Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-28 / 279. szám

Péntek, 1975. november 28. 83 Szovjet-magyar kulturális kapcsolatok Csütörtökön Budapesten a Mártírok útja 43—15. szám alatt ünnepélyesen megnyitották a Szovjetunió Szerzői Jogvédő Hivatalának magyarországi képviseletét. V. R. Szitnikov, a Szovjetunió Szerzői Jogvédő Hivatala elnökhelyettesének méltató szavai után magyar '-észről dr. Timár István, a Magyar Szerzői Jogvédő Hivatal főigazgatója, majd Ivan Vaskeba, az újonnan megnyílt hivatal vezetője mondott ünnepi beszédet. Az új intézmény jelentőségéről Ivan Vaskeba megállapította: — Célunk az, hogy a magyar közönség gyorsabban juthasson hozzá a szovjet irodalmi, zenei és műszakitudományos újdonságokhoz, a magyar szerzők munkái pedig szintén közvetlenebb, rövidebb úton kerüljenek a szovjet olvasók kezébe. Országaink egyre bővülő kulturális együttműködésének kiteljesedését minden bizonnyal jól segítheti ez a hivatal is tevékenységével. (MTI) A szakszervezeti munkavédelem jubileuma Negyedszázada bízta meg a Minisztertanács a szakszervezeteket a munkavédelmi felügyelet ellátásával. Az évforduló alkalmából ünnepséget tartottak tegnap, csütörtökön a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának székházában. Oláh Mihály, az SZMT elnöke köszöntötte a vendégeket, az elnökség tagjait, közöttük dr. Varga Dezsőt, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkárát, Prágai Tibort, a városi tanács elnökhelyettesét, Tóth Zsuzsannát, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkárát, Donát Bélát, a SZOT munkavédelmi osztályának vezetőjét. Dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára ünnepi beszédében elmondotta, hogy az elmúlt 25 év alatt sokat javultak Magyarországon, s megyénkben a munkakörülmények, részben a technikai feilódés következtében. másrészt a munkavédelmi szakemberek tevékenységének jóvoltából. Jelenleg az SZMT megyei bizottságainak munkáját majdnem 150, az üzemi szakszervezetekét pedig mintegy 2 ezer aktivista és munkavédelmi őr segíti. A munkavédelemben elért sikerekért a SZOT illetve a HVDSZ legutóbbi központi ünnepségén a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát Töröfcgyörgy Istvánnak, a HÖDIKOT dolgozójának, oklevél fokozatát pedig Vörös László MÁV-gépjavítónak, Sohajda Antalnénak, a Szegedi Fodrász Vállalat dolgou zójának, és Bálint Istvánnak, az IKV kőművesének adták át. A tegnapi ünnepségen ugyané kitüntetés ezüst fokozatát Dobó Imre, a Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozója kapta meg. Negyedszázados munkavédelmi tevékenységéért további 17en, tíz- és tizenöt évi munkáért pedig 47-en vehettek át emléklapot, illetve jutalmat. Donát Béla SZOT-emléklapot adott át Hajas Lászlónak, az SZMT titkárának. Öt év alatt: 222 milliárd forint társadalombiztosítási juttatásokra A SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságának adatai szlrint a rövidesen záruló negyedik ötéves tervidőszakban minden korábbinál nagyobb mértékben fejlődött a társadalombiztosítás, szinte ugrásszerűen megnőttek a nyugdíjemelésre, a gyermeknevelés segítésére, a betegek ellátására nyújtott összegek. A második ötéves tervben (1961 és 1965 között) 78 milliárd, az azt követő ötéves időszakban 126 milliárd, a most záruló ötéves időszakban pedig több mint 222 milliárd forintot fizetett ki az állam társadalombiztosításra. A legutóbbi években különösen a népesedéspolitikai párt. és kormányhatározatot követték jelentős szociálpolitikai intézkedések, de a nyugdijasok helyzetének javítására is számottevő többletösszegeket biztosított a kormányzat. A népesedéspolitikai határozathoz kapcsolódó legjelentősebb társadalombiztosítási intézkedések 1974. január 1-én léptek életbe, amikor kiterjesztették a gyermekápolási táppénzre jogosultság időtartamát, 150— 250 forinttal emelték a havi gyermekgondozási segélyt, s 2500 forintra emelkedett az anyasági segély. A családi pótlék kétszer te változott. 1972. január 1-től a három- és többgyermekes családok, valamint az egyedülállók, 1974. június 1-tpl a kétgyermekes családok pótlékát emelték, gyermekenként 100 forinttal. Időközben egyéb családi pótlék kedvezményt is nyújtottak, például azt, hogy a két- és többgyermekes családoknál a jogosultságból kilépő gyermekek után megmaradó egy gyermek továbbra is jogosult maradt családi pótlékra. A nyugdíjasok számara a negyedik ötéves tervben az első számottevő intézkedés az volt, hogy 1971. január I. óta járandóságuk évente 2 százalékkal automatikusan nő, 1974. január 1. óta ez a többletösszeg nem lehet alacsonyabb 30 forintnál. 1971ben vezette be a kormány a továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék rendszerét, s megszüntette a nyugdíjasok keresetének évi hatezer forintos határát, helyette általában az évi 840 órai foglalkoztatást tett lehetővé. 1972ben jelentek meg a rendelkezések a korkedvezmény kiterjesztéséről, továbbá a bérből és fizetésből élők, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendszere közötti különbség csökkentéséről. A mezőgazdasági öregségi és munkaképtelenségi járadékokat 100, az özvegyi járadékokat 60 forinttal emelték. 1972-ben módosították a nyugdíj alapjául szolgáló munkabérátlag számításának szabályait is, amely szerint most már a nyugdíjazást megelőző utolsó öt naptári év közül áz 'igénylőre legkedvezőbb három év munkabérátlagát kell figyelembe venni a nyugdíj kiszámításakor. A legjelentősebb nyugdíjrendelkezés 1975. július 1-én, a társadalombiztosítási törvénnyel együtt lépett életbe. A régi és a kis összegű nyugdíjakat, járadékokat, segélyeket, havi hatvantól-kétszáz forintig terjedő összeggel emelték. Az utóbbi öt évben hozott intézkedések évi 9 és félmiliárd forinttal emelték a lakosságnak nyújtott évi társadalombiztosítási juttatásokat. Ez is közrejátszott abban, hogy 1975-ben már kereken 58 milliárd forintot fizettek ki társadalombiztosításra, az 1970. évi összegnek körülbelül kétszeresét. Közös iskolagond Nem mai keletűek azok a kapcsolatok, amelyek — sajátos jegyeikkel új színt hozva az iskolák életébe — immár legalább évtizede fonódtak üzemek — és iskolák között. Sokáig tulajdonképpen neve sem volt ennek az együttmunkálkodásnak: később kezdték az „egy üzem — egy' iskola" megjelöléssel illetni. Amit magában foglalt: olyan hiányok megszüntetése — kölcsönösen —, amelyek az egyik félnél mutatkoznak, s a másik — segíteni tud. Mondjunk mindjárt néhány példát. Sem a városi, sem a vidéki iskoláink nem mondhatók gazdagoknak. Szegényes, szűkös általában a tanácsi pénztárca; tornaterem-bővítésre, udvarsalakozásra, ebédlők meg tantermek szépítésére, vagy éppen az évi festésre, illetve mindezekre együtt, és még sok más szükségesre kicsiny a kerete. A „másik oldalon" pedig; tanulna az üzemi ifjúmunkás — de szűk a kultúrház, drága a különóra; tornáznának, sportolnának a gyáriak, de hol van a tornateremre, kosárlabdapályára helye például egy vasasüzemnek? Ezernyi a területe az élet, a munka formálta kapcsolatok lehetőségeinek üzem és iskola között, azzal a szándékkal: a magunk erejéből átadunk nektek, cserébe a ti sajátos segítségetekre számítunk. Országosan aligha mutatható ki hirtelenében: hány gyár tart segítő kapcsolatot valamelyik közeli iskolával. Szinte alig akad munkáskollektíva, amely ne vállalna bizonyos rendszerességgel társadalmi munkát a megadott, kiválasztott iskolában; van, ahol a földrajzi közelség, másutt az iskolától várt ifjúmunkás-utánpótlás reménye, ismét másutt az oktatási intézmény kulturális segítsége az a „forrás", amely az együttműködést táplálja. Jók és hasznosak is — többségükben — ezek az együttműködési formák. Csak éppen a tartósság, a hosszabb távra szóló, átgondoltabb, együttműködés formai rendezése — pontosabban fogalmazva, az Iskolák és üzemek közötti szerződéses forma várat magára sokhelyütt. A SZOT és az Oktatási Minisztérium e kérdések rendezésére is alkotott meg nemrégiben irányelveket, üzemek és iskolák közötti kapcsolatok elmélyítésére, tartalmasabbá tételére. (Kár, hogy ezek az irányelvek eléggé lassan érkeznek el oda, ahova kell: az iskolaigazgatók asztalára, s az üzemi vezetők, szakszervezeti szervek szobáiba.) Okos és jó gondolatok, 'pontosabban, ajánlatok sorát tartalmazzák ezek az irányelvek. Olyan javaslatokat például, hogy az üzemek hová összpontosítsák a segítséget (beleértve az iskola karbantartását, és eljutva a gyerekek jobb pályaválasztásának segítéséig), az iskolák pedig milyen gazdag támogatást adhatnak az üzemi dolgozók művelődéséhez, tanulásához, sportjához. Az ajánlások, az irányelvek lényeges gondolata: ne ötletszerűen, egy-két hónapra vagy évre szövődjenek e2ek a gyár—iskola kapcsolatok, hanem jóval hosszabb távra Ót évre. "tíz évre. Vagy még hosszabb időszakra is; a' határidőket az élet jelöli ki mindenütt. Az eró6ebb és tartós „szövetség" lehet az alapja a sokféle, jó emberi kapcsolatoknak is; diák és a leendő, munkaadó gyár, iskola és a gyári öregdiák között, hogy csak néhány kapcsolattehetőséget említsünk. Érdemes töprengeniük az iskoláknak és a partnerüzeiheknek azon; hogyan öltsenek formát hamar ezek a kapcsolatok. Segítenek a szakszervezetek,, segítenek a tanácsok is, hogy a több évre szóló szerződések minél több helyen megszülessenek. Olyan jószolgálatok forrásai voltak eddig is — lehetnek így még'inkább — a szerződéses kapcsolatok, amelygk kölcsönösek és minden érintett számára hasznosak lehetnek. Reméljük, lesznek is. VL Együttműködési megállapodás Tegnap, csütörtökön este Szegeden, a Technika Házában műszaki-tudományos együttműködési megállapodást írtak alá: az MTESZ Csongrád megyei szervezetének elnöke, dr. Kovács Kálmán és a szervezet titkára, dr. Erdélyi Ferenc, illetve a bulgáriai Sztara Zagora-i társszervezet, az NTS területi elnökhelyettese, Rodfco Pencsev és Stefan Totev területi titkár. Jelen volt dr. Győrffy László, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa is. A két évig érvényes szerződés évente 395 munkanapnyi kölcsönös műszaki-tudományos tevékenység feltételeit tartalmazza, a tagegyesületek részvételével. INTERMETALL Az INTERMETALL vaskohászati együttműködési szervezet tanácsa Budapesten tartotta 22. ülését. Részt vettek a tagországok küldöttségei, jelen volt a KGST-titkárság képviselője is. Az ülésen az INTERMETALL-tanács elnöke, J. Miksa, a csehszlovák delegáció vezetője elnökölt. A tanács megtárgyalta az INTERMET ALL-iroda igazgatójának tájékoztatóját, és a KGST végrehajtó bizottságának az INTERMETALL tevékenységét érintő döntései alapján a tanács határozatodat fogadott el. Nagy figyelmet fordítottak arra. hogy az INTERMETALL tovább tökéletesítse tevékenységét a vaskohászati termékcserében, a hengerelt áruk. csőárukés másodtermékek gyártásának szakosításában. A tanács jóváhagyta az INTERMETALL -1976. évi munkatervét. Megválasztották 1976-ra az INTERMETALL-tanács elnökévé A. Zaprianov bolgár gépipari és vaskohászati miniszterhelyettest. Az ülés a barátság és egyetértés légkörében, eredményesen zajlott le. (MTI) Gyöz a melegebb levegő, vége a novemberi télnek A november végi hidegbetörés, úgy látszik, tiszavirág-életű volt. Az északi eredetű hideg légtömegek szerencsére csak rövid ideig tudták tartani magukat az ország területe felett. A javulás — amint azt a Meteorológiai Intézet előrejelző osztályán elmondották — a szerdáról csütörtökre virradó éjjel fokozatosan kezdődött meg; a csütörtök reggeli órákban a nyugati országrészeken már érezhetően enyhébb Volt az idő. Később a középső országrészeken is már csak fagypont körüli hőmérsékletet mértek. Az enyhülést az okozta, hogy a Földközi-tenger vidékéről melegebb, párás levegőrétegek érkeztek, amelyek „győzedelmeskedtek" a hidegzóna felett, amelynek ráadásul utánpótlása is kimerült, miután a légmozgások leálltak. A hétvégi program összeállításánál az eddiginél enyhébb időre számíthatunk. Felhős lesz az idő és párásabb a levegő. Viszont aszerint kell öltözködnünk, hogy havazás és később havaseső, eső várható. A november végi időjárás idén csak fokozatosan normalizálódik. szinte fokról fokra éri el a sokévi átlagos hőmérsékleti értékeket. A 100 éves átlag szerint ezekben a napokban a közepes minimális hőmérséklet kereken 0 fok, míg az előrejelzés fagyos órákkal is számol. Főleg a hajnali, és a reggeli órák hoznak majd a hét végén kisebb-nagyobb fagyokat. Napközben azonban már felmelegszik az idő, a 100 éves mérések szerint az évszaknak ebben a részében átlagosan 4—5 Celsius-fokos hőmérséklet alakul ki. Az előrejelzés plusz 2—plusz 7 fokkal „biztat". Ezek szerint a hirtelen jött novemberi télnek ez a hétvége véget vet (MTI) Plllp » W • ll "fi Molnár József fölvétele A forráskúti egykori szeszfőzde épületét felújítva közel félmilliós költséggel, új húsboltot nyitott a fogyasztási szövetkezet a község központjában. Hűtőkamrájában egyszerre ötven mázsa friss hús tárolható, külön előkészítő helyiséggel 13 rendelkezik, és megteremtették a feltételeit annak is, hogy élő halat is árusítsanak Szülők és tanárok a családi életre nevelésről Üj fogalom még a pedagógiában és SÍ szülői házban is a családi életre nevelés. Pedig tulajdonképpen mennyire természetes, hogy a gyerekek sikeres élete nemcsak attól függ, jól felkészítették-e őket fizikából és matematikából, hanem attól is, képesek lesznek-e felnőttként a családon belül is megállni helyüket. Mint házastársak és mint szülők egyaránt. Ismeretes, az előző évben az ország egyes iskoláiban kísérletképpen bevezették az effajta képzést is. A szegedi tapasztalatokról Csanádi Gézáné, a Móricz Zsigmond általános iskola igazgatója és dr. Diós József, a Tömörkény Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója számaK be tegnap. Csütörtökön a Nők Klubjának azon azöszszejövetelén. amelyet a szülői munkaközösségek vezetőivel közösen rendezett meg a népfront városi .nőbizottságá. A klub vezetője, dr. Szabd G. Mária ' hangsúlyozta, nemcsak az iskola feladata, hogy útravalót adjon a felnövő nemzedéknek a párválasztáshoz, a kulturált együttéléshez, a harmonikus házassághoz. Ha a szülők szemlélete nem közeledik a tanárok, az iskolaorvosok szándékához, aligha sikerül ezen a téren is felelősségtudó, emberi kapcsolataikban! is boldog embereket nevein*, 8 t