Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-22 / 248. szám

Szerda, 1975. október 22. Tanuljunk oroszul November 10-én kezdődik 8—16 óra között; Csongrá­tiz MSZBT Gorkij Nyelvis- don, a Széchenyi úti Általá­kola tanéve megyénkben. nos Iskolában, pénteken 10— A Szovjetunióval és killö- 11 óra között; Makón, a vá­nösen az odesszai területtel rosi pártbizottság propagan­kialakult eddigi kapcsolata- da- és művelődési osztályán, ink, a bővülő" kölcsönös tu- hétköznapokon 8—10 óra kö­ristaforgalom, valamint a zött; Szentesen, a Kossuth tudományos, kulturális és téri Általános Iskolában, gazdasági életben kialakult hétköznapokon 9—15 óra kö­magyar—szovjet együttmű- zött; Kisteleken, a Petőfi ködés egyre nagyobb igény- Sándor Általános Iskolában, ként veti fel az orosz nyelv hétköznapokon 8—12 óra kö­Ismeretét. Mindezt figye- zött; Mórahalmon, a Posta­lembe véve tartotta , meg forgalmi Szakközépiskolá­ján év-előkészítő értekezletét ban, 8—12 óra között. A je­az MSZBT Központi Gorkij lentkezéskor mindenki je­Nyelviskola Csongrád megyei lentkezésl lapot és a tandíj tagozata. Értékelte az addigi befizetésére szolgáló csekket • tapasztalatokat, és megálla- kap. A tandíjat november pította, hogy az elmúlt tan- 10-ig kell befizetni. A tanfo­évek munkája még nem hoz- lyam helyéről és időpontjá­ta meg a várt eredményt, ról a jelentkezők értesítést évente 60—70-en tanultak a kapnak. nyelviskola tanfolyamain. A A jelentkezéstől és érdek­megyei pártbizottság propa- lődéstől függően minden vá­ganda- és művelődési osztá- rosban szervezhető heti egy­lyának javaslatára a megyei szer kétórás, kétszer kétórás tagozat vezetősége a megyei és kétszer háromórás tanfo­tanács vb művelődésügyi lyam, valamint intenzív kur­osztályának támogatásával a zus kezdő, haladó és társai­városokban és néhány köz- gási fokon. Ebben a tanév­ségben helyi tagozatot hozott ben az iskola vezetősége a létre, amely megkönnyíti a következő tanfolyamok indí­szervezési munkát és javítja tását javasolja: 20 órás tan­a tanfolyamok, tartalmi ha- folyam, heti egyszer két órá­! Október 23-tól 25-Í& tékonyságát. A Gorkij Nyelviskola rae- tanfolyam kezdőknek, gyei tagozata a megyénkben egyszeri két órában ban (dija 100,— Ft), 50 órás heti (díja működő 40 MSZBT-tagcso- 250,— Ft), és 50 órás tanfo­portra támaszkodva, a szak- lyam haladóknak, heti egy­szervezet és a KISZ segít- szer két órában (díja 250,— ségével együtt a következő Ft). A tanulócsoportok lét­években szeretné elősegíteni, száma 12—18 fő lesz. A tan­hogy még több felnőtt tanul- folyamok vezetői a Szegedi ja meg az orosz nyelvet. A tanárképző főiskola, vala­tanfolyamokra azok az egye- mint a közép- és általános temi hallgatók és középisko- iskolák legjobb orosz szakos lai tanulók ls jelentkezhet' nek, akik az orosz nyelvet magasabb fokon elsajátítani. tanárai lesznek. A tanfolyamok rendszere kívánják lehetővé teszi, hogy a hallga­tók minden évben magasabb A Gorkij Nyelviskola fokon tanuljanak, és akár a 1975/76-os tanéve megyénk- nyelvvizsgáig is eljussanak. ben november 10-én kezdő' dikr Jelentkezni helyekeri lehet, november 5-ig: Szegeden, a Bízunk abban, hogy ebben a az alábbi tanévben a vállalatok, szö­legkésőbb vetkezetek és intézmények párt-, társadalmi és tömeg' Juhász Gyula Tanárképző szervezetei segítséget nyújta­Főiskola orosz nyelv és Iro- nak ahhoz, hogy minél több dalom tanszékén (Hámán dolgozójuk részt vehessen a Kató u. 25.), hétköznapokon tanfolyamokon. Fuvólaest Szeged hangversenyközön- Tizenöt magyar Parasztda­sége jól ismeri a kiváló fia- lát? A két ellentétes egyéni­tal fuvolaművészt, s bizo- séget a sokoldalú kultúra nyára még sokan emlékeznek kapcsolta össze. A virtuóz arra a nyolc évvel ezelőtti Matuz István gyönyörű han­kpncertjére, amelyen hét gú lirával muzsikált; a lírai Boch-szonátát tolmácsolt, alkatú Kerek Ferenc pedig kotta nélkül. pompás virtuozitással zongo­Matuz István Szegedről, rázott. dr. Sebestyén István növen- A közönség lelkesedése ép­dékeként került a Zenemű- pen úgy nem maradt el, mint vészeti Főiskolára, aztán „vi- az értékes ráadások. lágjáró" lett, Európa külön­böző városaiban felváltva ta­nított, hangversenyezett, ze­nekarban muzsikált. Elsősor­ban modern művek tolmá­csolásával tűnt fel, s több rangos kompozíció egyenesen az ő számára készült. Túlzás nélkül mondhatjuk el róla is, amit Onczay Csabáról és Baranyay Lászlóról, hogy a Tömörkény gimnáziumnak azok közé a volt növendékei közé tartozik, akik már-már európai hírre tettek szert. Hétfői hangversenyének műsorán három szóló kom­pozíció szerepelt (Andre Jo­livet: öt „varázsige" szóló fuvolára; Dukay Barnabás: Alfa szóló fuvolára és Bach a-moll szóló szonátája); a többi mű megszólaltatásá­ban Kerek Ferenc zongora­művész működött közre, ö is a Tömörkény gimnázium ki­váló növendéke volt, s már sok értekes estjét hallhattuk az elmúlt évek során. Amíg Matuz István — sok egvéb kvalitása mellett — elsősor­ban virtuóz alkat, Kerek Fe­renc lírai egyéniség. Mi tet­te lehetővé, hogy Ilyen har­monikusan/ összeforrottan adták elő Enescu Cantabile et presto-ját, Frank Martin Dalladáját, Schumann Három románcát és Bartók—Arma Dr. Nagy István UttöriWezetttk országos konferenciája Október 23-tól 25-ig Du­naújvárosban rendezik meg az Űttörővezetők VI. orszá­gos konferenciáját. Megyén­ket a járási, városi konfe­renciák küldöttei képviselik: Pádár Lászlóné (Szeged), Joó Ferenc (Szeged), Papp Fe­renc (Kistelek), Bóka Imre (Szentes), Széchenyi Aranka (Mindszent), Vezsenyi László (Makó), Vallyon Aladárné (Csongrád), Holler Lászlóné (Hódmezővásárhely), Vári Miklós (Makói járás). A tanácskozásra meghívták megyénkből dr. Koncz Já­nost, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titká­rát és Bódi Györgyöt, a KISZ Csongrád megyei Bizott­ságának első titkárát. A dele­gációval utaznak az Országos Űttörővezetői Tanács megyei tagjai: dr. Balogh Ferenc­né (Szentes), Budai György (Makó) és Matuska Jánosné (Csanádpalota). A megyei küldöttek ma, szerdán reggel indultak el Dunaújvárosba. Alagút' kemencében sül a kenyér Kedden országos bemuta­tót rendeztek a tatabányai kenyérgyárban. Előnyös fel­tételek mellett vásárolható és gazdaságosan működő szovjet gyártmányú alagút­kemencét mutattak a sütő­ipari szakembereknek. A ta­vasszal helyezték üzembe Tatabányán a PHSZ típusú új berendezést, amelyben óránként 5 mázsa kitűnő mi­nőségű kenyér, vagy 6000 péksütemény készíthető. A hazai sütőiparban ilyen típu­sú szovjet berendezést eddig még nem alkalmaztak. Nagy előnye, hogy olcsón beszerez­hető, 1,2 millió forintért vá­sárolták a szovjet partner­től, egy hasonló típusú és teljesítményű, tőkés import­ból származó alagútkemence 5 millió forintba kerül. Ke­zeléséhez kevés dolgozó szük­séges, s az energiafelhasz­nálása is lényegesen alacso­nyabb, mint bármelyik szo­cialista vagy kapitalista or­szágból vásárolható sütőipari alagútkemencéé. (MTI) Vízügyi megbeszélés Kedden délután megnyílt zajló tanácskozáson 26 elő­Szolnokon a műszaki gaz- adás alapján tartják meg az dasági és tervezésfejleszté- árvízvédelem és folyamsza­si témákkal foglalkozó 4 na- bályozás korszerűsítésével, a nácskozás0608 VÍZÜgyÍ vízellátós és a csatornázás A mintegy kétszáz vezető fejlesztésével kapcsolatos fel­szakember részvételével le- adatokat. (MTI Dézsától a sarokházig kellene csinálnunk. TANÍTSUNK NAGYÜZEMET Kezdjük ott a beszélgetést, figyelt. Elmondtam, hogyan mentünk tanyáról tanyára, hogy* Balástyán százhúsz ín- kell telepíteni, otthon' meg- megnézni, ki mire jutott ségmunkás és negyven fogat csinálta. Elmondtam, hogyan Búcsúra nem készülnek ma simította két éven át a két kell permetezni, megfogadta, úgy. mint ahogy a ml látoga­— két és fél méteres bucká- Amikor teremni kezdett az tásunkat várták. Rozoga is­kat, bőven mérve negyven alma, első évben egy sza- tó Ilók, vakolatlan házak új­esztendővel ezelőtt. Fészket marral, két kosárral vitte jászülcttek, mire odaértünk csináltak egy iskolának, he- eladni. Második, évben két A Nagykőrösi Hírlap írta lyet a gyümölcsfáknak. Ha szamáp és négy kosár, a 1937. augusztus 15-i saámá­itt kezdjük, hozzá keli ten- harmadikban gumikerekű ban tanulságként egy kirón­nünk mindjárt, egy napszá- kocsi kis lóval. Két évig ne- dúlás után: Nekünk is ilyet mos ma majdnem annyit ér vették, a« harmadikban kö­egyik-másik gyümölcsösben, vették. mint a jókor jött eső. Az — A gazdasági Iskola meg­ínségmunkások utódai nem indulását legjobban a nagy­vállalják a kimondottan jól gazdák ellenezték: elég a fizetett napszámosságot, gyereknek az iskola, dolgoz­Egyik évre száznegyven má- zon inkább. A cselédnek Vagy meggazdagodásának á zsa nullásllsztet kapott a vá- meg főleg minek az iskola? történetét akarja megírni rostól Torontáli János,, a gaz- Az egyik nagygazda is fogta ettől a gazdasági iskolától dasági iskola igazgatója, a volna vissza a fiát, de nem kell elindulnia, és örökös másik évre hatezer pengőt, tehette. Kinyitotta viszont a igazgatóját nem tudja kike­Százhúsz felé elosztva se a szemét, mit tanul a gyerek? rülnl Nagyszerű szakembe" nullásliszt, se a pengő nem A permetezés új dolog volt, reket nevelt az akkori hol­sok. pedig még a negyven nem is értették, talán féltek napnak, a mostani tegnap­fogatot is hozzá kell adnunk, is tőle. Leíratom a gyerekek- nak. Precíz számítással 83 ezer kel, mit mikor kell és mivel w,. . . köbméter homokot vedlettek kell peremetezni, azt mondja „ ~ . szol^aitam le magukról a buckák. ez az ember a fiának: Sanyi, "25 „iparkodö embereket . most te leszel a gazda, én seho1 nem talaltam. En a Egykori úgy csinálom, ahogy mondod, nagyon Kétezer pengőt árult az al­kedves mából. Kétszázötven mázsa tanárom búza ára. Aki a ho­mokvidék gazdálko­dásának EGY SZAMÁR — KÉT SZAMÁR panaszolta tavaly a pedagó­gus sorsot: egy darabig em­lékszik rá az a generáció, amelyiket tanított, aztán az sem. Torontáli János keze TIZENHÁROM KATONA Tanácskozás a bölcsődei nevelésről A dolgozó anyákat legközvetlenebbül érintő kérdésről, az egészséges csecsemők és kisgyermekek bölcsődei neveléséről kezdődött ma tudományos tanácskozás a DIVSZ-székházban. Hogyan töltheti be legjobban hivatását a bölcsőde, miképp se­gítheti elő leghatékonyabban a gondozónő és a bölcsődei környezet a kisgyermekek töretlen testi-szellemi fejlődését? — ez az orvosi-lélektani pedagógiai ismereteket egyaránt igénylő kérdéskomplexum régóta foglalkoztatja a szocialista országok ku­tatóit. Most az e témával foglalkozó mun­kaközösség — Bulgária, Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió tudósai balástyai embert munkája után szerettem meg. Nincsen kert ma sem gyü­•mölcsfa nélkül. Van még bőven kisparcellás gyümöl­A perme- csös is, és hatalmas táblák­tezés per- ban a szövetkezetekben, sze nem Van-e kapcsolat ezek között? így kezdő- A kicsiből lett a nagy? között született, és keze kö— dött. hanem úgy, hogy tizen- — Sajnos, nincs kapcsolat zött múlt ki egy iskolafajta, három katonát kértek Sze- Akisparcellák túlélték ugyan talán oka is lenne a panasz- gedről 33-ban. Mészkénlével a nekik jósolt időt,- de jövő­ra, mégis ezt mondja: a katonák permetezték végig jük nincs. Ezzel a nemze­— A paraszt nem szerette az egész határt. A felső felén dékkel kimúlnak azok is. jobban a földjét, mint én az kezdték, az alvégen szidták Marad a föladat a nagy­iskolát. Ügy érzem, az én őket: ők miért maradnak ki? üzemre. munkám beépül a következő A következő évben tíz dézsás _ Mit mond az a pedagó­nemzedékbe, ennél többet permetezőt kapott Felsőkijz- guSj ak, a paraszti gazdasá­kívánni se lehetne. pont a várostól, úgy adták gokra tudott jő receptet adni Az a kubikolás se volt kölcsön ezeket, mint most aki ezüstkalászos tanfolya­olyan egyszerű, mert a szél a masszírozógépet. A receptet mok során a felnőtteket i6 emlékezett rá, hol volt a az iskola adta hozzá. tanította? Mit kellene át­bucka. Egy hét alatt fél mé- Előkerül egy kimutatás az menteni a nagyüzembe? tert is visszalopott a homok- 1936—37-es tanévről. Az is­ból. Ha az emlékezet nem kola 179 tanulójából 37 nap- —. Nyolcvankét éves era. csal, százhúsz ezer eperfát, számos gyereke volt. 8 ipa- heriöl ne várja, hogy pontos akácfát, fenyőcsemetét osz- rosé, 22 törpebirtokosé és 112 és elfogadható választ tud tott ki, ültessék el homok- kisbirtokosé. Az akkori gye- adni. Belelátok, de átfogni fogónak. Az almatelepítés rekekből lett fenlőttek kö- nem tudom. Mire tanítanám pedig ott kezdődött, hogy a zött nehezebb lenne most én most a gyerekeket? Arra. szegedi híres faiskolákat el- különbséget tenni. Azt mond- h°8y ebben van a jövőtök, lepte a pajzstetű. Hiába kí- ják, nem is sarokházat épí- Arra. hogy ezt se lehet sze­nálták külföldnek, nem nyúlt tenek maguknak, hanem pa- retet nélkül csinálni. Ahogy érte. Gázkamrát épített a vá- rasztpalotát. megszerettettük az egy-két ros. megvette a fákat, fertőt- — Köze van ehhez az is- holdas gyümölcsösöket, most lehitette és eladta itthon. kólának? a százhektárosokat kellene — Könnyű volt nekem a • _ Egv darabig jsen De a még 'obban megszerettetni. dolgom. Volt egy mezítlábas ^ akk^ri álmunk a kisgaz- tJS^JSSSn^k!ÍV gyerek az iskolában csupa daság volt A kertmagyaror- g*pek gondja. De ha heli­szem, csupa fül, mindenre szág ké lebegett. előttünk. k£Pterro1 szednek az almat, — Mit tanítottak? akkor se elég a helikoptert M t tanítottak; szeretni. Az almát kell sze­— Mindent, amire szükség retni a nagytáblás gyümöl­lehetett. esősben is. A dézsás perme­Képek kerülnek elő. Sep- tezőtől olyan messzire jutot­rűt, kefét kötnek az egyiken, tunk, hogy álmodni se mer­állattenyésztési óra a mási- tük. Amiről nem tud az em­kon, méhészet, füzes, szüret, ber, azt nem is álmondhatja. műtrágyázás. Én csak azt mondhatom, gé­— A műtrágyázásra nem pek nélkül valóban nem le* tudtam rászoktatni az embe- het meg a mai mezőgazda­reket Óriási mennyiséget. sá& és mindig jobb gépek két mázsát kértem bizo- Jönnek, de a munkát akkor mányba, hogy 10—20 kilón- is szeretni kell, szívvel­ként eladom. A nyakamon lélekkel. maradt. Kint hagytam, úgy — Egy utolsó kérdés: so­se kellett senkinek. Még el kan gyűjtöttek vagyont az se lopták. Iskolában szerzett tudomány — Milyen tanítási elvei segítségével. Aki a tudo­voltak? mányt vetette, mi maradt — Mindent együtt a diá- 911113117 kokkal. Mindent megmutatni, — Azt hiszem, becsülnek mindent megfigyelni és min- az emberek, dent megcsinálni. Nyáron Horváth Dezső — kölcsönösen tájékoztatják egymást leg­frissebb kutatási eredményeikről, tapaszta­lataiktól. A számunkra is hasznos tanácskozáson számba veszik a hazánk és egyes orszá­gok, illetve a magyar és külföldi intéz­mények közötti közös kutatási témák ered­ményeit. Így például a mozgásfejlődést elősegítő eszközökre vonatkozó magyar— bolgár együttműködés tapasztalatait, a be­szédfejlődést célzó magyar—NDK közős munka eredményeit. A tanácskozás alap­vető célja, hogy olyan elveket alakítson ki, amelyek egyformán megfelelő körül­ményeket biztosítanának a bölcsődékben I \ s 4

Next

/
Thumbnails
Contents