Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-02 / 258. szám

3 Vasárnap, 1975. november 2. Befejeződtek a magya NDK miniszterelnökhelyettesi tárgyalások Emiékeztető okmány alá- mény és az 1976. évi árucse- való jobb ellátására. A Írásával szombaton délben re-forgalmi jegyzőkönyv komplex együttműködés a befejeződtek a magyar—NDK megkötésének előkészítésére, jövőben kiterjed — a kölcsögazdasági és múszaki-tudo- valamint a népgazdaságilag nős áruszállításokon kívül — mányos együttműködési bi- fontos területeken kötendő a termelés megalapozását zottság elnökeinek tárgyalá- szakosítási és kooperációs szolgáló műszaki, technikai sai. Az okmányt dr. Szekér szerződésekre vonatkozóan. bázisra, a termelésre, valaGyula, a Minisztertanács el- A bizottság elnöki találko- mint a tudományos kutatánökhelyettese, az együttmű- zója után a két ország mi- sok kérdéseire. A most aláírt ködesi bizottság magyar ta- niszterelnök-helyettese, dr. egyezmény ezek fő irányait, gozatának e'nöke és Wolf- Szekér Gyula és Wolfgang kereteit jelölik ki 1990-ig, gang Rauchfuss, az NDK mi- Rauchfuss, a Parlament go- amelyet ötévenként a tervnisztertanácsának elnökhe- belin-termében hosszú lejá- kobrdinációk során pontosílyettese, a bizottság társelnö- ratú kormányegyezményt írt tanak majd. ke írta alá. alá a mező- és erdőgazdasá-A kormányegyezmény hozA tárgyalásokon a felek gi, valamint az élelmiszer- zájárul a két ország mezőés erdőgazdaságának, valamint élelmiszeriparának gyorsabb és hatékonyabb fejlesztéséhez. Szombaton délután elutazott Budapestről Wolfgang Rauchfuss. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Szekér Gyula. Ott volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti megvizsgálták a bizottság 14. inari komplex ülésszakán kitűzött feladatok désről. végrehajtását és a két ország Az egyezmény célja, közötti gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. Az 1976—80-as népgazdasági tervek egyeztetésének eredményeiből kiindulva intézkedéseket határoztak el a következő öt évegyüttműköhogy e területeken az együttműködési lehetőségek széles körű kiaknázásával minél nagyobb bázist biztosítsanak a két ország lakosságának mezőgazdasági, erdőgazdasági és re szóló kereskedelmi egyez- éle'miszeripari termékekkel nagykövete is. Nem egy ünnepélyes pillanatban Lehetőségek az ésszerűségre de úgy, hogy oldalra is lásson. Nehéz ezekről a kérdésekről beszélni, fiatalok különösen óvakodnak az őszintetlenség látszatától is. Lehet rosszul is fogalmazni, lehet, volt-e korai a jelentkezése? Szőke Mária A végzős egyetemista, aki- önmagában még nem mérce, nek tagfelvételi kérelmét a Társadalmi munkát végzek? közeljövőben tárgyalja az Igen, ez jellemzője politikai alapszervezet, kerekded val- aktivitásomnak. De ez még lomást ad róla, mi hozta őt mind kevés. Tudom és tudaközel a párthoz. Aztán azt tosan vállalom, hogy mint kéri, ne írjam nevét a cikk- ebben a rendszerben szülebe. tett és nevelkedett fiatal, mások esetleg félreértik a Beszélgetésünk itt megfa- még többet tegyek, mint egy legtisztábbnak tartott érzésegyott. átlagember. ket, gondolatokat is. KözheErről most ennyit. Szavak, amelyek lehetné- lyek is kísértenek. * nek „csak szavak" is. Nem * Két fiatal munkással is- haragszik talán meg Kaczúr Nekem az a kerekded valmerkedtem' meg minap a ci- Lajos, hogy elmondom, amit lomás utólag megdöbbentő, pőgyárban. a munkatársaktól megtudtam és engedtessék meg: nem— A munkámra figyeltek róla. Nem is olyan rég azt csak a fiatal diákot hibáztafel. Ha én valamit elkezdek, tartották még, hogy precíziós tom. Bizonyára ő mérte fel azt csak jól tudom csinálni, órát lehetne hozzá igazítani, nálam jobban környezetét, persze, hogy jól dolgozom. „Ha Lajos felkelt és csoma- mikor azt mondta: ne írjam Nekem ez a természetes. A golt, biztos éppen négy óra meg nevét. Ne gondolja termelési értekezleteken má- volt." Igen, persze, a család, senki, hogy a rohamosan kősók nevében is szóltam, kö- a két kisgyermek. Sietett ha- zeledő pályázatok idején j zösségi embernek éreztem és za. De hányan sietnének még akarja hasznát venni, hogy | érzem magam. Mégis, mikor és mégis rá kell számolni beírhatja: párttag. S ehhez i a pártcsoport vezetője meg- nemcsak perceket, de órákat még akkor is ragaszkodott,! kérdezte, gondoltam-e már is a közösség érdekében. Az- amikor kifejtettem, a pártrá, hogy párttag legyek, el- tán Lajos kezdett „nem si- tagnak mindig és mindenki csodálkoztam: hát méltónak etni", kezdett részt venni a előtt, s mindennap vállalni, tartanak rá? társadalmi munkákban, má- hirdetni és magyarázni kell Agócs Aranka tűzőnő ilyes- sokért is gondolkozva. Sze- a párt politikáját. Már kedféleképp próbálja összefog- mináriumra járt, és beirat- vetlenül felelt rá: tudja,hogy ni, hogy is gondolt először a kozott a marxista középis- mint párttag, még több lesz párttagságra. Mondom, ilyes- kólába. Sok emberrel dolgo- a kötelessége, féleképp, mert nem könnyű zik, „bánik", és Kaczúr Lajos Azért meggondolandó — utolérni, visszaidézni az el- tud hatni az emberekre, te- de ezt neki magának kellene határozás pillanatát. „Ho- kintélyt tudott szerezni ma- újból mérlegelnie —, nem gyan határozta el, hogy mér- gának. nők, óvónő vagy esetleg he- De fontos a mérlegelésnél, gedűművész lesz?" — szokás hogy hatása van-e környezeezt kérdezni híres, úgyneve- tére, emberileg is rokonszenzett érdekes emberektől. Ha ves-e munkatársainak a pártvalaki viszont azt mondja: tag! Ezt akkor is komolyan „amikor párttag lettem", kell vennünk, ha jól tudjuk, vagy ahogy még gyakrabban hús-vér emberek és nem két halljuk: „amikor beléptem a lábon járó hősök vagyunk, pártba" — többnyire azok a akik a piros könyvet már pillanatok peregnek le előt- megkaptuk. S ha ezt kereste, amikor a taggyűlésen ün- nénk, ha idealizálni merénepélvesen átadják a tag- szelnénk a fiatal párttagokat, könyvet, s egy-egy kézszorí- vagy leendő párttagokat, vétásra körbefogják az embert tenénk az igazság ellen. Bár a régi párttagok. az is igaz, hogy sokan meg — Pedig akkor már folyta- túl szerényen ítélik meg matódik valami, dehogyis akkor gukat, kétkedve hallgatják a kezdődik. Mert mire odajut megbecsülő, elismerő szavabárki is, hogy „igen" — már kat. érlelődési folyamaton ment Agócs Arankáról már beát a gondolat. Először az szélgettünk munkatársaival, ember aligha tudna felelni mire megismertem. Tudtam, rá. mit jelent a párt tagja- hogy ez a halvány arcú, szónak lenni, de elképzelése van ke lány ugyancsak kislány róla, meg bizonyara arról is, volt még, amikor a tűzőszahogy belőle milyen párttag lagra került. Ö maga azt valválna — mondja Agócs lotta, nehezen megnyilatkozó, Aranka. nem kitárulkozó ember, mégA szegedi alapszervezetek is sokan tudják és sokan benagy többségénél kiegyensú- csülik is érte, hogy családjályozott, igényes, gondosan nak és beteg testvérének táelőkeszüett és folyamatos masza. Talán a sok lekötöttpártépitő munka van — ál- ség az oka, hogy csak most lapíthatjuk meg, de mi min- jutott odáig, gondolhasson den van egy ilyen megállapí- politikai képzésre, most irattás mögött? Az mindenkép- kozott be a marxista középpen, hogy igen megnézik, kit iskolába. szeretnének n.ég a párt so- — Nemrégen lettem pártraiban látni. tag, magam előtt is igyek— Azt én tudtam, hogy az szem bizonyítani, hogy az első feHétel a jó munkám vagyok es leszek, amit a — mondja Kaczúr Lajos munkatársaim várnak tőlem, technológus, akinek felvéte- vagyis még többnek, másnak li kérelmét éppen a napok- kell lennem, mint eddig. Tubán fogadta el a cipőgyári II. dom, hogy még sokat kell aianszervezet. — De ezért tanulnom, szerintem egy kapom a fizetésem, nem? Ez párttagnak előre kell nézni, P

árthatározatokat, elvi, gazdaságpolitikai döntéseket olvasgatva gyakorta úgy érzi az ember, mintha saját gondolatait látná viszont valamiféle tükörben. Még csak messzire sem kell menni a példáért. Itt van többek közt az emlékezetes, 1974. december 5-i központi bizottsági határozat. Csupa-csupa olyan útmutatást .tartalmaz, olyan döntéseket, amelyekre az ember már akkor is rákényszerül — némi egyszerűsítéssel, de igaz a példa —, ha családja életét kívánja okosan és céltudatosan megszervezni. Igaz, a határozat egy ország életét foglalja össze, azt kívánja formálni, alakítani, s a sokszorosan nagyobb méretek — nyilvánvalóan — minőségileg is többet, mást kívánnak, mint amennyit a példaként vett családi élet. De a példa mégsem eldobnivaló. Ha valaki elhatározza, hogy családjának életét az eddiginél jobban, okosabban, céltudatosabban és nem utolsósorban gazdaságosabban szervezi meg, általában két lehetőség között választ. Az egyik: valami egészen újat akar, úgy tervez és gondolkozik, hogy csak a nagy dolgokra, az általa legfontosabbnak ítélt tényezőkre épít, mondván: az apróságok majd igazodnak az elképzelésekhez. Rendszerint valahogy így kezdenek légvárakat építeni az emberek. Terveznek, aztán a tervek csak tervek maradnak, mert hát felvilágosult korunkban ritkán adódik, hogy szemtanúi lehessünk egy kellemetes divina machinának, vagy legalábbis egy lottó ötösnek, hogy a családi életnél maradjunk. Végül is a szép tervekből nem lesz semmi. Nem azért, mintha lehetetlent tűztünk volna magunk elé, amelyek megvalósításához hiányoznának a feltételek, hanem azért, mert csak a célt néztük, és semmibe vettük magukat a feltételeket. Feltételeinket, amelyekből kiindulva a cél mégiscsak elérhető. Talán azért is hasznos a családi példa, mert a magánéletben viszonylag ritkán találkozni légvárakkal. Talán azért, mert egy család élete jobban áttekinthető, az öszszefüggések nyilvánvalóbbak benne, mint egy üzemben vagy egy vállalatnál. Mindenki viszonylag gyorsan és könnyen kikalkulálhatja lehetőségeit, adottságait, s azt, hogy céljai érdekében min és hogyan kell változtatnia. Ismét csak az egyszerű példa: ha valaki családjával a bolgár tengerparton akar nyaralni, nem úgy igyekszik összegyűjteni az ehhez szükséges pénzt, hogy a százas égőket lakásában huszonöt wattosra cseréli, hiszen jól tudja, hogy ezzel úgysem képes lényeges összeget megtakarítani, s a vámon — szeme romlásán — jóval többet veszíthet, mint amennyit a réven nyerhet. Lehet, hogy komoly dolgokról szólva ostoRnsáerak bnt a rwílda ne^if? nem az. Hiszen a december 5-i párthatározat végrehajtására a vállalatok által készített intézkedési tervek jó néhány esetben valami hasonlóról vallanak: arról, hogy készítőik csak a célokat nézték,' feltételeiket, adottságaikat már kevésbé. Legalábbis — azt hiszem — jórészt ennek tudható be, hogy egyes vállalatoknál sehogyan sem sikerült teljesíteni az anyag-, vagy az energiatakarékossági tervet, vagy más, a hatékonyság javítását célzó elképzeléseket. Kár lenne most a nagy összefüggéseket magyarázgatni, hiszen ahhoz jobban értenek a szakemberek, s jószerével csak az említett párthatározat legfontosabb tételeit ismételgethetnénk újra. Ennek viszont — a határozat végrehajtásáról lévén szó — nem sok haszna lenne, hiszen e határozatot minden érdekelt betéve ismeri. Amiről viszont mindenképpen szólni kell: az az egység, a rendszer, vagyis a lényeg. Amikor a vállalatok kidolgozták intézkedési tervüket, sok helyen nem számoltak kellóképpen adottságaikkal, feltételeikkel, csak a célt nézték, anélkül, hogy a párthatározatok komplex szemléletét a gyakorlatban alkalmazták volna. A tervekben szerepel, hogy ennyi meg ennyi energiát, nyersanyagot kívánnak megtakarítani, hogy hány százalékkal kívánják csökkenteni a selejtet, hány százalékkal akarják növelni a termelési értéket és a termelés mennyiségét, csak éppen a feltételekről és az adottságokról esik kevés szó némelyik intézkedési tervben, ha egyáltalán szó esik róla. Ha az intézkedési terv készítését egyáltalán megelőzte valamilyen, a vállalat munkájának egészét átfogó komplex vizsgálat, elemzés. Hogy miért lenne ez nagyon fontos? Azért, hogy a mindennapi gyakorlatban is mindenki érezze: a párt határozatai nem tartalmaznak megvalósíthatatlant. E határozatoknak csak akkor nem tudunk eleget tenni, ha külön-külön akarunk megfelelni az egyes követelményeknek. Ha egyszerűen csak energiát vagy nyersanyagot akarunk megtakarítani, az önmagában nemigen fog menni, vagy csak tessék-lássék módon. De ha sorra vesszük valamennyi adottságunkat, s például abból indulunk ki, hogy a termékszerkezet javításának eredményeként hogyan tudunk energiát és nyersanyagot megtakarítani, hogyan tudunk ily módon ésszerűbben, gazdaságosabban, a népgazdaság és a vásárlók számára hasznosabban termelni, akkor mindjárt könnyebb a dolgunk, s nemcsak a takarékosságról, hanem az ahhoz szükséges feltételek biztosításáról is döntöttünk. Ez pedig nem boszorkányság. Bizonyságul konkrét példákat nehéz hozni, azokat minden vállalatnál helyben kell megkeresni. Annyi azonban bizonyos, mindig a legegyszerűbb kérdésekkel érdemes kezdeni. Például olyasmivel, hogy a mosóport — legalábbis egy részét — hasznos kis dobozkák helyett háromkilós dobozokba csomagolni (ami megjelent ós eltűnt a boltokból). Ez jó a vásárlónak és tetemes menynyiségű csomagolóanyagot, drága papírt is megtakaríthatunk vele. S

zóval — a legegyszerűbb kérdésekkel kellene mindenhol kezdeni. Nem csak dönteni kell, hanem a feltételekről is gondoskodni, adottságainkon változtatni. S alighanem bárki meggyőződéssel vallhatná, hogy nagy tartalékaink éppen kis dolgainkban vannak, s a rendszeren, a gazdálkodás, a termelés rendszerén csak úgy változtathatunk, ha az új, az általunk elképzelt és megtervezett rendszerhez igazítjuk a rendszer elemeit is. SZAVAY ISTVÁN Véget ért a vegyipari és a ruházati szakszervezetek kongresszusa A SZOT központi iskolájá- vezet 89 tagú központi veze- ruhaipari dolgozók eredménak nagy előadótermében tőségét, 7 tagú számvizsgáló nyes munkáját. Duschek Laszombaton befejezte kétna- bizottságát, és azt a 32 kül- josné, a SZOT titkára a szakpos tanácskozását a Vegy- döttet, aki a magyar szak- szervezeti mozgalom eredméipari Dolgozók Szakszerveze- szervezetek XXIII. kongresz- nyeiről beszélt, tének XXII. kongresszusa. A szusán képviseli majd a A dolgozók élet- és munszombati ülésen megjelent vegyipar szervezett dolgozóit kakörülményeinek javítása Óvári Miklós, az MSZMP A központi vezetőség meg- kapcsán határozatba foglalPolitikai Bizottságának tagja, tartotta első ülését, amelyen ták: figyelemmel kell kíséra KB titkara, dr. Szekér megválasztotta a szakszerve- ni, hogy a berek a végzett Gyula, a Minisztertanács el- zet 19 tagú elnökségét és a munka mennyiségével és rainökhelyettese, Gál László, a tisztségviselőket. Elnök: Ta- nőségével arányosan alakulSZOT titkára, dr. Simon Pál kács Sándor, alelnökök: dr. janak. Fontos helyet kapott a nehézipari miniszter is. Zádor György és Kamarás határozatban a politikai okA kétnapos vitában össze- Mihályné, főtitkár: Dajka tatás, továbbá a szakszervesen 34 felszólaló egészítette Ferenc, titkárok: Főcze La- zeti élet belső demokratizki a szakszervezet központi jos, Molnár Károly és Tóth musának továbbfejlesztése, vezetőségének beszámolóját, Imre. A kongresszus megválaszértékelte az utóbbi négy év- Szombaton beszámolók, totta a szakszervezet 61 tagú ben végzett munkát, és szá- írásos dokumentumok és a központi vezetőségét, az öttamos javaslatot tett a legkö- határozati javaslat vitájával gú számvizsgáló bizottságot zelebbi tennivalókra. folytatta munkáiát a Ruhá- és 13 küldöttet a magyar A tanácskozás résztvevői a zatipari Dolgozók Szakszer- szakszervezet XXIII. kongkongresszus határozatában vezetének XXV. kongresszu- resszusára. Az új központi hangsúlyozták, hogy a szak- sa az ÉDOSZ székházában. A vezetőség alakuló ülésén 17 szervezet egyik legfontosabb felszólalók számba vették az tagú elnökséget választottak, feladata a dolgozók aktivitá- eredmenyeket és a tennivaló- A szakszervezet elnöke: Varsának, kezdeményezőkészsé- kat, összesen 33-an mondták ga József, alelnökei: Fekete genek ösztönzése és támoga- el észreveteleiket, javaslatai- Sándorné és Kelemen Endrétása. A kongresszusi megválasztották a kat. Felszólalt Keserű Jánosné, főtitkára: Tóth Tiborne titkára: Bakos József, küldöttek né könnyűipari miniszter, aki számvizsgáló bizottság elnöszakszer- egyebek között méltatta a ke: Csató József. Egészségügyi együttműködés Szombaton hazaérkezett a dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter vezette magyar delegáció, amely október 29—31 között Moszkvában, a KGST egészségügyi állandó bizottságának első ülésén vett részt. A betegellátás további javítása, a gyógyító eljárások tökéletesítése s az orvosi kutatások fejlesztése szempontjából egyaránt jelentős tanácskozásról — amelyen Jugoszlávia és a Vietnami Demokratikus Köztársaság megfigyelőként volt jelen. Dr. Schultheisz Emil hazaérkezése után adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a KGST egészségügyi állandó bizottságának létrehozása orvosi kapcsolataink megerősítésében, szervezeti tökéletesítésében, új, elvileg fontos szakaszt lelent. A KGST legújabb állandó bizottságának életrehívása a miniszteri konferenciák munkájának, eredményeinek további tökéletesítését célozza: a speciális aoparát"s biztosítja a tervek re->ds-»eres összehangolásának lehetőséfiát t i