Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-29 / 280. szám

5 Szombat, 1975. november 29." Korszerűbb érdek- Iz ötéves terv eredményei képviseleti munka TESZÖV elnökségi ülés Szegeden Tegnap, pénteken délelőtt Szegeden, a járási hivatal épületiben tartotta elnökségi ülését a TESZÖV elnöksége. Kálmán János megbízott titkár tájékoztatója hangzott el az előző elnöksági ülés határozatainak végrehajtásáról. Árendás György, a szövetség elnöke értékelte a TESZÖV münkáját, majd az elnökségi ülés a területi szövetségek korszerűsítésére, egyesülésére előterjesztett anyagot vitat­ta meg. Az MSZMP Politikai Bi­zottsága és a megyei pártbi­zottság a XI. pártkongresz­szus elveivel összhangban na­pirendre tűzte a szövetkeze­tek érdekképviseleti tevé­kenységének helyzetét, to­vábbfejlesztésének kérdéseit. A szövetkezetek társadalom­politikai és gazdasági érdek­képviseleti tevékenyságét hasznosnak, jónak értékelte, és e tevékenységre a jövő­ben is számít A mezőgazda­sági szövetkezetek társadal­mi képviseleti szerveinek munkája hozzájárult a IX., a X pártkongresszus határoza­taiban foglalt célok eredmé­nyes megvalósításához. Csongrád megyében a há­rom területi szövetség válasz­tott testülete és ügyintéző apparátusa az elmúlt kilenc esztendőben munkáját úgy végezte, hogy a különböző párt- és kormányhatározatok, a megye termelésfejlesztési és szövetkezetpolitikai célki­tűzései maradéktalanul rea­lizálódjanak. A TESZÖV-ök sokat tettek a szocialista munkaverseny kiszélesítésé­ért. tar talmi gazdagításáért, a nö- és ifjúságpolitikai ha­tározatok gyakorlatra váltá­siért, nem utolsósorban a szövetkezeti demokrácia ki­teljesítéséért. A szövetkezetek jogvédelmének kiépítésében is nagy segítséget nyújtottak a tagszövetkezeteknek. A re­vizori irodák munkája nagy­ban hozzájárult, hogy a ter­melőszövetkezetekben, szak­szövetkezetekben javult a számviteli fegyelem és a bel­ső ellenőrzés színvonala emelkedett. Folytatni lehetne a sort dokumentumokkal, té­nyekkel, mert a területi szö­vetségek sokirányú munkája a mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági és társadalompoli­tikai érdekképviseletét Jól szolgálta. Az érdekképviseleti munka korszerűsítése, hatékonyságá­nak fokozása, a magasabb követelmények, feladatok eredményes megoldása fel­veti, szükségessé teszi az ér­dekképviseleti szervek át­szervezését, a belső munka­megosztás további korszerű­sítését. Az MSZMP Politikai Bizottsága határozatainak fi­gyelembevételével az MSZMP Csongrád megyei bizottsár I állásfoglalásában kimondta, hogy a három terület! szö­vetség megyei szövetséggé egyesülése politikailag és gazdaságilag egyaránt Indo­kolt A TESZÖV-ök 1967. évi megalakulásakor Csongrád megyében 131 téesz és 19 szakszövetkezet gazdálkodott. A területi és az eszközkon­centráció előrehaladása, e nagyüzemi méretek kialakí­tása az eltelt időszakban igen dinamikus volt. Napja­inkban a megyében 83 ter­melőszövetkezet és 10 mező­gazdasági szakszövetkezet működik, vagyis a TE­SZÖV-ök tagszö vetkezet ei n ek a száma az alakulás időpont­jához viszonyítva alig két­harmadára csökkent. Szövetkezetpolitikai és gaz­dasági szempontból sem in­dokolt egynél több területi szövetség fenntartása, hiszen a megoldandó feladatok mindinkább túlnövik a szö­vetségek eddigi járási, vá­rosi körzethatárait. A terü­leti koncentrációval egyide­jűleg a termelés szakosodá­sa, különösen az iparszerű termelési rendszerek térhódí­tása óta, meggyorsult. A szö­vetkezetek gazdasági együtt­működése mind szélesebb alapokra helyeződik. A gaz­dasági társulások, kooperá­ciók, a megye legkülönbözőbb területein működő, eseten­ként más országrészekben működő szövetkezetek és ál­lami gazdaságok között is ki­alakulnak. Megyén belüli társulások érdekképviseletének egységes ellátása, a fejlesztési lehető­ségek, a természeti, közgaz­dasági adottságok Jobb ösz­szehangolása is egységes me­gyei szintű érdekképviseletet feltételez. Nem szólva a kü­lönböző szervekkel való szo­rosabb együttműködés lehe­tőségéről, a partner vállala­tok. intézmények, államigaz­gatási szervekkel való együt­tes munkáról, hiszen mindez idáig működési körzet szerint elkülönült. Viszont párhuza­mosságok fordultak elő a TESZOV-ök munkájában. A megyében működő TE­SZÖV-ök a közeljövőben küldöttközgyűléseken dönte­nek jövőjükről, az egyesülés­ről. Sz. L. L a szegedi járásban A negyedik ötéves terv végrehajtásának járási ta­pasztalatait és a nőbizottsá­gok tevékenységét tárgyalta és vitatta meg tegnap dél­előtti kibővített ülésén a Ha­zafias Népfront szegedi járá­si bizottsága. Az eddigi eredményekből egyértelműen következik — mondotta dr. Kiss Imre, a já­rási hivatal megbízott elnö­ke —, hogy a szegedi járás községei eredményesen zár­ják a negyedik ötéves tervet, néhány területén előrelátha­tóan túl is teljesítik azt. Azért is megkülönböztetett figyelmet érdemel ez a be­jelentés, mert a mostani öt­éves tervnek a helyi célki­tűzéseit a községi tanácsok fogalmazták meg, és a vég­rehajtás súlya is rájuk há­rult. Bár végleges helyzet­képet még nem tudott adni a beszámoló — a soron követ­kező hónap munkája még sok értéket terem —, de érde­mes kiemelni, hogy régi épü­letek felújítására 26 millió forintot, fejlesztésére, új lé­tesítményekre pedig 191 mil­lió forintot fordítottak a köz­ségek ebben az ötéves terv­ben. öt új vízmű, három park és játszótér, tíz egész­ségügyi kombinát, egy fogor­vosi rendelő, két egészség­ügyi tanácsadó, egy bölcső­de, két iskola — 8—8 tante­remmel —, egy 150 szemé­lyes kollégium és két műve­lődési ház készült el sok más újdonság között. Szintén elő­zetes számítás szerint a nem­zeti vagyon a szegedi járás­ban öt év alatt több mint kétmilliárd forinttal gyara­podott. Legnagyobb összeget ebből a magánerőből ésOí'P­segédlettel épült 2202 lakás értéke tesz ki — 705 millió forint —, a közsági tanácsok kezdeményezésével és jelen­tős társadalmi összefogással 703 millió forintot. A tanácskozás második fe­lében a Hazafias Népfront keretében működő nőbizott­sdgok eredményes munkáid­ról Kálló Antal, a járási bi­zottság titkára számolt be. Fagyos Katalin9 enyhe karácsony ? Ötvenéves az egyetemi kórus Ma este: jubileumi koncert A több évszázados tapasz­talaton nyugvó népi megfi­gyelések alapján több olyan „időjárási regulát" tartanak számon, amelyek bizonyos előjelekből a jövő időjárásá­nak alakulását próbálják megmondani. A népi időjá­rási regulák egy része nyil­vánvalóan helytelen, és ba­bonás motívumokkal átszőtt, mint például az a közismert szabály, amely szerint a Luca nap (december 13.) utáni 12 nap, tehát t neves dátum és a karácsony közötti Időszak Időjárása a rákövetkező év 12 hónapjának időjárását mu­tatja meg. Vannak azonban közöttük szép számmal olya­nok is, amelyek az Időjárás­változásoknak valóban tör­vényszerű kapcsolataira utal­nak, s amelyek helyessége tatlsztikallag is igazolható. Ezek egyike a most aktuális és országszerte ismert Kata­lin napi szabály. E szerint: „ha Katalin kopog, karácsony locsog", vagy megfordítva: .,ha Katalin locsog, karácsony topog". A regula értelme nyilvánvalóan az, hogy ha Katalin napján (november 25.) hideg, fagyos az időjá­rás, karácsonykor enyheség, olvadás köszönt majd be, s ha Katalin napján meleg az idő, kemény, fagyos karácso­nyunk lesz. Ha egy népi időjósláei sza­bály helyességét vizsgáljuk, sohasem szabad azt szó sze­rint értelmeznünk. A szóban forgó szabály nyilván azt a tapasztalatot tükrözi, hogy a november végi és a december végi időjárás általában el­lentétesen alakul. A Katalin nap és a karácsony itt csak emlékeztető dátumok. Ha így tekintjük e regula lényegét, helyességéről például ugy győződhetünk meg, ha hosszú sorozatú meteorológiai meg­figyelések alapján megnéz­zük azt, hogy a november 25-e körült és a december 25. körüli 5 nap középhőmérsék­letének a sokévi átlaghoz vi­szonyított eltérései milyen kapcsolatban állanak egy­mással. Alábbi összeállítá­sunk Budapest 110 évi na­ponkénti hőmérsékleti meg­figyelései alapján készült, ér­vényessége az egész ország­ra elfogadható. ha nov. U. akkor dec. ti. vMó­körül körül ipínfl­iSso muleg Mc'.eg is hideg hideg 18 % hideg meleg 35 % meleg hideg 38 % Adataink szerint a novem­ber végi és december végi időszak ellentétes hőmérsék­letalakulása — tehát a népi szabályban rögzített esemény bekövetkezése — az összes eset 63 százalékában várha­té. Ha a két Időszak hőmér­séklete között semmilyen kapcsolat nem létezne, akkor az ellentétes és az egyező ese­tek egyaránt 50—50 százalé­kos valószínűséggel következ­nének be. Statisztikai adata­ink tehát igazolják a „Kata­lin-szabály" helyességét, s részletesebb számításokkal ennek realitása bebizonyítha­tó, Még szorosabb kapcsola­tot találunk, ha az Ideihez hasonló nagyon hideg no­vember végi Időjárást követó karácsony körüli hőmérsék­leteket vizsgáljuk. Az elmúlt 110 év során 20 esetben volt a mostanihoz hasonló hideg Idő november végén, $ « 20 eset után H-szer következett be karácsony körül kimon­dottan enyhe időjárás, az esély tehát 70 százalékra nö­vekedett. Persze, még ennek ismere­tében is kockázatos lenne az egy hónap múlva várható hő­marsékletre következtetni, mivel a statisztikus szabá­lyok mindig csak sok esetre alkalmazhatók. Semmi bizto­síték nincsen például arra, hogy idén valóban a 70 szá­zalékos bizonyossággal vár­ható enyheség jellemzi majd december végi Időjárásunkat, hisz még mindig elég nagy esély (30 százalék) marad a hidegre is. Dr. Péczely György egyetemi tanár ötven esztendeje, 1925. február 25-én alapította meg Szegeden 15 lelkes diák az egyetemi énekkart, melyet az egyetemi tanács novemberi ülésén ismert el hivatal s-m. Az egyetemi k'rus szólaltatta meg először S egeden Ko­dály Karádi nóták című mű. vét, s lelkes fiatal tagjai (időközben 56-ra nőtt az együttes létszáma) sok-sok hívet szereztek Kodály és a kortárs zeneszerzők a'kotá­salnak. A mag ar rádióban lezajlott emlékezetes szerep­lésük után 1937-ben a bécsi rádióban ís énekeltek. 1930 óta Kertész Lajos vezette az együttest, zenei fölkászültsé­gével, hatalmas energiájá­val a hazai' kAruskultúra él­vonaláha emelte az egyetemi énekkart. A felszabadulás évében már énck-ltek. fel­keresték az üzemeket, da'ra tanították a munkásokat. 1947-ben Ausztriában és Svájcban, később Lengyelor­szág több városéban szerei­tek elismerést a magvar kó­ruskultúrának, s közben ide­haza egyetemi és főiskolai fesztiválokon hagvták ott névjegyüket. Két esztendeje osztatlan sikert arattak a montreux-i nsnvetktzl ver­senyen, s elnve-tók a jubi­leumi dijat. 1968 óta Sztcsi József, a Ságvári gimnázium tanára áll az együttes élén, az ő irányításával készült k mai jubileumi koncertjükre is. A Szegedi Egyetemi Ének­kar fennállásának fél évszá­zados évfordulójára emléke­zik a ma, szombaton kezdő­dő kétnapos orogramsorozat. Délután 5 órától a Dugcnics téri közoontl épü'et máso­dik emeletén dr. Rácz János egyetemi tanár, a J-zsef At­tila Tudományeg etem rek­torhelyettese nvitja meg a jubileumi kiállítást, este 7 órától kezdődik a kárus kon­certje az aulában. Ezt kö­vetően az énekkar régi és je­lenlegi tagjainak baráti ta­lálkozóját rendezik meg az egyetemi klubban. Holnap, vasárnap délelőtt fél 11-től kezdődik az alkalomra meg­hívott vendégkórusok hang­versenye. ugyencsak az e« e­tem auláiéban Közreműkö­dik a szegedi MAV „Ha­zánk" munkésk'rusa. eg or­vosegyetem kamarak'ruie. a zeneművészeti főiskola sze­gedi tagozatának kamara­együttese, a veszprémi vegy­ipari egyetem, a budai«stl műszaki egyetem ve?y*ckn­rai, valamint a sragedi Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola női kara. Munkavédelem az ipari szövetkezetekben Jégpáncélban a vadvizek I Tiszára ktfitözrck a lécík. érkeznek az északi madarak Felsőfokú Intézmények felvételi vizsgáira előkészítő tanfolyam indul a JÓZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉ­SZETTUDOMÁNYI KARÁN, A tanfolyamra jelentkez­hetnek mindazok, akik tudomány-, műszaki, építőipari, vegyipari, közgazdasági, erdőmérnöki és faipari egyete­meken, tanárképző főiskolákon kívánnak felvételi vizs­gát tenni. Az előkészítő tanfolyamra 1975. december 20-ig lehet jelentkezni a Természettudományi Kar Dé­káni Hivatalában (Szeged, Aradi vértanúk tere 1. sz'-m földszint) m A SZEGEDI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM azok számára, akik orvostudományi egyete­meken kívánnak felvételizni, fizikából és biológiából külön szervez előkészítő tanfolyamot. Erre a tanfo­lyamra is a fenti Időoontig lehet jelentkezni az Alta­lános Orvoitudományi Kar Dékáni Hivatalában (Sze­ged, Dugonics tér 13. szám, I. emelet). A novemberi fagyok Jég­páncéllal borították a ter­mészetvédelmi területek ta­vait. A télicsre fordult idő­járás elriasztotta, továbbvo­nulásra kényszer! tette a vad­libákat. amelyek e hónap da­rekán még feltűnően nagy számban tanyáztak a Dél-Al­földön. Fehér-tó és Puszta­szer körzetében több mint 25 ezer vadliba tartózkodott, e területek kezel ísévcl meg­bízott Szegedi Állami Frdő­rendazőség adatai szerint. A pusztaszeri tavon e*rej tö­megben voltak nyári lud-k, amelvek védett k, nem va­dászhatok. Ezek ug ancsak délebbre vonultak. A leg­népesebb madárfajt képvise­lő vadrácék viszont nem mentek el. *• befagyott t*­vakr A a Tiszára tették át székhelvüket. valsággal el­özönlötték a folyót. A zoröj Idő sürgeti a madarak köl­tözését. Meg'rk ztek hazánk­ba az első északi vendégek csapatai; a színes tollazatú süvöltők és a téli pintyek. A Csongrád megyei ma­dérvédelmi területek fontos szerepet töltenek be. A vé­dett "fajok életterének bizto­sításán túl a másutt vadász­ható vízi madaraknak — vonulásuk idején — háborí­tatlan gyülekező- és költő­helyül szolgálnak. A világ­szerte megcsappant állomá­nyú vízi vadszárnyasok mzgmentísét nemzetközi egyezmény írja elő. A továb bi csökkenés mcgakadá'yo­zására hozták létre Hollan­diában a nemzetközi vízi­vad-kutató Irodát, amellyel -z európai ornitológia! In­tézete*. rendszeres kapcsola­tot tartanak. A KISZÖV elnöksége teg­nap, pénteken ülést tartott. Megvitatta és elfogadta dr. Bálint János Igazgatási és személyzeti vezetőnek azt a beszámolóját, amely az ipari szövetkezetek személyzeti munkájának javítása érdeké­ben készített intézkedési ter­vekről szól. Nagy János munkavédelmi felügyelő a szövetkezetek munkavédelmi tevékenységé­ről tartott tájékoztatót. A legutóbbi vl*sgá'atok alkal­mával megállapította, hogy az év eddig eltelt hónapjai­ban több baleset történt, mint a tavalyi év hasonló Időszakában. Különösen az anyagmozgatók közül sérül­tek meg. A Szegedi Műsza­ki Keramia Isz-nél egyálta­lán nem tapasztalatsk tuda­tos munkavédelmi tev.'kony séget az ellen"rök, de má sutt is sok volt a hiányos­ság. Nem jelentik be időben a baleseteket, s a jegyző könyvek ls hiányosak. Mind­ez az ipari szövetkezetek­nek maidnem fel're vona­kőzik. A ielek szerint nem hozott keltő eredm'nyt az idén februárban elnököknek műszaki vezetőknek és biz­tonsági megb'zcttaknak tar­tott munkavédelmi tovább­képzés. Talán azért, mert s megbízottak legtöbb szövet­kezetnél más teendőket is el­látnak, s nem marad ele­gendő Idejük a munkavédel­mi problémák msgridá ára Hogy a jövőben kevesebb baleset forduljon elő, a Szö­vetség munkavé >'mi és szo­ciális szakbizottsága segít a legjobban rászoruló szövet­kezeteknek. Szomorú vts ont, hogy néhány ipari szövetke­zetben Ügyet sem vetettek a szakbizottság javaslataira. Kilencvenezer köbméter kavics Megkezdődött a téli felké­szülés Nyékládházán, az oi­szág legnagyobb kavicsbá­nyájában. A több mint 401 hektáron elterülő — neg) ­részt a víz alól termelő — bányarendszer a téli időszak­ra, a fagyok beálltáig 120— 150 ezer köbméter kavicsot tartalékol. Ebhől a készlet­ből csaknem fél országrész énítőípari vállalatait látják el folyamatosan. A téli felkészülés során ed­uig mintegy "0 ezer köbmé­ter kavicsot termeltek kl. (MID

Next

/
Thumbnails
Contents