Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-10 / 238. szám

Péntek, 1975. október 10. 57 3 mm mr Megtartani a bizalmat Munkában az új ásotthalmi pártbizottság 'Az élet nem enged szusz- Egybeszántották a tanyák a párttitkár, a község lakói szanásnyi időt sem a párt- környékét — de nehéz volt állítják: aktív résztvevői, munkában Ásotthalmon, hi- ettől az emberek szíve! irányítói voltak a párttagok szen az újjáalakult pártbi- Mindezt csak azért ilyen a község életére is kiható zottság előtt már megalaku- részletezve, mert minden lé- változásoknak. S mi tükröz­láskor halomban állt a mun- pés nagy-nagy gond és ko- heti jobban a párttagok té­ka. moly szervező, meg agitáci- kintélyét, mint az ilyen vé­— Amikor a pártértekez- ós munka. Ráadásul az idő- lemény? let megválasztotta a közsé- járás csaknem minden lé- Tenriv gi pártbizottság, nagyon pésnél szembeszállt: palán- » kJ";V*"^ ^T a^ári­részletes útravalót kaptunk tázás, vetés idején szárazság, taeok ^k'tatása a oárionkí­- mondja Börcsök Szilvesz- aztán meg annyi eső volt, tudatformálása- so­ter titkár. — Elsősorban azt, hogy a homokon is állt a VUIleK tuaattormatatt — so hogy a Központi Bizottság víz. Ilyen cudarságra az öre­decemberi határozatának gek se emlékeznek, szellemében mozgósítsunk, adLTtaéjT^ggazdS: A szavak hitele resszus ideje alatt és azóta is a kommunistáknak kel­lett magyarázniuk az ott él­ről juk? Nem mind látvá­nyos, de hogy megfeleljenek feladataiknak, okvetlenül szükséges. Hogy ki foglal­kozzék a több mint 700 „el­járó" ásotthalmi dolgozóval, — Rendre késtek a mun- s ki feleljen arra is, mikor kák — mondja Börcsök folytatódik az iskolakörzete­hangzottakat, közel hozni az Szilveszter - Pedig bolond sítés (vagyis: mikor épülnek AníhL.™,** » «nber, aki akkor kezd ka- uj tantermek) - azt csak­pálni, ha mar a kalapot ven ugy tőlük kérdezik az em­le fejéről a gaz. A háztáji- berek, mint a község más, ban nem is így volt — s nagyobb és kisebb gondját párt hét múltán (s mennyi is. Mindez rájuk is tarto­beszéd, és néha bizony „úgy zik. beszéltek" a vezetők), a kö­zös földeket is megnézhette akárki. emberekhez a határozatok érteimét, szellemét. Azt vallja az ásotthalmi pártbizottság is: minden, ami a község életében történik, az ő ügye is. Márpedig sok minden történt Ásotthalmon a közelmúltban. Egy év — két feladat — Két termelőszövetkeze­tünk egyesült, s egyúttal a ^'gíteéget ~jtíentett',~hog^ S a megszerzett tekintélyt, meg az emberek bizalmát ,',íoKK „„„ további munkával akarja megtartani az ásotthalmi pártbizottság is. dókra koncentrálhatunk —­mondja Makra János. — Mint például a munkaver­seny megszervezése az új munkakörülmények között. El kell mondanunk, óriási Szőke Mária Járási párt­propapdlslák értekezlete Kétnapos értekezletet szer­vezett propagandistáinak az MSZMP szegedi járási bi­zottsága. A pártokta'ási évadot megelőző tanácsko­zás tegnap, csütörtökön Szögi Bélának, a járási pártbizott­ság titkárának A pártmun­ka, a pártélet időszerű kér­dései; a XI. kongresszus a társadalmi viszonyok fejlő­déséről című előadásával kezdődött Dr. Kanyó Ferenc. a pártiskola tanszékvezető tanára a nemzetközi hely­zetről, külpolitikánk és a nemzetközi munkásmozga­lom kérdéseiről beszélt, dr. Tamasi Mihály, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője pedig ideológiai, tu­dományos és kulturális fel­adatainkról a XI. kongresz­szus tükrében. Ma, pénteken délelőtt a XI. kongresszus határozatai­val kapcsolatos gazdaságpo­litikai feladatokról és az 1975—76-os pártoktatási év céljairól hallgatnak előadá­sokat a járás oropagandis­táL asas két szakszövetkezet csati a­megyei tanácstól 3 millió fo­kozott hozzá - kapcsolódik rintot kaptunk gépekre, a a beszelgetésbe Makra Já- él„ téeszeknek igen le­® Felszabadulás Tsz romlQtt gépei helyett néhány párttitkára. újra futotta a pénz. Fő pro­Azt mondják, valóságos ffl m a gabona _ pedig földindulás volt ez a falu pár éve de nem hitték az életében. S hogy olyan ha- ^berek> hogy homokon ez talmas munka voit renge- sikerülhet s az lnten2ív tag türelemmel kellett végig- fajták jó eredményeket hoz­csmálrn, meggyőzni (es gyoz- tak_ Bizonyára az ilyen pél­kodm) az embereket annak dák j adják hogy terveink­okát nem az ásotthalmi em­nek és szavainknak hitele Derekfejében kell keresni. van az ^^ előtt Mert Őszintén megmondják: ha a éldául a párthaiározatok téeszeknek nagyoob telem- al ján zöidségtermesztést té yuk tett volna előzőleg, ha is nagyobb területen akar­jól mentek volna a dolgok, juk megvalósítani> még ^ havl+S^P «rftmények ma' sokan ellenvetik is, hogy a guicért beszeltek volna ak- szőlő hozza a j6 pénzí. Sző. kor a két szakszövetkezet lőből elé lesz 76 hektár tagjai se beszélnek ugy: nem csak j<fl mé jobban k n a téeszforma ellen .vagyunk művelni / hogy6 pénzt is töb. de ha téesz, akkor majd mi bet ^aljon„ csinálunk magunknak kúlon egyet, s különbet. a állia Hogy különbet, jobbat MZ CfOS al IJd kell, abban azonnal egyet­értettek. De hogy együtt kell Ha nagyon sok a tenni­— ezen talán még ma is való, a gyenge elcsügged. Az győzködnének. Ha..., de erős állja, felnő a feladatok­dicsekvésnek tűnne, mond- hoz. ják ma már, ha felidéznék, Ásotthalmon is ez történt, hogyan próbái tók végig az A községi pártértekezlet, összes agitációs módszereket majd a járási, megyei érte­a párttagok. kezlet és a kongresszus által A téeszegyesülés után, a megszabott feladatokra gyor­munkafegyelem megteremté- san reagáltak: a járásban az se érdekében még munka- elsők között, már március­könyvet is visszaadtak. Ta- ban elkészült a legfontosabb nulságul, okulásul is elküld- feladatokat összefoglaló in-> tézkedési terv. Persze, őket a nagy átalakulás is sürgette, s nemcsak a gazdasági, de a szervezeti munka is. Május végén alakult meg három régebbi alapszervezetből az 11\ úttisztító gép&k tek tíz embert — pedig de kellett a traktoros, vagy a gépszerelő például! —, hogy aki marad, az dolgozzék. Ügyis lett. Aki belépett, az már a szervezés alatt meg­értette, hogy a munkás szűk egyesített téesz 68 tagú alap­esztendők kiviselik, megszü­lik az eredményeket. A széD szavak persze nem elegendők — gazdaságilag is elő kellett készíteni mindent. Tava'y ősszel nem akartak vetni. „Minek, ki tudja, hogy lesz a téeszekkel" — mond­szervezete, s a sürgős nyári gazdasági munkák után most kezdődik az igazi szervezeti munka is, a tagság összeko­vácsolása. S ami főleg most vált nyilvánvalóvá: alapos, gondos pártépítési munka vár rájuk. A 4200 hektáron ták az emberek. Aztán még- gazdálkodó, közel 800 tag íscsak vetettek. A közös (igaz, közülük 300 a nyüg­téesz január I-én „lépett díjas, vagy nyúgdíjas korj életbe" — s mert táblásítani és járadékos) közül 68 tagja nem lehetett, a részesmű- a pártnak. Az oktatás és a velés maradt áthidaló meg- párttaggá nevelés feladatai oldásként, a volt szakszövet- tehát adottak, kezeti tagok számára. Aztán Az ásotthalmi községi, mert tavaly még mindenki pártbizottságnak 31 tagja külön tervezett, alig két hó- van, közülük tizenketten nap maradt a közös tervek újonnan kerültek bé a vá­elkészítésére. S jött a har- lasztáskor. Az alapszérveze­madik harc: táb'ásítan; kell, tek száma nyolc, vala­ne legyen részesművelés, mennyiben a régi titkárt vá­legfeljebb csak a nagyon tá- lasztották meg ismét. A köz­voli, szétszórt térü1 eteken. ségben 168 párttag van. Nem Acs s. Sándor felvétele Munkában az új seprőgép Manapság a városi utakat Az idén még két ilyen gé­már képtelenség kézi erővel pet vár a városgazdálkodá­tisztán tartani. Akár tetszik, si vál'alat, jövőre pedig a akár nem, gépeket kell vá-. már meglevő háromhoz rnin­sárolni és fenntartani erre a den bizonnyal megé.kezik célra, méghozzá nem is az a három Rapid 15-ös, akármilyen gépeket. Az egy- svájci gyártmányú úttisztító szerű útseprő gépeket, ame- gép is, amelyek a keske­lyek porfelhőt húznak ma- nyebb utcák tisztán tartására guk után, már nemigen alkalmasak. Javul és bővül tűrjük meg a városok belte- tehát a géppark, de a vá­rületén. ol-an gépeket pe- ros csak akkor lehet való­dig, amelyek nemcsak a sze- ban tiszta, ha mi is ügye­metet szedikíel hanem a lü k h feltakarí­port is felszívják, minded- , ,,, , dig csak kemény valutáért tott utak minél tovább tisz­lehetett beszerezni a tökös ták is maradjanak, országokból. Szerencsére vál. K özéppontban az ember, érte van minden, társadal­munk emberközpontú társadalom. A szocialista rend maga az intézményes humanizmus, mivel a törődés, a gondo-kodás, a létezés va'amennyi he'yzetére kiterjed, s bár még nem mindig és mindenben tökéletes, szándékában átfogó, hiánytalan és teljes. Gondoljunk a szigorú munka­védelmi előírásokra, a gyermekgondozási segélyre, az or­szág valamennyi lakosára kiterjesztett orvosi győgyeUátás­ra. Felesleges folytatni, elvégre tudjuk, ismerjük, benne vagyunk. Ezen a térfélen különösebb keresnivalóm nincs. De a másik oldaton, ahol Tóth Mihály 48 vagy 58 éves tehenész alig bír kiegyenesedni, sziszegve tapogatja derekát, ahol Száll Mátyás takarmányos reggel nehezen bír lábra állni, szóval, a másik oldalon tüzet látok. Emberek égnek benne, önként vállalt makacs megszállottsággal, s talán még nem késő megóvni őket az elhamvadástóL Ezen a nyáron újból megfordultam néhány községben, olyan helyeken, ahol utoljára öt-hat évvel ezelőtt jártam. Barátaimnak beszámoltam életem folyásáról, ők viszont megmutatták gyarapodásuk tárgyi bizonyítékait: a laká­sukat, a berendezést, a fürdőszobát, és a bekeretezett szak­munkás-bizonyítványt. örül az ember szíve, hát hogyne. Jómódban élnek, de valamennyien, szinte kivétel nélkül valamennyien: megromlott egészségű, beteg emberek. Dol­goztak szakadásig, nem kímélték magukat, tíz évre ele­gendő egyéni tervüket három-négy esztendő alatt teljesí­tették, s félő, hogy nem sokáig fogják élvezni javaikat. Hozzáteszem, a fürdőszoba kivételével nem is nagyon él­vezik. Nem jut erre idő. A tévé mellett elalusznak, a fize­tett szabadságot aya használják fel, hogy szénát kaszálja­nak a háztáji jószágnak, megcsinálják végre a vaskerítést, vagy visszaadják azt a segítséget, amit ők kaptak a nagy hajrában, amikor az új házat falazták, és három vasárna­pon tető alá hozták. Ide kívánkozik: ezek az emberek keményen helytáll­nak a termelőszövetkezetben is. Az ilyen típus nem tud la­zsálni. Rájuk nem érvényes, hogy a munkahelyen pihenik ki magukat. Mese. A mezőgazdaságban, az iparban, a jó­szág körül, a gyári szalag mellett, a növényvédő, a szabász, a tehenész, a cipőgyári munkás, a traktoros nem pihenhet. Eddig a falusi ismerőseimről, barátaimról beszéltem, s hogy jobban behatároljam a témát: mondandóm szinte kizárólag a negyven-ötven évesekre vonatkozik. De úgy lá­tom, a városokban sem különb a helvzet. Nagy a csábítás, a környezet gyakorolta nyomás. A kőműves, a viUanyszerelő, a szobafestő nem tart szabad szombatot, pihenőnapot, sSt, még a napi munkaidő után is maszekol, mivel nem tud el­lenállni az ezrekre rúgó havi mellékesnek. Itt nem egyedi esetekről van szó. Sajnos, nem. De hová jutunk? Két év, három év, öt év, és a negy­i ven-ötven év közötti emberek tömegével, akarva-akaratlan, kiállnak a sorból. Agyonhajtották magukat, megrokkannak. •Legnagyobb hiba, hogy titkolják, tagadják, összeszorított fogakkal tűrik' nyavalyájukat, ilyenformán a munkahelyi vezetőket és magát a társadalmat váratlanul éri majd a mai cselekvőképes derékhad tömeges megrokkanása. Valójában otthon, a falumban döbbentem rá: a magam korabeliek kilencven százaléka a megerőltető munka bete­ge, ám kifelé elhallgatják, titkolják. Márton derűs, jókedélyű ember, tréfálkozik, mosolyog kifelé, tartja magát, makkegészségesnek látszik. A közel­múltban vasárnap a délutánt náluk töltöttem. Felesége sír­va panaszkodott: Mit gondolsz, jóra. vezet az, amit ez az ember csinál? Nem vigyáz magára. Hiába könyörgök, nem és nem. Hazudik. Minket is becsap, saját magát is becsapja. A feketekávé tartja benne a lelket. Szabad egy embernek reggel meginni fél liter erős feketekávét? ő megissza. Hát most még így bírja. De meddig? Márton a családdal tavaly fejezte be a házépítést. Ha­talmas, háromszobás, sátortetős épület, be van rendezve, kényelmes, de mi az ára? És' a meghökkentő fordulat: Márton emeletráépítéssel foglalkozik. Kizárólag otthon tyd­ják róla, hogy éjjel fáj mindene, amikor már nem bírja to­vább, kibújik az ágyból, és órákon át fel-alá sétál, egyik szobából ki, a másikba be. Miért nem megy orvoshoz? Azért nem megy, mert fél, hogy lelepleződik, az orvos el­tiltja a munkától, és ha nem dolgozik, ha nem hajt, füstbe megy az emeletráépítés. Egyébként, ha a termelőszövetke­zet elnökének, párttitkárának megmondanám, hogy Márton öt éven belül a rokkantsági nyugdíjasok sorába kerül, ki­nevetnének. N éhány termelőszövetkezetben megkérdeztem a veze­tőktől: a fizetett szabadságokat mire fordítják a gazdák? Néha kirándu'ás, vagy ez az, de főleg otthoni munkával — volt a válasz. Igazából pontos felmérés nincs, nem készül. Magán­ügynek tekintjük, hogy ki, mit csinál phenőjében. A mun­kahely a maga lehetőségeivel csak kis mértékben képes jó irányba befolyásolni. Nem tudom, mit tehetünk, hiszen a harangkongatás nagyon kevés. SZEKULITY PÉTEK M iá —gserul A Ganz-MAVAG és perui partnere, az E'ektroperu képviselői szerződést kötöt­tek. A mogállapodás értel­mében a ielenleg 100 me­gawatt teljesítményű Canon dal Pató-i vízi erőmű 150 megawattos bővítésében a Ganz-MAVAG fővállalkozó lesz. A. szerződés mintegy 23 millió dollár értékű. tozott a helyzet, s az NDK­ból Magyarországra érke­zett első szállítmány IFA ventillációs seorőaépből ket­tő már Szegeden dolgozik. A város,razd4lkodási válla, 'at még 1973-ban magren­delt négv ilven gépet, am->'y. nek darabia 900 e"er torint. A r első kettő nem-égiben érkezett meg és a gyrkor­tetban is jól vizsgázott Nem porol, mégis t'sz'ára varázsolja az utakat, még­hozzá naponta 20—25 kilo­méteres s"»kaszon. Felada­tuk elsősorban az aut bu­szok útvonalának tisztán tartása, a sugár'tak és a Nagykörút takarítása. Tanácskozás a bauxitkutatásról Csütörtökön, tegnap Bala- István, a Magyar Alumfni­tonalmádi'oan a te.vszrű umipari Tföszt vezértga ga­bauxitkuta'ás megk zdésé- ,, „ , .. , „ .. .„. nek 25 éves évfor ul\ja al- ^-helyettese köszöntötte. kalmából szakmai tanács- Ezután két székei'ülésen kozást rendeztek. A 380 vitatták meg a bauxltkuta­szakembert Verebélyi Sán- tás földtani vonatkozásait, dor, a Bauxitkutató Vál- valamint a fúrás legújabb lalat igazgatója és Stubnyán módszereit. (MTI) Villamosítás a mező­gazdaságban Csütörtökön befejeződött a mezőgazdasági má.n k k nemzetkőzi szervez.tének öt­napos ülése Bu "aoesten. A résztvevők megvita'ták a szakosított mezőgaz "asági te­tepek teljesí'mény, és ener­giaigényének mérési mód-i s-er-it gar 'aságossági kér-, idéseit. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents