Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-07 / 235. szám

5 Kedd, 1975. október 7.' Kiállítási napló Megnyílt a Vásárhelyi Őszi Tárlat w Nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyílt meg a Vásárhelyi Hetek legjelentősebb kulturális rendezvénye, a 22. Vásárhelyi Őszi Tárlat a Tornyai János Múzeumban. (A kiállítás grafikai anyaga a Lumumba utcai Medgyessyteremben látható.) A megye és Hódmezővásárhely párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői mellett ott volt a nyitányon az ünnepi eseményekre érkezett francia testvérváros, Vallauris delegációja is. Dr. Dömötör János múzeumigazgató üdvözlő szavai után Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, az MSZMP Központi Bizottságának tagja mondott megnyitó beszédet. Szólt a vásárhelyi művészet realista ars poétikájának mai szükségességéről, értékelte a kortárs magyar képzőművészet e vidéki centrumának jelentőségét. A tárlat hagyományos díjait dr. Csatordai Antal, a hódmezővásárhelyi tanács elnöke adta át. A Tornyaiplakett idei nyertese Nagy Sándor szobrászművész. Munkajutalmat kapott Ágotha Kiss István megnyitó beszédet mondja az őszi tárlaton Margit és Csohány grafikusművész, Németh József és Kálmán Sándor festőművész. (A kiálvalamint lítás ismertetésére visszatéVecsési rünk.) Picasso-grafikák Századunk minden bizonynyal legnagyobb hatású mesterének, a nemrégiben elhunyt Pablo Picasso nak linómetszeteit hozta el Hódmezővásárhelyre a francia testvérváros, Vallauris küldöttsége. Egy termékeny, kísérletező évtized — az ötvenes évek, közepétől a hatvanas évek derekáig — művészi és nyomdai erőfeszítéseinek eredménye az Arnera nyomdász házaspár magángyűjteményéből bemutatott linósorozat. A negyvennégy mű a lenézett linómetszet rehabilitálásának stációit kíséri végig a fekete-fehér nyomatoktól a több színben pompázó lapokig. Picassóról, századunk kiemelkedő képzőművészéről háromneszinte álTovább élő népművészet Soha jobb, hasznosabb divatot — sóhajtottunk, amikor szó szerint divat lett a hajdani cserepek gyűjtése, a régi hímzések új ruhákon való felélesztése, az egykori tárgyak összegyűjtése szobáinkban. A népművészet forrásai soha nem buzogtatták ily intenzitással az élet vizét, mint napjainkban. Nemcsak az egykori tárgyakat gyűjtjük rendületlen szorgalommal, de örömmel szemlélhetjük: nem hiába adták át szerszámaikat, összegyűjtött tapasztalataikat és tiszta gondolataikat mai unokáiknak a múlt mesterei. A vásárhelyi fazekasság régi dicsősége sosem volt pompájában virágzik. Ezt elsősorban a Mónus testvéreknek köszönhetjük. A három, közös gyökérből táplálkozó, s mégis más-más utakat taposó népi iparművésznek. A Sajtóház Művészklubjában Mónus Sándor kerámiáiból nyitott meg gazdag kiállítást dr. Dömötör János, a vásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója. A bemutatott kerámiaanyag széles skálája bizonyítja, hogyan közeledhet alkotó módon a ma embere az évszázados hagyományokhoz. Láthatunk alig díszített, anyagában égetett lekvárosszilkét, de nagyméretű figurális kompozíciókat is. Közös vonásuk a régi technikai fogások alkalmazása, a mester kezenyomának ottléte minden négyzetcentiméteren, az egykori funkció sejtetése, a dekoratív elemek felfokozása és a tiszta népi szemléletmód. Nem lehet vitás, hogy változik, mai életünkhöz hasonult a népművészet is. Mónus Sándor léptékben változó, funkcióiban alakuló, díszítésében gazdagodó, színeiben bővülő tálai, tányérjai, edényei, készletei a ma emberének megannyi szép környezetalakító, ízlésformáló és a múltból is üzenetet hozó tárgya. Szinte kifogyhatatlan leleménnyel, motívumgazdagsággal, lenyűgöző mesterségbeli tudással, kulturált színhasználattal formálja-díszíti használati edényeit és dísztárgyait. Tandi Lajos rengeteget írtak, gyed századon át landó szereplője volt a művészeti életnek éppúgy, mint az újságok, magazinok hasábjainak. Most ne is az alkotóról essék szó, inkább az eredeti művekkel való személyes találkozás élményeit idézzük. Mert ritka esemény szinte tapintható közelségbe kerülni Picasso alkotásaival. Most, a hódmezővásárhelyi kiállításon, a művelődési ház második emeletén módunkban áll látni és élvezni e nyomatok minden szépségét: az egymásra nyomott dúcok parányi domborulatait, a festék szemcséinek pici faktúrajátékát, a vonalakat kísérő hornyokat, a különböző színű-sűrűségű-telítettségű festékeken más-más módon megtörő fények játékát. Műhelybe pillanthatunk be aszó kettős értelmében — az alkotóművész mindig újat akaró, teremtő, kísérletező világába és a nyomdász présgépei közé, ahol mesterművekké lettek a faragott dúcok, s mely közös munka évei a nyomdász számára „azért voltak feledhetetlenek, mert az önmagunkat-meghaladás fogalmának teljességét revelálták". FIIECkongresszus Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián megkezdte munkáját a Nemzetközi Gyógyfürdő és Éghajlatügyi Szövetség (FITEC) kongresszusa. Az ötnapos tudományos tanácskozás résztvevőit dr. Shultheisz Emil egészségügyi miniszter és Guy Ebrard, a nemzetközi szövetség elnöke üdvözölte. A tanácskozáson csaknem valamennyi európai és számos tengerentúli — közöttük több latin-amerikai ország — több mint kétszáz szakembere, orvosok, mérnökök, közgazdászok, idegenforgalmi szakértők és szociológusok vitatják meg a gyógyvizek hasznosításával és az éghajlattal összefüggő időszaki gyógyászati, építészeti, idegenforgalmi szakmai kérdéseket. Az orvosi és felsőoktatási bizottság szekciójában az ivókúrákkal kapcsolatos gyógyászati kutatások tapasztalatairól tartanak előadásokat. A gazdasági szakemberek a betegek gyógyfürdőkúra utáni rehabilitációjával járó gazdasági előnyökről cserélik ki véleményüket. A műszaki tanácskozások központi témaköre a különféle típusú gyógyhelyek létesítésének kérdései, a szociális-balneológiai bizottság szekciójában pedig a társadalombiztosítási szervezeteknek a gyógyhelyek állandó, folyamatos kihasználásában betöltött szerepéről tárgyalnak. Mementó o .któber hatodika immár szimbólummá vált a magyar történelemben, a véres önkénnyel í.zembeni hősies áldozatvállalás, a hazaszeretet, az embernek önmagához hűen következetes, forradalmi kitartásának szimbólumává. Aradon, 126 évvel ezelőtt egy levert forradalom és szabadságharc tizenhárom hós tábornoka esett áldozatul Haynau terrorjának: Aulich Lajos. Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. S ugyancsak 126 éve dördült el az a sortűz, amely Batthyány Lajosnak, az első felelős magyar kormány miniszterelnökének életét oltotta ki. yértanúk voltak, a győztes ellenforradalom, az összefogott nemzetközi reakció áldozatai. Tábornokok, akiknek katonához méltatlan és szégyenletes halált szánt az akasztófán Haynau. Olyan halált, amely nemcsak egyszerű kivégzés volt, hanem egy fegyverrel elnyomott polgári forradalom és szabadságharc hőseinek emberi kitartását is meg akarta törni, elrettentő példával szolgálva nemcsak a magyar forradalom hívei számára, hanem az európai forradalmi erőknek is, s mindazoknak, akik — mint például Marx — kiálltak a magyar forradalom, s egyben Európa népeinek haladó törekvései mellett. Vértanúk voltak az aradi áldozatokr de nemcsak a magyar ügy, hanem az európai népek szabadságvágyának vértanúi. Hiszen magyarok, németek, osztrákok, s a szerb származású Damjanich, egyaránt vállalták sorsukat, amelyet Haynau terrorja szánt nekik. Vállalták, mint azóta már annyiszor a fegyverrel levert forradalmak hősei, Európában és világszerte. És a hősök halála értelmet nyert a jelenben, tetteik és áldozatuk nem volt hiábavaló. A nemzetközi reakció szent szövetsége csak közjáték lehetett a történelem porondján, amelyen a vereségek, az ellenforradalmak véres dühe ellenére, a nemzetközi reakció összefogásával szemben is végül mindig győzedelmeskedett a forradalom ügye. a szocialista társadalmat építünk, békében és M szabadon' élünk, mint Európa népeinek nagy része. Tisztelettel emlékezünk azokra a vértanúkra, akik forradalmi és internacionalista szellemben áldozták fel életüket, származásuktól és nézeteiktől függetlenül. Hiszen tetteik, kitartásuk egyértelműen vall róluk, máig is élő tanulsággal szolgálva minden korszak ellenforradalmi dühe és embertelensége számára, az emberi haladás győzelmének bizonyosságaként. Sz. t A mosoly országa Operettbemutató a szegedi színházban Hogy Konfuciusz, a híres bölcselő, milyen családi kötelmeket írt elő a kínai miniszterelnökök háztartására, nem tudhatjuk pontosan. Mindenesetre Szu-Csongnak, A mosoly országa ban, négy feleséget — amiért az ötödik, az igazi, száműzetett a paradicsomból. Az önérzetes Liza, európai lévén, maga sürgette a válást, ezért aztán Lehár Ferenc örökbecsű operettje rendhagyó módon ér véget: nincs happy end, a primadonna távozik, s magára marad a szubrett is. (Szegény Konfuciuszra rossz idők járnak, manapság a hivatalos kínai politika feketebáránya — bár alig valószínű, hogy A mosoly országa szövegíróinak, Ludwig Herzernek és Azok a különös arcok Bajuszos, szakállas, torzonborz vagy éppen gondosan fésült, pedáns külsejű, magabiztos, megalázkodó, gőgös és tétova arcú: a gyorsfénykép merev, mosolyfagyasztó pózában megörökített figurák néznek a képkeretből. Arcban, testtartásban és öltözetben különbözők, valójában mégis hasonló kisemberek Csehov arcképcsarnokából. A vasárnap este vetített szovjet tévéfilm szerzőpárosa: Iljinszkij és Saakov merevítette őket a képkeretre, hogy azután életre keltse, szóra birja valamennyit. Rendre meg is elevenednek, előlépnek a cirádás keretből, a novellás kötet lapjairól: hajlonganak, hatalmaskodnak, csetlenek-botlanak. S ahogy egymás után tő humorral veszi célba a csinovnyikok életvitelét, a világtól és a feljebbvalótól reszkető félelmét. Csehov a társadalomról készített kórdiagnózist Rögzített minden bemutatkoznak, még nyil- jellemző tünetet, feltárta vánvalóbb: nemcsak arcuk, jellemük is hasonló. Jellegzetesen csehovi csinovnyikok. Nevetségesek és tragikomikusak. Látásuk nem kelt a nézőben megmosolygással összefonódó együttérzést, mint Gogol figuráinál. Csehov a dosztojevszkiji ironikus ábrázolásnál is tovább egymáshoz való viszonyukat, megvizsgálta a „betegséget" kiváltó okokat is. A részletes társadalomrajzot látszólag jelentéktelen, ám sokatmondó, érzékletes utalásokkal helyettesítette. A tévéfilm egyik legnagyobb érdeme, hogy az általános érvényűség kedvéért lépett; elítélő) mcgscmmlsi- sem toldotta meg a novellák eredeti szövegét: Csehov jellegzetes figuráin keresztül sikerült felelevenítenie a csinovnyikokat „termelő" kort. A kissé felnagyított, karikírozott jellemek kiemelésével a szerzők azt is elérték, hogy egységbe, egyetlen nagy, sok-sok színnel, árnyalattal megfestett képpé formálódjanak az epizódok pillanatfelvételei. A hat novellát összekötő kapocs szerepét a közbe-közbe szóló, cinkosán a nézőre kacsintó író töltötte be. Igor Iljinszkij játszotta — csakúgy, mint a film minden figuráját —, kár. hogy olykor anekdotázóvá szelídítette az írói indulatot. Hangjának, szavainak tolmácsolásával Lalinovits Zoltán bizonyította: a kiváló színészi képességek a szinkronban sem nélkülözhetők. Sk Zs, Ács S. Sándor felvétele san körmönfont Katona András Csangja, finoman rezignált Marosi Gábor tábornoka, s bejön a taps Herczeg Zsolt főeupuchjának is, bár alkatilag nem a legsikeresebb választás. Az idei évadra primadonnává előlépett Török Vera szépen dalol, és előkelően közlekedik a színpadon, Szabady József Szu-Csongja pedig kellően visszafogott játékával és a nagyhatásúan megszólaltatott énekszámokkal vívta ki a publikum zajos elismerését. A tűzrőlpattant elsőbálozók (Ménesi Gabi, Kovács Katalin, Kovalcsik Eva, Ábrahám Anna), a két inas (Szalay Zsigmond, Sziklay Tibor) és a követségi titkár: Bognár József tette teljessé a dekoratív bemutatót, ahol Uglyai Ilona szólójával ismét megvillantotta képességeit az örvendetesen lábadozó balettkar, Pethő László vendégművész attraktív koreográfiájára. Vayer Tamás díszletei és Szász Károly jelmezei artisztikus foglalatát adták a romantikus emlékeket fölébresztő és ízléssel elvállaló előadásnak. N. L Liza — Török Vera, mikor énekel Fritz Löhner Bedának vajmi köze lenne hozzá.) A szombati bemutatón Várady Zoltán zenei vezetése és Szász Károly arányaiban gondosan kidolgozott, látványos megoldásokban bővelkedő rendezése ismét sikerre vitte Lehár romantikus nagyoperettjét. A darab gazdag melodikáját, míves zenei vonalát ezúttal szerencsésen egészítette ki a komédia (mely harsány szereplők ajkán oly gyakran emészti föl a színpadot). Most is szellemes. elszólásaival kacagtató Király Levente Ferije, énekben-mozgásban elsőrangú Mi Oszvald Marika, a jó humorú Décsy Györgyi (Hardegg bárónő) mellett huncut gróf Kovács Gyula, gzertartásoMegvéleire keresünk kifogástalan állapotban levő 130, vagy ZH, 130 G típusú tehergépkocsit. Cím: Miskolci Mélyépítő Vállalat Miskolc, Partizán ut 2. Ui.: telefon: 13-505. x