Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-20 / 272. szám

VILÁG FROLETÁRIAf, EGYESÜLJETEK! DELMAGYAR0RSZA6 A.MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 27 L szám 1975. november 20n csütörtök Ára: 80 fillér Befejeződtek a tervegyezteto tárgyalások az európai KGSTországokkal Zöldség, gyümölcs lehetőségek Szeged ellátásának * Javítására A magyar—lenivel tervkoordinációs jeg 'Z"k3nyv tegnapi aláírásával befejeződött hazánk és az európai KGST-országok 1976—80. évi népgazdasági terveinek egyeztetése. Sőt, az Európán kívüli két KGST-crszág közül is aláírták már a záróokmányt Mongóliával. s befejezéséhez közelednek a tervegyeztető tárgyalások Kubával, Mint ismeretes, a KGST. országok gazdasági integrációjának folyamatában a tervegyeztetés az együttműködés alapvető módszere. A tervkoordináció sarán valamennyi KGST-ország ok-ai komplex együttműködési megoldásokra törekedett, amelyek magukba foglalják á termelés, a tudomány és a technika legfontosabb, a-, egyes országok fejlesztésében leglényegesebb terű'étéit. Ez az első olyan tervegyeztetés a KGST-ors-éágok között, amely már a k"mplex programban meghatározott feladatokat és célokat veszi figyelembe. Ily módon nagymértékben segíti az integrációs típusú külgazdasági kapcsolatok kialarí'á-át, s egyben szilárdan megalapozza a belső fejlesztési elképzeléseket. A tervegyeztető tárgyalásokon az új tíousú együttműködési formák, köztük a szakosítás, a kooperáció, a közös vállalkozások lényeges kiterjesztésében állapodtak meg. Ezzel a magyar áruk számára stabil piacot, s egyben olyan alapvető fontosságú cikkek beszerzési forrását is biztosították, amelyek(Folytatás a 2. oldalon.) Magyar—lengyel gazdasági együttműködés Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Tadeusz Wrzaszczyk, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a tervbizottság elnöke november 18—19-én Budapesten tárgyalásokat folytatott a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztéséről, és összegezték az 1976—1980. évekre szóló tervegyeztetés eredményeit. Aláírták a magyar—lengyel tervkoordinációs jegyzőkönyvet. Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerda délelőtt hivatalában fogadta Tadeusz Wrzaszczykot. A lengyel tervbizottság elnöke tegnap hazautazott. A KGST-országok növénynemesífőinek tanácskozása Szegeden Nemzetközi tanácskozás kezdődött tegnap Szegeden több KGST-ország miniszteri meghata'mázott növénynemesítőinek résztvételével a Gabonatermesztési Kutató Intézetben. Bulgária, Magyarország, Mongólia, az NDK, Lengyelország. Románia, a Szovjetunió, valamint Csehszlovákia tudományos képviselőit dr. Erdei Péter, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a szegedi intézet igazgatóhelyettese, a november 22-ig tartó ülésszak elnöke köszöntötte, majd Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára mondott megnyitó beszédet. A MÉM képviseletében dr. Menyhárt Zoltán vesz részt a tanácskozáson. Ez az ülés sorrendben a hatodik a tanács 1971-ben történt létrehozása óta. A tanács feladata és munkálkodásának célja a mezőgazdasági növények nemesítése, a vetőmagtermesztés, valamint a nagy termőképességű, kiváló minőségű fajták és hibridek előállításira irányuló új módszerek elméleti alapjainak kidolgozása, az erre irányuló nemzetközi együttműködés szervezése, irányítása. Amint dr. Erdei Péter lapunk munkatársának elmondotta, igen nagy jelentőségű ez az együttműködés. Kiterjed a mezőgazdasági növénynemesítés valamennyi fontos területére. Ennek során hozták létre az együttműködő országok közös génbankját 1973-ban. Ennek a banknak Odesszában van a központja. Oda küldi el minden tagország a legjobb növény "aitákat és fa.ita.ie'ölteket. és innét vihet bármely ország növényfajtáiból valamennyi tagállam. Közkinccsé vá'nak a legjobb eredmények. A génbank eredményeit évenként értékeli a meghatalmazottak tanácsa. Kiterjed az együttműködés közös ökológiai kísérletek szervezésére is. Az új fajtákat valamennyi tagországban, különböző éghajlati és talajviszonyok között próbálják ki. Széles körű információcsere folyik róluk. A tapasztalatokat a meghatalmazottak tanácsa elé terjesztik. Közös tudományos üléseket szerveznek az együttműködés különböző témáiból Egye-egy téma vizsgálatára ideiglenes nemzetközi kutattkoUektívákat is szerveznek. Vannak olyan kérdések, amelyek vizsgálatára a legcélszerűbb közösen megteremteni a feltételeket ott. ahol a legelőnyösebb. így például a fehériekutatás laboratóriuma Odesszában, a fiziológiai kuta+ás centruma Barnburgban (NDK), a növénvkórtani kutatás laboratóri'Tna a bulgáriai Tolbuhinban van. A meghatalmazottak tanácsa mindig más és más országban ülésezik. A jelenleg* tanácskozás témái közöt4 szerevei két- és többoldalú megállapodások előkésHtése tanulmányutak megszervezése. az információcsere kérdése. A leglényegesebb "eladat pedig az. hogy meghatározzák a következő ötévé' időszakra az együttműköd -ss konkrét területeit, formáit, témáit. Nem utolsósorban szerződéssel iktatják ar együttműködő tagok sorába a még hiányzó, vagy eddi" ideig'enesen részt vevő tudományos kollektívákat. A meghatalmazottak tanácsa a szegedi ülésszak zárójaként összegezi javaslatait, és eljuttatja a KGST illetékes állandó bizottságának. Az, hogy a tanácskozást Szegeden rendezik, jelzi a kalászos-gabonafélék jelentősigét és a magyar gabonakutatás, benne a szegedi intézet eredményeinek elismerését is. Zöldség- és gyümölcselláiús, piaci felhozatal, árak és kínálat — aligha akad olyan háziasszony, aki ne találkozna szinte naponta e címszavakkal a gyakorlatban. S e gyakorlat igencsak figyelmet érdemel, hiszen a zöldség- és gyümölcsellátás még mindig nem olyán jó, mint áhogyan azt szeretnénk, s mint amit lehetővé tennének a megye adottságai. Nyilván ezért is szerepel gyakran a különböző megyei és városi testületek üléseinek napirendjén ez a kérdés, különösen azóta, hogy a Minisztertanács tavaly, év elején határozatot hozott a zöldség- és gyü| mölcsellátás és a -termelés javítására. Érdekes és tanulságos felmérések születtek az utóbbi egv-két hónapban is e témáról Szegeden. Téeszek gondj'ai A városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya például azt mérte fel, hogy a zöldségellátás fejlesztéséről szóló kormányhatározat megvalósításáért mit tettek a város termelőszövetkezeteiben. A fölmérés alapján készült jelentés — amelyet megvitatott a városi tanács végrehajtó bizottsága — többek között az állapítja meg. hogy a szövetkezeteknél e területen nem sikerült fordulatot elérni. A felmérés szerint ennek az az oka, hogy 1970 táján a téeszek hagyományos termelési tartalékai kimerültek. Azóta csökkent a termesztett zöldségmennyiség, mivel kevés munkáskéz áll rendelkezésre, a kézi munkát helyettesíteni képes műszaki és technikai berendezések pedig hiányoznak. Nehezíti a megoldást az is. hogy érmen a zöldségtermesztés igénvei drága beruházásokat, üvegházakat, öntözést. s amellett a termosztett fa'ták is elavultak, drágán állíthatok elő és nagv mim'' ->r-áf ordítást igényelnek. Emiatt és a viszonylag alacsony felvásárlási ár miatt a termelés gazdaságtalan. Tehát nehéz helyzetben vannak a mezőgazdasági üzemek. Ennek ellenére mégis komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy teljesíthessék a város ellátásából rájuk háruló feladatokat. Tennivalójuk pedig még akad bőven. Nagyüzem és háztáji Mindenekelőtt a nagyüzemi termelést vegyük szemügyre. A város területén dolgozó szövetkezetek összesen 1039 hektáron termesz-: tenek zöldségeket, ám elsősorban a konzervipar számára. A város ellátását közvetlenül csak 107 hektár szolgálja. Jó lenne bővíteni ezeket a területeket, ám ehhez több munkáskézre, vagy komoly beruházásokra lenne szükség. Éppen ezért állapította meg a városi tanács végrehajtó bizottsága is, hogv a nagyüzemi táblákon elsősorban azoknak a zöldségeknek van jövőjük, amelyeknek termesztése jól gépesíthető. Más. a város ellátása szempontjából fontos zöldségek termesztésére pedig elsősorban a háztáji gazdaságokat kell ösztönözni. Ezen a téren is akad bőven feladatuk a té eszeknek. A kormányhatározat szerint a szövetkezetek feladata az is. hogy koordinálják a háztáji gazdaságok zöldségtermesztését. biztosítsák a szükséges anyagi feltételeket, sőt, megszervezzék az értékesítést is. Ezt a feladatot a legjobban az Űj Élet Tszben sikerült megoldani, ahol a szövetkezet vásárolja fel a háztáji gazdaságokban termesztett zö'bégeket, s juttatja. el a MÉK-hez. Nvilván más termelőszövetkezetekben is szükség lenne hasonló mogoldésra. s emellett még más módon hs segíteni kellene a hóztáji gazdaságokat, né'dául fólia, műtrágya és pa'ánták biztosításával, és szaktanácsadással. Piacok és kérdSjelek A vásárlót természetesen elsősorban az érdekli, hogy az üzletekben • vagy a piacokon megkao.ia-e azt. amit keres. Megkapja-e, s milyen áron és milyen körülmények Környezetvédelmi berendezések A Budapesti Vegyipari Gépgyár 4. sz. gyárában két fontos, környezetvédelmi célokat szolgáló gyártmány készül. A szedimentométert, amellyel a porokban, folyadékokban található szemcsék számát lehet meghatározni a Skandináv országokba szállítják, akárcsak a környezetvédelmi centrifugát. Ez utóbbi készülék elsősorban a vegyipar, gyógyszeripar, élel•niszeripar, va'amint ásványés növényolajipar területén lasználható, ahol a folyadék, bői kiválasztja a szilárd anyagot. Képünkön: Vizsgálják az egyik új szedimentométert. MTI Fotó — Csikós Gábor. között? Az adatok szerint a megyében évente körülbelül 210 ezer tonna zöldséget termesztenek, s ebből 30—40 ezer tonna szolgálja a fris6 fogyasztást. Ez a mennyiség elegendő a megye és Szeged ellátásához, s az ellátás gondjait többnyire szervezési hibák okozzák. Néhány kivétellel. az árakkal Gines baj, hiszen a gyökér, a zöldborsó és az újburgonya kivételével. az utóbbi három évben nem emelkedtek nagyobb mértékben az árak. Sőt. a primőr paradicsom vagy a fejes saláta ára tavaly csak mint egy fele annyi volt, mint 1971-ben, a sárgarépa pedig negyed annyiba sem került. Ezt állapította meg a városi-járási népi ellenőrzési bizottság vizsgálata, amelynek célja a zöldség és a gyümölcs szabadpiaci felhozatalának felmérése volt. Azt is megállaoította a NEB vizsgálata, hogy az üzletekben többbnvire megfelelő a kínálat, általában 8— 15-féle zöldséget, és 4—7 fajta gyümölcsöt tartanak. Ám a vizsgálat arra is rámutatott. hogv sokat lehetne javítani az üzletek kínálatának stabilitásán, m'nőségén és választékán, ha a boltvezetők és a MÉK raktárának Vezetői intenzívebb kapcsolatot tartanának egymással. A NEB-vizsgálat kiterjedt a piacokra is, de közös jglr lemzőként csak egyet tudott megállaDítani: a szegedi piacok folyamatosan zsugorodnak, s körülményeik is egyre kedvezőtlenebbek. Mindhez már csak azért is figyelemre méltó, mert. például tavaly a Szegeden e1 adott .zöldség és g/ümölcs 48 százaléka. tehát majdnem fele a piacokon talált vevőre. A Marx tér zsúfolt. hiszen a piac mellett otthont ad az ipari vásárnak és az autóbusz-oál vaud varnak is. a Szent István téri niac pedig zivatarok idején víz alá kerül. A piacok fejlesztésére is megszülettek már az elképzelések. A Marx téren bővíteni fogja a lehetőségeket a volt Volán-telep felhasználása. a Szent István téren pedig a jelenlegi autótanpálya területének bevonása piaci célokra. Mindenképpen célszerű a tarjáni és az Odesszában levő Diac fejlesztése is. Addig is, amíg miudkét helven felé-ül a végleges piaci csarnok. Tar'ánban már sikeriilt ideig'enesen fedett helyet bizto•ítani piaci célokra egy volt ŰBC-áruhazban. Talán hasznos volt egv kis eszmei séta a zöldségellátós körül, hiszen annyi kiderült, hogy különösebb gondok, bajok nincsenek e téren. Ám az is tény. hogv a termelés és értékesítés jobb szervezésével mindenkéonen javítani kell a kínálaton. íris-ebb és nagvobb választékot kell biztosítani. Ez pedig pe-pp'ik a szövetkezetekre, a M^K-re és a k"resked°lmi ••álla'atokra ró feladatokat, hanem a nia"ok teMes-tesét :s gTÍt»Vró<"HJsé feszi. hoav még tüSVn tel a mpeuk termelte fr'«« áruval. Erre insnirá'ia különben a termelöket az is. hogy a zöldséget és gyümölcsöt árusítók kedvezményt kapnak helypénzben is. Szávay István ( f «