Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-01 / 257. szám

\ 2 Szombat, 1975. november L A KGST és a sajtó % Moszkva (TASZSZ) Moszkvában pénteken befejeződött. az a tanácskozás, amelyen megvitatták, hogyan világítsa meg a sajtó a KGST sokoldalú tevékenységének, a szocialista integrációnak, a komplex program megvalósulásának kérdéseit. A- tanácskozáson 14 szocialista hírügynökség képviselői, a KGST titkárságának munkatársai, valamint közgazdászok vettek részt. A nemzetközi kapcsolatokban, végbement enyhülés, a békés egymás mellett élés elveinek széles elismerése — emelte ki a tanácskozás — kedvező feltételeket teremtett a szocialista országok további gazdasági haladásához. A szocialista országok, sikeresen megvalósítva öteves, terveik előirányzatait, jelentős eredményeket értek el az anyagi javak termelésében és a dolgozók életszínvonalának emelésében. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy mind a kapitalista, mind a fejlődő országokban megnövekedett a közvélemény érdeklődése a szocialista gazdasági integráció iránt. Tudósok és újságírók széles köre rendszeresen ír erről a témáról. A "tanácskozás résztvevői integrációs témájú írott és fotóanyagok közös alapjának létrehozásában állapodtak meg. Nemzetközi újságíróküldöttségek gyakoribb utavíásut irányozták elő a szocialista országok által közös beruházásban készülő legfontosabb objektumokhoz.! Szovfet üdvözlet # Moszkva (TASZSZ) Leohyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgoróij és Alekszej Koszigin táviratban üdvözölték Huari Bumedient, az Algériái Forradalmi Tanács elnökét', a köztársaság miniszterelnökét, valamint az algériai népet a köztársaság fennállásának 21. évfordulója alkalmából. A szovjet vezetők üzenetükben hangoztatták, hogy az afrikai nemzeti felszabadító mozgalomban kiemelkedő algériai forradalom győzelme óta eltelt évek' során az algériai nép fontos társadalmi és gazdasági átalakításokat hajtott végre, és jelentős sikereket ért el a nemzetgazdaság és a nemzeti kultúra fejlesztésében. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a két országot összefűző barátság, í-s a két ország közötti sokoldalú együttműködés tovább erősödik és fejlődik Mindkét nép érdekében. Nemzetközi szimpózium # Prága (MTI) í Prágában befejezte munkáját az a kétnapos nemzetközi elméleti szimpózium, melyét „A tudományos-technikai forradalom — a két viVigrendszer versenyének legipiitosabb tényezője" címmel a Béke és Szocializmus folyóirat szervezett. A tanácskozáson részt vettek a Bolgár Kommunista Párt, a Csehszlovák Kommunista Párt, a I.engyel Egyesült Munkáspórt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja szakértői, valamint a Béke és Szocializmus szerkesztő bizottságának tagjai. Az MSZMP küldöttségét Halay Tibor, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese vezettem Losonczi Pál Adenbe érkezett (Folytatás az 1. oldalról.) fala között haladt végig a Madramon, a szabadságért vívott küzdelem egyik hősének nevét viselő főútvonalon. Aden apraja-nagyja nagy szeretettel, virággal, a két ország barátságának éltetésével köszöntötte a távoli szocialista országból érkezett vendégelt Losonczi Pál és kísérete délben megkoszorúzta - a Mártírok Kertjében levő emlékkövet, délután pedig az elnöki palotában megkezdődtek a hivatalos magyar—jemeni tárgyalások. Magyar részről Losonczi Pál vett részt az eszmecserén, továbbá Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes, Lakatos Ernő, a kormány Tájékoztatási Hivatalónak elnökhelyettese, Nagy Miklós, a KKI elnökhelyettese, Kiss Sándor vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökének helyettese, Nagy S. Lajos nagykövet és Veres János, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Jemeni részről Szalem Ali Rubla államfőn kívül a déljemeni külügyminiszter továbbá az iparügyi, a közmunkaügyi, a kereskedelem és ellátási, valamint a mezőgazdasági és földreformügyi miniszter volt jelen. Losonczi Pál és Szalem Ali Rubia kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, a magyar és a jemeni nép munkájának eredményeiről, s szóltak a nehézségekről, a gondokról is. Egyöntetűen kifejezték meggyőződésüket, hogy a kétoldalú kapcsolatok az elmúlt években minden szinten eredményesen fejlődtek, problémamentesek és jók, és adottak a lehetőségek az együttműködés továbbfejlesztésére. Szalem Ali Rubla meleg szavakkal szólt Magyarország önzetlen, internacionalista segítségéről, amelyet a magyar kormány és nép nyújtott a brit imperializmus gyarmati uralma alól felszabadult, a reakcióval éles osztályharcot vívó Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságnak. A tárgyalások során érintették a nemzetközi helyzet alakulását, azokat a körülményeket, amelyek között a két nép él és dolgozik. A nemzetközi helyzet értékelése során megállapították, hogy mindkét fél álláspontja minden megtárgyalt kérdésben azonos, vagy egymáshoz nagyon közelálló. Az eszmecserét őszinte, baráti légkör, tárgyszerűség, s a megvitatott kérdésekben nézetazonosság jelemezte. AJ pénteki plenáris megbeszé- j lések alapján a továbbiakban mindkét fél szakértői talál-j koznak a gyakorlati tenni-. valók meghatározására. Este Szalem Ali Rubia díszvacsorát adott a magyar államfő tiszteletére. A vacsorán Losonczi Pál pohárköszöntőt mondott. Biszku Béla látogatása Borsod megvételi Szükséges, hogy a küSonhöző országok érdekeltek legyenek a leszerelésben Megkezdte az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága a leszerelés problémáinak megvitatását Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Borsodban. Szerdán a Borsod megyei pártbizottság székházában dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Borsod megye és Miskolc megyei város vezetői fogadták Biszku Bélát, aki részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság kibővített ülésén, majd Kazincbarcikára látogatott. Felkereste a Borsodi Vegyi Kombinátot, majd az üzem és a város vezetőinek társaságában megtekintette a termelő és az épülő gyáregységeket. Ellátogatott az olefinprogram keretében épülő pvc III-hoz is. Az üzemlátogatást követően Biszku Béla baráti eszmecserét folytatott a város és a kombinát párt-, állami és társadalmi vezetőivel. A csütörtöki napot Biszku Béla Ózdon töltötte. Találkozott a városi párt-végrehajtóbizottsóg tagjaival, a politikai és társadalmi szervezetek, az Özdi Kohászati Üzemek vezetőivel, akiknek jelenlétében Vajda István, a városi pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a város és az üzem fejlődésérőL « New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés k sz. politikai bizottsága megkezdte a leszerelési kérdések megvitatását A bizottság ülésén felszólalt Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője. Hangsúlyozta, hogy küldöttsége arra a javaslatra szeretné összepont'osítani a figyelmet, amelyet a Szovjetunió terjesztett a közgyűlés elé. A szovjet javaslat felszólít az új típusú tömegpusztító fegyverek és az új fegyverrendszerek kidolgozásának és gyártásának betiltására. Azoknak a feladatoknak a megoldásában, amelyek a fejlődő országok előrehaladását segítik elő, a fő akadályt az jelenti, hogy az egész világon óriási összegeket költenek évente fegyverkezésre. A katonai kiadások felemésztik mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országok anyagi erőforrásainak oroszlánrészét. Éppen ezért szükség van arra, hogy a különböző országok érdekeltek legyenek a leszerelésben, a katonai kiadások csökkentésében, valamint az új típusú fegyverek létrehozására előirányzott összeg növelésének megakadályozásában. A Szovjetunió sikraszáll amellett, hogy az emberiség egyszer s mindenkorra végetvessen az új típusú tömegpusztító fegyverek létrehozásának. A Szovjetuniónak nem célja valamiféle egyoldalú megoldás kicsikarása. Készen áll arra, hogy vállalja mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket az összes többi ország, köztük a Biztonsági Tanács állandó tagjai magukra vállalnak. Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottsága csütörtökön két határozattervezetet fogadott el. A dokumentumok elfogadását a Délafrikai Köztársaság fajüldöző politikájáról tartott vita előzte meg. Az egyik tervezet felszólítja a tagállamokat, hogy bojkottálják a fajüldöző politika elveti- alapján kiválasztott sportszervezeteket, továbbá követeljék, hogy a különböző nemzeti és nemzetközi sportegyesületek szüntessék meg együttműködésüket a faji megkülönböztetés politikája alapján álló dél-afrikai sportszervezetekkel. A bizottság másik javaslata elítéli a dél-afrikai fajüldöző rendszert, felhívja a különböző államok és szervezetek figyelmét arra, hogy ne teremtsenek kapcsolatot dél-afrikai intézményekkel. Közéleti napló PARTMUNKASKÜLDÖTTSÉG UTAZOTT BAGDADBA Az Iraki Kommunista Pórt tagjának, a Népszabadsag fóKözpontl Bizottsága meghí- szerkesztőjének vezetésevei X • rr . , , . , Bagdadba utazott az MSZMP vásara Katona Istvánnak, az Központi Bizottsá{,4nak pártMSZMP Központi Bizottsága munkásküldöttsége. HAZAÉRKEZETT VARSÓBÓL A MAGYAR PÁRTMUNKÁS-DELEGÁCIÓ Tegnap, pénteken hazaér- tályvezetőjének vezetésével kezett Varsóból a Magyar október 2H—31. között tarSzocialista Munkáspárt Köz- tózkodott Lengyelországban , , és megbeszéléseket folytatott ponti Bizottságának párt- a ^^ Egvesült Munkásmunkásküldöttsége, amely párt központi Bizottságának Grósz Károlynak, a KB osz- képviselőivel. ELUTAZOTT A SZÍRIAI HONVÉDELMI MINISZTER Tegnap elutazott Budapest- miniszter, aki — küldöttség ről Moustafa Tlass tábornok, élén ~ Czinege Lajos vezér„ , . . . , ,, . ezredes, honvédelmi minisza Szíriai Arab Köztársaság tel. me'ghívására hivatalos, fegyveres erői főparancsno- baráti látogatást tett Makának helyettese, honvédelmi gyarországon1/ ; ' OLASZ SZOLIDARITÁSI KÜLDÖTTSÉG LATOGATASA MAGYAROKSZAGON Tegnap elutazott hazánkból István, a Magyar Szalidanszer- tási Bizottság chilei akcióbiamely zottságának elnöke és Seolasz— bestyén Nándorné, az Orszámagyar fórum titkára veze- gos Béketanács főtitkára. az olasz szolidaritási vezetek küldöttsége, Vittorio Origlia, az tésével október 27—31. kö- Az olasz küldöttség látozött látogatást tett Magyar- gatása során találkozott a országon. A vendégekkel Magyarországon működő chimegbeszéléseket folytatott lei antifasiszta bizottság képHarmati Sándor, a Magyar viselőivel; ellátogatott SzeSzolidaritási Bizottság elnö- gedre, ahol a Csongrád me ke, Kiss Károly, a SZOT al- gyei népfront elnöke, dr. Molnár Béla, a bizottság ke^^^^^^ rekasztal-beszelgetést rendeHazafiás Népfront Országos zett a vendégek részvételéTanácsának titkára, Rostás vei. JÓZSEF 10. A túlzásba vitt karácsonyi ajándékozása is erre mutat. Mindenkinek vesz, hoz valamit, és jobban örül az ajándékozásnak, mint az, aki kapja az ajándékot. A testvérei nem viszonozzák ezt a figyelmességet, de ezt természetesnek tartja. A benne élő ragaszkodásának egy olyan fokú túlfűtöttségére mutat ez is, abelyből kiderül: az otthonában töltött javaéletét, érzi igazinak, abban magabiztos, szabad; a felnőtté válással járó új világban, környezetben idegen maradt. István elolvasta a másik levelet is, amelyet a múlt év nyarán írt: „Kedves, )ó Apám? Nem azért írok a gyárba, mert kettőnkre tartozó panaszom volna. Éppen fordítva van. Ügy érzem, elértem mindazt, amit egy nem halló, negyvenöt éves ember egyáltalán várhat az élettől. Különösen olyan ember, mint én, aki jó tíz esztendeje a világról úgyszólván semmit sem tudott. A szanatórium újonnan épült szállójában önálló lakásom van: szoba, előszoba, beépített szekrénnyel és fürdőszobával. Véglegesen a gondnokságra kerültem, leltárfőnök lettem, májú. elsejétől közvetlenül a vezetőgondnokhoz tartozom. Szerteágazó, bonyolult munkát bíztak rám. A fizetésem kétezer-ötven forint lett. A főorvos úrnak nagyon sokat köszönhetek, ő segített és rajta keresztül aztán több pártfogón találtam. Most már nem szégyellem leírni; valami megváltozott bennem, jobb érzéssel vagyok az emberek iránt. Mindig féltem tőlük; minden rossz forrása csak az ember lehet. Ebben a hitemben annak idején Dosztojevszkij segített. Igaz, soha nem lázongtam a sorsom ellen, akkor sem, amikor nevetség és gúny tárgya voltam, és alig bírtam cipelni már nyomorult kis életemet. Megerősítettem magam; szerencsétlen lettem., kötelességem elviselni a lenézést, megalázást azért, hogy néha kapjak egy csöpp irgalmat. Az utóbbi két esztendőben azonban néhányan (különösen a főorvos, a vezetőgondnok, egy öreg könyvelő, a Jóska bácsi és mások is) annyit jót tettek velem, hogy engedett bennem a gyűlölet határát súroló ellenszenv, az ember (az egészséges ember) iránt. Minden egyéni érdek nélkül küszködtek, vesződtek velem, tanítottak, hogy ne legyek kiszolgáltatott, megalázott helyzetű azért, mert süket vagyok. Tudom, hogy ma ritkaság az ilyesmi, ezért tartom olyan sokra. Ök segítették elő, hogy valamelyest oldódott bennem az alacsonyabb rendűségem érzete; talán már nem vagyok az a riadt, menekülésre kész ösztönű, aki voltam, amikor a szanatórium kapujában elviltunk, és én itt maradtam. Kedves, jó Apám! Bocsásson meg, de nem tudom visszafogni belső megrendelüsémet, pedig úgy vigyázok a leírt szavakra. Csak én tudom, mivel tartozom Apámnak. Az első esztendőben — őszinte leszek — szinte megvetettem, mert azt hittem, elrúgott magától. Most már látom, hogy a javamat akarta szolgálni: kemény, sziklatermészete mögött tiszta, mély emberi érzés munkál. Az én süket testemben vergődő lélek ezt már gyerekkorban megérezte, és ez az akkori elfordulás — úgy érzem — most már teljesen elmúlt. Tudom jól, hogy mindent Apámtól kaptam: a kínlódás esztendőiben a bátorítást, hogy mindenképpen muszáj élni. pedig akkor legbensőbb barátom, volt a halál. Az életmuszájhoz segítséget adott, a nehéz esztendők vergődését, kínlódását végigcsinálta velem, hogy felnőtt legyek; írni, olvasni, gondolkozni tudjak. Legyen áldott minden lépése, édes, jó Apám! Tavaszon, nyáron gyakran járom a Lővéreket. Esténként leülök a fák alá, a gyöp re, és nézem a hatalmas, csillagos égboltot. Olyan sok, szép és igaz gondolatot érzek a fejemben, hogy abból talán tíz regény is kitellene. Ne mosolyogjon rajtam: esténként én mindig üzenek haza a csillagokkal. Apámnak, Anyámnak és a testvéreimnek. MindcgyÖjüknek megvan a csillaga; ott ragyognak fölöttem. Üzenek velük és azután, amikor újra eljövök az erdőaljra, megkérdezem a csillagokat, hogy átadták-e az év elgondolt, hosszú leveleimet? Olyankor mindig otthon vagyok, a házunk előtt, a diófa alatt, ülök a kis sámlin. Nagyon jó otthon lenni; tartozni valahová, belül tartozni valahová. Lehet, hogy furcsállja majd ezeket a sorokat, de ne vegye úgy, hogy bennük a lelkem fájdalma mutatja magát. En csak azt érzem — és egyre jobban érzem —, hogy az embernek tartoznia kell valahová. Olyan láthatatlan kötelékekkel, amelyek szeretetet, hordoznak. mert szeretet nélkül nem élhet, az ember. Énrám a szeretet forrása onnan buzog, a mi kis házunkból. Süket vagyok, öregedöfélben járok, aligha nyílik meg számomra a szeretetnek az az újonnan kélő szép és gyönyörű forrása, amely fölemel és boldoggá tesz; hiszen olyan sok az egészséges, fiatal férfi, hogy én már nem remélhetek. Ügy tartson számon, Apám, hogy lelkemben, gondolataimban, segítségemmel, jóakaratommal én mindig otthon vagyok. Óvja isten minden bajtól és írjon többször, ezután majd gyakrabban járok haza. Nem tudom, jó könyveket küldtem-e? Az én könyvtáram szépen esöpörödik. Elnézését kérem a hosszú levélért, de úgy ömlött belőlem a gondolat, hagy nem tudtam viszszafogni. Nagyon sok szeretettel, fia: József.' Leejtette karját, a levéllel együtt, a paplanra. Szemüvege mögül, kétoldalt, lecsurrant a könynye. Elaludt. A délutáni vizit ébresztette föl. Az orvos megnézte a lábát, és tréfásan azt mondta: — Jó lesz még ez a láb, öregúr! Meghagyjuk, mert mégis jobb két lábon járni! — Csak nem volt ilyen szörnyű gondolata, doktor úr' (Folytatjuk.)