Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-07 / 235. szám

37 Kedd, 1975. október 7.' 3 Közéleti napló GAZDASÁGI MEGÁLLAPODÁS Dr. Bíró József külkeres- volt Nagy János külügymi­kedelmi miniszter — aki va- niszter-helyettes és André sárnap hazaérkezett Irak- Bayot, a belga királyság bu­bán tett hivatalos látogatá- dapesti nagykövete, sáról — és Michel Tous- A megállapodás aláírása saint belga külkereskedelmi előtt a két miniszter átte­miniszter hétfőn a Külkeres- kintette a két ország gazda­kedelmi Minisztériumban sági és kereskedelmi kap­csolatainak alakulását és aláírta Magyarország és Belga-luxemburgi Gazdasági , ,, , Unió tíz évre szóló gazda- kicserelték velemenyuket a sági, ipari és műszaki most aláírt együttműködési együttműködési megállapo- megállapodás által nyújtott dását. Az aláírásnál jelen kooperációs lehetőségekről. BONDOR JÓZSEF SVÉDORSZÁGBA UTAZOTT Ingvar Carlsson svéd la- tat Magyarország és Svéd­kás- és várostervezési mi- ország építésügyi együttmű­niszter meghívására hétfőn ködésének eddigi eredmé­Svédországba utazott Bondor nyeiről, a műszaki-tudomá­József építésügyi és város- nyos és gazdasági kapcsola­fejlesztési miniszter. A ta-' tok kiszélesítésének lehető­lálkozón megbeszélést foly- ségeirőL AZ EURÓPAI KATOLIKUSOK BUDAPESTI KOLLOKVIUMA Az európai katolikusok pai katolikusoknak is kötele­berlini konferenciája — 12 zettségeik vannak a békéért e.urópai ország egyházi kép- és a leszerelésért folytatott viselőinek részvételével — harcban. A kollokviumon kép­október 4-én és 5-én Buda- viseltette magát a magyar pesten tartotta kollokviumát, katolikus püspöki kar, a ka­A tanácskozáson állást fog- tolikus papi békemozgalom > , uv. u „ „ -„„v, és a keresztyén bekekonfe­laltak abban, hogy a nepek , , i - , , . „ rencia. A kollokvium reszt ­alapveto erdeke és a hel- vev5ivel találkozott Miklós sinki záróokmányban lefek- jmre államtitkár, az Állami tetett elvek alapján az euró- Egyházügyi Hivatal elnöke. Ma kezdődik az SZVSZ főtanácsának ülése Október 7. és 9. között ülést tart Párizsban a Szak­szervezeti Világszövetség Fő­tanácsa. Az ülésszak alkalmából a CGT nyilatkozatot adott ki. Ez rámutat, hogy az ülésszak — amely egybeesik az SZVSZ megalakításának 30. évfor­dulójával — nagyfontosságú esemény lesz a SZVSZ által tervezett egységes szakszer­vezeti akciók továbbfejlesz­tése szempontjából, és fon­tos szakasz kezdetét jelzi a nemzetközi szakszervezeti mozgalom történetében. Az ülésszakon részt vevő magyar küldöttséget Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a SZOT fő­titkára vezeti. Gáspár Sán­dor vasárnap megérkezett Párizsba. Brigádgyűlés kendergyárban 0 vendég a városi pártbizottság első titkára Brigádgyűlést tartott a szegedi kendergyár Asztalos János szocialista brigádja, a kongresszusi munkaverseny­ben oklevelet nyert brigád. Vendégük: Török József, a vá­rosi pártbizottság első titkára, valamint dr. Kardos János igazgató és Gyulai Zoltán, a gyári pártbizottság titkára. Több ilyen rendkívüli brigádgyülés zajlik a városban ezek­ben a napokban, hetekben, amelyen a városi pártbizottság és a városi tanács vezetői a vendégek. Ha röviden próbál­nánk összefoglalni, azt mondhatnánk, elbeszélgetnek a vá­ros gondjairól, az üzem életéről, és főleg arról, hogyan le­het megvalósítani a párt Központi Bizottságának tavaly de­cemberben hozott határozatát, amely a jobb, takarékosabb és hatékonyabb, szervezettebb munkát szorgalmazza. Ezen­kívül természetesen mindenről szó esik ezeken a gyűlése­ken, ami a munkásokat foglalkoztatja. Túlóra vagy társadalmi munka? Zavarba ejtő, hogy itt ül­nek kora délután az éjsza­kások is. — Hiába mondtam, hogy cseréljenek műszakot — szabadkozik a főművezető, Battancs János. — A bri­gádtagok egymás szavába vágva mondják: együtt sze­magunkról: emberek, és oly­kor igenis fáradt emberek vagyunk, nehéz gürcölésnek tartjuk a munkánkat. Ha nem volna jó a közösségünk, nem bírnánk mi sem soká­amit úgy-ahogy, indokolnak, de nem mindig elfogadha­tóan. Sok akad, aki unja kicsit a melót és szerez ma­gának egy kis pihenőt" — mondják. Elnézem, ahögy megkeményedik az asszo­nyok arca az alig titkolható indulattól. Farkas Karolyné, Dohány Jánosné, Tari Já­nosné meg Cifra Antalné is 30—10, meg 50 kilométerről is pontosan jár be három műszakjába, két-három gyer­meket nevelnek és soha nem furfangoskodtak ki maguk­nak pótszabadságot. Hogyne hiszen akkor a többieknek idegen gépre kellene men-i ni, s az rontaná a brigád eredményeit Mások meg betegség címén lógnak... — Nem ellenvetés, de le­het, hogy közülük valame­adhatja oda tekintélyét. Megtörtént eset: az előre tu­dott késedelmes alkatrész­szombatokat Szerencsére, a Egymilliárd-hétszázmillió előfordult már az is, hogy viselője sem forint. Ennyi, volt 1974-ben minden előzetes megbeszélés szervezetének az országban a társadalmi nélkül elvárták, sőt kijelöl­munka pénzben kifejezett ték, hogy mit végezzenek az értéke. Óvodák, bölcsődék emberek társadalmi műnké- szállítást az üzem vezetői százai, vízvezetékek, utak ban. Akadt olyan üzem, úgy próbálták „kiegyenlíte­sok ezernyi kilométerei a bi- ah0i a munkások társadalmi ni"> hogy már hetekre előre zonyítékai, hogy az emberek munka címén, fizetés nélkül kommunista önkéntes, társadalmi össze- túlóráztak. Megkésett határ- terveztek, fogása penzben kifejezve is jdős munka, szervezetlen párt- és társadalmi szerve­hatalmas értéket képvisel. A anyagellátás miatti kapko- zetek képviselői ehhez nem közös ügyért végzett együt- das; s hogy a bajt helyre- adták áldásukat, tes munka évről évre növek- hozzák, az üzemvezetők tár- A társadalmi munkákon szik, s tartalmában is újabb sadalmi munkát szerveznek, résztvevők is tudják, hogy a értékes vonásokkal gazdago- a part- és a társadalmi szer- közösség érdekében végzett dik. Az elmúlt évben 300 vek vezetőivel azt próbálják tevékenység nem csupán millió forinttal volt több a elhitetni, hogy az összefogás, egyszerűen forint-, vagy ka­társadalmi munka értéke, a „pluszmunka" az üzem kö- pacitásmegtakaritás, illetve mint a megelőző esztendő- zös érdeke. Pedig csupán ar- pótlás az állam, a közösség ben. Gazdagították a szocia- ról van szó, hogy a vezetői pénzéből, hanem egyben ma­lista összefogást a népszerű- mulasztásokat igyekeznek radandó politikai tett. Ezért vé vált kommunista szómba- leplezni úgy, hogy az erőfe- is kell megőrizni erkölcsi tok, a szolidaritás külön mű- szítés még pénzbe se kerül- rangját és szervezésénél vi­szakjai az üzemekben, a hul- jön. Nem csoda, ha az ilyen gyázni arra, hogy a társadal­tadékgyűjtéssel szerzett nagy üzemben csökken a társa- mi értékű alapanyagok. dalmi munka rangja, értéke, sem politikai erejéből A társadalmi munka szer- Az ilyen jelenségekhez egyet- veszítsen. len társadalmi szervezet kép­gazdasági, ne ves részévé vált közéletünk­nek, s mindennapjainknak egyaránt. A kisiskolásoktól a nyugdíjasokig nem akadt korosztály, mely ne vett vol­na részt társadalmi munká­ban, s mindnyájan érezhet­ték a közös munka, az ered­ményes tevékenység örömét. Kell-e bizonygatni, hogy rangja van a társadalmi munkának? A legkisebb köz­ségi tanácstól a megyei ta­nácsig mindenütt figyelembe veszik a településfejlesztési tervek összeállításánál a he­lyi lakosság aktivizálásában rejlő lehetőségeket. Sok olyan település akadt példá­ul az elmúlt évben is, ahol a jól, szervezetten végzett társadalmi munka eredmé­nyeként egy év alatt a dup­lája valósulhatott meg an­nak, mint amire hivatalos anyagi erő volt. Gondoljunk csak a terven felül épült óvodákra, a fiatalok kezde­ményezésére, a Vietnamnak szánt szakmunkásképző inté­zetre, vagy a nagyüzemekben gyorsan elterjedt vas- és acélgyűjtési mozgalomra. Fo­rintban ugyan kifejezhető, ám mégis felbecsülhetetlen értékű mindez. És éppen ezt az aligha mérhető értéket kell megőrizni, ápolni, to­vábbfejleszteni. Baj van talán a társadal­mi munkával, hogy ezt kell hangsúlyozni? Nos, jó né­hány példa bizonyítja: van­nak, akik megfeledkeznek arról, hogy a társadalmi munka alapvető feltétele az önkéntesség, a közösség ér­dekében végzett összefogás. Utak, járdák építésénél, viz­vezetékcsövek, szennyvíz­elvezetők lefektetésénél ma már sok helyen kérik a la­kosság segítségét, de sajnos E. Gy. nem áll a gépük... — Hát nem lehetne meg­büntetni azokat valamivel, akik egyik kapun ki, a má­sikon be? Nem lehetne egyezség a szegedi gyárak között, hogy ne tudjanak olyan könnyen elhelyezked­ni a tarka munkakönyvi) vándormadarak? — hábo­A műszaki könyv — termelőeszköz A műszaki könyvnapok or- könyvek között szép szám- núi vagyunk az atomok vilá­szágos szervező bizottsága az mai találunk matematikai és ga megismerésének, a világ­idén 14. alkalommal, október számítástechnikai munkákat, űr meghódításának, az 7. és 31. között rendezi a jelezve a Szegedi Nyomda e atomerőművek építésének, a műszaki könyvnapokat. Az területen Európa-hírű felké- radioaktív anyagok alkalma­ünnepélyes megnyitó orszá- szültségét. Csak a címeket zásának, a híradástechnikai gosan ma, 7-én lesz, majd ismertetve, ezek önmaguk- szenzációknak, új műanyag­üzemeinkben, gyárainkban, ban is beszélnek az itteni szálak alkalmazásának, ház­intézményeinkben, a terme- nyomdászok széles körű, egy gyárak termelésének. Ebben lőmunka közvetlen közelsé- kicsit az adott szakmák is- a csodálatos folyamatban él­gében kiállításokon, ankéto- mereteivel is párosult kiváló mény részt venni, de egyben kon, írő-olvasó találkozókon, nyomdatechnikai felkészült- nagy felelősség is ma mér­könyvvásárokon kerül a mű- ségéről: Bőr- és cipőipari nőknek és technikusnak len­szaki könyv az érdeklődés minilexikon, Vízszigetelés, ni, hiszen a bonyolult mű­középpontjába, igazolva azt Gázturbinák, Forgácsoló- szaki-tudományos kérdések a tényt, hogy a szakirodalom szerszámok élezése, Digitális között eligazodni nem köny­ma már szerszám, termelő- méréstechnika, Magnósok év- nyű. Mindennapi munkánk­eszköz, valódi anyagi ener- könyve 1975, Programozott ban legjobb iránymutatóul és gia a népgazdaság, s ezen bevezetés a gázfolyadék kro­keresztül önmagunk szolgá- matográfiába, öntvényszer­latában. kesztés, Matematikai kézi­Az idei műszaki könyvna- könyv műszakiaknak, Hőre figyelemmel kísérhessük a pok kiadványainak temati- lágyuló műanyagok fröccsön- Sy°rs fejlődést, a forradal­káját a XI. pártkongresszus tése, Számítógépes alapisme- mi átalakulásokat, hogy lé­szellemében, ötödik ötéves retek, Az alumínium elektro- Péat tarthassunk az egyre tervünk előkészítésének idő- kémiai felületkezelése, Élei- magasabb szakmai követei­szakában úgy állították ösz- miszergazdasági hulladékok menyekkel. sze, hogy az a lehető leg- hasznosítása. Az idei könyv- Az idei műszaki könyvna­jobban szolgálja a műszaki termés legértékesebb darabja pókra közreadott szakkönyv­haladást, a tudományok az angolból fordított, G. A. vekkel is az a cél, hogy sok­újabb eredményeinek hasz- Kom es T. M. Kom: Mate- oldalú segítséget nyújtson a nosítását a termelés minden matikai kézikönyv műszaki- szakmunkás, a technikus, a posztján. aknak című kiadvány, amely mérnök és a kutató minden­Az idén megjelent szak- felsőfokon a matematikai napi munkájához, a jobb és könyvek előállításában a definíciók, tételek és képle- tökéletesebb technológiák al­Szegedi Nyomda is aktívan tek gyűjteményét tartalmaz- kalmazásához, a műszaki al­közreműködött. A kiadva- za, a műszaki alkalmazasok- kotókészseg kibontakoztató­nyok közül tizenhárom ran- ban használható matemati- sához, tovább javítva mun­gos munka Szegeden készült, kai ismereteket is beleértve, kánk eredményességét ma­ami az itteni nyomdászok A műszaki-tudományos gunk és az egész társadalom mintegy 25 százalékos része- forradalom korszakát éljük, javára, lését jelenti. Az üt készült amikor kortársai és szemtar. ig" Ugyanilyen nyílt szóval iyik életében először szaladt beszélnek mindenről. El- át a szomszédba egy kicsit retünk dolgozni. S néznek mondják a városi pártbi- beszélgetni — mondja Török ránk: van-e, aki azt nem zottság első titkárának, hogy elvtárs. érti, ami számukra az élet az iskolázottsággal, sajnos, — Az lehet, de helyette, egy eleme. hadilábon állnak, de ho- helyettük is hallgathatjuk a Mint amikor egy család Syan is tudnának lépést tar- rendszabályozást. Nekem körbe üli az asztalt, csa- tani másképp, minthogy ol- például igazán fájt a dere­pongunk egyik témáról a vasnak, figyelnek, másokat kam — mondja egyikük —, másikra Valahogy mindig a meghallgatnak. Iskolaba nem s mégsem írt ki az orvos, dolgok sűrűjébe vágnak a tudnak beiratkozni. Nehéz A munkásközvélemény el­kérdések, olykor keményen munka mellett éppen elég- ítéli azokat, akik késnek, is mint amilyen keménysé- Sé megerőltető, hogy legtöb- hiányoznak, de azt is tud­gét az ő nehéz, kétkezi ben bejárók. ják, hogy nemegyszer dor­munkájuk kíván. Mégis az ő szavukra, vé- gálni sem lehet a lógósokat, T^Pfnhhifík vidéki c mert leményükre kíváncsi a párt- hiszen jó néhányan sértőd­főtog a munte kö'ti őket bizottság, mert elnyerték a ve odébbállnák, s a ^ár. Szegedhez a városról szóló kongresszusi zászlót. Ez a nak meg az is fontos, hogy tájékoztatás után szűkebb brigád 1963 óta a gyár leg- megjönnek egyáltalán, hogy hazájuk, a munkahely gond. jobbjai közé tartozik. Sza- — jai, örömei kaptak hangot, vaiknak aranyfedezete: mun. Zádori Józsefné 1953 óta J egyfolytában itt dolgozik. A Azon töprengek, ha fel­kártolóüzemben kavarog a adatul kaptam volna, hogy. por, óriási a zaj, hajuk, a brigádgyűlésen elhangzot­szempillájuk szürkés, s köz-, takat a brigádnapló egy, ben birkóznak a hol vizes, azaz egyetlen oldalán fog­hol túlságosan is száraz laljam össze, nagy bajban nyersanyaggal. Azt mond- lennék. Avagy megpróbál­ják. nem sokat változtak itt nám kiemelni a beszélge- •'"toonne. ~ Uat nern' a körülmények az évek alatt, tésből. ami legtöbbjüket! azért mondom, de igen egy­bár a porelszívás jobb, na foglalkoztatja: jól és még hangu a munkakönyvem, meg a tetőn se folyik be az jobban dolgozni. a perekeime is és eső: mint régen. Egészsé- Ff»v lanáttai mindiv rá biggyek el ma is dolgoznék güket, idegeiket rongálja ez ..^„ífFJ^f ul tlz flatal hcl?elt a nehéz munka de ha né- tudtunk tenni, ha kellett — mar nagyon faj a labam — ha forroonton vana híneT- mondja Nagy Lojos brigád' teszi hozzá halkabban, na lorrponton van a nangu- «zahadko?ík ,. . . lat, csakis azért, mert rossz J™ »fab®d™a*' 16 a v^T Azért csak megvédik a az anyag, vagy késik és áll- többrt toienfeí az liatalokat a brigádtagok, ni kelL Ez sem jellemző. Í Erre kihúzza magát Ördögh Csak azért mondják, mert wS t to N^ Jozsef- a ^gfiatalabb bri­hozzá tartozik az igazsághoz. gádtag, de semmi pénzért „Nem simul hozzánk a di- Igy beszélnek ok, meg nem meg nem szólalna. Mondják csérét, ha nem mondjuk el , is fogadkoznak. Azt sem helyette a többiek is és szeretik, ha hajtogatják ne- nem is akármit: elmagya­kik, hogy dolgozni, dolgozni. |*zzák- hogy a brigádban. „ . , , . .. , , .... . de az egesz műhelyben is Sokkal jobb, ha tudjak: mi- j6 a Iégköt. és sZerintüT: ért dolgozni? Mi az az új azért, mert a főművezető feladat, amihez az üzem na- pártvezetőségi tag is, jó po­gyobb áldozatkészségüket ""SÍ. vezetőMis- Nem. mi"­, , . „. , , . , , denutt van ilyen emoerse­kivánja. Uj gazdasagi fel- ges j6 vezet6 Bizt0Sj hogy adatok? Takarékosság? Szin- ennek is köszönhető, hogy te maguk is csodálkoznak, ezen a nehéz munkahelyen, eddig miért nem jutott a kártolóban, nincs akkora eszükbe, hogy a gép körüli jövés-menés, mint némelyik hulladéknak legalább 40szá- könnyebb munkahelyen. zaléka hasznosítható, igaz, Hallgatom Töröfc elvtárs nehezebb válogatni, mintáz szavait — arról beszél, előkészített szálakat. De hogy a jól végzett munka kérték tőlük, hát ki is ta- adja a rangot, S hogy a bri­lálták, hogy új anyaggal ke- gádmozgalom micsoda era verve elfogadható terméket kölcsi erő is, s most mégis, készíthetnek belőle. Negyven amikor ilyen híres-nevM százalék nem akármi! brigáddal beszélget, jő ór­Aztán nem érdekes, hogy zés, hogy. az önelégültség egy rossz példa kapcsán ke- halvány árnyát sem tapasz­rekedett a legnagyobb vita talta. Azt fogalmazták meg: a munkafegyelemről? még nem tettünk meg min­Elmesélték az asszonyok, dent. a munkásközösségek hogy minap nyolc beteget még igényesebbek lehetnek ellenőriztek a látogatók a önmagukkal szemben. Es gyár táppénzesei közül, s hogy csak ez lehet az erő a csak kettő volt otthon, a párthatározat végrehajtásá­többi ugyancsak elkerülte az hoz. Hallgatom, s látom az ágya partját. „Rengeteg Itt arcokon, hogy visszhangra a hiányzás, munkakiesés, találnak a szavak. Azt gondoltam akkor, s hl is mondom: ezek a hri­gádbeszélgetések nagy hatásúak. Nem elavult módszer ez? — kételkedhetnének —, hiszen mindenkihez eljutni lehe­tetlen, és micsoda idő és energia? Igaz, mindenkivel nem lehet beszélgetni, de híre szalad ezeknek a gyűléseknek. Hi­telt adnak ezek a beszélgetések annak — ha valaki nem hinné —, hogy a termelésben, feladataink megoldásában a tudatosan cselekvő, feladatait és munkája fontosságát egy­aránt átérző és értő ember a legfontosabb. g&okc Maria segítőtársul a műszaki könyv, a szakirodalom szol­gálhat, hogy megnyugtatóan Bátyai Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents