Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-11 / 239. szám
* Szombat, 1975. október 11. Kérdések és válaszok A sajtókonferencia folytatása Néhány mondat erejéig szóba került ugyan a Magyar Rádió Csongrád megyei sajtókonferenciáján a szegedi strandok, fürdők ügye, ebből a témából így is egész csokorra való kérdés maradt. Juhász Lajos (Szeged, Dorozsmai út 58.) kérdezi: Szeged fürdőváros... — szoktuk mondani. A gyógyvizek hasznosítása szerepel-e a fürdőfejlesztési tervben? Válasz: A fürdővárossá fejlesztés természeti adottságai megvannak Szegeden, de ehhez igen nagy anyagi terhek társulnak. Szeged strand- ás gyógyfürdőfejlesztési koncepcióját a tanács végrehajtó bizottsága tavaly decemberben hagyta jóvá, és határozatában az újszegedi partfürdő, Odesszai körút, Gyapjas Pál utca, Torontál tér által zárt területet jelölte ki erre a célra. E terv szerint strand- és gyógymedencék épülnek, tíz év alatt mintegy 10 medence. Az újszegedi gyermekkórház mellett elkezdődött a MÁV rendelőintézet építése, s ebben a gyógyintézetben a termálvizet gyógyításra is alkalmazzák. Ot-hat éven belül üdülőszállóval egybekötött gyógyíürdőegyüttes építését szeretnénk megkezdeni a SZOT, az Egészségügyi Minisztérium és a nagy ipari üzemek, termelőszövetkezetek támogatásával. Csányi József (Tápéi u. 3.) és Joó Edéné (Kígyó u. 2.) azt kérdezi: mikor lesz versenyuszoda, fedett medence a sportolóknak? Válasz: Az újszegedi sportcsarnok mellett versenyuszoda épül, vízforgató berendezéssel, 800—1000 nézőt befogadó lelátóval, és egy tanmedencével. Az 50X21 méteres uszoda kiviteli terve elkészült, a DÉLÉP még az idén megkezdi az építést, s előreláthatóan 1976-ban befejezi. Fedett uszoda építésére belátható időben nem lesz pénze a tanácsnak. Bővítik a Torontál téri versenyuszodát is két medencével, az előbb említett program keretében. Az ehhez szükséges terület kisajátítása megtörtént. Dr. Kiss Györgyné (Szeged, Bécsi krt. 8—16.) kérdezi: Az Április 4. útja mögötti nagy üres teret — valószínűleg a SZOTE sportpályára gondol — miért nem használják fel uszoda építésére? Válasz: Itt az Orvostudományi Egyetem szándékozik egy 700 ágyas klinikát építeni, a területet erre tartják fenn. Soós J. Zoltán (Szeged, Budapesti krt. 2l/A) kérdése: Mikor épülnek meg Tarjánban az elmaradt iskolák? Válasz: Az V. ütem területére tervezett 16 tantermes iskolát 1976-ban, a VI. ütemben esedékes 16+4 tantermes iskola oktatási szárnyát pedig 1977-ben szeretnénk megépíteni. E szándék csak akkor valósulhat meg, ha az építőipar is magáévá teszi és munkáját úgy szervezi, hogy tiszteletben tartja a határidőket. Megvéfelro keresünk kifogástalan állapotban levű ZIL 130, vagy ZIL 130 G típusú tehergépkocsit. Clm: Miskolci Mélyépítő Vállalat Miskolc, Partizán nt 2. ÜL: telefon: 16-505. x Farkas Mihály (11-316-os telefonról) kérdezi: A tarjául orvosi rendelőben miért nem lehet éjszakai ügyeletet szervezni? Válasz: Szegeden az éjszakai orvosi ügyeletet a központi rendelőintézet látja el. Az ügyelet hatóköre a régi közigazgatási határ. Elsőrendű feladat az ügyelet kiterjesztése a város egészére, a csatlakozott községekre is. Így egyelőre a központi ügyelet erősítése van napirenden. Később megvizsgálják, miként lehet éjszakai és ünnepnapi ügyeletet szervezni a város több pontján, legalább három helyen. Amint ennek anyagi és személyi feltételei meglesznek, a tanács nem fog késlekedni a megoldással. Mészáros István (Szeged, Tarján 110.) kérdése: Elkészült a Centrum Áruház, építik mellette az olajipari irodaházat — miért nem építették egybe ezt a két objektumot? Válasz: Az irodaházra csak a negyedik ötéves tervben állt rendelkezésre anyagi fedezet Célszerű lett volna várni az áruház építésével? Laczkó Mihályné (Dóc, Felszabadulás u. 2.) kérdezi: 1975-ben minden községet el kellene látni vízmüvei — a dód vízmű építése pedig éppen az idén szakadt meg. Miért? Válasz: A községi vízműfejlesztési tervet visszavetette a kutak gáztartalmának vizsgálatára és a gáztalanításra vonatkozó, közben megjelent rendelet, hiszen ennek végrehajtása jelentős többletköltséget okoz. Dóc mélyfúrású kútjának gáztartalma ls a megengedett határérték fölött van, ezért gázleválasztót kell hozzáépíteni. A vízmű építése társulati úton valósul meg, a kivitelezés így csak a társulat megalakulása után kezdődhet el. A kis lélekszámú település lakossági hozzájárulásai a költségeknek csak 20 százalékát teszik ki, a többit állami támogatásból kell biztosítani. Kálmán Dánielné (Forráskút) kérdezi: A Forráskút dűlőben mikor épül meg az ígért villanyvezeték; a tanács és a téesz hozzájárul-e a költségeihez? Válasz: Folyamatosan vizsgálják, a megyének mely területein lehet arra számítani, hogy a tanyák még hoszszabb ideig megmaradnak. Eszerint dönt majd a megyei tanács a villanyhálózat fejlesztéséről. A sűrűbben lakott és hosszabb Ideig fennmaradó tanyás területek alapellátását megoldják, és ehhez a megyei támogatás is várható. Forráskút dűlőnek reális esélye ígérkezik a fővezeték megépítésére. Varga Gyula (Szeged, Tarján 116.) kérdései: 1. Ki lehet tagja a fogyasztási szövetkezet takarékszövetkezetének? 2. Megyénkben hány fogyasztási szövetkezet működik, s mennyi a taglétszáma, illetve a fogyasztási szövetkezetnek hány dolgozója van? 3. Milyen a fogyasztási szövetkezet évi áruforgalma, s a megye Összes forgalmában mennyiben részesednek? 4. Milyen elképzelések vannak a hálózatfejlesztésre? Válasz (a kérdések sorrendjében): 1. A takarékszövetkezet tagja lehet minden nagykorú személy, aki a takarékszövetkezet működési területén lakik, illetőleg állandó munkahelye ott van. 2. A megyében 25 általános jellegű és három speciális jellegű fogyasztási szövetkezet tevékenykedik. Tagjaiknak száma 56 ezer 266. A szövetkezetek dolgozóinak száma: 3310 fő. 3. A fogyasztási szövetkezetek áruforgalma évről évre dinamikusan nő. 1974-ben a kereskedelem bolti és vendéglátóipari forgalma elérte a 2,5 milliárd forintot, ez évben várhatóan 2,8 milliárd forint lesz. 4. A hálózatfejlesztést illetően az ötödik ötéves terv időszakában a fejlesztés a városok felé orientálódik. A megyei szövetség vezető testületének és vezetőinek állásfoglalása alapján az állami kiskereskedelemmel koordinálva Szegeden egy 12 ezer négyzetméter alapterületű áruház létrehozását tervezik. Ezen túlmenően ABC-áruházak is épülnek Szegeden. A makói áruház felépítése is befejeződik (alapkőletétele már megtörtént). Hódmezővásárhelyen a Kertvárosban a vendéglátó igények kielégítése r soron következő feladat. Szentesen és Csongrádon tovább korszerűsítik a már meglevő hálózatot. (Folytatjuk.) Hiúság vására Kész nevetség, mennyit erőlködnek az emberek, hogy egymásnak, vagy legalábbis önmaguknak imponáljanak. A sikerre áhítozó, nagyratörő rongyrázók abbeli törekvésükben, hogy kiemelkedjenek a „szürke" tömegből, elég sajátságosan viselkednek. Hogyan is? Doktor Valaki rágyújt egy Pali Mailre, de nem holmi közönséges gyufával ám, hanem egy súlyos fémes szerkezettel. Ügy lövelli kt a szúró lángot, mint indításkor a Szojuz, majd hirtelen megszelídülve visszafogja a tűzerőt, hogy hevét állni tudja a nehéz pecsétgyűrűvel ékesített középső ujj bütyke. — Meglepődtél, ugye? — így a doki, és heherészik. Forgatja, emelgeti tenyerében drága öngyújtóját, hogy nézzek már oda. Vegyem észre, és sárgítson el az irigység. Esetleg mohón kapjak utána, vagy érdeklődjem, hány százasba került. Mivel azonban abszolút érzéketlen vagyok az ilyesmi iránt, erre a nem titkolt szándékra is csak az enyhén sajnálkozó fintorból tudok következtetni. Nevetséges. ra Szakszervezeti kulturális napok Különös jelentőségű az október 10-e és 20-a között megrendezésre kerülő KPVDSZ XV. kulturális napok programja. Nemcsak ez eseménysorozat másfél évtizedét köszöntik kiemelt rendezvényekkel, de a szakszervezetek fennállásának 75. évfordulóját is üdvözli a gazdag program. A KPVDSZ-hez tartozó vállalatok sokszínű programot állítottak össze erre a tíz napra, elsősorban azzal a céllal, hogy a szervezett dolgozóknak színvonalas szakmai és kulturális programot biztosítsanak. A pro^amfüzetet lapozgatva, feltűnik az irodalmi rendezvények széles ská- i Iája, az író-olvasó találkozóktól az irodalmi vetélkedőkön i és könyvankétokon át a szavalóversenyekig. Már beszámoltunk lapunkban a kulturális napokat szinte bevezető képzőművészeti eseményről, az ÉLIKER dolgozóinak amatőr képzőművészei kiállításáról. A program egyik központi rendezvénye volt a tegnap, pénteken délelőtt a Juhász Gyula Művelődési Központ dísztermében megnyílt amatőr fotókiállítás, melyen közel nyolcvan fotót láthatnak az érdeklődők. Az október 20-ig nyitva tartó megyei amatőr fotókiállítás arra jó bizonyíték, hogy az alkotók szívesen fordulnak környezetük felé, árnyaltan ábrázolják a dolgozó embert és a természetet. Külön érdemes kiemelni Balogh István Szilárd csongrádi fotós Gyár című képének szinte jelképi erejű együttesét, Szabó Sándor szegedi alkotó Peer Gynt című, sok asszociációt nyitó, remek triptichonját, Süli István képsorát, valamint Rágyánszki Katalin Ifjú szakmunkás című képét. A MÉK-vállalat központjában tegnap délután nyílt meg Tóth Jánosnak és Tarnai Károlynak, a vállalat dolgozóinak szépen rendezett, hangulatos kamarakiállítása, Tóth János ízig-vérig grafikus alkat. Tarnai Károly színesebb egyéniség. Ezt nemcsak a kirakatokból átmentett dekorációi bizonyítják, de vörösrézlemezre karcolt-festett, hol népi ihletésű, hol szürreális dekorációi is. Kiállításuk a szegedi amatőr mozgalom újabb sikere. T. L. Hvar-sziget „fővárosának" kikötőjében lődörögtem, fürdőgatyában, mezítláb, mint a többi napimádó. Jöttekmentek a hajók, érkeztek és örvendeztek, búcsúztak és sírdogáltak az emberek. Amikor kiürült az apró öböl, panamai lobogós, hófehér jacht tűnt föl a bejáratnál, majd föltűnően és teljes méltósággal a kőpárkányhoz simult. Szép nagy jószág volt,- tagadhatatlan, legalább ötvenszemélyes, és minden csavar, fogantyú kismirglizve ragyogott rajta. Csak öt embert hozott azonban: két urat és három szolgát. Az urak férj és feleségnek látszottak, a szolgák válogatott, húszéves forma szépfiúk, talpig patyolatban. A hölgy — jó negyvenes — már teljes pompában várt a korlátnál, ölében egy ondolált minikutya pihegett. Miután az egyik atléta lesegítette a lépcsőn, rögtön végigvonult a sétányon. Tán ketten, ha utána néztek, a többség nem törődött vele. Pedig aznap délután még tízszer megcsinálta ugyanezt, s mindig más ruhakölteményben. Hiába. A fiatalok csókolóztak, meg kergetőztek (az egyik kis híján feldöntötte őnagyságát); az idősebbek sört ittak, vagy a padokon ülve arcukat fürdették a napban; itt szuvenírt válogattak, amott újságot böngésztek; a sarkon két apáca szoknyája alját fölfogva ügyesen ugrott ki egy billenő csónakból; a kertvendéglő bejáratánál ronda halait kínálgatta egy öreg dalmát. Úgy látszott, a téren nyüzsgő szürke galambsereg is jobban érdekli az üdülőket, mint a ki tudja honnan jött jachttulajdonosné, pedig őt már aligha lehetett hajazni a különleges javak birtoklásában. Mert nem olyan érdekes már a milliomos sem, mint valamikor. Persze egyelőre makacsul tartja magát az a hiedelem, hogy a megvásárolható státuszszimbólumok révén értékessé válhat a hitvány, -zéppé varázsolható a csúnya, okossá tehető a buta. Mert az a zsigulis, aki friss rendszámú kocsijával legalább ötvenszer megkerülte tegnap a szegedi Széchenyi teret, bizonyára szentül hiszi: különb ember azoknál, akik villamossal közlekednek, vagy — uram bocsá' — ma is biciklivel mennek a dolguk után. Ki figyel oda?! — mondja az utca embere. Közhasznú elgondolásokkal, de még látványos bukfencekkel is lehet általános elismerést bezsebelni. De pénzzel, szeretővel, raccsolással csak az ostobák dicsekszenek. ra irányba, mert szerinte csak a Piccadilly-ről meg az Champs Elysées-ről küldött anziksz támaszt irigységet a szomszédékban, a keleti utazások olcsók, szinte bárki számára elérhetők, ezért nem érdekesek. Mesélte a barátom, egy időben sokat bosszankodott amiatt, hogy amikor úgy két óra tájban elkezdődött a szokásos napi értekezlet, rögtön berregni kezdett a főnök telefonja. Csevegett valakivel öt percig, tíz percig, ők pedig várakoztak angyali türelemmel. Amikor végre befejezte. és hozzáfogtak volna a munkához, ismét jött egy telefon. Ez így ment hónapokig, sőt évekig, mire rájöttek: a főnök elvtárs saját személyének fontosságát bizonyítandó, megszervezte, hogy bizonyos helyekről mindig két-három óra között kérjék őt telefonon. Talán mondani sem kell, végül is kinevették a munkatársai, vagyis ahelyett, hogv tekintélye gyarapodott volna, tulajdonképpen a becsülete ls odalett 3. Szinte gigászi pluszmunkát, erőn fölüli másodállásokat, olykor képességet meghaladó külön feladatokat vállalnak nálunk is egyesek, azért, mert úgy vélik, hogy a föltűnőbb társaság, ruházat, turistaút, lakás, hivatali cím, vendégfogadás, beszédmodor stb. alkalmas arra, hogy emelni tudja a társadalomban elfoglalt helyet. Szocialista emberek az ilyenek? Szocialista társadalomban élnek mindenesetre, s a gyakori derültségen kívül — valljuk be — nem csekély boszszúságot okoznak azoknak, akik magukon kívül a közösség boldogulásával is törődnek. Ismerek olyan „elvtársat", aki nem győzi eléggé hangsúlyozni, milyen előnyösek és érdekesek a Lengyelországba, az NDK-ba, a Szovjetunióba szervezett turistautak, de ugyanakkor csak olasz, francia, spanyol határállomások pecsétjei láthatók az útlevelében. Egy másik, úgynevezett újgazdag család azért utazgat minden lehetséges alkalommal nyugati Nehezen tudnám itt felsorolni, az imponálni akarás különféle módozatalt, de annyit közvetlen tapasztalatból is állíthatok: meglepően széles skálája van az erre irányuló leleményességnek. Van, aki azért késik el a színházból, vagy az értekezletről, hogy amikor belép az ajtón, mindenki odanézzen, lassacskán megismerjék, majd megjegyezzék: ez a Kovács mégis csak valaki, lám, ö letolás veszélye nélkül késhet. Bizony, ha az önmutogatásra és a különleges cuccok fitogtatására fordított energiát be lehetne kapcsolni a közélet áramába, minden bizonnyal lecsökkennének az ügyintézési és építési határidők, ugrásszerűen megnőne a társadalom öntudata és műveltsége. Azt beszélik a hiúság vásárán, hogy az autó, frizsider, mosógép, magnó, vadászpuska csak akkor érnek valamit, illetve abban az esetben alkalmasak hatáskeltésre, ha különösen fényűző kivitelűek. De vajon mi lesz akkor, ha majd mindenki hozzájut ahhoz, amire szüksége van, s közben a fejekben is beérik a szocializmus vetése? Reméljük, kedves olvasó, akkor már másfajta gyarlóságokon fogunk nevetgélni, vagy bosszankodni. F. Nagy István Küldöttségünk az útügyi világ konferencián A világ csaknem valamennyi országának képviselői részt vesznek az október 12—20. között Mexikóban megrendezésre kerülő útügyi világkonferencián. A közlekedési szakemberek 4 évenként találkoznak, hogy összegezzék az útépítésben és a forgalomtechnikában elért eredményeket, és meghatározzák a fejlődés fő irányzatait. Magyarország 5 témával szerepel a konferencián. A magyar küldöttség Kiss Dezső közlekedés- és postal'.gyi miniszterhelyettes vezetésivel pénteken elutazott Mexikóba. (MTI) Magyar—lengyel barátsági nap A magyar—lengyel barátsági napra tegnap, pénteken Szegedre érkezett Wladislaw Kobialka és Barbara Wiechno, a Lengyel Kultúra Háza igazgatója és igazgatóhelyettese. A vendégeket délelőtt a Hazafias Népfront városi bizottságán dr. Szilágyi Júlia. a megyei béke- és barátsági bizottság elnöke köszöntötte és fogadta. Délután a 800-as számú ipari szakmunkásképző intézetet keresték fel, ahol pedagógusokkal találkoztak, és a lengyel oktatásról. nz oltta.ári re*—mról I adtak tájékoztatót. UJUátog.rtI tak a Szegedi Kojizerygyái:ba is, ahol Darázs Sándorné igazgatónő kalauzolta őket az üzemnézéserj. A városi népfrontszékházban kerületi pártszervezetek titkáraival és a körzeti népfrontbizottságok elnökeivel, titkáraival találkoztak. Wladislaw Kobialka tájékoztatta a találkozó résztvevő't a lengyel társadalom fejlődéséről. A Csongrád megyei KISZÖV szegedi ifjúsági klubjában lengyel klubesten vettek részt. A műsorban a Minerva Szfnnad működött közre. Ezt követően a lengyel vc • ,ek .,-W-j utaztak Rndanc órc. 4