Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-08 / 236. szám

5 Szegedi pártpropagandisták értekezlete A pártoktatási évad nyitá­nyaként értekezletet rende­zett a propagandisták szá­mára az MSZMP Szeged vá­rosi bizottságának propagan­da- és művelődési csztálya. Tegnap, Kedden délelőtt a megyei tanács nagytermében Szabó G. László, a pártbi­zottság osztályvezetőiének megnyitója után Török Jó­zsef, a városi pártbizottság első titkára A várospolitika, a városfejlesztés kérdései Szegeden az ötödik ötéves tervben címmel, Göbölyös Gábor, a Külügyminisztéri­um sajtófőosztályának he­lyettes vezetője A nemzet­közi élet időszerű kérdései címmel, délután dr. Koncz János, a megyei pártbizott­ság titkára Társadalmi és ideológiai életünk időszerű kérdései; a tömegpolitikai munka feladatai címmel tar­tott előadást. Ma, szerdán délelőtt — a különböző oktatási formák­nak megfelelően — tfz he­lyen rendeznek konzultációt az elhangzott témakörökből. A most kezdődő politikai oktatási évben összesen mintegy 40 ezren vesznek részt Szegeden, ezen belül több mint 9 ezren a pártok­tatás keretében kezdik el vagy mélyítik tovább politi­kai ismereteiket, tanulmá­nyozzák a marxizmus—leni­nizmust. A marxizmus—leni­nizmus esti egyetem három­éves tanfolyamán 150-en; a nyolc szakosító tanfolyam el­ső évén 220-an; a hat speciá­lis kollégiumon 160-an kezd­ték meg tanulmányaikat; a marxizmus—leninizmus esti középiskolában és az elmé­leti konferenciákon mint­egy 2200-an; a szocialista tár­sadalom fejlődésének kérdé­sei tanfolyamon és az új párttagok tanfolyamán 2400­an; a továbbképző tanfolya­mokon mintegy 7 ezren vesz­nek részt. Összehívták a megyei tanácsot Tegnap dr. Perjési László tanácselnök elnökletével ülést tartott a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vett dr. Fo­nyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosz­tályvezetője. A végrehajtó bizottság más témák között megvitatta a tanács soron következő ülésére javasolt előterjeszté­seket, S úgy határozott, hogy a megyei tanácsot október 21-re összehívja. A tanácsok megalakulásának 25. évfor­dulója alkalmából összehí­vott ünnepi tanácsülésen megemlékeztek az évforduló­ról. Emellett a végrehajtó bizottság a tanácsülés napi­rendjére javasolja többek között a közoktatás helyzeté­ről és továbbfejlesztésének feladatairól szóló anyag megvitatását. Őszi tárlat Vásárhelyen Nincs nehéz dolga a kriti­kusnak, ha a 22. Vásárhelyi Űszi Tárlat anyagát próbálja mérni a művészet patika­mérlegén. A nagy dolgokat eldöntötte az idő: a vásárhe­lyi őszi kiállítások kitörül­hetetlen részei a magyar mű­vészet jelenkori történetének, s e mostani tárlat — első­sorban grafikai anyagával — fényesen bizonyítja, hogy túl tudott lépni azon a veszé­lyen, amely az elmúlt évek­ben beszűküléssel fenyegette a vásárhelyi - művészetet. Tény, hogy a'mostani tárlat táblaképrésze még mindig erőteljés szálakkal kötődik a paraszti életformához, az al­földi tájhoz, a mezőgazda­sághoz — szerencsére. Vi­szont — és ez is szerencse — a grafika a legújabb, leg­korszerűbb törekvések hű tükre. A legegységesebb és leg­magasabb színvonalú a Med­gyessy-teremben felvonuló grafikusok kiállítása. Fiatál és nagy tehetségű művészek álltak a Vásárhellyel régen szövetséget kötött középgene­ráció tagjai mellé. A moz­galmasan, szépen rendezett grafikai kiállítás lapjai rea­gálnak legmozgékonyabban, legfrissebben napjaink bo­nyolult valóságához. Az ál­landó és régi szereplők — Csohány Kálmán, Diskay Lenke, Agotha Margit, Mol­nár Gabriella, Rékassy Csa­ba, vagy a nemrég elhunyt Novotny Emil Róbert — mel­lett olyan ifjú nemzedék kér szót, melyek közül már ma is a kortárs magyar grafika legjelesebbjei közé sorolható Szemethy Imre, Sulyok Gab­riella, Almási Aladár, vagy Kéri Imre. Idézhetnénk mű­veiket is: Almási Aladár konkrét jegyekből szürreá­lis világot építő lapjait, Sze­methy Imre szétesett kalei­doszkópját, Sulyok Gabriella biztos pontot kereső illuszt­rációit, Molnár Gabriella jel­képesen illusztratív linóit, Ágota Margit metszetszöve­vényeit, Csohány lendületes rézkarcait, Rékassy Csaba kissé hidegen rajzolt, precíz csendéletét, vagy Novotny Emil Róbert tobzódó márté­lyi filcrajzait. A festmények közül né­hány emlékezetes mű ragadja meg a látogató figyelmét. Mint annyiszor, ismét Né­meth József neve kívánko­zik a sor elejére. Nem lehet eléggé becsülni azt a művé­szi alapállást, amit Németh József nömaga számáraszab: egyetlen kiállításon sem sze­repel. saját, igen magas szín­vonala alatt. Most is öl nagy­méretű munkája látható a talál magára nagy sikerű bu­Tonyai Múzeumban. Szülőfa- dapesti kiállítása óta, Kerí­luja számára két triptichont tések című temperáján fel­készített, egyik a fiatalság, lelhető a szándék, egy élet­másik az öregkor jelképes forma bírálata, ám túl erő­emlékműve. A kompozíciós szakoltan, mesterkélten. A készségnek, a tömörítésnek, a szegediek gyér számmal sze­jelképteremtésnek és az egy- repelnek, közülük Zombori szerűsített színhasználatnak magasiskolája e két mű. A furnérlap erezetét is élni hagyja, visszafogott lazurjai mögül előtűnik, s a festmény szerves része lesz a fa ere­zetének játéka. Figuráinak tömörségében, nagy foltjai­ban -művészetének újabb szintézisét -teremti meg. Csorda című képe ősi bar­langrajzok szín- és formavi­lágát idézi. Szalag Ferenc festményei közül — elsősorban aktuali­László Földgép című izgal­mas témát feldolgozó tempe­raképe és Cs. Pata) Mihály tömbös, zárt öreg kor című festménye, valamint Magos Gyula pasztell portréi emel­hetők ki. Nagy Sándor szobrászmű­vész az idei Tonyat-plakett nyertese. 1961 óta láthatják a vásárhelyi tárlat' látogatói kis méretű kőszobrait. Ösi szobrászi módszereket idéz­nek szinte pattintott kőfigu­rái, melyek zártságukkal, tömbszerűségükkel, lényeglá­tásra utaló asszociációja mi- fásukkal keltik fel az érdek­att is — A tábornok című kép állítja meg a látogatót. E műben Bem apó emberi arcát rajzolja meg a mai, elkötelezett festő szemléleté­vel. Nem heroikus hőst, ha­nem esendő embert formál Bemből. Fejér Csaba négy olajképe közül Női portréja és Halászok című festménye jelzi a művész nagy lehető­ségeit. Vecsést Sándor Fák című művében emberi sor­sok hordozói lesznek a fa­törzsek. Old asszonya na­gyobb folthatásaival egy másfajta művészi megköze­lődést Szívesen mintáz idős, megtört embereket. Kavics­szerű figurái egy zárt, befe­léforduló életformát is je­leznek. Meg kell említenünk Tóth Valéria líraian szép lányalakjait, nagyszerű dra­périakezelését. Szabó Iván jelképes fa totemoszlopai és Ligeti Erika- szellemes bronz kisplasztikái (elsősorban a Büszt-modell című szobra) emelkednek ki a mezőnyből. Szólni kell még Végváry Gyula samott térplasztikái­ról, melyek egyszerűségük­ben, tömör és zárt formavi­lítésre példa. A nagy tehetsé- lágukban magukban hordoz­gű, fiatal Csikós András ez- zák a legkorszerűbb kert-és úttal kissé szirupos színeket térplasztika erényeit, használ. Hézső Ferenc sem Tandi Lajos Á százötven éves Akadémia - képekben Budapestről, a Nemzeti Múzeumból költözött Sze­gedre, a József Attila Tudo­mányegyetem aulájába a Magyar Tudományos Akadé­mia 150 évét bemutató kiál­lítás, melyet tegnap dr. Pet­ri Gábor, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának tagja, a SZOTE rektora nyitott meg. A jubileumi kiállítás ünnepi megnyitóján jelen volt dr. Koncz János, a me­gyei pártbizottság titkára, Török József, a szegedi vá­rosi pártbizottság első titká­ra és dr. Csikós Ferenc, a szegedi városi tanács vb-tit­kára is. 1825-ben november 2-án és 3-án ülést tartott a pozsonyi reformországgyűlés. Ennek a nevezetes eseménynek a dátuma és az MTA allego­rikus címere, J. Ender alko­tása fogadja a kiállítás láto­gatóit az aulában. Pozsony­ban az egyik kerületi ülésen hangzottak el ugyanis Szé­chenyi István híressé vált szavai, amelyek megvetették az Akadémia alapjait. Mint­egy hat év telt el ezután, míg megtartotta első ülését a Magyar Tudós Társaság. A kiállítás a történelmi eseményeket is nyomon kö­vetve mutatja be az Akadé­mia történetik. A nagyított fényképek, dokumentumok hűen tükrözik a reformkor tudósainak a nyelvművelés, az irodalom, a színházművé­szet fejlődéséért végzett munkáját. Bepillanthatnak az érdeklődők a társaság szervezeti életébe, sőt a ko­rabeli számvitelbe is. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc tablóján fel­villan a Magyar Nemzeti Akadémia gondolata. Az ön­kényuralom idején pedig a nemzeti önérzet táplálója is a tudós társaság. Az 1865 és 1879 közti időszakot Arany János neve fémjelzi, amikor Acs S. Sándor felvétele A belépőt I. Endre alkotása, az MTA allegorikus címere fogadja mint főtitkár irányította az Akadémia munkáját, az új székházban. Nem mindig állt azonban a haladás szolgála­tában ez a nemes célokkal életre hívott intézmény: az 1918—19-es forradalom ide­jéről megmaradt dokumen­tumok erről is vallanak. Ugyanakkor a vészterhes időkben is voltak olyan tu­dósok, akik támogatták a Tanácsköztársaságot. Közöt­tük látható Alexander Ber­nát, Asbóth Oszkár, Éber László képe is. Szomorú lát­ványt nyújtanak azok a fél­vételek, amelyek a háború­ban megrongált épületet örö­kítették meg. A felszabadulás utáni esz­tendők az újjászületés, a munka évei. A kiállítás sor­ra bemutatja az egyes inté­zetek, kutatócsoportok te­vékenységét, az Akadémia szervezeti felépítését és az Akadémiai Kiadó gondozásé­ban megjelent köteteket, fo­lyóiratokat is. A kiállítás október 17-ig tekinthető meg Szegeden. Népfrontmunka a Belvárosban Két éve sokan azt javasol- szoros kapcsolatot alakítottak ták, hogy a Belvárosban két ki. így a lakóbizottságok ré­népfrontbizottság alakuljon a meglevő egy helyett. Ügy gondolták, kisebb körzetek­ben a népfront eredménye­sebb politikai munkát végez­het. Jól gondolták, mert iga­zukat az idő bizonyította. A Belváros I. népfrontbi­zottsága először is használ­ható munkamódszert dolgo­letet, vagy mikor fejezik be az átalakítást. De érdekelni kezdte a bel­városiakat az is, hol ültet­nek fát a kipusztult helyére, meddig piszkítja az utcákat az építkezések hátrahagyott névjegykártyája. Nemcsak kérdezgettek, hanem lapátot. Tudományos ülés napközi otthonokról szeseivé váltak a területi népfrontmunkának. Termé­szetesen mindez kevésnek bi­zonyult volna, ha a népfront aktivistái nem keresik fel az embereket otthonukban, és nem beszélgetnek el velük. Hasznosakká váltak az ásót is fogtak, ilyen találkozások. Kiderült, A nagyarányú fásításnak, hogy milyen sok magára ha- virágosításnak határt szab. gyott ,idős ember él a Bel- hogy a parkokat, utcákat a zott ki. Népfrontaktivistákból városban, akik segítséget városgazdálkodási vállalat várnak gondjaikra. Például gondozza. Ennek ellenére tá­jó néhány lakásban eltar- láltak munkát. Például a tási szerződés szabályozza az Radnóti gimnázium előtt az együttélést, illetve szabá- egyik fának már története lyozná, ha az ilyen együtt- van. Sokáig nem bírt gyöke­lakás feszültségeit nem a ret ereszteni, mert állandó­hatóságok csillapítanák. A an kitépték. Többszöri ülte­népfrontaktivisták egy éve tés, többszöri bosszankodás jegyzetfüzettel kopogtatnak után szerződést kötöttek az be a családokhoz. Meghall- iskola gondnokával, hogy az gatnak öreget, fiatalt egy- megóvja majd a csemetét. A aránt, a vitás kérdésekre vállalkozás sikerült, a fa együtt, közösen keresik a vá- megmaradt. olyan törzsgárdát szervezett, amelyre mindig lehet számí­tani. Ezenkívül igen hasz­nosnak bizonyult, hogy a la­kóbizottságok elnökeivel A napközi otthonok létre­hívásának 75. évfordulója alkalmából tudományos ülés­szak kezdődött tegnap, ked­den Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. A kétnapos konferenciát a Csongrád megyei tanács és a Szeged megyei városi tanács vb művelődésügyi osztályai, a Magyar Pedagógiai Társa­ság Csongrád megyei tago­zata, a Pedagógus Szakszer­vezet Csongrád megyei bi­zottsága segítségével a Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola főigazgatósága ren­dezte. Az ülésszak egyúttal biztosítja a nevelők szakmai továbbképzését is. A megnyitó ünnepségen dr. Moholi Károly, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója köszöntötte a konferencia résztvevőit, köz­tük dr. Tamasi Mihályt, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezető­jét, a Csongrád megyei ta­nács és a városi tanács vb művelődésügyi osztályainak, valamint a Magyar Pedagó­giai Társaság és az Oktatás­ügyi Minisztérium képviselő­it. A tudományos ülésszak két napja alatt hét előadás hangzik el. Tegnap dr. Füle Sándor, az Országos Okta­tástechnikai Központ tudo­mányos igazgatója a szocia­lista napközi otthoni nevelő­munka rendszerét és tartal­mát ismertette. Eperjessy Gézáné dr., a fővárosi nap­közi otthonok szakfelügyelő­je, az egész napos iskolai ne­velés fejlődési szakaszaival foglalkozott. A napköziottho­ni gyakorlatok helye, szere­pe a tanárképzésben; a szakvezetők tevékenysége címmel dr. Szabó G. Mária főiskolai adjunktus és dr. Kovács Józsefné szakvezető, városi szakfelügyelő tartott előadást. Délután a főiskola gya­korló iskoláiban bemutató tanításokon ismerkedhettek meg a résztvevők a legújabb pedagógiai módszerekkel. Az előadások ma délelőtt folytatódnak, délután pedig átadják a megyei és a városi tanács vb művelődésügyi osztályainak díját a nyertes, jubileumi pályázatok szerzői­nek, laszt. Ez a házhozjárás nem­csak a felforrósodott indula­tok levezetését eredményez­te. Az emberek gyakorta fel­keresik a Victor Hugó utcai népfronthelyiséget, sokan el­mennek az előadásokra, ün­nepségekre, politikai foglal­kozásokra, tanácstagi beszá­molókra. Igaz, a belvárosi bizottság igyekszik az ér­deklődést felkelteni, hiszen olyan kérdéseket tűz a fó­rumra, amelyek sokakat ér­dekelnek. Mert ki ne men­ne el — különösen ha régi házban lakik — az olyan előadásra, ahol arról esik szó, mikor újítják fel az épü. A negyedévenként rend­szeresen megszervezett kom­munális őrjáratok is nem remélt javulást hoztak. Fel­keresték a bisztrók, éttermek vezetőit, az építővállalatok igazgatóit. Szóltak azért, ha a vendéglő környékén a ra­kodás nyomai meglátszottak, és egyeztették az építési te­rületek felvonulási, illetve elvonulásl időpontjait. Ud­variasan kérdeztek, szóltak, de cselekedtek is. Ma a népfront Belváros I. bizottságában úgy tartják; emberközelség nélkül nincs népfrontmunka, IJL ÍL

Next

/
Thumbnails
Contents