Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-30 / 255. szám

Csütörtök, 1975. október 30. 5 A fogyasztói érdekek fekezeít védelme A fogyasztói érdekvédelem mindinkább fontos szempont a kereskedelmi forgaloim le­bonyolításánál. Szerdán a Belkereskedelem! Miniszté­riumban tartott sajtótájékoz­tatón arról számolt be dr. Dobos Gábpr igazgatási fő­osztályvezető, hogy milyen intézkedéseket hoztak a vá­sárlóközönség érdekeinek fo­kozott védelmére. Korábban a gyártó és a kereskedelmi vállalatok kö­zött kötött szerződéseknél elegendő volt az áru nevét és vételárát megjelölni, a minőség kikötésére nem for­dítottak különösebb figyel­met. Ezért a minisztérium irányelvekben írja elő keres­kedelmi vállalatainak, hogy szerződésükben a szállítandó iermék minőségét, választé­kát szakszerűen és pontosan határozzák meg, ezzel jórészt ldszűrhetik a hibás termékek forgalomba kerülését Más termékek — főként amelyek veszélyeztethetik a fogyasz­tók egészségét — csak előze­tes hatósági minőségvizsgálat után hozhatók forgalomba, hogy méginkább kiküszöböl­hessék a hibákat. Ezeknek a termékeknek a körébe tar­toznak többek között a fi­nomkerámiaipari és üveg­ipari cikkek, gépkocsik biz­tonsági övei háztartási mér­legek, csónakmotorok és bo­rotvapengék. A minisztérium irányelvek­ben írta elő vállalatainak, hogy korszerű minőségátvé­teli rendszert építsenek ki és alkalmazzák azokat. Kísérlet — buszokkal Az utasok testi épségenek megóváséra szolgáló, érdekes kísérletet végzett három új­tipusú autóbusszal az Ikarus gyár. A szakemberek mester­séges veszélyhelyzetet idéztek elő, öt-hat méter magasból a mélybe taszították a bu­szokat. A felborultatással azt vizsgálták, hogy a kétszázas autóbuszcsaládhoz tartozó járművek hogyan reagálnak a karambolra. A kísérlet során bebizo­nyosodott, hogy a karosszéria megerősítésére szolgáló keret nagyfokú biztonságot nyújt. Míg annak az autóbusznak, amelyből hiányzik ez a szer­kezet, beroskadt a teteje, s teljesen összetört a karosszé­riája, a borulókerettel ellá­tott buszok viszonylag épen úszták meg a zuhanást. A kísérlet tapasztalatait fel­használják majd az autóbu. szok továbbfejlesztésénél ..Tudjátok, ki volt Mariátegui?" Tudományos ülés Szegeden Tudományos ülést rendezett tegnap, szerdán, a JATE középkori egyetemes történeti és Latin-Amerika történeti tanszéke Jósé Carlos Mariátegui, a Perui Kommunista Párt megalapítója születésének 80. évfordulója alkalmából. A SZAB-székházban dr. Gyimesi Sándor tanszékvezető megnyitó szavai után dr. Kádár Béla (Világgazdasági Ku­tató Intézet), dr. Kollár Zoltán (Marx Károly Közgazdaság­tudományi Egyetem), dr. Kerekes György (Társadalomtu­dományi Intézet), dr. Gulyás András (Külügyminisztérium) és dr. Anderle Ádám (JATE) tartott előadást „Tudjátok, M volt Mariátegui? Amerika tej fénye volt 6, az új latin-amerikai ember megtestesítője" — frja Henry Barbusse. De miként válaszolnak a törté­nészek arra, mi teszi szá­munkra is kimagasló alakká a tőlünk földrajzilag oly távol élt embert, akit esz­méi miatt mégis oly közel­állónak érez a haladó Eu­rópa. A magyar lexikonokban hiába is keresnénk a nevét, a szakembereken kívül ná­lunk aligha hallott róla más. Pedig a marxista gondolko­dás egyetemes történetének jelentós személyisége, a Pe­rui Kommunista Párt meg­alapítója és első vezetője. A limai fiatalember ön­képzéssel vált nyomdász­inasból újságíróvá. A század első éveiben ismerkedett meg a marxizmus eszméivel. Az első világháború idején pe­dig már tollával is a ki­bontakozó limai munkás­mozgalom mellé állt. Az elnök 1919-ben számos fiatal értelmiségit Európába küldött ösztöndíjjal, hogy ezeket a „veszélyes" támo­gatókat eltávolítsa az or­szágból. így jutott Mariá­tegui is Európába, ahol négy év alatt alaposan megismer­kedett a marxizmussal—le­ninizmussal. Részt vett az Olasz KP alakuló kongresz­szusán, kapcsolatokat terem­tett az európai forradalmá­rokkal. Így került közel Gramscihoz, megismerkedett Gorkijjal, és Itáliában inter­jút készített gróf Károlyi Mihállyal. A cikket így fe­jezi be: „A gróf kétségkívül bolsevik, Es ha nem az, hát annak tűnik. Olyan az élet­története, lélektana, maga­tartása, mentalitása, híre és külseje." Eljutott Magyaror­szágra is, s az itt szerzett tapasztalatairól 1933-ban ta­nulmányt írt. Visszatérve Peruba, főfel­adatának azt tartotta, hogy az ottani munkásmozgalmat marxista—leninista alapok, ra helyezze. Ennek érdeké­Hangverseny a zeneiskolában A szegedi Liszt Ferenc ze­neiskola tanárai kedd este tékű produkciók rendezték első tanári hang- zanak a tanári versenyüket A zeneiskola hangversenyeinek a filhar­móniai koncertekétől eltérő szerepe van a város életé­ben. Közönségük kevésbé a Ezen túl persze művészi ér­is elhang­nang verse­nyeken. A keddi koncert mű­sorát a zeneirodalom hálás, népszerű darabjaiból válo­gatták össze. A szereplő ta­nárok legjobb képességeik zenészszakmából kerül ki, szerint, dicséretesen játszot­inkább az isaola növendékei­ből, és rajtuk keresztül, következők voltak: közvetve, szintén az iskoló- Vanyiska Zsuzsa, hoz tartozó szülőkből. A gye tak. Az est közreműködői a Bódásné Demeter Lászlóné, Hernádi Júlia, Ol­rekek tanáraik játéka nyo- léné Zámbó Zsuzsa. Maczel­mán is egyre inkább felfe­dezik a zene szépségeit, a hangversenyző gyerek és a hangversenyző tanár pedig Sándor — hegedű, dr. nemegyszer együtt hódítja meg a zenehallgatás számá­ra a kevésbé zenekedvelő szülőket is. Ebben áll a zeneiskola ko­moly népművelő szerep*, ka Noémi, Aracsi Lászlóné, Vízhányó Lászlóné — zongo­ra, Laczkó Sándor és Tóth Kiss Ernő — mélyhegedű, Szél Pálné — ének, Szelezsán István — harsona, valamint Marosvári Attila — fagott a, L> ben elméleti és szervező te­vékenységbe kezdett: egyik fő érdeme a perui valcság marxista elemzése, valamint a latin-amerikai faji kérdé­sek vizsgálata. 1926—29 kö­zött vezeti az országos for­radalmi Szakszervezeti Köz­pontot és létrehozza a Pe­rui Szocialista Pártot, amely a Kominternhez csatlakozva felvette a kommunista ne­vet. ö lett a párt főtitkára. Emberi tragédiája ellenére is — egyik lábát csonttuber­kulózis miatt amputálták — lankadatlanul harcolt a for­radalmi munkásmozgalomért haláláig, 35 éves koráig. Húsz­kötetnyi munkássága olasz, angol, portugál és orosz nyelven is megjelent. Nyom­dában van a magyar vá­logatás is. Mariátegui eszméi ma is aktuálisak. Akkor, amikor Latin-Amerika gazdasági és politikai jelentősége egyre nő, s amikor e belső ellenté­tek robbanásig feszülnek; nem lehet közömbös, hogy a marxista tudományosság mennyire segítheti a haladó erőket harcukban. Ch. A " A sz#wj@t kultúra napjai Szegeden Vendégfellépések, filmbemutatók November 4-e és 13-a kö- téka alkalmából a kétrészes a Vörös kányafa című Suk­zött rendezik meg hazánk- program 15 műsorszáma idé- sin-mű. Bemutatják a Bon­darcsuk rendezte, Solohov­regényből készült kétrészes hazáért. alkotást ban a szovjet kultúra nap- zi a moldvai táj folklór­jait. A tíz napos rendez- kultúráját. A tervek szerint vénysorozat keretében or- másnap, november 11-én, szovjet filmet, A szágszerte rangos művészeti kedden este 7 órakor a Sze- harcoltak című eseményekre kerül sor: ha- gedi Nemzeti Színházban „,. , - _ , zánk művészetszerető kö- Afarta Biesu, a Szovjetunió Suksin, Tyihonov és Bondar zönsége szovjet színházak, Népművésze, a Moszkvai népi táncegyüttesek, szólis- Nagyszínház tagja vendég­ták produkciójának tapsol- felléptével kerül közönség hat, a szovjet filmek feszti­válja keretében a legutóbbi idők filmművészetének leg- ia> a Trubadur. csuk főszereplésével. A filmprogramban szere­pel még Az olaszok hihetet­kimaeasló oDerá- len kalandiai Leningrádban kimagasló opera- cimű szovje^^ £Umvíg. játék, a Nagy attrakció, A rangosabb alkotásaival talál- A szovjet filmek fesztivál- katona visszatér a frontfái. kozhat a filmszínházakban, jának keretében számos új A szovjet kultúra napjai szovjet alkotás kerül a sze­A leszámolás napja, Ha bol­dog akarsz lenni, Mese Szol­szegedi programjának leg- gedi mozinézők elé. Ma, csü- tán cárról, a Csodabogarak, rangosabb rendezvénye a törtökön mutatják be a film­Szegedi Nemzeti Színházban színházak a budapesti máju­november 10-én, hétfőn este si díszbemutató után először 7 órakor fellépő ZSOK a Front szárnyak nélkül cí­cgyüttes előadása ígérkezik, mű kétrészes filmeposzt. A A Moldvai Szovjet Szociális- filmprogramban szerepel töb­ta Köztársaság 80 tagú nép- bek között a moszkvai film­táncegyüttesének vendégjá- fesztivál nagydíjas alkotáséi, a Robinson Crusoe és a Fo­gadó a törött patkóhoz cimü filmalkotások. A szovjet kul­túra napjainak programja könnyűzenei együttesek fel­lépésével, valamint a televí­zió és a rádió gazdag mű­sorával egészül ki. Kevés a könyvtár és a művelődési ház A járási művelődési házak éves közművelődési tervek nem rendelkezik művelődés Igazgatóinak értekezletét tar­tották tegnap, szerdán dél­előtt a Csongrád megyei ta­nács vb szegedi járási hiva­talának művelődésügyi osz­tályán. A tanácskozáson je­len voltak az MSZMP és a KISZ, valamint a népfront szegedi járási bizottságának képviselői is. Ács Zoltán, a járási mű­velődésügyi osztály vezetője ismertette a középtávú és az készítésének feladatait. El­mondta, hogy a közművelő­dési dolgozók, így a műve­lődési házak igazgatói is, a párt XI. kongresszusának határozatai alapján végzik munkájukat. A következő évek fontos feladata a könyvtárak és a művelődési házak fejlesztése, annál is inkább, mivel idén már há­rom község — Öpusztaszer, Űjszeptiván és Csengele — Tissatáj Illyés Gyula Gyors jegyze- Néző rovatában a NOVEMBERI FOLYÓIRATOK tek című írásával nyit a Ti- kultúra szatáj legújabb száma. Egyik Tandi. Lajos legnagyobb élő írónk több (Látogatóban ismerős témát vesz elő. képzőművészeknél). Jegyzeteiben írói és emberi Tibor a Szovjet Irodalom ci­gondjait fogalmazza meg. A költészet kedvelői Ágh Ist­szovjet egyébként könyvet is irt Ma­napjai alkalmából gyarországról. Wegry 1939— írását találjuk 1974 című műve nemrég Kárpátaljai második kiadásban is meg­Zalán jelent Varsóban.) Vekerdi László Tüskés Tl­ván, Döbrentei Kornél, Ka- dig megjelent számai alap­iész Márton, Kiss Anna, ján. — A novemberi Tisza­Tandori Dezső és Utassy Jó- tájban két olyan tanulmány zsef verseit olvashatják. Há- is szerepel, melyek közlése a rom fiatal prózaíró (Marosi lap kelet-európai érdeklődé­Gyula, Esterházy Péter és séből, a környező szocialista Papp Imre) került rű novellája avagy a kultúra mű folyóirat munkájáról ir bornak a Magyarország fel­az áprilisban Indult lap ed- fedezése sorozatban megje­lent könyvéről (Nagyváros születik) írt bírálatot, Pomo­gáts Béla Dé-y Tibor kisre­gényét, A félfülűt elemzi. Vágó Márta József Attila­könyvéről Bokor László, a ezúttal országok irodalma, történei- Nevető Parnasszus gyűjte­egymás mellé. Marosi mély me, kultúrája iránti megkü- ményről (Paródiák huszadik társadalmi és emberi hátte- lönböztetett figyelemből kö- századi magyar írókról) Bes­(Lepratelep, vetkezik. Jerzy Róbert No- senyei György írása olvasha­hatalma), tvak tanulmányából (Lengyel tó. Tfácsányi Zsolt a romá­Esterházy krúdys hangulatú —magyar kapcsolatok a má- niai magyar történészek írása (Fancsikó és Pinta), és sodik világháború alatt), és újabb munkáit ismerteti. folyóiratban Lagzi István írásából (Ada- A népi kultúra és a fotó­iránt érdeklődők is láthatják Kor­Péter kitűnő fotóit A az irodalmi most debütáló, a hagyomá- tok a magyarországi lengyel művészet nyos realista elbeszélés mód- katonai és polgári menekül- Szegeden szereit követő Papp Imre tek baloldali politikai tevé- niss művei a jövő magyar prózá­jának egy-egy lehetséges vál­tozatát jelzik. Az Örökség rovatban ol- bert Nowak, a magyar ügyek szám illusztrációit Szenti Er­vasható fontos dokumentum fiatal lengyel szakértője nő készítette, értékű közlemények kivétel nélkül a magyar irodalom olyan klasszikusaihoz kötőd­nek, akik rövidebb-hosszabb ideig szoros kapcsolatba ke­rültek Szegeddel. Gál István Babits Mihálynak a Szeged kenységéhez) a két nép ba- Tiszatájban most Csoóri Sán­rátságának mindeddig feltá- dor ír Korniss magyar nép­ratlan dokumentumait is- szokásokat bemutató gyűjte­merhetjük meg. (Jerzy Ro- ményéről. — A novemberi Kincskereső Berki Viola szép rajzaival és Vidéke című lapban 1908 jelent meg a Kincskereső ci­februarjában megjelent het m<j ifjúsági irodalmi folyó­száma. A Szocialista szinikritikáját közli. „Ba- irat novemberi blts szegedi színikritikái a Nagy Októberi színház iránti egész életére Forradalom évfordulóját kö­szóló érdeklődésének kezde- SZönti a lap hátsó borítóján tét jelentik" — írja Gál a Majakovszkij versének rész­bevezetőben. Sándor László jete és a korabeli szovjet Móra Ferenc kiadatlan „le- metszet A lap novella­vél-előszavát", Laczó Katalin anvagából figyelmet érdemel pedig Juhász Gyula egyik Méhes György Kincses Ko­elfelejtett írását publikálja, iozsvár című elbeszélése Nikolényi István Tömörkény Annus József A bakancs cí­színpadi műveiről (elsősor- mű írása és Simonffy And­ban a Barlanglakók-ról) írt ráz Üres kád című szellemes tanulmányt Tömörkény drá- novellája, mai művészetét elemezve a A verseket ezúttal Nagy feszültségteremtést és a -sü- lászló, Kiss Benedek, Agh rítést emeli ki. Csaplár Fe- István alkotásai képviselik, renc a Juhász Gyula kritikai Több népköltészeti alkotás kiadás nemrég megjelent található a Kincskereső no_ negyedik kötetét recenzálja. vemberi számában. Folyta­A folyóirat Kelet-európai tódik a Mikrobi-sorozát. va­lamint a Janikovszky Eva —Réber László rajzos noveL la, Az úgy volt. Ez utóbbi­hoz kapcsolódik a Jani­kovszky Évával készített in­terjú is. Az 1905-ös orosz polgári demokratikus forra­dalmat köszönti A Pegazus őrs naplójába című rovat. Helyneveink világába kalau. zol és nemes versengésre hív Az édes anyanyelvünk soro­zat. A novemberi lapszám­ban értékelik a Magyar Út­törők Szövetsége által meg­hirdetett „Az én hazám"-pá­lyázatot, valamint a Kincs­kereső szerkesztősége által hirdetett verspályázatot. A novemberi folyóirat Weöres Sándor egy Sebő Ferenc ál­tal megzenésített versének kottájával búcsúzik az ifjú olvasóktól., -zcz—sz­itázzál. 1975-ben komoly munka vár a művelődési ott honok igazgatóira: az ötévé. — középtávú — és az egy­éves munkatervek elkészíté­se. Tevékenységükhöz a já­rási művelődésügyi osztály konkrét útmutatást adott Ennek megfelelően, a - köz ponti irányelvek és a hely­adottságok összehangolásán kell különös gondot fordíta niuk.. Az előző évi műnk;-, értékelése után meg kell ha tározniuk a következő öt év tegfontosabb céljait, 8 azo­kat konkrét feladatokra keli bontaniuk. A célok meg­valósításához szükséges, hogy együttműködjenek a helyi párt- és tömegszerve zetekkel, biztosítsák az ered­ményes tevékenységhez elen­gedhetetlen személyi és tár­gyi feltételeket. Az 1976. évi közművelődési irányelveket és programter­vezetet Fejérné Pintér Vero­nika közművelődési felügye­lő ismertette. A jövő év fő feladatai kőzött a XI. párt kongresszus határozatainak megvalósítását, s ezzel kap-, csolatban a tanyai kultúr­centrumok továbbfejleszté­sét, a nők és az ifjúság mű­velődési lehetőségeinek biz­tosítását, az olvasómozgalom kiterjesztését említette. Fel hívta a figyelmet a felnőtt­oktatásra, a szakmunkáskép­zésre, a párt- és a KISZ­oktatásra. Szólt az ismeret­terjesztő tevékenység, a szakköri és a műkedvelő mű­vészeti mozgalom fontossá­gáról is. Az előadások után a részt­vevők megvitatták és elfo­gadták a közművelődés' irányelvekben és program­tervezetben megjelölt felada tokát. Radnóti­szobor Pécg legszebb társadalmi­kulturális hagyományai közé tartozik a „Népek barátságá­nak hete", amelyet az idén az Októberi Szocialista For­radalom 58. évfordulójához kapcsolódva rendezett meg a Tanárképző Főiskola és u Hazafias Népfront. A barátsági hét programja szerdán kezdődött. Dr. Ka­marásné Váróczi Zsuzsa fő­igazgatóhelyettes íelavatt Radnóti Miklós költő szobra s megnyitotta a barats: héthez kapcsolódó könyvtár­Játot ég kiállítást,.

Next

/
Thumbnails
Contents