Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-08 / 236. szám

5 Szegedi pártpropagandisták értekezlete A pártoktatási évad nyitányaként értekezletet rendezett a propagandisták számára az MSZMP Szeged városi bizottságának propaganda- és művelődési csztálya. Tegnap, Kedden délelőtt a megyei tanács nagytermében Szabó G. László, a pártbizottság osztályvezetőiének megnyitója után Török József, a városi pártbizottság első titkára A várospolitika, a városfejlesztés kérdései Szegeden az ötödik ötéves tervben címmel, Göbölyös Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának helyettes vezetője A nemzetközi élet időszerű kérdései címmel, délután dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára Társadalmi és ideológiai életünk időszerű kérdései; a tömegpolitikai munka feladatai címmel tartott előadást. Ma, szerdán délelőtt — a különböző oktatási formáknak megfelelően — tfz helyen rendeznek konzultációt az elhangzott témakörökből. A most kezdődő politikai oktatási évben összesen mintegy 40 ezren vesznek részt Szegeden, ezen belül több mint 9 ezren a pártoktatás keretében kezdik el vagy mélyítik tovább politikai ismereteiket, tanulmányozzák a marxizmus—leninizmust. A marxizmus—leninizmus esti egyetem hároméves tanfolyamán 150-en; a nyolc szakosító tanfolyam első évén 220-an; a hat speciális kollégiumon 160-an kezdték meg tanulmányaikat; a marxizmus—leninizmus esti középiskolában és az elméleti konferenciákon mintegy 2200-an; a szocialista társadalom fejlődésének kérdései tanfolyamon és az új párttagok tanfolyamán 2400an; a továbbképző tanfolyamokon mintegy 7 ezren vesznek részt. Összehívták a megyei tanácsot Tegnap dr. Perjési László tanácselnök elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vett dr. Fonyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője. A végrehajtó bizottság más témák között megvitatta a tanács soron következő ülésére javasolt előterjesztéseket, S úgy határozott, hogy a megyei tanácsot október 21-re összehívja. A tanácsok megalakulásának 25. évfordulója alkalmából összehívott ünnepi tanácsülésen megemlékeztek az évfordulóról. Emellett a végrehajtó bizottság a tanácsülés napirendjére javasolja többek között a közoktatás helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól szóló anyag megvitatását. Őszi tárlat Vásárhelyen Nincs nehéz dolga a kritikusnak, ha a 22. Vásárhelyi Űszi Tárlat anyagát próbálja mérni a művészet patikamérlegén. A nagy dolgokat eldöntötte az idő: a vásárhelyi őszi kiállítások kitörülhetetlen részei a magyar művészet jelenkori történetének, s e mostani tárlat — elsősorban grafikai anyagával — fényesen bizonyítja, hogy túl tudott lépni azon a veszélyen, amely az elmúlt években beszűküléssel fenyegette a vásárhelyi - művészetet. Tény, hogy a'mostani tárlat táblaképrésze még mindig erőteljés szálakkal kötődik a paraszti életformához, az alföldi tájhoz, a mezőgazdasághoz — szerencsére. Viszont — és ez is szerencse — a grafika a legújabb, legkorszerűbb törekvések hű tükre. A legegységesebb és legmagasabb színvonalú a Medgyessy-teremben felvonuló grafikusok kiállítása. Fiatál és nagy tehetségű művészek álltak a Vásárhellyel régen szövetséget kötött középgeneráció tagjai mellé. A mozgalmasan, szépen rendezett grafikai kiállítás lapjai reagálnak legmozgékonyabban, legfrissebben napjaink bonyolult valóságához. Az állandó és régi szereplők — Csohány Kálmán, Diskay Lenke, Agotha Margit, Molnár Gabriella, Rékassy Csaba, vagy a nemrég elhunyt Novotny Emil Róbert — mellett olyan ifjú nemzedék kér szót, melyek közül már ma is a kortárs magyar grafika legjelesebbjei közé sorolható Szemethy Imre, Sulyok Gabriella, Almási Aladár, vagy Kéri Imre. Idézhetnénk műveiket is: Almási Aladár konkrét jegyekből szürreális világot építő lapjait, Szemethy Imre szétesett kaleidoszkópját, Sulyok Gabriella biztos pontot kereső illusztrációit, Molnár Gabriella jelképesen illusztratív linóit, Ágota Margit metszetszövevényeit, Csohány lendületes rézkarcait, Rékassy Csaba kissé hidegen rajzolt, precíz csendéletét, vagy Novotny Emil Róbert tobzódó mártélyi filcrajzait. A festmények közül néhány emlékezetes mű ragadja meg a látogató figyelmét. Mint annyiszor, ismét Németh József neve kívánkozik a sor elejére. Nem lehet eléggé becsülni azt a művészi alapállást, amit Németh József nömaga számáraszab: egyetlen kiállításon sem szerepel. saját, igen magas színvonala alatt. Most is öl nagyméretű munkája látható a talál magára nagy sikerű buTonyai Múzeumban. Szülőfa- dapesti kiállítása óta, Keríluja számára két triptichont tések című temperáján felkészített, egyik a fiatalság, lelhető a szándék, egy életmásik az öregkor jelképes forma bírálata, ám túl erőemlékműve. A kompozíciós szakoltan, mesterkélten. A készségnek, a tömörítésnek, a szegediek gyér számmal szejelképteremtésnek és az egy- repelnek, közülük Zombori szerűsített színhasználatnak magasiskolája e két mű. A furnérlap erezetét is élni hagyja, visszafogott lazurjai mögül előtűnik, s a festmény szerves része lesz a fa erezetének játéka. Figuráinak tömörségében, nagy foltjaiban -művészetének újabb szintézisét -teremti meg. Csorda című képe ősi barlangrajzok szín- és formavilágát idézi. Szalag Ferenc festményei közül — elsősorban aktualiLászló Földgép című izgalmas témát feldolgozó temperaképe és Cs. Pata) Mihály tömbös, zárt öreg kor című festménye, valamint Magos Gyula pasztell portréi emelhetők ki. Nagy Sándor szobrászművész az idei Tonyat-plakett nyertese. 1961 óta láthatják a vásárhelyi tárlat' látogatói kis méretű kőszobrait. Ösi szobrászi módszereket idéznek szinte pattintott kőfigurái, melyek zártságukkal, tömbszerűségükkel, lényeglátásra utaló asszociációja mi- fásukkal keltik fel az érdekatt is — A tábornok című kép állítja meg a látogatót. E műben Bem apó emberi arcát rajzolja meg a mai, elkötelezett festő szemléletével. Nem heroikus hőst, hanem esendő embert formál Bemből. Fejér Csaba négy olajképe közül Női portréja és Halászok című festménye jelzi a művész nagy lehetőségeit. Vecsést Sándor Fák című művében emberi sorsok hordozói lesznek a fatörzsek. Old asszonya nagyobb folthatásaival egy másfajta művészi megközelődést Szívesen mintáz idős, megtört embereket. Kavicsszerű figurái egy zárt, befeléforduló életformát is jeleznek. Meg kell említenünk Tóth Valéria líraian szép lányalakjait, nagyszerű drapériakezelését. Szabó Iván jelképes fa totemoszlopai és Ligeti Erika- szellemes bronz kisplasztikái (elsősorban a Büszt-modell című szobra) emelkednek ki a mezőnyből. Szólni kell még Végváry Gyula samott térplasztikáiról, melyek egyszerűségükben, tömör és zárt formavilítésre példa. A nagy tehetsé- lágukban magukban hordozgű, fiatal Csikós András ez- zák a legkorszerűbb kert-és úttal kissé szirupos színeket térplasztika erényeit, használ. Hézső Ferenc sem Tandi Lajos Á százötven éves Akadémia - képekben Budapestről, a Nemzeti Múzeumból költözött Szegedre, a József Attila Tudományegyetem aulájába a Magyar Tudományos Akadémia 150 évét bemutató kiállítás, melyet tegnap dr. Petri Gábor, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a SZOTE rektora nyitott meg. A jubileumi kiállítás ünnepi megnyitóján jelen volt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára és dr. Csikós Ferenc, a szegedi városi tanács vb-titkára is. 1825-ben november 2-án és 3-án ülést tartott a pozsonyi reformországgyűlés. Ennek a nevezetes eseménynek a dátuma és az MTA allegorikus címere, J. Ender alkotása fogadja a kiállítás látogatóit az aulában. Pozsonyban az egyik kerületi ülésen hangzottak el ugyanis Széchenyi István híressé vált szavai, amelyek megvetették az Akadémia alapjait. Mintegy hat év telt el ezután, míg megtartotta első ülését a Magyar Tudós Társaság. A kiállítás a történelmi eseményeket is nyomon követve mutatja be az Akadémia történetik. A nagyított fényképek, dokumentumok hűen tükrözik a reformkor tudósainak a nyelvművelés, az irodalom, a színházművészet fejlődéséért végzett munkáját. Bepillanthatnak az érdeklődők a társaság szervezeti életébe, sőt a korabeli számvitelbe is. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc tablóján felvillan a Magyar Nemzeti Akadémia gondolata. Az önkényuralom idején pedig a nemzeti önérzet táplálója is a tudós társaság. Az 1865 és 1879 közti időszakot Arany János neve fémjelzi, amikor Acs S. Sándor felvétele A belépőt I. Endre alkotása, az MTA allegorikus címere fogadja mint főtitkár irányította az Akadémia munkáját, az új székházban. Nem mindig állt azonban a haladás szolgálatában ez a nemes célokkal életre hívott intézmény: az 1918—19-es forradalom idejéről megmaradt dokumentumok erről is vallanak. Ugyanakkor a vészterhes időkben is voltak olyan tudósok, akik támogatták a Tanácsköztársaságot. Közöttük látható Alexander Bernát, Asbóth Oszkár, Éber László képe is. Szomorú látványt nyújtanak azok a félvételek, amelyek a háborúban megrongált épületet örökítették meg. A felszabadulás utáni esztendők az újjászületés, a munka évei. A kiállítás sorra bemutatja az egyes intézetek, kutatócsoportok tevékenységét, az Akadémia szervezeti felépítését és az Akadémiai Kiadó gondozáséban megjelent köteteket, folyóiratokat is. A kiállítás október 17-ig tekinthető meg Szegeden. Népfrontmunka a Belvárosban Két éve sokan azt javasol- szoros kapcsolatot alakítottak ták, hogy a Belvárosban két ki. így a lakóbizottságok rénépfrontbizottság alakuljon a meglevő egy helyett. Ügy gondolták, kisebb körzetekben a népfront eredményesebb politikai munkát végezhet. Jól gondolták, mert igazukat az idő bizonyította. A Belváros I. népfrontbizottsága először is használható munkamódszert dolgoletet, vagy mikor fejezik be az átalakítást. De érdekelni kezdte a belvárosiakat az is, hol ültetnek fát a kipusztult helyére, meddig piszkítja az utcákat az építkezések hátrahagyott névjegykártyája. Nemcsak kérdezgettek, hanem lapátot. Tudományos ülés napközi otthonokról szeseivé váltak a területi népfrontmunkának. Természetesen mindez kevésnek bizonyult volna, ha a népfront aktivistái nem keresik fel az embereket otthonukban, és nem beszélgetnek el velük. Hasznosakká váltak az ásót is fogtak, ilyen találkozások. Kiderült, A nagyarányú fásításnak, hogy milyen sok magára ha- virágosításnak határt szab. gyott ,idős ember él a Bel- hogy a parkokat, utcákat a zott ki. Népfrontaktivistákból városban, akik segítséget városgazdálkodási vállalat várnak gondjaikra. Például gondozza. Ennek ellenére tájó néhány lakásban eltar- láltak munkát. Például a tási szerződés szabályozza az Radnóti gimnázium előtt az együttélést, illetve szabá- egyik fának már története lyozná, ha az ilyen együtt- van. Sokáig nem bírt gyökelakás feszültségeit nem a ret ereszteni, mert állandóhatóságok csillapítanák. A an kitépték. Többszöri ültenépfrontaktivisták egy éve tés, többszöri bosszankodás jegyzetfüzettel kopogtatnak után szerződést kötöttek az be a családokhoz. Meghall- iskola gondnokával, hogy az gatnak öreget, fiatalt egy- megóvja majd a csemetét. A aránt, a vitás kérdésekre vállalkozás sikerült, a fa együtt, közösen keresik a vá- megmaradt. olyan törzsgárdát szervezett, amelyre mindig lehet számítani. Ezenkívül igen hasznosnak bizonyult, hogy a lakóbizottságok elnökeivel A napközi otthonok létrehívásának 75. évfordulója alkalmából tudományos ülésszak kezdődött tegnap, kedden Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. A kétnapos konferenciát a Csongrád megyei tanács és a Szeged megyei városi tanács vb művelődésügyi osztályai, a Magyar Pedagógiai Társaság Csongrád megyei tagozata, a Pedagógus Szakszervezet Csongrád megyei bizottsága segítségével a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatósága rendezte. Az ülésszak egyúttal biztosítja a nevelők szakmai továbbképzését is. A megnyitó ünnepségen dr. Moholi Károly, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója köszöntötte a konferencia résztvevőit, köztük dr. Tamasi Mihályt, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetőjét, a Csongrád megyei tanács és a városi tanács vb művelődésügyi osztályainak, valamint a Magyar Pedagógiai Társaság és az Oktatásügyi Minisztérium képviselőit. A tudományos ülésszak két napja alatt hét előadás hangzik el. Tegnap dr. Füle Sándor, az Országos Oktatástechnikai Központ tudományos igazgatója a szocialista napközi otthoni nevelőmunka rendszerét és tartalmát ismertette. Eperjessy Gézáné dr., a fővárosi napközi otthonok szakfelügyelője, az egész napos iskolai nevelés fejlődési szakaszaival foglalkozott. A napköziotthoni gyakorlatok helye, szerepe a tanárképzésben; a szakvezetők tevékenysége címmel dr. Szabó G. Mária főiskolai adjunktus és dr. Kovács Józsefné szakvezető, városi szakfelügyelő tartott előadást. Délután a főiskola gyakorló iskoláiban bemutató tanításokon ismerkedhettek meg a résztvevők a legújabb pedagógiai módszerekkel. Az előadások ma délelőtt folytatódnak, délután pedig átadják a megyei és a városi tanács vb művelődésügyi osztályainak díját a nyertes, jubileumi pályázatok szerzőinek, laszt. Ez a házhozjárás nemcsak a felforrósodott indulatok levezetését eredményezte. Az emberek gyakorta felkeresik a Victor Hugó utcai népfronthelyiséget, sokan elmennek az előadásokra, ünnepségekre, politikai foglalkozásokra, tanácstagi beszámolókra. Igaz, a belvárosi bizottság igyekszik az érdeklődést felkelteni, hiszen olyan kérdéseket tűz a fórumra, amelyek sokakat érdekelnek. Mert ki ne menne el — különösen ha régi házban lakik — az olyan előadásra, ahol arról esik szó, mikor újítják fel az épü. A negyedévenként rendszeresen megszervezett kommunális őrjáratok is nem remélt javulást hoztak. Felkeresték a bisztrók, éttermek vezetőit, az építővállalatok igazgatóit. Szóltak azért, ha a vendéglő környékén a rakodás nyomai meglátszottak, és egyeztették az építési területek felvonulási, illetve elvonulásl időpontjait. Udvariasan kérdeztek, szóltak, de cselekedtek is. Ma a népfront Belváros I. bizottságában úgy tartják; emberközelség nélkül nincs népfrontmunka, IJL ÍL