Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-27 / 278. szám

2 CsOtSrtök, 1975. november 27. • befejeződtek a szovjet-csehszlovák hivatalos tárgyalások Tegnap a szocialista országok együttműködésének kérdései szerepeltek a tárgyalások középpontjában # Moszkva (MTI) Tegnap a moszkvai Kreml Katalin-termében a testvé­ri barátság, a szivélyesscg, a teljes nézetazonosság szel­lemében folytat édtak a hi­vatalos tárgyalások a Gus­táv Husák vezette csehszlo­vák párt- és kormánykül­döttség, valamint a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet delegáció között. A kedden délután megkezdődött esz­mecserén szovjet rlszről je­len volt Podgornij államfő, Koszi gin miniszterelnök és Gromiko külügyminiszter ls. A CSKP főtitkárának kísé­retében többek között ott van Lubomir Strougal mi­niszterelnök ls. Míg e k-d­dl első tárgyalási forduló­ban a felek a kétoldalú kap­csolatok fejlesztésének kér­dései mellett elsősorban az európai biztonság kérdéseit vitatták meg, szerdán meg­különböztetett súlyt helyez­tek a szocialista ors ágok egyeztetett külpolitikájának kérd.selre, a nemzetközi kommunista mozgalom fel­udatalra. Megerősítették a szocialista gazdasági integrá­ció elmélyítését célzó szán­dékukat a KGST kereteiben, s teljes véleményazonosság alakult kl a szovjet és cseh­szlovák vezetők között a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetének érté­kelésében. Szerdán Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­Gjromilco— Arafaft taláakozö © Moszkva (MTI) Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere teg­nap Moszkvában fogadta Jasszer Arafatot, a Palesz­tinai Felszabadítás! Szerve­zet végrehajtó bizottságának elnökét. A találkozón külö­nös figyelmet fordítottak a palesztinai probléma megöl* dósának kilátásaira és meg­vitatták a tarlós és igazsá­gos közel-keleti béke meg­teremtéséért folyó harc mód­jait Á baráti légkörben meg­tartott beszélgetésen eszme­cserét folytattak a közel-ke­letl helyzettel összefüggő kérdésekről, megállapították, hogy nagy fontosságuk van az ENSZ-közgyűlés 30. ülés­szakán a palesztin kérdésről hozott határozatoknak. Jasszer Arafat nagyra ér­téke" te a Szovjetunió kezde­ményezését, hogy a legrövi­debb időn belül újítsák fel a genfi békekonferencia mun­káját, amelyben a PFSZ képviselői kezdettől fogva, a többi közvetlenül érdekelt féllel egyenjogú félként részt vennének. A palesztinai arab nép nevében Jasszer Arafat há­láját fejezte ki a Szovjet­uniónak, amiért következete­sen támogatja a palesztinai arab nép, az összes arab né­pek harcát az Izraeli agresz­szló következményeinek fel­számolásáért, a tartós és Igazságos közel-keleti béké­ért Zűrzavaros a katonai helyzet Portugáliában # Lisszabon (MTI) Portugáliában a kormány­hoz hü katonai egységek har­cok árán megadásra kénysze­ritettek több fellázadt ala­kulatot, köztük a lisszaboni katonai rendőrséget, és az ej­tőernyősök által elfoglalt tá­maszpontokat. A lisszaboni könnyütüzérségl ezred kato­nái szerdán közölték, hogy nem adják meg magukat, jóllehet parancsnokuliat le­tartóztatták. Lisszabonban saerdán hoz­záláttak azoknak a katonai egységeknek és szervezetek­nek a felszámolásához, ame­lyeket a keddi lázadás után megadásra kényszerítettek: a Neves ezredes vezette kom­mandóezred reggel harcot vívott a katonai rendőrség laktanyájába visszavonult katonákkal, és a három ha­lottat, öt sebesültet követe­lő összetűzés után letartóz­tatta a katonai rendőrség valamennyi tisztjét. A kom­mandók által megtámadott alakulat korábban már Go­mes alá rendelte magát, de nem volt hajlandó eleget tenni annak a parancsnak, hogy tartóztassa le parancs­nokalt. A katonai rendőrök a további vérontás elkerülé­se érdekében letették fegy­verüket. Neves ezredes azon­nali hatállyal kényszersza­badságra küldött minden közkatonát, viszont letartóz­tatta a tiszteket. Lisszabonban úgy tudják, hogy a Legfelső Forradalmi Tanács szerdán azonnal ha­tállyal megfosztotta hatal­mától Carvalho tábornokot, a Kontinentális Operatív Pa­rancsnokság (COPCON) fő­nökét, és megszüntette kato­nai szervezetét. A komman­dók bevetésével sorra fel­számolják a COPCON-nak alárendelt alakulatokat. A lisszaboni könnyűtüzérek a késő délutáni órákban a fő­város északi peremén fekvő laktanyájukban harci állás­ban várták a kormánycsapa­tok támadását. Lisszabonban attól tarta­nak, hogy további katonai összecsapások várhatók, és a Jobboldal fokozza a lázadók­kal szembeni megtorlást. A lisszaboni körzetben to­vábbra is érvényes a ked­den este elrendelt részleges ostromállapot: az események­ről — a hivatalos közlemé­nyekben foglaltakon kívtll — csak a külföldi tudósítók számolhatnak be, a főváros­ban nem jelenhetnek meg a lapok, a rádió és a televízió pedig csak az említett for­rásból sugározhat híreket. ság elnöke külön is találko­zott Leonyid Brezsnyewel, A moszkvai hivatalos jelen­tések ezt a megbeszélést is rendkívül szívélyesnek mi­nősítették, s hangoztatták, hogy a párt- és államközi kapcsolatokról folytatott ma­gas szintű eszmecserét a tel­jes nézetazonosság, az elv­társi kölcsönös megértés jel­lemezte. A szovjet—csehszlovák hi­vatalos tárgyalások befejezé­se után a csehszlovák ven­dégek viszontfogadást ren­deztek a szovjet vezetők tiszteletére. Ezen Brezsnyev, Koszigln, Podgornij és szá­mos més szovjet vezető sze­mélyiség vett részt. Ez al­kalommal a két ország kor­mányfői mondtak beszédet A csehszlovák párt- és kormányküldöttség hivatalos baráti látogatásának első szakasza szerdán, a hivata­los tárgyalások lezárásával véget ért. Elfogadták a lá­togatásról később megjelenő közös közlemény szövegét ls Szerdán a csehszlovák vendégek ellátogattak a Moszkva környéki CsiUagvá. rosba, a szovjet űrhajósok kiképzőközpontjába ls, ahol Gus'áv Husák megk szorúz. ta Jurij Gagarin emlékmű­vét. Ma. csütörtökön a cseh­szlovák vendégek Moszkvá­ból Minszkbe, szovjet Belo. russzia fővárosába utaznak. Moszkvai megfigyelők egyöntetű megállapítása sze­rint Gustáv Husák és a többi csehszlovák vezető nagyszerű fogadtatásban részesült a szovjet fővárosban. A fogadtatásnak ez a hangsúlyozott szívílyessége az SZKP és a szovjet kor­mány politikájának azt az Ismert alapelvét Illusztrálta, mely a szocialista közösség megszilárdításának, a test­vérországok együttműködésé­nek erősítését a külpolitika első és legfontosabb céljának ismeri el. Közéleti napló Hazaérkezett a magyar delegáció a leningrádi békekonferenciáról Tegnap, szerdán visszaér­kezett Budapestre az a ma­gyar békemozgalmi delegáció amely Leningrádban részt vett a nemzeti békemozgal­mak konferenciáján. Kül­döttségünk tagja volt dr. Réczei László, az OBT alel­nöke, Sebestyén Nándorné főtitkár, dr. Sütő Gyula tit­kár és Gál Gyula, az OBT tagja. A delegációt a Feri­hegyi repülőtéren Terényi István, az OBT alelnöke fo­gadta. Szovjet szakszervezeti küldöttség hazánkban A MEDOSZ elnökségének meghívására hazánkba érke­zett a szovjet mezőgazdasági és begyűjtési dolgozók szak­szervezetének nyolctagú kül­döttsége, Borisz Rahmanyin­nak, az OSZSZSZK mezőgaz­dasági szakszervezete titká­rának vezetésével. A kül­döttséget Kovács István, a MEDOSZ főtitkára fogadta és tájékoztatta a szakszervezet tevékenységéről, a mezőgaz­dasági dolgozók élet- és munkakörülményeiről. Párizsba utazott aa MPSZ küldöttsége Úszta Gyula főtitkár veze­tésével tegnap Párizsba uta­zott a Magyar Partizán Szö­vetség küldöttsége. A delegá­ció a hadviseltek európai le­szerelési szimpózlonján vesz részt. Bosznla-hercegovlnal gazdasági küldöttség Budapesten Kallós Ödönnek, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnö­kének meghívására 14 tagú gazdasági küldöttség látoga­tott Budapestre Bosznia-Her­cegovina Szocialista Köztar­saságból, Rade Todovicsnak, a köztársasági gazdasági ka­mara alelnökének vezetésé­vel. A küldöttség, amelynek két, gazdasági ügyekkel fog­lalkozó köztársasági államtit­kár-helyettes és tíz nagyvál­lalat vezetője volt tagja, az Országos Tervhivatalban, a Kereskedelmi Kamarában és különböző vállalatoknál arról folytatott tárgyalásokat, ho­gyan lehetne a magyar—Ju­goszláv gazdasági kapcsolatok keretén belül élénkíteni Ma­gyarország és Bosznia-Her­cegovina együttműködését. A delegáció vezetőjét fogadta dr. Juhár Zoltán belkereske­delmi minisztsrhelyettes is A küldöttség szerdán eluta­zott Budapestről. Karthago földjén Az ország, ahová a közeli napokban — Líbia után — ellátogat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, nagy törté­nelmi múlttal dicsekedhet. A történelemkönyvekből még ismerősek Catónak az időszámítás előtti második század­ban a római szenátusban mondott szavai. „Ceterum censeo, Carthaginem esse delandam ...". Azaz: „Továbbá javaslom, pusztítassék el Karthago". A pún háborúk befejezéseként a várost nemcsak elpusztították a rómaiak, de helyet fel­szántották és sóval hintették be. Karthago, ha romjaiban is, a régészeknek köszönhetően ma is áll, romjai a tunéziai főváros szomszédságában megcsodál hatók. A púnok veresége után jöttek a rómaiak, megalakítot­ták Africa provinciájukat. A mai Tunézia földje a római birodalom bukása után is a népek országútja maradt. Az Észak-Afrikában megtelepedett gót törzsek mellett a VL századi arab hódítók berbereket találtak ezen a területen. Az arab állam tartósnak bizonyult; függetlenségét akkor sem vesztette el, amikor a török porta — látszatha .alommal rendelkező — bejt állított az ország élére. Tunézia önálló­sága akkor került veszélybe és veszett el, amikor a múlt században Franciaország „protektorátusává" tette az orszá­got, azonban a franciák az örökösödés jogát a bej család­jának biztosították. A francia uralom elleni politikai küzdelem korán meg­indult. 1930-tól kezdve egy fiatal ügyvéd, az akkor 27 éves Habib Burgiba állt a függetlenségi mozgalom élére. A gyar­mati hatóságok deportálták a sivatagos délre, francia bör­tönbe szállították, de a mozgalom élén álló Üj Desztur Párt (Alkotmánypárt) befolyása ekkor mér az egész or­szágra kiterjedt. A Desztur fokozta a politikai harcot: 1956. március 20-én Franciaország kénytelen volt elismerni Tu­nézia függetlenségét. A bej trónfosztása után, 1957-től kezdődően a függetlenségi harc vezetője, Burgiba. mint ál­lamelnök vezeti Észak-Afrika területileg legkisebb arab országát. A 164 150 négyzetkilométer kiterjedésű és több mint 5 millió lakosú ország főleg mezőgazdaságból és halászatból él, bár ambiciózus Iparfejlesztési terveket is kidolgoztak. Tunézia legfontosabb ásványkincse és egyben kiviteli cikke a foszfát. A gazdasági élet a tőkés gazdálkodáson alapul, bár a hatvanas évek elején a mezőgazdaságban a kormány kí­sérletezett a termelőszövetkezetek szervezésével, ennek a szakasznak hamar vége lett. A Földközi-tenger menti ország aktív szerepet játszik Afrika és az arab világ politikai életében. Az ország egyet­len pártja, az ŰJ Desztur, szoros kapcsolatokat tart fenn Nyugat-Euróoa szociáldemokrata pártjaival. Tunézia kül­politikai állásfoglalásaiban elvet mindenfajta fegyveres megoldást a nemzetkiiil konfliktusokban, közvetítőként igyekszik fellépni Afrikában és a Közel-Keleten. Nem feledve azt, hogy a Földközi-tenger nemcsak el­választ. hanem össze ls köt; Tunézia építi kapcsolatait az európai szocialista országokkal ls. Tunisz vendége volt már a többi között Koszigin szovjet miniszterelnök is. A fejlődő országokkal fenntartott kancsolataink kiszélesítése Jegyében kerül most sor első ízben magyar államfő, Lo­sonczi Pál tunéziai látogatására. M. La. Részleges amnesztia Spanyolországban # Madrid (UPI) I. János Károly spanyol uralkodó államfői beiktatása előtt kedden este részleges amnesztiát hirdetett a köz­törvényes bűnözők és bizo­nyos politikai elitéltek szá­mára. Mindazok, akik 20 évnél többet töltöttek a Franco­rendszer börtöneiben hala­déktalanul szabadlábra ke­rülnek, minden más börtön­büntetést — kivéve a terro­rizmus vádjával klszabotta­kat — legalább 3 évvel csök­kentenek. Az érvényes halá­los ítéleteket 30 évi börtön­büntetésre változtatják. A királyi kegyelem csak a no­vember 22. előtt elkövetett bűnökre vonatkozik — ezer. a napon hangzott el ugyanis János Károly első uralkodói nyilatkozata. Az „ördögi" terepjárók gyára A gorkiji gépkocsik gyári jelzésén látható szarvas figurája jól ismert! a Volga menti város a világ 78 or­szágába exportál gépkocsi­kat. „Ma a fUrgelábit szarvas a Szovjetunió egyik legnagyobb gépkocsiválla­lata megújhodását és ro­hamos fejlődését szimboli­zálja", — Jelentette kl Ivan Klszeljov, a „GAZ" (Gor­kiji gépkocsi Özem) vezér­igazgatója az APN tudósí­tójával folytatott beszélge­tés során. — Az ötéves terv folya­mán (1971—1975) a gorkiji gépkocsiüzemnek egy har­madával kellett növelnie a személy- és tehergépkocsi­gyártását. Hogyan tudlák ezt megvalósítani? — Az élet m gmutetta, hogy gazdaságosabb a ter­méknövekedést a vállalatok rekonstruálásával és műsza­ki modernizálásával biztosí­tani. Ezt a megoldást vá­lasztottuk mi is. A kiörege­dett gépek, elavult berende­zések helyére újak, korsze­rűbbek kerültek. A vállalatnál 198 automa­ta és 400 komplex mechani­zált gépsor üzemel. Szí les tudományos-műsraki bázissal rendelkezünk — a gyárnak több mint 7o kutatólaborató­riuma van, a tervező és mű­szaki részlegek tevékenysé­gét tökéletesítettük. Ezen­kívül a „GAZ" az ország tóbb mint 30 tudományos kutatóintézetével tartja fenn a kapcsolatot. Ennek köszönhető, hogy új, a világ gépkocsigyártá­sának gyakorlata által eddig nem ismert technológiai fo­lyamatokat vezettünk be a termelésbe. Példa erre a ki­olvasztandó modellek alap­ján történő automatizált ön­tés. Újdonságnak számít a tehergépkocsik préshegesz­tett hóts óhídja, a forró hen­gerléses módszerrel előállí­tott ívelt fogazású fogas­kerekek stb. A gyárban széleskörűen el­terjedtek a? automatizált ve­zérlőrendszerek. Korszerű számít Igépeket alkalmazunk a termelés, a műszaki és anyagellátás valamint az, áruértékesítés szféráiban. — Mennyiben járul hoz­zá a rekonstrukció a gép­kocsik minőségének javítá­sához? — Jelenleg három fő gép­kocsi típus van ná'unk fu­tószalagon. A GAZ—53 és GAZ—66 tehergépkocsik rendkívüli m<-g'tehet ságuk. ról ismertek. Mindk't kocsit úgy alakították ki, hogy azok használhatók legyenek a leg­különbözőbb utakon, az or­szág valamennyi területén — Közép-Ázsiát >1 Szibériá­ig és a Távol-Keletig minde­nütt. A GAZ—60 például könnyen megbirkózik az In­goványos mocsarakkal, a meredek emelkedőkkel, de a 80 centiméter magas vasta­gon borított érintetlen hóme­zővel is. A harmadik fő modell a „Volga" GAZ—24. Ez a gaz­daságos és kényelmes sze­mélygépkocsi kiváló sebessé­gi és dinamikus tulajdon­ságokkal rendelkezik. — A külföldi piacokon egyre nőnek a gépkocsik­kal szemben támasztott kö­vetelmények. Mi a helyzet a gorkiji gépkocsikkal a határokon túl? A GAZ márkájú kocsik minden tekintetben verseny­képesek. Tart s, megbízható járművek hírében állnak külföldön. Mind a „Cs-Jka" és a „Volga", mind a te­hergépkocsijaink tö^b arany­érmet nyertek Brüssze'ben," Lipcsében, Brnóhan, Ptov­divban és több más kiállítá­son, vásáron. A GAZ—66 például mű­szakilag semmiben sem ma­rad el versenytársait '1, te­repjáró képesség és dinamika szempontjából pedig meg Is előzi őket. Terepjáró képes­ségét a svéd szakem' erek „ördögi" jelzővel Ulették. A GAZ—58, Lengyelor­szágban ezt a négytonnás tehergépkocsit a legribb me­zőgazdasági gépjárműként jellemezték. Egyre népszerűbb a „Vol­ga", amelynél már elértük, hogv 300 ezer kilométer megtett út után kerüljön csak sor generáljavításra. Az a tény. hogy kocsijainkat a világ 78 országába exportál­juk, elsősorban a járművek minősé-évei mag-arázható. Az utóbbi három évben ex­portunk a szocialista ors~á­gokba 62 százai :kkal növe­kedett. Az autógyárak állandóan fejlesztik, tökéletesítik ko­csijalkat. Egy példát em'í­tenék csak meg. Miután megkezdődött a „Votea" GAZ—24 futószalagos gvár­tása, három év lefo-gá«a nlatt a tervezők és a techno­lógusok 240-n'l tö^b. a "én­kocsi mlr.öségín*k to-á'>bi javteásá* s'O'cáló km*nViző nrídori'ást, fejlesztést hajtot­tak végre. Vjacseszlav Cslnguzov (APN —KS)

Next

/
Thumbnails
Contents