Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-28 / 279. szám

Péntek, 1975. november 28. 5 Színház­művészeti vita Az NDK színházművészeti napok során hazánkban be­mutatásra került darabok előadá3a:ról szakmai vitát tartottak csütörtökön Buda­pesten, a Fészek Müvész­Kinbban, a Magyar Színház, művészeti Szövetség rende­zésében. A vitaindítót dr. Székely György színháztörténész tar. totta. (MTI) Önálló Ili-szervezetek alakulnak Köxgyűlé$ Mórahalmon Lehet-e kívülről vagy fe- mindazzal, amit a társada-. Az ismeretterjesztő társu­lülről ismeretterjesztést szer- lom és a gazdálkodás elvár lat járási elnöksége által vezni? Régóta aktuális kér- ezektől a csoportoktól, és irányított TIT-csoport min­dés ez a közművelődés szak- akinek szervező szavára leg- den községben működött ed­emberei körében, és a válasz inkább hallgatnak az embe- dig is, de az irányító és a rá mindig ez: keresni kell a rek. Bár a szegedi járásban végrehajtó közötti kapcsolat lehetőségeket, hogy az dönt- az ismeretterjesztés számsze- a sajátos adottságok miatt hessen előadások tematikája rű adatai mindig többet nem mindenütt volt teljes, fölött, aki egy-egy csoport mondtak, mint az ország Asotthalom, Mórahalom, Kis­művelődési igényét közelről más vidékéin, természetes telek és Sándorfalva értelmi­as legjobban ismeri; aki az igény, hogy itt is keressék a sé , doleozói a községi nárt­igényeket össze tudja vetni továbblépés módozatait segl 00180201 a Községi pari Tiszatáj ban a nagy írj Olvasónapló­jának egyik 1961-ben irt ré­Németh László kiadatlan egyik legjelentősebb műve, a A Kritika rovatban Vörös írásaival nem először ta'ál- Zalán futása 150 évvel ez. László Fejes Endre, Nacsád'j kőzik a Tiszatáj lapjain a* előtt jelent meg. Horváth József Mocsár Gábor leg­olvasó. A decemberi s-ám- Károly tanulmánya (Az esz- újabb könyvét bírálja. Gre­mei egyetemesség és a kép* zsa Ferenc pedig a Feljegy­alkotás kapcsolata Vörös, zések és levelek a Nyugat­sze jelent meg. Az Erzsébet- marty Mihály költészetében) ról című dokumentumkötetet kori drámák című írás Né- — a Zalán futása „mögótte9 értékeli. Recenzió jelent meg «ész, meth fordítói műhelyének, mondanivalóit" vizsgálva — Bálint Tibor, Nemeskürty' * valamint a Shakespeare-k ri a nemzeti és az egyet.mes István, Gál Sándor, Györffi angol irodalom megismerése emberi összekapcsol Másába Kálmán, Péntek Imre mű. szempontjából egyaránt fon- mutat rá. Vagyis: a mű veiről és — többek között tos. A romániai magyar iro- nemzetébresztő funkciójá icz — két érdekes történeti ki­dal. m „nagy öregének". Ba- történetfilozófia és a „szim- adványról (Mészáros Sándor: logh Edgárnak készülő em- bólumrendszerben megjelenő A Tanácsköztársaság és a lékiratából már 1974 tava- kozmikus természetszemlé- vajdaságiak, Lagzi István: szán olvasható volt egy rése­let a Tiszatájban. Most iet" társul. Csetri Lajos a Lengyel menekültek Zalo magyar gondolati líra egyik megyében a második világ­újabb, az író szellemi-poli- legnagyobb esztétikai értékű háború idején). tikai arculatának megrajzo- művét, lásához is segítséget nyújtó berek Vörösmarty Az em- Nikolényi István Vas*y . Clmű költeményét Viktorral készített interjúja feiezet látott napvilágot elemzi. — A másik irodalmi évszázad a zenében) „Mindinkább egyedül?" cím- évforduló Kemény Zsig- mellett László Gyula Három met. Balogh Edgár a 30-as mond nevéhez kapcsolódik. omlék című frását találjuk r évek második felében a A Zord idő, A rajong k és Művészet rovatban — A 75 Brassói Lapokban (A Duna- sok más. a XIX. sázadi ma- ^ves Féxa cézát (a Tiszatáj­medenoe szellemi élete című gyar próza legjobb teljesít- nak is gyakori szerzőjét) kö rovatában) olyan cikk ket ményeit jelentő művek al- SZöntj még a de-"mberi írt, melyek a kelet-európai kotója 100 évvel ezelőtt, szám melyet Hézsö~Ferenc antifasiszta ellenállás (egy 1875. december 22-én halt meg. Tóth Gyula írása (Ke­mény Zsigmond reformesz­méi 1843-ban) — a Kortes­szláv—román—magyar ösz szefogás) érdekében „a Du­na-völgyébe behatolt impe­Ének a szerszámokhoz .cí­mű rajzsorozata illusztrál. szervezet és a községi tanács támogatását élvezve elhatá­rozták, hogy a négy község­ben önálló TIT-szervezetet hoznak létre. Már az előkészítés idősza­kában kiderült Mórahalmon, hogy az eddig többnyire a pedagógusok által vállalt is­meretterjesztő tevékenységbe szívesen bekapcsolódik egy­egy agronómus, üzemgaz­dász, orvos, állatorvos, jo­pártmunkás, tanácsi dolgozó vagy szövetkezeti tisztségviselő is. A tegnap es­te tartott közgyűlésen 31 tag­gal alakult meg a mórahalmi TIT-szervezet. Elnökké Mu­rányi Györgyöt, a nagyköz­ség tanácselnökét, titkárrá pedig Szabó Vilmost, a művelődési ház igazgatóját választották meg. Az isme­retterjesztés megyei és já­rási vezetőinek társaságában részt vett a közgyűlésen dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitká­ra, dr. Tamasi Mihály, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője és Jáhní László, a já­rási pártbizottság első titká­ra is. Argentin ifjúsági küldöttség megyénkben A KISZ Központi Bizott- ság főtitkárát, Jüan Carlos sagának meghívására Ma- Alendrót, a NSpi Keresztény gyarországon tartózkodó ar- Ifjúság képviselőjét, Jósé gentin ifjúsági küldöttség Carlos Diazt, az Átmeneti két napra megyénkbe látó- Iíjúsági Mozgalom titkárát, gatott. Szerdán délelőtt a és tájékoztatta őket Csong­KISZ Csongrád megyei bi- rád megyéről, valamint a zottságán Bódi György, a megye ifjúsági mozgalmáról. megyei bizottság első titkára fogadta Ruben Dominguezt, az Argentin Kommunista If­iúsági Szövetség intéző bi­zottságának tagját, Lttis Me­nuccit, a Radikális Iíjúsági Szövetség nemzeti tltkársá­Délután a Hódme.-ővásárhe. .yi Állami Gazdaságba láto­gattak a vendégek, este pe­dig az Ifjúsági Házban vá­sárhelyi fiatalokkal találkoz. lak. Az argentin ifjúsági kül­döttség tegnap, csütörtökön gának tagját, Jorge Nardit, délelőtt felkereste a Pamut­a Peronista Elkötelezettségű nyomó'pari Vállalat szegedi Ifjúsági Mozgalom képvise- lextilművét, majd a kora iőjét Alejandro Lombant, a délutáni órákban visszauta­Forradalmi Keresztény Ifjú- zott Budapestre. A Kodály vonósnégyes estje A Kodály vonósnégyes egyensúlyozza kl a problé­'tagjai: Duska Károly, Szabó Tamás, Fias Gábor, Deoich János) szerda este nagysike­rű hangversenyt adott, saj­nos viszonylag kisszámú hallgatóság előtt. Mozart G­dúr vonósnégyese már a koncert kezdetén létrehozta azt a légkört, ami a későb­bieket is jellemezte. Megra­gadták Mozart zenéjének azt a kiegyensúlyozott, poldogító jellegét. egyedülállóvá teszi őt a ze­netörténetben. A legmaga­sabb rendű szintézisben mat és a megoldást, a lírát és a játékosságot, a bonyo­lultságot és az egyszerűséget. A vonósnégyes, amelynek minden téte.e külön-külön remekmű, színekben, arnya­latokban gazdag, logitcusan tagolt előadásban szóialt meg. Egeszén csodás hatást tett a Kettősfúga és gyer­mekdal közt természetes ott­derűs, honossággal röpdöső utolsó amely tétel, A g-moll zongorané­rializmus megosztó politiká- kedés és ellenszerei-t ele­ja" ellen buzdítottak. mezve — Kemény művében, Annus József drámai fe- ±.korabf.,;í ' szültségű elbeszélése (A cim­bora) mellett Pataki Edit két kisnovellája képviseli még a pró*át a Tiszatájban. Takács Imre, Sárándi József, amely a folyóirat májusban resszió egyik lehetséges irá­nyát" jelöli meg. A Kelet-európai Nézőben két olyan cikk is olvasható, Petri Csathó Ferenc és Tég­lásy Imre költeményein kí­vül úgynevezett „hosszúver­indult sorozatának darabja. Eddig a magyar irodalom lengyelországi, szlovákiai és sek" (Szepesi Attila, Dobál romániai fogadtatását ism r­Péter, Várkonyi Anikó és tető írás jelent meg. Most Tamás Menyhért művei) ol- Bállá Gyula és Varga Csaba vashat ék a foly'irat szépiro- tanulmánya folytatja a sort. dalmi anyagában. (Magyar Az Örökség rovat a ktasz- Magvar szikus. magyar irodalom két nyelven) nagy alkotójára, Vörösmarty fer2y Mihályra és Kemény Zsig mondva emlékezik. A Szózat nek lengyelországi költője 175 éve született, s hangjáról ír. irodalom ukránul, irodalom bolg Kovács István Róbert Nowak Ma­gyarországról szóló könyvé­vissz­Legenda a nyúlpaprikásról Tersánszky Józsi Jenő kis- látványt nyújt, hogy legszí- már-már föladná elveit, ha regényéből írta Kabay Bar- vesebben elbőgné magát az legalább egyetlen falássa! na és Gyöngyossy Imre ember. A nyúlsirató pedig kapna belőle. Nem kapott. Rendezte: Kabay Barna Operatőr: Illés György. Ze­ne: Jeney Zoltán. Szerep­lök: Wojciech Sleailon (ma­gyar hangja Kállay Ferenc), Garas Dezső, Halász Judit, Monori Lili, Szirtes Ádám, Harkányi Endre, Pongráez Imre. Őszintén szólva valamely kisvendéglőben szívesebben néztem volna, mert a film­kockákon nagy műgonddal vitt-hordozott nyúlpaprikás­ról a nyál is összefut az ember szájában. A moziban ott végződik, ahol a józan Ideje utánanéznünk, a ne­ész és az üres gyomor ül vében is, hol lehet kapni diadalt, a fortyogó bogrács nyúlpaprikást a városban, mellett, s szegény Gazsi N. L A hazáért harcoltak Kétrészes, színes, Kincskereső „Születésem történt a múlt Folytatódik a Mikrobi-soro. századnak szinte utolján, zat. Ezúttal Botond-Bolics 1800-diki december első nap- György és László Endre írá­ján" — írja önéletrajzában sának negyedik részét olvas­Vörösmarty Mihály, akinek hatják a fiatalok. 175. születési évfordul'ját József Attila Tél című ver. Honszeretet című versével és se került ezúttal A Pegazus az Irodalmi séták rovatban drs naplójába. A Könyv:k megjelent esszével köszönti között rovat három új kötet­a Kincskereső decemberi tel, a Háromszéki népballa­száma. Az idei utolsó, há- dák című gyűjteménnyel, romíves lapszám sok érdekes Tahiti Gyula Egy flóbert­olvasmányt ígér a téli szü- puska története című regé­netre a 10—14 éveseknek. nyévei és a híres francia ír), A telet, a karácsonyt, a tél Vercors mesefüzérével, a Me. örömeit idézi ^kó Jó^ef, ^ borogatás közben című Csoori Sándor. Weöres San- . .. , . x dor, Veress Miklós. Kormos könyvvel ismerteti meg az Istv>án, Utassy József és olvasókat. József Attila Al­Bella István költeménye, tató című költeménye all a Horgas Béla Téli álom és Testvérmúzsák rovat közép­Iszhi Zoltán Nettó a hóban pontjában. Képzeletünk mo című elbeszélése. A vers- zijában megelevenedik a sánszky finom , „ anyagot Tandori Dezső, Bu- költemény ihlette rajzfilm, s szere, amivel Gazsinak, a hogy nem győzelmekről szól, fűződő v.szonyukon elemzi a anyagot " ' * _> ' falu bolondjának megzavart hanem a haboru legborzal- szülőhazáért harcoló, szenve­dő Ferenc, Pintér Lajos es megtalalhatjuk a Sebő Fe- lelkéj. a vadászaton űzöt1 masabb évének, 1942-nek dő, életét áldozó katonák ár­Györ László művei teszik renc által megzenésített köl- nyuiak kiszolgáltatottságára nyarát idézi, amikor a visz- nyalt portréit, teljesé Bolgár szerző. Ni- temény kottáját is. Rejtőző védteienségére rajzolta rá. A szavonuló szovjet csapatok a A rendező Szergej Bondar­kolaí Hajtov Vizsga című iz- neveket kell megtalálniuk lengyel vendégművész Woj- megpróbáltatások Jegször- csuk a monumentális alkotá­, • ,,, . „ __,,„„., . ... „ ciech Siemion rokonszenvet nyubb poklát élték át. Lehet sok készítése során szerzett galmas elbeszélése és a Ki azoknak, akik a Rejtvény- buzga,omma] ölti magárc magyarázata, hogy a felmor- felkészültségét, epikus hajla­Gazsi rongyait, de látnivaló- zsolt egykori tüzérségi zász- mát nagyszerűen ötvözi a fő­an kevés meggyőződéssel lóalj megmaradt huszonhét hősök lelkiállapotának érzék­Ezért aztán buzga'ma kime- emberének szinte emberfe- letes, bensőséges rajzával vül a különféle állatok, nyu- letti négy napjának megpró- Ebben nagyszerű segítőtársra széles- beli tudással megteremtett viszont "unalmas éz a légen- vásznú szovjet film. Mihail csatajelenetek ragadnak ma­da. Tersánszky Józsi Jenő Solohov regényéből a forga- gukkal. Am bizonyos vagyok majd negyven éve írt kis- 'ókönyvet írta és a filmet abban, hogy a film legfőbb regényéből egy megélt fa- rendezte Szergej Bondarcsuk. erénye, hogv a háború mik­'.usl környezet olyan apró- Operatőr: Vagylm Juszov. Ze- rokozmoszát vizsgálja, az el­iékosan részletező, hidegen néjét szerezte: Vjacseszlav ső vonalban harcoló közkato­naturaiisztikus ídillekben Ovcsinyikov. Főszereplők: nák lelkivilágát tárja fel, tet­születik újjá, hogy a néző Vaszillj Suksin, Szergej Bon- teik, hősies cselekedeteik belefásul. Á'történet jósze- darcsuk, Vjacseszlav Tyiho- mozgatórugóira figyel. rivel leírhatatlan, hiszen Jurij Nyikulin, Ivan Három katonát a huszon­valójában nem történik Lapikov. Georglj Burkov hétből erősebb emberi szálak semmi, ott végződik, ahol Nonna Mordjukova. kötnek össze. Lopahint, a elkezdődik. Mitől olyan megkapó, el- bányászt (a rendkívüli te­S ha nincs Illés György gondolkodtató és önvizsgálat- hetségű Suksin formálja meg szép felvételekkel szénailla- ra késztető A hazáért harcol- az emberi lélek kiapadhatat­tú a falusi teleket érzékié- tak oímű új szovjet film? Ián gazdagságával), Sztrelco­tesen megörökítő kamerája, Miért emelkedik magasan vot, az agronómust (Tyiho­valóban alig lehetne érteni, azon filmek átlaga fölé, me- nov játssza) és Szvjagincevet, mi ragadta meg Kabay Bar- a második világháború a kolhozkombájnost (Bondar­na fantáziáját éppen a nemzedékek tudatában visz- csuk alakítja). Elsősorban bemutatkozó, első játékfilm- sza-visszarezdülő hősiességét hármójuk más-más emberi jében. Ha csak nem Ter- és retteneteit rögzíti celluloid alkatán, lelki beállítottságán, ielképrend- szalagra? Lehet egyik oka, egymáshoz és bajtársaikhoz . . i _ „...t i ,— j-i er.-x^x : tanította m»g futni a rén- fejtők klubja tagjainak érzik szarva *.t? című jukagír nép- magukat. A Kincskereső de m:sc képviseli a Külföldi cemberl számát szegedi gra­irociiiimat. A mai tizenéve- fikusművész. Papv György sek világába vezet el Nagy szép, fantáziát mozdító raj­Kaialln Kavicsból összehor- zai teszik színessé, élveze­őott lány című novellája, tesaé. 'ak, disznók, kutyák, szár- báltatásai megdöbbentik a akadt az operatőr, Vagyim nyasok simogatásában, be- nézőket. Az is lehet, hogy a cézgetésébeii, s időnként .éielmetesságükben is lenyű- Jvszoo személyiben, olyan de olyan ágrulszakadt göző, kimagasló mesterség­T. L. gyes Almasy László közre­nűködésével hangzott el AL másy kvalitásai közül az ap­rólékosan precíz, analitikus ;átékmódot emelném ki, va. amint nem utolsósorban azt a magától értetődő biztonsá­got és alkalmazkodást, amely a vonósokkal való összjáté­kában megnyilvánult A műsort Schumann a-moll vonósnégyese zárta. Hiába nangzott azonban fel a mű a szünet után, még mindig olyan erős volt a Mozart­,;ene hatása, hogy Schumann omantikus lírája és lendü­ete csak a mű vége felé tudta teljesen magával ra­gadni a közönséget Ez a megjegyzés azonban, ha a *nűso;s.:erkesttésre vonatko­zik is. semmiképpen sem áll a Kodály vonósnégyes játé­Kára. A négy művész kidol­gozott összjátéka a Schu­mann-mű tartalmát is töké­letesen kifejezésre juttatta, különösen az utolsó tétel fia­talos száguldásában Egészen ritkán zavarta az élvezetet egy-egy feltűnőbb fekvésvál­ás vagy pontatlan intonáció. Mindez azonban elhanyagol­ható amellett a minden rész­etre kiterjedő, gondos ki­munkáltság és érzékeny mu­-ikalitás mellett, amellyel a Kodály vonósnégyes ezt a szép koncertélmányt nyúj­totta. Huszár Lajos Vetélkedő a könyvről A Somogyi Könyvtár mó­.'a vár osi fiókkönyvtára iro­lalmi veté.kedőt rendezett. Az Olvasó Népért mozgalom­oa kapcsolódó versenyt a •lagarin általános iskolában ártották: két olajbányász szocialista brigád, a vasutas Kandó Kálmán, a Tömeg­cikk Ktsz Hámán Kati szc­ialista brigádjai, valamint 3 Váczi Mihály ifjúsági' klub két csapata részvételével. A versenyen mind a hit csapat bizonyította tudá­sát. Legjobbnak m?gis a Vá­•zi Mihály ifjúsági klub mé­-odik csapata bizonyult második helyet a Kandó Kálmán szocia'ista brigád, a harmadikat az ifjúsági klub tlső csapata szerezte meg, jól „vizsgázott" a Móra Fe­renc szocialista brigád .is.

Next

/
Thumbnails
Contents