljen elvinni a tejet sok kilométerre a tejcsarnokba? Mert ő is szeretne aludni még egy kicsit? Ezek a tanácskozások éppen arra val<4k, hogy valaki előtálaljon, és közösen keressük a megoldásokat hozzá. Ha feléből-harmadából ismerjük csak a gondokat, ha másodkézből, hallomásból tudunk róluk, felét sem éri a tanácskozás. Jól emlékszem arra a hatásra, amit a Szegeden tartott tanyai tanácskozáson egy tanyai asszony felszólalása váltott ki- Mindenki ismerte a tanyát — ki filmről, ki valóságosan —, aki előtte hozzászólt, szívből beszélt az is. de a kissori asszonynak, mintha két szíve lett volna. Mert ő a nagy közösség baját úgy tudta mondani, hogy a magáé is benne volt. Némelyik tanácskozás nagyon megszokott pályán mozog. Előre tudjuk, ki lesz ott, sokszor azt is, hogy mit fog mondani. Csak a címjegyzékbe kellene fölvenni néhány nevet azok közül, akik az évi 29 milliárdot mellékállásban megtermelik. Ne csak róluk beszéljünk, velük is, és velük együtt döntsünk. Sokkal jobb nekünk is a 25 milliárd, ha kevesebb munkával terem, és az is jó lenne, ha még több lenne, Horváth Dezső Befe"ezfáeft a bőripari szakszervezet kongresszusa Az Építők székházában hétfőn befejezte kétnapos tanácskozását a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének XIX. kongresszusa. A hétfői ülésen részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, Kiss Károly, a SZOT alelnöke, Timmer József, a SZOT titkára, és dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes is. A kétnapos vitában 31 felszólaló egészítette ki a szakszervezet Központi Vezetőségének beszámolóját, értékelte az utóbbi négy esztendő munkáját, ás tett számos javaslatot a további tennivalókra. Jakab Sándor az MSZMP Gyára vatás Ny ergesű jf a f u ba n Hétfőn, tegnap délután ünnepélyes külsőségek között felavatták Nyergesújfaluban az új eternitlemezgyárat. Az ünnepségen Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter mondott beszédet, és méltatta az új ipari létesítmény népgazdasági jelentőségét. Az ország egyetlen eternitgyára — a régi nyergesújfalui gyár — mar nem tudta olyan mértékben növelni a kapacitást, ahogyan azt a piaci igények megkívánták. A népgazdaság jelentős importra szorult. Több országból is vásároltunk eternittermékeket A hétfőn felavatott új gyárral több mint háromszorosára — évi 22 millió négyzetméterre — növekedett az eternitlemezek hazai gyártása, s ezzel feleslegessé vált e fontos építőanyag importja. Központi Bizottsága nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit és általuk a 107 esztendő szakszervezet elévülhetetlen érdemeket szerzett idős harcosait és egész tagságát. Kiemelte: mozgalmi, politikai és szervezési tapasztalataik hasznosítása nélkülözhetetlen a szakszervezetek munkájának továbbfejlesztéséhez. A továbbiakban a bőripar rekonstrukciójának eredményei között említette a szociális ellátottság nagymérvű javulását is. Ezután arról szólt, hogy a szakszervezet sajátos eszközeivel jól szolgália a párt XI. kongresszusának határozataiban és a programnyilatkozatban megjelölt célokat, amelyek eléréséhez a szakma XIX. kongresszusa is hathatós segítséget jelent. Az élénk vita után a kongresszusi küldöttek megválasztották a szakszervezet 65 tagú Központi Vezetőségét, 7 tagú számvizsgáló bizottságát és azt a 14 küldöttet, akik a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusán a bőripar szervezett dolgozóit képviselik. A Központi Vezetőség megtartotta első ülését, amelyen megválasztották a szakszervezet 17 tagú elnökségét és a tisztségviselőket. Elnök: Móczi András alelnökök: Petrovics Jánosné Bihari Sándorné és Turzó László, főtitkár: Petrák Ferenc, titkár: Csikós Pál. (MTI) R KPVDSZ jubileuma A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipart Dolgozók Szakszervezete fennállásának 75. évfordulója alkalmával ünnepi aktívaülést tartott a KPVDSZ Csongrád megyei bizottsága tegnap, hétfőn délelőtt a Tisza Szálló hang. versenytermében. Ünnepi be. szédet mondott Kopasz 36zsefné, a KPVDSZ Csongrád megyei bizottságának titkára. A többi között hangsúlyozta, hogy 75 esztendővél ezelőtt, szakszervezetük meg. alakulásának idején általános volt a napi 12, gyakran a 16 órás munkaidő és az alkalmazottak nagy része a hét valamennyi napján dolgoztak. Ma 44 óra a törvényes munkaidő a hozzájuk! tartozó népgazdasági ágait, ban. Szociálpolitikai, munkaügyi törvények és rendeletek biztosítják a dolgozók jogait. A jubileum alkalmával « felszabadulás előtti szakszervezeti munkáért Jubileumi Emlékplakettet kapott Arany Ernő, Börcsök Ferenc, Hajdú Mihály, Kálmán István, Kálmán János. Ladányi Benedek, Mison Nándor, Molnár Gyula. Nyilasi Péter, Pusztai Andor, Telkes György, Török László, Viski Sándor. A Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozata kitüntetésben részesült Rágyánszki Sándor és Tóth István. A Szakszervereti Munkáért oklevélben húszan részesültek és heten kaptak KPVDSZ: emlékplakettet. 11