Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-29 / 280. szám

3 Szombat, 1975. november 29." Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának november 26—27-i üléséről (Fdtytátás az 1. oldalról.) pontok korszerűsítése, az átállás a villamos- és Dieselvontatásra. A fejlesztésben továbbra is kapjon megfelelő helyet a közúti közlekedés. A fővárosban és az öt nagyvárosban a tömegköziekfedés javításának változatlanul elsőbbséget kell biztosítani. Épüljön tovább a budapesti metró. / A szocialista szektor beruházásait 850—870 milliárd forintban kell előirányozni. Ez a XV. ötéves terv idején megvalósult beruházásokhoz képest 25—26 százalékos növekedést jelent. Az erőket a megkezdett létesítmények mielőbbi befejezésére és a tervidőszak első felében induló nagyberuházásokra kell összpontosítani. Az új beruházásokat a népgazdaság szükségletei alapján, az eddigieknél szigorúbban kell rangsorolni. Növekedjék a versenyképes exportot szolgáló, gyorsan megvalósítható és rövid idő alatt megtérülő befektetések részaránya. 1 Fejlesztési céljainkkal összhangban még nagyobb mértékben vegyünk részt a nemzetközi munkamegosztásban. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülése segítse elő a népgazdaság kiegyensúlyozottabb fej^ lődését, a hatékonyság fokozását, a gyorsabb műszaki haladást, a termelési szerkezet átalakítását, a nyersanyag- és energiaszükséglet kielégitését A külkereskedelmi áruforgalom a nemzeti jövedelemnél gyorsabban, 45—48 százalékkal növekedjék. A kivitel a behozatalnál nagyobb ütemben bővüljön. A legnagyobb figyelmet a Szovjetunióval, a KGST-országokkal fennálló kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére fordítjuk. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció megvalósításában. Növeljük részvételünket az energetikai és nyersanyagkitermelö ágazatok közös beruházási tevékenységében, az ipari szakosodásban és kooperációban, a mezőgazdasági együttműködésben. -A külkereskedelmi forgalom a KGST-országokkal 1976. és 1980. között 40 százalékot meghaladóan növekedjék. Legyen elsőrangú feladat a következő ötéves tervidőszakra szóló államközi megállapodások teljesítése. A kölcsönös előnyök és érdekek alapján a gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozott és hatékony bővítésére kell törekedni a tőkésországokkal. A külkereskedelmi forgalom növelésén túlmenően törekedjünk aktív gazdasági együttműködésre. kezdeményezzünk termelési kooperációkat, licencvásárlásokkal segítsük elő a fejlett technika átvételét Az eddiginél is gyorsabban bővüljenek kapcsolataink a gyarmati sorból felszabadult, az önálló nemzeti fejlődés útjára lépett országokkal. Növekedjék a gazdaságos kivitel, valamint a nyersanyagok, félkész- és késztermékek behozatala. Nemzetközi gazdasági tevékenységünk. a népgazdaság fejlődéséhez szükséges behozatal és kivitel szilárd bázison valósuljon meg, s távlataiban is tervszerű legyen. O Az V. ötéves terv időszakában a lakosság életszínvonala — a gazdasági fejlődéssel összhangban — rendszeresen emelkedjék, életkörülményei javuljanak. A lakosság reáljövedelme 18—20 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 14—16 százalékkal növekedjék. A munk'a szerinti elosztás elvének következetes j érvényesítésével ösztönözni kell a nagyobb teljesítményekre, a hatékonyabb munkára. A keresetek a végzett munka mennyiségével és minőségével összhangban emelkedjenek. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a nagyüzemi munkásság jövedelemviszonyaira, munkaés életkörülményeinek alakulására. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók reálkeresete a munkásokéval, alkalmazottakéval azonos ütemben növekedjék. Az egyes termelőszövetkezetek közötti indokolatlan jövedelmi különbségek mérséklődjenek. Alapvető követelmény, hogy az árak kellően tükrözzék a hazai ráfordításokat és a nemzetközi árarányokat. Ez szükségessé teszi, hogy mind a termelői, mind a fogyasztói árak bizonyos körében központi intézkedésekre kerüljön sor. Az árintézkedések segítsék a termelés hatékonyságának növelését, a népgazdasági egyensúly javítását. A fogyasztói árváltozások az életszinvonal-politikal célokkal, a reálbér és a reáljövedelem tervezett növekedésével összhangban valósuljanak: meg. Biztosítani kell az árak alakulásának tervszerű irányítását, az árfegyelem erősítését, az árak szigorú ellenőrzését, az indokolatlan áremelések és a visszaélések megelőzését. Az alapvető fogyasztási cikkek árának emelését jövedelempolitikai intézkedésekkel ellensúlyozni kell. ' Biztosítani kell a vásárlóerő és az árualapok összhangját- A termelő- és a kereskedelmi vállalatok tegyenek megfelelő intézkedéseket az áruellátás és a lakossági szolgáltatások színvonalának emelésére, a vásárlási körülmények javítására. A társadalmi gondoskodás fejlesztésében a jövőben is alapvető törekvésünk a dolgozó nők, a többgyermekes családok és az idősek helyzetének javitása. Az állam nagyobb mértékben járuljon hozzá a gyermekek eltartásához. Növekedjék az évi nyugdíjkiegészítés összege, növelni kell az alacsony nyugdíjakat Társadalmi, politikai céljainkkal összhangban nagy figyelmet kell fordítani a lakáshelyzet javítására. Tárta ni kell a lakásépítés dinamikus ütemét; 420—440 ezer lakás épüljön, az állami lakások száma 150—160 ezer legyen. A lakásépítés elsősorban Budapesten, a nagyvárosokban, az ipari centrumokban gyorsuljon. A lakások felújítására és karbantartására szolgáló eszközöket célszerűbben használják fel. Nagy figyelmet kell fordítani az egészségügy fejlesztésére, mindenekelőtt a kórházi ágyak számának növelésére, és a betegellátás színvonalának emelésére. A gyermekek számának növekedése mellett is biztosítani kell az óvodai ellátás elért színvonalát. Javuljon a bölcsődei ellátás, főként a fővárosban, a megyei városokban, és az ipari központokban. Q A közművelődés intéz*• ményhálózatának fejlesztésével és korszerűsítésével, a kulturális szolgáltatások bővítésével tovább kell javítani a lakosság, elsősorban a munkásság és az ifjúság kulturális ellátását. Változatlanul nagy fontosságú feladat az általános iskolai oktatás és a szakmunkásképzés színvonalának emelése, és tárgyi feltételeinek javítása. hí. A Központi Bizottság meg- ségvetés irányelveit, és azovitatta az 1976. évi népgaz- kat a következőkben hagyta dasági terv és állami költ- jóvá: A növekedés százalékban A nemzeti jövedelem 5—5,5 A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 3 Az ipari termelés 6 Az országos építési-szerelési tevékenység 5—6 A mezőgazdasági termékek termelése 3,5—4 Az egy lakosra jutó nomináljövedelem 7,8 Az egy lakosra jutó reáljövedelem 3 Az egy munkás-alkalmazott keresőre jutó nominálbér 6,3 Az egy munkás-alkalmazott keresőre jutó reálbér 1,5 Az egy termelőszövetkezeti keresőre jutó reálkereset 1,5 A fogyasztói árszínvonal 4,5 A kiskereskedelmi áruforgalom . 4—5 A szocialista szektor beruházásainak összege 148—150 millárd Ft Az elkészülő lakások száma 82 ezer db ebből állami lakás 38 ezer db Az 1976. évi tervben kitű- megalapozásában, az elkövetzött gazdaságpolitikai célok kező esztendők kiegyensúlyosikeres megvalósítása döntő zott fejlődésében. Ez az irájelentőségű az V. ötéves terv nyitásban, a végrehajtásban és az ellenőrzésben határozott magatartást, fegyelmezett munkát követel, a személyi felelősség növelését igényli. Ennek érdekében már 1976-ban érvényesüljenek a következő főbb követelmények: — Növekedjék a gazdaságos és versenyképes termékek aránya, csökkenjen a gazdaságtalan termékek gyártása; — Lényegesen javuljon a népgazdaság exportképessége, szélesedjenek a tartós és biztonságos értékesítési kapcsolatok; — Intézkedni kell a munkaerő-gazdálkodás javítására, a munkaerő tervszerű átcsoportosítására, az adminisztratív létszám csökkentésére, a munkafegyelem erősítésére; — Gondoskodni kell az energia és a nyersanyag ésszerű felhasználásáról, a takarékos gazdálkodást általánossá kell tenni. E célokat szolgálják a gazdasági szabályozók 1976. január 1-ével életbe lépő módosításai. 1976-ban három nagyberuházás kezdődhet meg? a Dunai Vasmű konverteres acélműve, a Tiszai Vegyi Kombinát új gyárrészleggel való bővítése, és a Zalaegerszegi Hűtőház építése. Budapesten át kell adni É forgalomnak a metró Nagyvárad tér és Deák tér közötti szakaszát. Az életszínvonal — a gazdasági lehetőségekkel összhangban — szerényebb mértékben emelkedhet, mint a korábbi években. Központi bérintézkedésekre 700 millió Ft fordítható. Ez fedezetet nyújt január 1-től a bölcsődei és az óvodai dolgozók béremelésére, valamint vállalati bérpreferenciára. Ezenkívül január 1-től az évenkénti nyugdíjkiegészítés legkisebb összegét havi 30 Ft helyett 50 Ft-ban kell megállapítani. 107C-ban sor kerül a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárának egy évvel történő leszállítására. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Mócsy János Kossuth- és Állami-díjas akadémikusnak, nyugalmazott egyetemi tanárnak kiemeL kedő hazai és nemzetközi tudományos munkássága elismeréséül. 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Cseterkl Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke és dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. (MTI) Új acélmű épül Diósgyőrben Űj acélmű épül a diósgyőri Lenin Kohászai Művekben. A két szakaszból álló beruházásra összesen több mint hét és fél milliárd forintot fordítanak. A Lenin Kohászati Művek új acélművét a gyár területén, a régi acéltömörítő helyén építik fel. Megkezdték a talajvizsgálatokat és hozzákezdtek a bontási terv elkészítéséhez. A hét évig tartó építkezés földmunkáit a jövő év elején kezdik meg. (MTI) IV. A vizek védelme, lakáskarbantartás A népi ellenőrzés vizsgálatai A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén, Dojcsák János, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója. a KNEB munkabizottságának vezetője jelentést terjesztett elő a vizek szenynyeződésének megakadályozására kiadott kormányrendeletek végrehajtásának ellenőrzéséről. Elmondta, hogy — a vizeinket leginkább szennyező — 162 ipari, mezőgazdasági üzemben jelentős intézkedéseket tettek az elmúlt három évben. Az újonnan létesült vagy rekonstruált tisztítóberendezések az országban keletkező szennyvíz egyharmadának biológiai tisztítására elegendőek, lényegében az élő vizek szennyeződésének tovább fokozódását sikerült megakadályozni. Különösen a nagyvárosok, elsősorban a főváros gondjainak megoldása igényel fokozott erőfeszítést. A jelentés rámutat, hogy a gyorsabb előrehaladást nemcsak az anyagi eszközök korlátozottsága, hanem a vízügyi szervek felügyeleti kötelezettségének mulasztásai is lassították. A KNEB a jelentést elfogadta és a kormány elé terjeszti. A lakáskarbantartó ipar szolgáltatótevékenységét, áralkalmazását és szám'ázását a fővárosban és kilenc megyében vizsgálta a népi ellenőrzés. Dr. Tóbiás Lóránd, a jelentés előterjesztője ismertette a tervidőszakban elért fejlődést. A kormányhatározatban kitűzött célokat a lakáskarbantartás teljesítményének megkétszerezését azonban nem sikerült elérni. A lakosság körében végzett vizsgálódás, 3600 családra kiterjedő reprezentatív felmérés szerint a családok 12 százaléka maga végezte el a szükséges munkákat, elsősorban azért, mert a vállalási idők túl hoszszúak, időbeosztásukban nem igazodnak elég rugalmasan a lakosság igényeihez. Kisiparosok 35, vegyesipari vállalatok és építőipari szövetkezetek 25, alkalmi szakmunkások 21, a házkezelőségek 17 százalékban részesednek a rendelésre végzett munkákból. Gyakran számlát, elismervényt sem adnak. A megkérdezettek 18 százaléka kifogásolta a munka minőségét. A KNEB a jelentést megtárgyalta és a szükséges intézkedések megtételére megküldi az illetékes minisztériumoknak. A KNEB elfogadta elnökségének előterjesztését a XI kongresszus határozataiból adódó feladatokra és a jövő év első felében előirányzott vizsgálatokra. (MTI) Dolgozó népünk a IV. ötéves terv megvalósítása során eredményes munkát végzett, maradandót alkotott, büszke lehet az elért sikerekre. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki mindazoknak, akik helytállásukkal, felelősségteljes, szorgalmas munkájukkal hozzájárultak szocialista hazánk fejlődéséhez. Az elmúlt években is sok gondon, nehézségen lettünk úrrá, de munkánk egyes fogyatékosságai miatt lehetőségeinket nem tudtuk teljesen kiaknázni. Még nagy tartalékok vannak a termelésben, a termelő berendezések, a munkaidő jobb kihasználásában, a tudomány eredményeinek felhasználásában, a műszaki haladás gyorsításában, az irányító tevékenység színvonalának további emelésében, a szervezettség erősítésében, a fegyelmezett munkában. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy az V. ötéves terv megvalósításával, a XI. pártkongresszus iránymutatását követve, tovább haladunk a fejlett szocialista társadalom építésében. A célok reálisak,-a terv teljesítésének hazai és nemzetközi feltételei adottak, illetve megteremthetők. Az V. ötéves terv. valamint az 1976-os népgazdasági terv megvalósítása hazánk minden állampolgárától kezdeményezőkészséget és fegyelmezett munkát igényel. Népünk érdeke, hogy társadalmunk anyagi és szellemi erőit, országunk adottságait a tervben foglalt célok szolgálatában jól hasznosítsuk. A Központi Bizottság számít dolgozó népünk cselekvő támogatására. Felkéri az üzemek, a termelőszövetkezetek, az intézmények dolgozóit: vegyenek részt az V. ötéves terv végrehajtását segítő szocialista munkaversenymozgalmakban. A minisztériumok és a főhatóságok, a gazdasági irányító és felügyeleti szervek segítsék a vállalatokat, üzemeket, szövetkezeteket abban, hogy saját feladataikat az éves terv és az V. ötéves népgazdasági terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban alakítsák ki. A vállalati tervek alapozzák meg a hatékonyabb munkát, reálisan irányozzák elő a helyi fejlesztést és a jövedelmek nö! velését. A gazdasági feladatok telLjesítése most nagyobb igényeket támaszt a vezetőkkel szemben. A tannivalók jó elvégzése a vállalati önállóság körülményei között színvonalas kezdeményező irányító munkát követel. A vezetők osszák meg gondjaikat, elképzeléseiket a kollektívával, támaszkodjanak a dolgozók alkotó tettrekészségére. A gazdasági építő munkában, céljaink egységes képviseletében és megvalósításában nagy felelősség hárul a pártszervezetekre, a párt tagjaira. A kommunisták képviseljék következetesen a párt gazdaságpolitikáját, a népgazdasági tervet, és személyes helytál'ással mutassanak példát a munkában. A pártszervezetek erősítsék politikai gazdaságirányító, szervező és ellenőrző tevékenységüket Határozottan támogassák a terv megvalósításán dolgozó gazdasági vezetőket. Segítsék elő, hogy a vállalati feladatokról a dolgozók megfelelő tájékoztatást kapjanak. Igényeljék, bátorítsák az akti vitást, az egészséges kritikai szellemet. Szerezzenek érvényt annak az elvnek, hogy aki a közösségért többe: tesz, nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesüljön. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Magyar Nők Országos Tanácsa, az Országos Szövetkezeti Tanács, a tömegszervezete!:, tömegmozgalmak vezetői a maguk területén mindent megtesznek gazdasági terveink megvalósításáért. A szakszervezetekben, a tömegszervezetekben, a szövetkezetekben és a tömegmozgalmakban tevékenykedő kommunisták és aktivisták mozgósítsák a dolgozókat a gazdasági feladatok jó megoldására. A Kommunista Ifjúsági Szövetség legyen kezdeményezője a fiatalok újabb konkrét vállalásainak, az országos és a helyi akcióknak. Pártunk felhívja a munkásosztályt, a termelőszövetkezeti parasztságot és az értelmiséget, a szocializmus minden hívét, egész népünket, hogy az 1976. évi, és az új ötéves népgazdasági tervünk valóra váltását tekintse közös nemzeti ügynek. (MTI)