Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

3 Szerda, 1975. október 1. Hatékonyabban, ésszerű takarékossággal A kongresszusi, felszabadulási munkaverseny tapasztalatairól A munkás hétköznapokon a kongresszusi, felszabadulási munkaverseny vállalásainak teljesítése közben sokszor vesszük elő e meghatározásokat: korszerűbben, hatékonyabban, ésszerű takarékossággal. Ezekre hívta fel a megyei pártbizottság mellett működő operatív bizottság a vállalatok figyelmét a verseny első szakasza eredményének értékelésekor, és jelölte meg a soronlevő feladatokat. Az operatív bizottság négy hónappal ezelőtt összegezte a második szakasz felajánlásait és megállapította, hogy a munkáskoiiektívák versenyvállalásaikban figyelembe vették a vállalati termelő kapacitást, az anyagellátási és létszámgondokat, a piaci helyzetet. A korábbiaknál konkrétabbak, tartalmasabbak voltak a vállalások, szem előtt tartva a hatékonyság emelését, az ésszerű takarékosságot A megyei operatív bizottság a legutóbbi, Szegeden tartott ülésén ismét értékelte, összegezte a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny tapasztalatait. Megállapította, hogy az üzemek figyelembe vették ez évi intézkedési terveik készítésénél a munkáskollektívák javaslatalt, vállalásait, és bizakodóan nyilatkoztak a verseny várható eredményeiről. A tapasztalatok most a nemes vetélkedés utolsó hónapjaiban kevésbé biztatóak. Arról tanúskodnak, hogy visszaesett a verseny lendülete. Ugyanez mondható el a versenyt támogató agitációs, propagandamunkáról is. A vállalati versenyértékelö munkában hiányzik a rendszeresség, kevés figyelmet fordítanak a példamutató munkások és brigádok teljesítményének népszerűsítésére. A pártszervek és pártalapszervezetek ugyan törődnek a versennyel, de a vállalati életben alig találhatni operatív intézkedéseket, amelyek elősegítenék a feladatok megoldását, az akadályok elhárítását. Több helyen gazdálkodási nehézségek, anyagellátási, piaci problémák okoznak gondot. Vannak üzemek, ahol a vezetés az üzem munkaverseny-felelősére bízta a szervező munkát, az irányítást, Lényegesen kevesebb pénzt fordítanak az anyagi ösztönzésre is, mint a verseny első szakaszában. Az ez évi termeléssel kapcsolatos vállalások a korábbi esztendőnél alacsonyabb termelésemelkedés elérését tűzték ki célul. A terven felüli, közel 1,2 milliárd forint értékű vállalás időarányos teljesítése az első félév végén csupán 40 százalékos volt. A legjobb eredményt az élelmiszeriparban és a bányászatban érték el; 55, illetve 54 százalékos arányt. Jelentősen elmaradt a könynyűipar 27, és a vasipar 23 százalékos időarányos teljesítése. Ebben szerepe volt a gazdálkodási körülmények nehezebbé válása mellett annak is, hogy lassú a termelési szerkezet korszerűsítése. i A termelés alacsony ütemű emelkedése kihatással volt a nyereség alakulására. Az építőiparban például a nyereség 15 százalékkal csökkent. Viszont a közlekedési vállalatoknál 30 százalékkal volt magasabb, mint az előző évbenA megyei párt-végrehajtóbizottság gazdaságpolitikai állásfoglalásában fontos feladatként határozta meg az MSZMP KB 1974. december 5-1 határozatában megfogalmazott tennivalók előtérbe helyezését a munkaverseny mozgalomban is. A kollektívák figyelembe vették ezt az útmutatást, de a vállalati intézkedési tervekben csak a takarékossági feladatokat rögzítették. Jelentős vállalásokat tettek, amelyben célul tűzték ki az ésszerű takarékosságot. Az ilyen jellegű vállalati intézkedések, mintegy 50 százalékát a munkaverseny vállalások fedezik. Az év első felében időarányosan teljesítették a takarékossági célkitűzéseket, sőt több helyen túl is teljesítették, mert laza terveket készítettek a vállalatok. Például az anyag- és energiamegtakarítással kapcsolatos célkitűzések időarányos teljesítése 6 hónap múltán meghaladta a 70 százalékot. Az építőiparban és a közlekedésben már ekkor 150 százalékos teljesítésnél tartottak, viszont a bérmegtakarításra vonatkozó célkitűzések teljesítése alig érte el a 40 százalékot. A mezőgazdaságban és a kereskedelemben pedig a 10—12 százalékot. A takarékos gazdálkodásra való törekvés ellenére az úgynevezett egyéb vállalati költségek központi, igazgatási és kamatköltségek 20 százalékkal nőttek. A tervezett megtakarítás pedig az összköltségnek csupán 1,2 százaléka, és ez azt mutatja, hogy vállalataink még mindig jelentős belső, feltáratlan tartalékokkal rendelkeznek. Az üzemi dolgozók, a szocialista címért küzdő brigádok eredményesen teljesítik társadalmi munkavállalásukat. Az első félévben 60 ezren 600 ezer óra társadalmi munkát végeztek, 11 millió forint értékben. Most, a verseny második szakaszában is igen számottevő a kommunista műszakok szerepe és eredménye. A közhasznú társadalmi célok megvalósítására tett felajánlások teljesítésében 25 ezren vettek részt, 200 ezer munkaórával. E társadalmi munkaakció munkabéréből 1,6 millió forintot fizettek be a városi tanácsok betétszámlájára. Óvodák, bölcsődék építésére, Jelentős volt a KISZ-szervezetek akciója, és a vietnami szolidaritás számlájára befizetett összeg is. Parképítésben, szociális, kulturális intézmények megvalósításában közel 13 ezren végeztek társadalmi munkát, az üzemeken belüli, hasonló munkaakcióban pedig 19 ezren vettek részt az év első felében. Több vállalatnál kezdeményezték kongresszusi vállalásaikban a brigádok a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer bevezetését, de csak a kezdő lépésekre került sor. Általában hiányzik vállalatainknál a DH-rendszer egységes értelmezése, s előkészítését kampánymunkaként fogják fel. Éppen ezért a szervezetlenség, megalapozatlanság a jellemző erre a tevékenységre. Mindent összevetve, nem kielégítő a munkaversenymozgalom lendülete Csongrád megye üzemeiben, csökkent a dolgozók aktivitása. Éppen ezért a megyei operatív bizottság kezdeményezte, hogy az üzemi párt-, KISZ- és szakszervezetek a közeljövőben tűzzék napirendre a versenytapasztalatok értékelését. Kéri a Hazafias Népfront bizottságait, a tanácsokat, hogy nyújtsanak még nagyobb segítséget a szocialista brigádoknak társadalmi munkavállalásaik teljesítéséhez. Érjük el, hogy emelkedjen e nemes vetélkedés lendülete, teljesítsék vállalataink, a brigádok kongresszusi vállalásaikat. Bolgár tudós előadása Szegeden Kedden Szegedre érkezett Stefán Ganev miniszterhelyettes, a bolgár művészet) és kulturális bizottság főtitkára. A délutáni órákban előadást tartott a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán. A bolgár vendéget ma délelőtt fogadja dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára. Délután előadást tart a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei szervezetének klubjában, majd Szeged kulturális intézményeivel, nevezetességeivel ismerkedik. Teljesítette ötéves tervét az Universal Az utóbbi négy évben négyszer érte el a kiváló címet a szegedi Universal Ipari Szövetkezet, s ismét bizonyította, hogy méltán. A kollektíva negyedévvel előbb teljesítette a negyedik ötéves tervet. A terv 396 millió forint termelési értéket határozott meg, nehéz feladatok elé állítva a szövetkezetet. A termelékenység emelkedése, a saját szabadalmak a növényvédő szer programban, a szocialista brigádok kiemelkedő eredményei révén szeptember végére már 402 millió forintos termelési értéket értek eL Év végéig várhatóan 40—50 millióval lesz magasabb az eredmény a tervezettnél. 9 Az ipari szövetkezetek brigádvezetöinek tanácskozása ..Arra kell törekedni, hogy társadalmi méretekben teret nyerjen a szocialista brigádok hármas követelménye: szocialista módon dolgozni, élni és művelődni." (Az MSZMP XI. kongresszusának határozatából.) A pártkongresszus határozatának ezt a tételét választotta jelszavául Csongrád megye ipari szövetkezeteinek szocialista brigádvezetői tanácskozása tegnap, kedden, a Tisza Szálló tükörtermében. A megye 55 ipari szövetkezete 348 szocialista brigádjának 100 küldötte tárgyalta meg a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom eredményeit, további feladatait. Jelen volt T ömösvári András, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa, s Nagy Zsigmondné, a HVDSZ területi bizottságának titkára is. Fekete László, a megyei szövetkezeti bizottság munkaverseny bizottságának elnöke nyitotta meg a tanácskozást Köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a szót lenei Lajosnak, a szövetkezeti bizottság elnökének, aki tájékoztatást adott a munkaverseny-mozgalomról. Többek között elmondta, hogy a szövetkezetek munkaversenyvállalásai többségükben konkrét, megvalósítható és mérhető felajánlásokat tartalmaztak. Ez jelentős előbbre lépést jelent a korábbi évekhez képest. A vállalások középpontjában a termékek mennyiségének emelése, minőségének javítása, az üzemés munkaszervezés fejlesztése, a gyártástechnológia korszerűsítése és az újítómozgalom föUendítése szerepel, de nem jelentéktelenek a társadalmimunka-felajánlások, s a takarékossági célok sem. Megállapítható, hogy a megye legtöbb szövetkezete teljesítette vállalásait. A termelési feladatok végrehajtásán túl a szövetkezetek tavaly 2 millió 664 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A munkaverseny idei szakaszában pozitív változás tapasztalható a brigádmozgalom tartalmában. A szocialista brigádok példamutató szerepet töltenek be a művelődésben, a közösségi életben, s az emberek tudatának, szemléletének formálásában. Ezután Horváth János, a KISZÖV megyei elnöke válzoita a legfontosabb gazdaságpolitikai tennivalókat. Utalt a XI. pártkongresszus határozatára, amely szerint gazdasági céljaink megvalósításában jelentős feladatok hárulnak a szövetkezeti iparra. Ennek megfelelően tovább kell fejleszteni a szolgáltatásokat, növelni az exporttevékenységet, emelni a termelés hatékonyságát, a munkaintenzitást, s nem utolsósorban még szilárdabbá tenni a munkafegyelmet. A szövetkeztek is vizsgálják felül beruházási és létszámfejlesztési terveiket, fokozottan ügyeljenek a készletgazdálkodásra. A rendelkezésükre álló gépeket és egyéb eszközöket igyekezzenek maximálisan kihasználni, a termelés szolgálatába állítani. A szocialista brigádok sokat segíthetnek mindezen követelmények kielégítésében, összefogással, szervezettséggel. Szólt a közgazdasági szabályzók módosítása következtében várható változásokról is, felhívta a figyelmet a takarékosságra. A tanácskozáson szót kért Tömösvári András, tolmácsolta a megyei pártbizottság üdvözletét, ismertette a megyei munkaverseny-mozgaiommal kapcsolatos tapasztalatokat. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek szocialista brigádjainak ismerniük kell az egész megye gazdasági életének problémáit ahhoz, hogy megtalálják abban a helyüket, s mérlegelni tudják soron következő feladataikat. Elmondta, hogy miiyen gondok merültek fel a munkaverseny-eredmények értékelése közben. A résztvevők köziil többen jelentkeztek hozzászólásra. Az elhangzottakat Fekete László foglalta össze, s zárta a tanácskozást azzal, hogy a szocialista munkaverseny mozgósító, lelkesítő erejét tovább kell fokozni, az eredmények nem csökkenhetnek, ez mindannyiunk közös érdeke. Megvásárolt diplomák S

ok vállalatnál hiányzik Szegeden is a diplomás munkaerő. Főleg műszakiak, de közgazdászokból is elkelne még jó néhány. Amikor végeznek a főiskolán, az egyetemen az ifjú szakemberek, nem egy el is „kel" azonnal, sőt kapkodnak is érte. Az nyer, aki többet ígér. S egyáltalán nem biztos, hogy oda kerülnek, ahol a népgazdaság szempontjából is leginkább szükségesek. Többnyire ilyen megfontolásból kötnek a vállalatok társadalmi ösztöndíjszerződést harmad-, negyedéves egyetemistákkal. A helyzet a diákévek alatt tisztázott: a vállalat havonta 600 —1200 forint támogatást ad, valamint vállalja, hogy majdan megfelelő feladatokkal, képzettségnek és rátermettségnek járó munkakörrel, juttatásokkal várja az ifjú szakembert. A fiatal pedig annak tudatában tanul, hogy akik évekig támogatják tanulásában, számítanak majd tudására, munkájára. A képzett diplomások nagy része az egyetem kapuján kilépve maga keresi a szamára — szakmailag és emberileg — legalkalmasabbnak tűnő munkahelyét. Az ösztöndíjas: megy az „anyavállalathoz", amely „táplálta". Eddig még semmi különbség nincs, ha mégis, az csakis az ösztöndíjas előnyére: a diákévek alatt megismerhette a nyári üzemi gyakorlatok során a majdani munkaadót, vagy még ideálisabb eset, ha előzőleg ott dolgozott, onnét indulva vállalta a tanulást. Nyilvánvaló, ők kötődnek a vállalathoz. De fordulhat a kockái Ügy lehet, a fiatal értelmiségi nem leli helyét, esetleg nem is igyekeznek képzettségének megfelelő helyre tenni a vállalatnál. Aki tarthatatlannak érzi helyzetét, menni igyekszik. Az ösztöndíjas nem mehet. Nem tudná visszafizetni a kapott ösztöndíjat. Helyzetük, életkörülményeik megvizsgálását ezért is találta fontosnak a városi pártbizottság, s kiderült, hogy igazuk volt, sok kérdést tisztázott, amikor elkezdték vizsgálni] nem volt-e kidobott pénz a rájuk fordított összeg, s nem teremt-e rossz közérzetet a bár vállalt, de esetleg nyűggé váló megkötöttség. Előre kell bocsátani, hogy mindez azért külön is érdekes, mert tanulság lehet más üzemek, vállalatok számára is, akik a tervszerű, okos kádermunkában ezt a módszert is alkalmazni kívánják. A reprezentatív felmérésében a város 183, volt társadalmi ösztöndíjas diplomásának élet- és munkakörülményeiről adtak értékelést, majd a pártbizottság munkátársai a legtöbb ösztöndíjast foglalkoztató üzemeket keresék fel, és több mint 50 fiatallal beszélgettek. Jó, hogy így történt, ugyanis a vállalatoktól kapott jelentés szerint mindegyik társadalmi ösztöndíjast végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatnak, az egyenkénti beszélgetések alapján viszont korántsem ilyen pozitív az összkép. Az ellentmondás pedig, ha ilyen helyzetben kialakul, mind a két félnek kínos. Mert van olyan munkáltató, amelyik nincs megelégedve a diplomás munkájával? A válaszok szerint ilyen nincs. Mégis van élelmiszeripari főiskolát végzett fiatal, akinek a vezetője a tsz-ben nyolc osztályos végzettségű, ez önmagában sem szerencsés, de a fiatal diplomás önálló munkát nem kap, anyagi megbecsülése sem jó. Miért? Nem ez a jellemző, meg az se, hogy az ATIVIZIG-nél az egyik fiatal 64 millió forintos termelés gazdája, a másik 5,5 millió forintos építkezést vezet. Még mindegyik lehetne rossz példa is — de a vízügyi fiatalokat rendszeresen megkérdezik munkájukról, nem a szokványos és szükséges ellenőrzés során, hanem kimondottan a társadalmi ösztöndíjasok gondjaival törődve. Kell-e külön törődni velük? Hogy rossz gazda, aki pazarol, s hogy velük pazarló-hanyagon bánni vétek, ez igaz. Meg az is, hogy nem pozíciókat kérnek számon — ezt nem is igen ígértek nekik —, de azt mindenesetre igen is kérdik] miért nem támasztanak nagyobb követelményeket velük szemben, s miért nem értékelik munkájukat rendszeresen? Csak így tudnák ők maguk is, mi a helyük-szerepük annál a vállalatnál, amely érkezésükről évekkel előbb nyilvánvalóan tudott, és velük számolhat évekig, mert ők maradnak. Ha úgy tetszik: az ő diplomájukért fizettek, megvásárolták! M

int minden kérdés, ez is embereken múlik, és emberi gondokban-örömökben, jó vagy rossz közérzetben válik nyilvánvalóvá. Van, aki kevesebbel megelégszik, van, aki többet szeretne tenni, meg több szerződést is igényel. Ezekre is felhívta a figyelmet a városi pártbizottság, amikor feladatul adta a pártbizottságoknak, s legutóbb, a titkári értekezleten, a párttitkároknak is, hogy többet törődjenek a nem kis anyagi áldozatok árán megszerzett diplomások foglalkoztatásával, helyzetükkel. Máris több nagyvállalat párt-végrehajtóbizottsága tárgyalta meg a problémakört, megértvén, hogy a káderpolitikai tervekben éppen a társadalmi ösztöndíjasok azok, akikre számíthatnak — s ha nevelésükkel törődnek, megkötődnek ezek a fiatalok, nem pedig feszengve várják a kötelező évek leteltét. SZŐKE MÁRIA Közéleti napló GÁSPÁR SÁNDOR FOGADTA A DAHOMEYI SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉGET Gáspár Sándor, a SZOT Vilon Guézo, a dahomey-i főtitkára kedden a SZOT szakszervezetek főtitkára álszékházában fogadta Romáin tal vezetett delegációt. PRÁGÁBA UTAZOTT A LEGFELSŐBB BÍRŐSÁG KÜLDÖTTSÉGE A Legfelsőbb Bíróság küldöttsége — dr. Szakács Ödön elnök vezetésével — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének meghívásara kedden Prágába utazott. Az egyhetes látogatás során tanulmányozzák az ottani legfelsőbb bíróság elvi irányító tevékenységét, a bíróságok munkáját, ós kicserélik tapasztalataikul. r