Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-29 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 6S. évtolyam 280. szám 1975. november 29., szombat Ára: 80 fillér M A G YA R S Z O C l A LISTA MUN KÁ SPÁ RT LAPJA enya ásnál l nevem zocialista iznttsájjának 27-1 üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1975. november 26—27-én Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, főhatóságok vezetői, közgazdászok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján széles körű vitában megtárgyalta és elfogadta a IV. ötéves népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, valamint a Politikai Bizottság javaslatát az V. ötéves terv, továbbá az 1976. évi terv és állami költségvetés irányelveire. L A Központi Bizottság értékelte a IV. ötéves terv végrehajtásának helyzetét, a szocialista építőmunka 1971 —1975. évi tapasztalatait. Megállapította, hogy~ az elmúlt öt évben a gazdasági építés a párt politikai céljaival összhangban sikeresen előrehaladt; népünk erőfeszítései a szocializmus anyagiműszaki bázisának szélesítésére eredményesek voltak. Fejlődött és erősödött a szocialista tervgazdálkodás, az előirányzatok többsége a korábbinál nagyobb tervszerűséggel valósul meg. Az 1971 —1975. években a népgazdaság fejlődésének iránya megfelelt az ötéves terv célkitűzéseinek, a gazdasági növekedés mértéke pedig meghaladta a tervezettet. Jelentősen bővültek a társadalom termelőerői, erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege, gyarapodott a nemzeti vagyon. A többi között üzembe lépett a Gagarin Hőerőmű, a Lenin Kohászati Művek Finomhengerműve, a Dunai Vasmű folyamatos acélöntőműve, a Székesfehérvári Könnyűfémmű hengerműve, a Győri Futómű- és Motorgyártó Üzem, a Barátság II. Kőolajvezeték, a Péti Nitrogénmüvek új műtrágyagyára, a Leninvárosi Polietiléngyár, a Beremendi Cementgyár, az Orosházi Síküveggyár, a Lábatlani Vékonypapírgyár, a Győri Műbőrgyár, a Borsodi Sör- és Malátagyár, a budapesti metró kelet—nyugati vonala. A termelés bővülésével összhangban rendszeresen emelkedett népünk életszínvonal, tovább javult a társadalmi gondoskodás a dolgozó emberről és családjáról. A Központi Bizottság rámutatott, hogv ugyanakkor egyes fontos céloktól eltérések mutatkoznak. Az utóbbi két évben a tőkés világpiacon bekövetkezett infláció, értékesítési nehézség, az olaj- és a nyersanyagok árá-iak nagymértékű emelkedése népgazdaságunknak számottevő veszteségeket okozott. Ezért a népgazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kedvezőtlenebb. . Hazai gazdasági munkánk hatékonysága a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban javul. A beruházás és a fogyasztás meghaladta a tervezettet. A IV. ötéves terv fő feladatainak teljesítését értékelve, a Központi Bizottság megállapította: 4 A nemzeti jövedelem "» az előirányzott 30—32 helyett 35 százalékkal gyarapodott, és ez csaknem teljes egészében a munka termelékenységéből származott. Öt év nemzeti jövedelmének 27 százaléka a felhalmozást, 73 százaléka- pedig a fogyasztást szolgálta. 2

Az ipari termelés az • előirányzott 32—34 százalékkal szemben 37—38 százalékkal növekszik, hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez meghaladja a számítottat. Erősödtek a fejlődés intenzív vonásai, az egy főre jutó ipari termelés évente a tervezett 4—4,5 százalék helyett 6—6,5 százalékkal nő. A központi fejlesztési programok, az új ipari létesítmények, a rekonstrukciók — közöttük a textilipari rekonstrukció — révén korszerűsödött az ipar szerkezete, kezdeti eredményeket értünk ei a gazdaságtalan termelés visszaszorításában. Az átlagosnál gyorsabb volt a haladás a vegyipari és a gépipari ágazatokban. A tervezett növekedési ütemet — az építőanyag-ipar kivételével — valamennyi ipari ágasat eléri vagy felülmúlja. O Az építőipar technikai felszereltsége növekedett, termelési előirányzatát összességében teljesíti, egyes nagyberuházásoknál javult a koncentráció. A lakosságot közvetlenül szolgáló létesítmények — a lakások, az óvodák, a bölcsődék, az üzletházak, a közművek, a budapesti metró — építésében nagy eredmények születtek. Ugyanakkor az iparág fontos építési igényeket nem tudott kielégíteni, nem javult kellő mértékben munkájának hatékonysága, minősége. 4

A 1 mezőgazdaság ter• melése a tervezett 15— 16 százalékkal szemben 18— 19 százalékkal nőtt. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben kialakultak a célszerű üzemméretek, terjed az iparszerű termelés. A korszerű gépek, a vegyipari termékek és a nagy hozamú fajták alkalmazása könnyebbé és eredményesebbé tesz! a mezőgazdasági munkát. A növénytermesztésben teljésült a legfontosabb feladat, a terméshozamok növelése. A gabonafélék termésátlaga a tervidőszakban 20 százalékkal nőtt. A termelés fedezi az ország kenyérgabona-szükségletét, és exportra is lehetőséget ad. A cukorrépa-termelésben van bizonyos fejlődés, de a szükségletet a hazai termelés a kívánt mértékben még nem elégíti ki; ezért jelentős cukorbehozatalra szorulunk. A sertéstenyésztés gyorsan fejlődött, a tervidőszak második felében gyarapodott a szarvasmarha-állomány. A húsellátás, növekvő fogyasztás mellett, általában megfelelő volt. 5

Az áruszállítás a ter- \ • vezett 22 százalékkal szemben 39 százalékkal növekedett. Jelentős rekonstrukció valósult meg a vasúti közlekedésben. Megnövekedett a közúti közlekedés szerepe mind az áru-, mind a személyszállításban. Bővült és korszerűsödött a járműállomány és a közúthálózat. A városi tömegközlekedés — elsősorban a fővárosban — javult £ A tervezettnek megfelelően emelkedett az életszínvonal, javultak népünk életkörülményei. A reáljövedelem 26, a reálbér 18. a fogyasztás 29 százalékkal növekedett. A tervidőszakban több központi bérintézkedésre került sor, a pénzbeni társadalmi juttatások mégha1 adták az előirányzott mértéket. Jelentősen emelkedtek az alacsony nyugdíjak. növekedett a gyermekgondozási segély, megkétszereződött a családi pótlék összege. Társadalombiztosításban részesül az ország minden lakosa. A tervezettnél 30 ezerrel több, összesen 430 ezer lakás épült, öt év alatt kereken másfél millió ember jutott új otthonhoz. Megépült az egymillió lakás, s ezzel teljesül 15 éves lakásépítési programunk. öt év alatt széles körű társadalmi összefogással a tervezett 35 ezerrel szemben 90 ezer óvodai hely létesült. Az előirányzottnál többet fordítottunk az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények fejlesztésire: 8100 új k'-rházi úgy, 5100 új iskolai tanterem került átadásra. "T Termelő beruházások* • ra az előző öt évinél 40 százalékkal többet fordítottunk. Ez lehetővé tette az energiatermelés bővítését, az olaj- és gázfelhasználás tervezettnél gyorsabb növelését, a bauxitvagyon jobb kihasználását, az ellátás javítását éoítőanyagokból, élelmiszerekből és iparcikkekből. A beruházások megvalósításának hatékonysága még nem kielégítő, nem érvényesül kellően a beruházók és a kivitelezők egvetemes felelőssége, és nem megfelelő az együttműködésük. O Nagy eredményeket értünk el a területfejlesztésben Dinamikusan fejlődött hazánk fővárosa, Budapest. Az ipartelepítéssel és a területfejlesztéssel összefüggésben gvorsan fejlődött az öt vidéki nagyváros és valamennyi megyei székhelv. Számos község elindult a városiasodás útján, több nagyközség városi rangra emelkedett. A lakosság életkörülményeiben a területi elhelyezkedésből adódó különbségek csökkentek O Az öt év során hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai jelentősen bővültek. A külkereskedelmi forgalom növekedése meghaladta a tervezettet. A kivitel a szocialista országokba 72 százalékkal, a behozatal onnan 60 százalékkal emelkedett. A fejlett tőkés országokkal és a fejlődő országokkal is növekedett az árucsere: a kivitt áruk mennyisége 62, a behozottaké pedig 49 százalékkal. A Szovjetunióval, a KGST más országaival kialakított tervszerű, szoros gazdasági együttműködés nagymértékben segítette terveink teljesítését. Hazánk aktívan közreműködik a szocialista gazdasági integráció komul ex programiának megvalósításában. Előrehaladás van a termelésszakosításban, a k">zös vállalkozások létrehozásában, s ez lehetővé teszi a nagy sorozatú, gazdaságos termelést. Szakosítás és kooneráció valósul meg az autóbuszok és a személygépkocsik, valamint a számítógépek gyártásában Elkezdődött a KGST-tagállamok nyersanyag- és energiaszükségletének kielégítését szolgáló közös beruházási tevékenység. Épül az orenburgi gázvezeték és a 750 kilovoltos villamos vezeték. A magyar—szovjet olefin. valamint a magyar—lengyel vegyiszál-egyezménveknek megfelelően elkezdődött a termelés. 4Q A Központi Bizottság külön is értékelte a IV. ötéves terv befejező évének gazdasági munkáját. Megállapította, hogy 1975ben a társadalmi termelés és a termelékenység a tervezettnek megfelelően növekszik. A nemzeti jövedelem 5. az ipar termelése 6 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé pedig az előző év kiemelkedő eredményénél 1 százalékkal nagyobb. Az életszínvonal emelésének előirányzatai túlteljesültek. A fogyasztói árszínvonal a tervezettnek megfelelően alakul. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervezett 3,5 százalékkal szemben 4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalék helyett mintegy 4 százalékkal a lakosság fogyasztása a tervezett 4 százalékkal szemben 5 százalékkal nőtt ##A Központi Bizottság — összhangban a párt XI. kongresszusának határozatával — az V. ötéves terv legfőbb céljául a fejlett szocialista társadalom építésének folytatását jelöli meg. A népgazdasági tervezés és irányítás színvonalának emelésével, a tudomány és a technika eredményein k széles körű felhasználásává1, a termelés korszerűsítésével és bővítésével, a nemzetközi gazdasági együttműködésből — különösen a KGST-ors ágok közötti gazdasági együttműködésből — adódó lehetőségek kihasználásával magasabb szintre emeljük a szocializmus anyagi-technikai bázisát, dolgozó népünk életszínvonalát. Űj ötéves tervünk megvalósításával gyarapítjuk a nemzeti vagyont és megfelelő színvonalon tartjuk az ország védelmi képességét. Hazánkban jelenleg a további gazdasági fejlődés döntő feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Kerüljenek még jobban előtérbe a gazdasági növekedés intenzív tényezői, emelkedjék gyorsabban a munka termelékenysége, fokozódjék a beruházások hatékonysága, csökkenjenek a termelési ráfordítások, erőteljesen javuljon az álló- és forgóeszközök kihasználása, valósuljon meg fokozott takarékosság az energia- és anyagfelhasználásban. A Központi Bizottság az 1976—1980 évekre szóló V. ötéves népgazdasági terv fő előirányzatait a következőkben határozta meg: 4 A nemzeti jövedelem 30—32 százalékkal növekedjék. A fogyasztás és a felhalmozás együttesen ennél kisebb mértékben, 23— 25 százalékkal emelkedhet. A termelés bővítését egészében a munka termelékenységének növelésével kell biztosítani. A gazdasági fejlődés az egész tervidőszakban legyen időarányos, és egyenletes ütemű. O Az ipart, a népgazdaság vezető agát a tervidőszakban tovább kell korszerűsíteni és fejleszteni. A termeiés 33—35 százalékkal növekedjék. A fejlesztés segítse elő a hazai szükségletek magasabb színvonalú kielégítését, és az ipari termékek nemzetközi versenyképességének fokozását. Ezt a magasabb termelési kultúra szélesebb körű elterjesztésével, a gazdaságtalan termelés visszaszorításával, a hazai és nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás és kooperáció bővítésével, az irányítás és szervezés további javításával kell elérni. Az ipar termelési szerkezetének átalakításában meghatározó jelentőségű ágazatok és vállalatok élvezzenek előnyt. A rendelkezésre álló munkaerőt ott kell foglalkoztatni, ahol a legjobban szolgálja mai és távlati céljainkat. Folytatni kell a központi iparfejlesztési programok — az alumíniumipari* a aefcrolkémiai, a számítástechnikai, a földgázprogram — végrehajtását. A járműgyártás fejlesztésének és a könynyűszerkezetes építési mód elterjesztésének programját be kell fejezni. Az iparfejlesztésben — főleg a feldolgozó ágazatokban — kapjon nagyobb teret a korszerűsítést szolgáló rekonstrukció. Folytatódjék a ruházati ipar rekonstrukciója. 3

Az építőipar termelési • 30—33 százalékkal nö vekedjék. Szervezettebb gondosabb munkával gyorsuljon az építkezések kivitelezése, különösen a szakip^ ri és szerelési tevékenység Az erőket a gazdasági, társa dalmi fejlődés szempontjábo alapvető beruházásokra keli koncentrálni. Meg kell gátolni az indokolatlan költségemelkedést. i A mezőgazdaság termelése 16—18 százalékkal növekedjék; fokozottabban elégítse ki az ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyagszükségleteinek kielégítését, biztosítsa a lakosság kiegyensúlyozott ellátását, növelje az exportot. A szocialista nagyüzemek fő feladata a hozamok további erőteljes növelése. Ennek ér. dekében célszerűbben hasznosítsák a meglevő technikai bázist — gépeket, gazdasági épületeket, vegyi anyagokat —, használják ki jobban termelési lehetőségeiket, nagyobb mértékben honosítsák meg a nagy hozamú, produktív fajtákat. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szarvasmarha-állomány, elsősorban a tehénállomány gyarapítására, a tejtermelés növelésére, a zöldség-, a gyümölcsés szőlőtermesztésre. Az ország cukorszükségletét döntően hazai termelésből kell fedezni. Az állami gazdaságok mutassanak példát a termelés hatékonyságának fokozásában. A mezőgazdaság élen járó szocialista üzemei, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek folytassák a magas színvonalú termelési rendszerek elterjesztését. A jól gazdálkodó termelőszövetkezetek növeljék teljesítményeiket, a közepesek zárkózzanak fel hozzájuk, a gyengék pedig a természeti adottságaiknak jobban megfelelő termelési kultúra kialakításával érjék el a közepesek szintjét Az állami gazdaságok és a termelőszövetkézetek termelésének fejlesztése mellett változatlanul fontos feladata háztáji és kisegítő gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználásának ösztönzése és támogatása, a megtermelt áruk átvételének jobb megszervezése. C A szállítás összteljesítménye — a hazai és a nemzetközi szükségletekkel összhangban — 35 százalékkal növekedjék. Folytatódjék a közlekedésben kulcsszerepet betöltő vasút rekonstrukciója, a fővonalak és csomóIFnlutatÁe .m—t- iMnlim 1