Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-26 / 252. szám

78 Vasárnap, 1975. október 19. iWf: • ; ' 8f|8j j mm • H iX-XviíJ l ||Í l ||Í Ismét többlete tejrevalot viselhetnek a nők: kalapot, turbánt, sapkát — mindegyik divatos. Képeinken: kötött, házilag is könnyen elkészíthető kalap, selyemből varrt turbán és nagykockás, nagy ellenzős sapka. A ráncok ellen kozmetika Bármennyire is vágyódik min­denki a hosszú életre, megöre­gedni mégsem akar senki. Ért­hető tehát, hogy a nők fiatalos külsejük megőrzésére és az örege­dés jeleinek eltüntetésére töre­kednek. Ehhez azonban tisztában kell lenni a ráncképződés okaival és idejekorán fel kell venni el­lene a harcot. A ráncosodás oka elsősorban a bőr alatti zsírréteg megfogyatko­zása és a bőr feszességének csök­kenése. Idősebb korban ehhez já­rul mée a bőr kiszáradása és el­vékonyodása ls. A korai ráncoso­dás döntő előidézője a szervezet fo­kozott testi és lelki Igénybevétele. A nehéz munka, az egészségtelen életmód és a nikotin korán nyo­mot hagy az arcbőrön. A ráncok elleni küzdelmet a megelőzéssel kell kezdeni. Viz­es zsírszegény arcbőr kezeléséhez sokféle hidratáló krém áll ren­delkezésünkre (Ponds, Exotic hid­ratáló, Tokaion hidratáló). Re­mek hatású gyógyfüves pakolá­sok: kamilla és mályva tömény forrázata. Növényi tápláló pako­lások: pl. sárgarépa, mely gazdag A-vltamin-tartalmával újjáéleszti és erősíti a bőrt, megelőzi a ránc­kéoződést és megakadalyozza a szövetek gyengülését. Ezzel elin­dítunk a bőrben egy olyan életta­ni folyamatot, melyre végül is tö­rekedni akartunk. A sárgaréoát használhatjuk vékony karikákra vágva és közvetlenül az arcra helyezve, vagy megreszelve, to- . jássárgájaval és kevés hintőpor­ral összekeverve tegyük arcunk­ra. Narancspakolás: a gyümölcs külső, olajtartalmú részét lere­szeljük, a belső részét megdarál­juk, a kettőt összekeverjük és kevés hintőporral sűrítjük. Le­mosás után vékonyan krémezzük arcunkat. Hatásos pakolás: tojássárgájába egy evőkanál olajat (cseppenként) és néhány csepp citromot keve­rünk, banánporral vagy zúzott banánnal összekeverjük és fel­kenve száradásig arcunkon hagy­juk­összel szőlőből készült arcpako­lást ls alkalmazhatunk. 15—20 szem szőlőt összezúzunk és át­szúrés után liszttel összekever­jük, míg vastag, tejfelszerű pasz­tát nyerünk. Ezt néhány csepp citrom hozzáadásával kenjük ar­cunkra, megszáradásig hagyjuk fenn. Lemosás után krémezzük a bőrt A felsorolt módszerek alkalma­sak ugyan a fáradt bőr frissíté­sére, a ráncok enyhítésére, azon­ban még eredményesebb, ha a ráncos bőr kezelését időnként kozmetikussal végeztetjük, mert az arcbőr szakszerű masszírozá­sa fokozza az otthoni pakolások­kal elért eredményt. CSABA ÉVA A feketerigók energia­takarékossága természet A feketerigó lakott területek közismert madarává vált és zord időjárás mellett sem hagyja el megszokott helyét. A madaraik számára a tél nemcsak a zord időjárás és a táplálékhiány miatt veszélyes: a nappalok megrövi­dülése a táplálékkeresésre for­dítható időt is korlátozza. Nyu­gatnémet kutatók a Skandináv­félszigeten figyelték meg a feke­terigó viselkedését a téli idő­szakban. Az itt élő mintegy 7b madárfaj közül csak 45 vándorol a zord tél elől délebbre fekvő, melegebb éghajlatú tájakra, 30 madárfaj ott marad. Ezek sajátos módon alkalmazkodnak a hideg időjáráshoz: a tél kezdetére je­lentős zsírtartalék halmozódik fel testükben s gyakran egymáshoz bújva takarékoskodnak a testben felszabaduló hőenergiával. A fe­keterigónál időszakos energiafor­galom-változást is sikerült kimu­tatni. A klímakamrában tartott kísérletek során azt tapasztalták, hogy 15—22 fok között az oxigén­fogyasztásuk megközelítően vál­tozatlan maradt, alacsonyabb hő­mérsékletnél azonban emelkedett. Az egész éven át végzett klíma­kamrás vizsgálatok során, a fe­keterigókat 22 és 20 fokos hő­mérsékleten figyelve, bizonyos ritmust lehetett kimutatni: az oxigénfogyasztás téli hónapokban alacsonyabb volt, mint nyáron. Tanítsuk-e rajzolni őket? gyerek Csaknem minden gyerek „anya­nyelvi fokon" rajzol. Vagyis áb­rákban, színekben rögzíti azt, amit megismert, ami foglalkoztat­ja, amit közölni akar. Porba raj­zol bottal, falra tégladarabbal — olykor épp elég bosszúságot okoz­va a városi szülőknek, hiszen a gyerek alakító és közlő ösztöne gyakran nem kíméli a lakások féltve őrzött falát sem. Pszicholó­giai felmérések világszerte azt tanúsítják, hogy az emberek túl­nyomó többsége vizuális típus, a gyerek meg különösen, s a gyer­meklélektan hajlik arra, hogy a gyerekek gondolkodását így hatá­rozza meg: képekben gondolkod­nak. A rajzi kifejezni tudás — ne gondoljunk itt természetesen is­kolás értelemben vett rajzra — örömet szerez a gyereknek. Már a puszta kifejezést is sikernek könyveli el s ha ezért még di­cséretet is kap, ha látja, hogy szándékát megértették, úgy siker­élményé még fokozódik s lendítő­leg hat további tevékenységére ls. Jobbára ez a helyzet az óvo­dákban is, amelyekben a nevelé­si szempont még uralkodik az ok­tatási szempont fölött. Kár lenne már az óvodában erőltetni a „természet után" való rajzolást — ebben a korban a gyerek fantáziája még gazdagabb armál, mintsem törés nélkül ké­pes lenne átvenni a felnőttek be­gyakorolt sémáit A kisgyerek rajzai sokkal többet fejeznek ki annál, mint amennyit ábrázolnak, vagyis amennyit a felnőttek álta­lában meglátnak bennük! Amikor a gyerek beül az isko­lapadba. úgyis megváltozik min­den: számára a rajz eddig jobbá­ra önkéntes és önkifejező cselek­vés volt ezentúl azonban kötele­ző pedagógiai normákhoz igazí­tott. Eddig aktív cselekvés volt, most passzív befogadássá és kö­telező utánzássá válik. S az a gyerek, aki eddig bonyolult tér­viszonyokat, összetett cselekvése­ket viszonylag könnyedén ábrá­zolt képnyelven, most elnehezül, megmerevedik, kedve elpárolog. Számos szülőtől hallottam ezzel kapcsolatban azonos panaszt: ki­ölik a gyerekből az egvéniséget. Másrészt viszont állandó vissza­térő szülői sóhaj: „A gyereknek nincs kézügyessége!" Ez ugyan­úgy téveszme, mint az, hogy a rajzoktatás feladata valamiféle „kézügyesség" kimunkálása len­ne. Pavlov a vizuális érzékelést az úgynevezett első jelzőrendszerbe sorolja és fő ismérvének az önte­vékenységet jelöli. Más pszicho­lógusok ezen tevékenységen belüi rámutatnak egy másik tényező, a játékosság fontosságára is. Ez a játékosság már az elgondolás stá­diumában is tapasztalható, hogy azután tovább bővüljön és tovább motiválódjék a kivitel folyamatá­ban. Mit tegyen tehát a szülő, aki úgy látja, hogy gyermeke rend­kívül ügyes, tehetsége mutatko­zik a rajzolásra, festésre? Ha szabad tanácsot adnom: ne ha­markodja él a véleményét, te­kintse a gyerek vélt vagy való­ságos tehetségét olyan egyszerű sajátosságnak, mint a gyerek ha­ja vagy szeme színét Hiszen a kisgyerekek között — éppen raj­zi tekintetben — alig-alig akad olyan, aki alapvetően tehetségte­lennek mutatkozna. Csak ki kell várni: később majd azzá lesz. Vagy ellenkezőleg: kamaszkora után fog megmutatkozni, hogy csakugyan tehetséges-e. Legjobb hát, ha a szülő a raj­zolást és a festést egyszerűen a játék valamilyen formájának te­kinti. S ennek megfelelően a ce­ruzát, a krétát meg a festéket és a papírt játékszernek. Adjon eb­ből mindig annyit a gyerekének amennyit csak igényel. Hiszen az a játék, amit a gyerek maga ta­lál ki magának, és amivel maga alakítja önmagát, amelyet fantá­ziája segítségével teremt, hogy azután a játék visszahasson rá. és tovább ösztönzze képzeletét, minden más, készen kapott, fel­nőttek által előre kigondolt játék­nál hasznosabbnak mutatkozik, mert a gyerek teremtő ösztönét szabadítja fel. És hosszú hosszú évekig ennek az ösztönnek a sza­badjára engedése fontosabb és eredményesebb mint az, ha a szü­lő — rossz pedagógiai beidegzett­sége, vagy tudati hatások követ­keztében — úgy 1 hiszi, hogy a gyereke munkáit „korrigálnia" kell. Mégpedig annak az egyedül üdvözítőnek kikiáltott norma alapján, amely az utánzást, a má­solást tekinti a legcélszerűbbnek. Hadd játsszék a gyerek. Ö úgyis úgy és azt teremt, amire és ahogyan pszichikailag szüksége van. Két perc között Zelk Zoltán Két perc között cfmű ver­séből idézünk a vízszintes 1„ függőleges 5„ 13., 17. és 50. számú sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (zárt betűk: A, Z, E, S. A, N, A, K). 13. Képző, -va párja. 14. ... ia, álszemérem, szemforgatás. 15. Jóleső érzéssel él át va­lamit. 16 Szöul tengeri kikötője. 18. Szí­nes fém. 20. Idegen kettős magánhangzó. 21. Madár. 22. Étel'ajta. 24. Régi római pénz. ford. 26. Kosár, fordítva. 28. Hajókö­téL tart Skótéi (STAG). 31. Szolmlzációs hang. 32. Továbbszolgál. 34. Az egyik vég­tag, néve'ővel. 36. A kalapács párja, név­elővel. 38. Név nélkül! 39. Ilona idegen valtoza'a. 42. Magánhangzók. 44. Ilyen eső is van. 45. Rang'okozat. 46. Argon vegyje­le. 47. ZGM. 49. OZ. 51. Ismert rendező, díszlettervező, utónevének kezdőbetűjével. 54. Hiszékeny. 56. Régi. 59. Három, olaszul. 60. Katonai egység. 62. Kocsma része. 63 Igekötő. 65. Pénzbeli érték. 66. Sportoló­utánpótlást nevelő intézmény névbetűi. 67. Kérdőszó. 69. Felbérelt személy. 71. Már­tírhalált halt költőnő (Márta). 73. Lebon­tott budai városrész. 75. Fogyassza. FÜGGŐLEGES: 2. Parlamentek felsőhá­zi taRozata. J. EPS. 4. Tanár, professzor, bizalmas röv. 5. Az idézet második része (zárt betűk: D, A). 6. ED. 7. Mázsálta. 8 Kalap, sapka, németül. 9. Fordítva jut. 10 Becézett női név. 11. Tízenkét hónapos. 12. Modern tánczenei szövegek ismert szava. 13. Az idézet harmadik része (zárt betűk: N, E, A, A). 17. Az idézet negyedik része (zárt betű: T). 19. Ruha része. 23. VXT be­tűi. 25. Kelta néptörzs és nyelv, névelővel (ide tartozik a skót és ír nyelv). 27. Hely­határozó szó. 29. Magas nyakú pulóver (_•). 30. Égből hullott eledel (biblia sze­rint). 33. Texasi város (LLANO). 35. Le­vágja a gabonát. 37. Cinező. 38. Felszólí­tás. 40. Vas szélet. 41. Gótikus dómjáról híres, Duna menti város az NSZK-ban. 43. Valóság. 48. Váladékot termelő szerv. 50. Az idézet ötödik része (zárt betű: T). 52. Fasor, sétány. 53. Minden útnak van. 55. Mint a vízszintes 13. számú. 57. Mindig változik! 58. Idegen tagadás. 61. Néma düh. 64. Fonetikus mássalhangzó, kétszer. 68. OTS. 69. Minden évben Budapesten kerül megrendezésre. 70. EGV. 72. Lám. 74. Ide­gen kettős magánhangzó. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., függőle­ges 5., 13., 17. és 50. számú sorok meg­fejtése. GONDA KAROLY \ MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény he­lyes megfejtése: Mosonyi Italmén ünnepi nyi­tánya — Blaha Lujza — Felavatás cimü pro­logja. A megfejtők közül sorsolással nyertek és személyesen vehetnek át vásárlási utalványt a szegedi Mőra Ferenc Könyvesboltban (Kárász utca), ahol érte azonnal vásárolhatnak: Papp 'enőné. Szeged. Fesü u. 2/A.; Kiss István. Szeged. Vasasszen'péter u. 14/A.; Terhes Sán­lor. Szeged. Etelka sor 44.; Varga Margit Szeged, Tarján 306/B.; Palotás István, Szeged. Verseczi u. 18. A megfejtéseket postai levelezőlapon ké-jUk beküldeni. Beküldési határidő mindig a meg­jelenéstől szAmftott hat nap. Címünk: Délma­gyarorszég szerkesztősége. 87to Szeged, Tanács­köztársaság tttja lé.

Next

/
Thumbnails
Contents