Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-02 / 258. szám

a százkilométeres sebességet. Nemcsak az új bort kóstolgatják, egy-egy pohár lecsúszik a régiből is, a vasárnapi ebédhez. „Meg se kottyan az nekem" — és sokszor ártatlan emberek életébe kerül, ha az alkohol fordítja a vo. lánt. Él még — az éli — a márkaharc. Meggondolatlan, szabálytalan előzésekbe kerget. S ml a vége?... De hisz tudjuk. Az okokat is tudjuk. Mégis ugyanaz a végeredmény. Minden héten és minden hét végén koporsók sora. Mindig megborzongat a gondo. lat: jön velem szembe, s talán nem érkezik haza. Vagy talán... én nem érkezem haza? E pillanatban még köztünk vannak, még itt vagyunk. Aztán: virágok, hófehér virágok. Sírokon. Vétlen áldozaiok és vétők sírján is. 8Z. M. Ritka csere csala nélkül anyanyelv Egy régi közmondásunk azt tartja: „Kitka csere csala nélkül." Vagyis hogy a csere során sokszor az egyik fél roszszabbul jár. mert becsapja a másik. Ezt a mondást alkalmazhatjuk a szóhasználatra is: ha az odaillő szót másikkal cseréljük föl, bizony gya' ran csalás kerekedik a dologból, és mondatunk értelme sínyli meg a cserét, az jár rosszul. Ez még akkor is így van, ha olyan szavakat cserélünk össze, amelyek nagyon hasonlítanak egymásra. „Megyénknek ebben a helyiségében tíz kilométer gyalogjárdát építettünk az elmúlt évben" — olvasom a híradást. Szép dolog, biztosan örülnek az ottlakJk. De hol is laknak ők? Helyiségben? Olyan sokan aligha laknak egy helyiségben, és olyan helyiség sem akad. amelybe tíz kilométer hosszú járda beleférne. Csak a helység lehet ilyen. Vagyis: a helyiség egy épületnek a része (pl. szoba), a helység pedig település (falu, község, város). „A fáradtság meghozza gyümölcsét" — írja valaki bölcsen. Csakhogy nehéz elképzelni, milyen gyümölcse lehet a fáradt állapotnak. Legfeljebb az, hogy az ember elalszik. A fáradtság (így dt-vel) ugyanis fáradt állapot jelentésű; a fáradság (t nélkül) pedig fáradozást jelent; ez az, ami meghozza gyümölcsét. „Járatos vagyok a matematikában" — mondja egyik ismerősöm. Mosolygok, mert csak jártas lehet benne, hiszen a járatos (bejáratos) azt jelenti, hogy pl. valamely háznál gyakran meg szokott fordulni, ott járatos. A politikai nyelvhas-nálatban Is követünk el ilyen értelemcsaló szócseréket. „Ma a gyár kommunistái ülést tartanok." Miért rossz ez a mondat? Mert ülése kisebb testületnek lehet: vezetőségnek, választmánynak, csoportvezetőnek stb. Sokféle szerv tarthat ülést: a téesz vezetőségétől kezdve a parlament egyik bizottságáig. de mindig csak kisebb testület, nem az egész tagság. Ennek ugyanis gvűlése van, taggyűlés, választógyűlés, nagygyűlés. Ez utóbbi nagyobb tömegekre vonatkozik. Es a közgyűlés? Közgyűlése alapszabállyal működő egyesületek, szövetkezetek, társulatok teljes tagságának van (rendszerint évente egy), ezenkívül ez a legfőbb szerve némely intézménynek, szervezetnek, az ENSZ-nek is. Sokszor hallani a célkitűzés szót. Gyakran ez is rossz csere áldozata: „El'rtük célkitű éseinket." Nem a céljainkat értük el. A cél az. amit el akarunk érni. a célkitűzés nedig a cél megál'ooítása. megjelölése. Vigyázzunk tehát, ne cserélgessük a szavakat, ha ezzel az értelmet csapjuk be, ha beszédünk világossága, érthetőáége károsoJirf. VÍGH J, ?ZV'AL\ 15 Vasárnap, 1975. november 2. A Tudós Társaság székháza Költőavatás Az alapításának 150. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémiának a mai Roosevelt térre tekintő székházát 1862— 1865 között építették, egy berlini építésű;, bizonyos Friedrich August Stüler tervei alapján. Sokan helytelenítették a reneszánsz elemeket is felhasználó, poroszos jellegű terv elfogadását, hiszen ugyanakkor egy neves hazai tudós, Henszlmann Imre is benyújtott egy, a magyar gótika stílusában fogant tervjavaslatot, amil azonban elvetettek. Az ország legfontosabb közmű velődési intézményének építkezéséhez adományaikkal a kézművesek, parasztok, kisemberek éppúgy hozzájárultak, mint a- arisztokrácia ás a polgárság. Az épít* Az első verseskönyv megjelenése a költő számára felér egy avatási szerta tássM. Izgalmak és örömök, a várakozás val.'színűtlennek tűnő hetei, hónapjai előzik meg a könyvpremiert, azt a pillanatot, amheor folyóiratok és napilapok ólombetűi után először látja nevét a költő könyvborító homlokán. Am az avatási szertartás java csak ezután következik. mint ahogy a vers k igazi élete ls csak ekkor kezdődik. Kritikusok és barátok szedik ízekre vagy dédelgetik, versszeretők idézik, véletlenül rábukkanok ismerkednek vele. Vékonyka kis könyv Baka István bemutatkozó kötete, a Magdolna-zápor. Mindössze 35 verset tartalmaz. Harmincöt, jórészt rövid. 12—16—20 soros költeményt. önmagában ez a tény is szigorúságot, nagyfokú sűrítést, erős önkontrollt, pontosságot sejtet. Aki figyelmesen olvassa a verseket — melyeknek nagy részével már találkozhatott a Tiszatáj, a Kortárs és a napilapok hasábjain — könnyen meggyőződhet, hogy Baka István költészetétől mi sem áll távolabb, mint az üres formai játszadozás, a bűvészkedés, a mutatványos bravúrok vagy a terepszínűre festett elefántcsonttornyokba való húzódás. Számára a költészet komoly és felelősségteljes küldetés, ahol csírájában halálra ítélt minden spekuláció, dagályosság, mellébeszélés. Sőt, mint maga fogalmazza, „a versben nem az én személyem a fontos, hanem a kép" —. s azt már mi tesszük hozzá: a költői gondolatok kollektivitása. A kötet négy ciklusra oszlik. Az első rész versei a gyermekkor, az indító otthon, a dajkáló táj élményvilágából táplálkoznak; a második gondolati magva történelmi eseményekhez, elődökhöz. felvállalt példaképekhez kötődik; a harmadikban intellektuális élményei kapnak hangot; míg a befejező rész a szerelem, a család Ihlette költemények füzére. E négy inspiráló vidék teljes költői világot alkot, melyben éppúgy fölparázslanak a személves lét szenvedélyei, mint a magyar nép történetének viharai, e nemzet sorsának máig ható megrendülései és mai világunk problémái. Baka István költészetének kulcsa és meghatározója a költői kép. Csiszolt, kristálytiszta szerkezetű költeményei képekből épí'keznek-táplálkoznak. Versmodelljének egyik leggyakoribb formája, hogy természeti képből bontja ki általános érvényű költői üzenetét. Egy hajnali rét. egy magányos fa, füvek kardélei. egy éiszakai pillanatfelvétel mind-mind olyan szikra, mely képek, asszociációk sorát indítja meg — s ezeknek burkában húzódik az érzelmi és gondolati töltés. Az elsősorban gyermekkori élményekből fakadó természetköze'lség az alapja képgazdaságának, festőiségánek. Ám ezek a természeti motívumok mindig csak Ürügvek számára, hogv egy másfajta közeg, az ember érzelmi és gondolati megrázkódtatásait kibonthassa. „... Óv e táj / de nem ment meg magától" — írja A lombon áts űrt című kötetnyitó versében. Majd a Már egvre több eget címűben szinte folvtatja: „E tájban nem vagyok, csak értem. / a fásult égen lóg kabátom, / megóv az is, mint hasztalan, / de eladható szabadságom." Vagy: „E szép és otthonos világban / derűsen csillognak a kések, / s a hajnal csodaszép — ezért is / nem mulasztják el a szegények." (Hajnaltól reggelig.) Baka István költészetének legmegragadóbb versei azok, melyeknek ihletője nemzeti történelmünk költői módon újraértékelt eseményei. Ezek a legelkötelezettebbek, legkö vetkeze tesebbek. s a költői én itt olvad legmélyebben — szinte a néndalok k" llektivitásának,' tisztaságónak szintjén — abba a tudati szférába, melyet nem'eti önismeretnek nevezünk. A D *zsa-élményt három versben, mintegy tragikus tryptrichonban értékeli újjá mai szemmel. E drámai izzású. keményen megmunkált versekben tán ez a két sor a máig ható Képek: a Magyar Tudományos Xkadémla székháza; a díszterem: az Akadémia kontaxa. V

irágok, hófehér virágok. Azt mondják, a krizantémnak temetőszaga van. Akad, aki soha nem teszi vázájába, mert eszébe jut róla a temető, a temetőről pedig ... Az elmúlás. Pontosabban: azok elmúlása, akiket szerettünk, akik szerettek bennünket. Bocsássanak meg, ha most mégsem róluk szólok. akikhez nem hivők és vallásosak elzarándokolnak ezen a hét végén. Friss sírok, vagy földbe süppedők — így vagy úgy, bele kell, kellett törődnünk. Azzal valami már befejeztetett, elvégeztetett. Én azokat siratnám el. akikről majd hétfő reggel a rádióban hallunk. Hét? Kilenc? Tizenkettő? E pillanatban még talán köztünk vannak. Hétvégeken ennyi embert szed áldozatul a csúcsforgalom az utakon. A forgalom? A mieinknél forgalmasabb utakon se arat így a kaszás. A kaszás, amely egyenlő a gyorsha . tással. durva szabálytalansággal, az ittassággal. Ami pedig egyenlő a vétkes emberi hibákkal. Kamion verseng fürge személyautóval. Üj sofőr próbálja ki kezésl anyagok és berendezési tárgyak túlnyomó része hazai eredetű volt, csupán a kályhákat és a kandallókat, a bronzdiszítéseket szerezték be Poroszországból, Illetve Bécsből. A nagyterem freskóival 1892-ben készült el a kor neves művésze, Lotz Károly. Ha az épület stílusával kapcsolatban voltak ls nézeteltérések, az épület helyének megválasztását mindenki szerencsésnek találta. A Tudós Társaság székházának a Dunára, a Várra, a Lánchidra nyíló ablakain kitekintve, Széchenyi álmának a színterén érezhetjük magunkat. TEREFERE — történelmi üzenet, a folytonos harc példája: „De nem görbítem vissza mégsem / az envéremtől sáros kaszát." .,Hazámba bujdosom hazámból" — mély filozofikus gondolata szövi át kurucdal-varláclólt. A Moldova Györgynek dedikált Prédikátorénekben egy több versben megbúvó aggály, a némaság és a« elfeledés kérdése fogalmazódik meg: „Tárgyakká hűlnek a szavak / és tömlöcfalakká a tárgyak, / és szétszór közönyök alatt / bennünket s elfelejt e század." Intellektuális töltésű verseinek többsége pesszimista hangvételű, sötét képektől terhes. A Raszkolnylkov éjszakáiban „koldusarc az éj", más versében az erdő félelemmel és szorongással teli zöld reménytelenség, ám e sötét hangulatok után a holnap tudatos vállalása is megfogalmazódik: „o kiürült jövőbe lépek / mégis, hogy sorsommal betöltsem." (Itt.) Ezt a vállalt jövőt teljesíti, gazdagítja a sze-elem, a család, az Ima-ciklus versfüzére. Legszebb darabjai, a Szakadj. Magdolna-zápor, a Szerelmesvers, a nak és az Eiszaka, fekete ménes címűek kristálytiszta verséoitmónybe foglalják gazdagon áradó képelt Nyolc éve ls van már annak, hogy egy szűk és hideg udvari albérletben néhány Ifjú titán zsíros kenyér és kövidinka mellett világmegváltáson törte a fejét. Versekkel természetesen. Volt közöttük egy, aki a többinél megfontoltabb, szótlanabb és szigorúbb volt: Baka István. Ma, majd egy évtizeddel később a szegedi egyetemi évek és a szekszárdi tanároskodás után újra e városban, mint a Kincskereső munkatársa, első kötetében ezt írja: „először magammal vetek számot". Am ez a számvetés nemzedékének, a harminc felé közelítő korosztálynak ls költői önvizsgálata, e versek tükrében tisztábban látjuk magunkat és gazdagabbak leszünk általa. A könyv, mely — a kiadó büszkén hirdeti! — a Magvető Könyvkiadó fennállásának 20. esztendejében jelent meg, meglehetősen csúf és értelmetlen borítót kapott. Bonin András munkája inkább ellenpropaganda. TANDI LAJOS