Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-03 / 232. szám

Péntek, 1975. október 3. Közéleti napló KADAR JÁNOS FOGADTA DUMITRU POPESCDT Kádár János, a Magyar Szocialista Köztársaság buda­Szocialista Munkáspárt Köz- pesti nagykövete, ponti Bizottságának első tit- Csütörtökön a Parlament­kára csütörtökön a KB szék- ben folytatódtak a kétoldalú házában fogadta Dumitru tárgyalások Aczél György és Popescut, a Román Kommu- Dumitru Popescu között. A nista Párt politikai vegre- tárgyalások napirendjén a hajtó bizottságának tagját, a magyar—román kulturális, Központi Bizottság titkárát, tudományos, oktatási együtt­a szocialista művelődési és működés szerepel, nevelési tanács elnökét. A megbeszéléseken részt A találkozón jelen volt vett Roskc, István külügvmi­Aczél György, az MSZMP niszter-helyettes, a Külügy­Politikai Bizottságának tagja, minisztérium, a kulturális és a Minisztertanács elnökbe- az Oktatási Minisztérium több lyettese, Roska István kül- vezető munkatársa. Jelen ügyminiszter-helyettes, vala- volt Ioan Cotot, Románia mint Ioan Cotot, a Román budapesti nagykövete is. 1AZÁR GYÖRGY SZABOLCS-SZATMÁR MEGYÉBEN Lázár György, az MSZMP már megyei program befeje­Politikaj Bizottságának: tagja, zéseként ellátogatott a raka­a Minisztertanács elnöke, mazi Győzelem Tsz-be. ahol aki szerdán kétnapos látoga- Hanyik József téeszelnök és tósra Szabolcs-Szatmár me. Beregnyei Miklós párttitkár gyébe érkezett, csütörtökön fogadta, s tájékoztatta a kö­részt vett a megyei partbi- zös gazdaság eredményeiről, zottság székházában megren- fejlesztési lehetőségeiről, dezett pártaktíván és ott tá- majd bemutatták a szövet­jékoztatót tartott az időszerű kezet néhány üzemágát, léte­politikai és gazdasági kérdé- sítményét. sekről. Ezután Sóstófürdőn A miniszterelnök a téesz megtekintette a megyei ipari gyümölcsösében elbeszélge­és mezőgazdasági üzemek há- tett az almaszedőkkel, akik rom évtizedes fejlődését rep_ elmondták hogy a gazdaság­rezentáló termékbemutatót, ban az idén 650 vagon alma A megyei tanács sóstófürdői termett, s ennek a felét már továbbképző intézetében a betakarították. A 'gyümölcs megyei tanács választott ve- 80 százaléka export minősé­zetőivel, a városi tanácsok, a gű. A négyszáz hektáros járási hivatalok elnökeivel gyümölcsöst a legújabb tele­találkozott, s meghallgatta pítési módszer alapján né­dr. Pénzes Jánosnak, a me- hány év alatt felújítják, hogy gyei tanács elnökének tájé- alkalmas legyen a nagyüzemi koztatását a tanácsok muru művelésre, kájáról. Lázár György az esti órák­A kétnapos Szabolcs-Szat- ban visszautazott Budapestre. MÖD PÉTER FELSZÓLALÁSA Az ENSz Társaságok Vi- ki, hogy az ENSZ-nek már lágszövetségének Moszkva- 141 tagországa van, s min­ban tartott 25. közgyűlésé- den bizonnyal nemsokára új nek csütörtöki plenáris ülé- országok is csatlakoznak hoz­sén elsőként Mód Péter, a zá. Az egyetemesség ugyan­magyar ENSZ-társaság elnö- akkor feltétlenül megkiván­ke szólalt fel. ná, hogy történelmi győzel­Beszédének jelentékeny mük után a Vietnami De­részét a világszervezet idő- mokratikus Köztársaság és a szerű problémáinak szentel- Dél-vietnami Köztársaság is ve a magyar küldöttség ve- mielőbb elfoglalhassa jogos zetője elégedettségét fejezte helyét az ENSZ-ben. A lUiÁrl U/^T*1* Hódmezővásárhelyen, az Al­MIDCIIUKIlUXa földi Porcelángyár házat épít­tetett fiatal műszaki dolgozói részére. A városban ez az első albérlők háza. Azok a családok kaptak benne otthont, akik vállalták,' hogy néhány éven belül, előtörlesztéses ala­pon, saját lakást építenek, illetve vásárolnak. A KISZ megyei bizottságának ülése Tegnap, csütörtökön dél- tervének elfogadására ke­előtt ülést tartott a KISZ rült sör, Tóth Zsuzsanna me. Csongrád megyei bizottsága gyei titkár előterjesztésében. Újszegeden. az' MSZMP Hárman szólaltak fel az Csongrád megyei Oktatási első napirendi pont vitájá­Igazgatóságán. Részt vett az ban. Az ülés elé terjesztett ülésen Oláh Miklós, az jelentéssel egyetértőleg meg­MSZMP Csongrád megyei állapították, hogy a nemzet­bizottságának munkatársa, közi kapcsolatokban jelentős Elnökölt Bódi György, a szerepet játszanak a testvér­KISZ megyei bizottságának megyei együttműködések, első titkára. A- KISZ KB amelyeket a lenini Komszo­képviseletében jelen volt mol Odesszai Területi Bi­Bánhidi Emil. zottságával, a Jugoszláv Szo­Két jelentés szerepelt az cialista Ifjúsági Szövetség ülés napirendjén. Horváth Vajdasági Választmányával Lajos, az ifjúsági szöve'ség és a Lengyel Szocialista If­megyei bizottságának titká- júsági Szövetségek Föderá­ra előterjesztésében a KISZ ciója Lódzi Vajdasági Ta­Csongrád megyei bizottsága nacsával tartanak fenn. Kü­nemzetközi kapcsolatairól, a lönö6en tartalmas és tér­további feladatokról folyt a mékeny ez a kapcsolat az vita. Ezt követően az ifjú- Ukrán Lenini Komszomol sági szövetség megyei bi- Odesszai Területi Bizottsá­zottságának és a végrehajtó gávaL Fő célkitűzés e kap­bizottságnak II. félévi ülés- csolatoknál, hogy az érintett Az ígéret nyomában Megvalósították a csatlakozó községek terveit \ A városi tanács vb ülése Tegnap, csütörtökön Papp Gyula tanácselnök elnökle- rosfejlesztésből is részesed­tével ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága. A tek. testület más témák között megvitatta azt a tervosztály ál- A végrehajtó bizottság vi­tai összeállított jelentést Is, amely egy ígéret sorsát volt hi- tója azonban nemcsak ezzel vatva felmérni, mégpedig azt, hogyan teljesültek, illetve a megállapítással zárult Tö­teljesfilnek a Szegedhez csatlakozott őt községben az öt évre rök József, a városi pártbi­szótó fejlesztési tervek. Amikor ugyanis 1973-ban a közsé- zottság első titkára fejtette ki gek a városhoz csatlakoztak, már javában folyt az ötéves nyomatékosan a vita során: tet j végrehajtása. A városi tanács akkor ígéretet tett és kö- mindenképpen javítani kell e telezettséget vállalt arra. hogy a községek ötéves tervében városrészek vezetőinek tájé­szereplő közsegfejlesztési elképzeléseket megvalósítja. koztatását, hogy felelősség­gel, a város egésze és a vá­Talán érdemes a jelentés kat akkor is, ha azok nem rosrész iránti felelősséggel és a végrehajtó bizottsági vi- teliettek ki a községek által végezzék munkájukat Éppen ta summázatával kezdeni: a tervezett és elért bevételek- ezért úgy döntött a bizottság, községek — most már sze- bői. Például az öt község a hogy e javaslat alapján, a gedi városrészek — iránt negyedik ötéves tervben 70 pártbizottsággal közösen,' ta­vállalat kötelezettségeit a vá- millió forintos bevételt ter- nácskozásra hívják össze e rosi tanács teljesítette, sőt vezett fejlesztési alapjára, városrészek párt-, népfront­túlteljesítette. Ugyanis nem- ám a bevételek előrelátha- tanácsi vezetőit az aktuá­csak azokat a beruházásokat tóan még a 63 millió forin- üs várospolitikai kérdések sikerült megvalósítani, ame- tot sem érik majd el. Dorozs- megvitatására. E kérdések ket még önállóan, községfej- mán például a kiadások vár- között szerepel többek kö­lesztési célzattal terveztek a hatóan 15 millióval halad- ^tt a következő ötéves terv községek, hanem ezenkívül ják meg a bevételeket. A kü- előkészítése is, amellyel kap­—immár városrészenként — lönbözetet a városi tanács sa- csolatban a végrehajtó bi­részesültek a városfejlesztés ját forrásaiból fedezi. zottság utasította a kerületi előnyeiből is. Ilymódon csat- A végrehajtó bizottság ál- hivatalokat, hogy a szakigaz­lakozásuk óta mintegy 50 tal megvitatott anyag rész- gatási kirendeltségekkel kö­millió forint jutott a város- letesen sorra veszi, milyen zösen mérjék fe! e városré­fejlesztési keretből ezeknek a beruházások valósultak meg ^ek fejlesztési igényeit és városrészeknek olyan célok- az öt csatlakozott község te- szükségleteit. E szükségletek­ra, amelyek összvárosi érde- rületén. Valamennyit — jár- nek pedig a város egységes keket és természetesen a vá- dák, utak, óvodák, egészség- fejlesztését szem előtt tartva, rosrész lakóinak érdekeit is ház, iskola, célcsoportos la- lehetőségek szerint eleget szolgálják. Példaként kínál- kások házhelyek kialakítása, kőzik erre a dorozsmai für- víz- és csatornahálózat, isko- ^ döfejlesztés, ezenkívül csa- Iák felújítása stb. — fel sem ötéves tervben. A lakossag torna-, útépítések és -felújl- lehet sorolni. Tény, hogy a tájékoztatásának javítása ér­tások egész sora. városi tanács beváltotta ígé- dekében pedig év végéig va­Emellett a városi tanács rétét, eleget tett vállalt kö- , / , , . ' abban is segítette a volt köz- telezettségeinek. Sőt, mivel a lamenny' városrészben meg ségeket, hogy fedezte az ál- községek bekerültek a város rendezik az oly jól bevált vá­taluk tervezett beruházáso- vérkeringésébe, már a vá- rospolitikai fórumokat országok fiataljai kölcsönö­sen ismerjék meg a testvér­megyét, az ott folyó szocia­lista, illetve kommunista társadalomépítés eredmé­nyeit, a fiatalok szerepét a termelésben és a közélet­ben. Mint a KISZ megyei bi­zottsága megállapította, a városi. járási bizottságok nemzetközi együttműködései közül jelentős a KISZ Sze­ged városi bizottsága és az Ukrán Lenini Komszomol Odessza Városi Bizottsága, a Jugoszláv Szocialista Ifjúsá­gi Szövetség Szabadkai Köz­ségi Választmánya és a tur­kui városi tanács ifjúsági osztálya közötti kapcsolat A szegedi felsőfokú oktatási intézmények nemzetközi kapcsolatai is bővültek. A JATE az odesszai, a lvovi, a lódzi, a greifwaldi és a turkui egyetemmel, a SZOTE az Odesszai Pirogov Orvos­tudományi Egyetemmel tart fenn tartalmas kapcsolatot. A Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskola legjelentősebb külföldi partnere a Nyitrai Pedagógiai Főiskola és az Odesszai Urinszkij Pedagó­giai Főiskola. Környezetvédők E gyesek szennyezik a természetet, mások pedig védik, méghozzá szervezetekbe tömörülve, meghatározott programmal felfegyverkezve, hivatali komolysággal és tekintélyei felvértezve. Ügy tűnik, napjaink kibogozha­tatlan gordiuszi csomója, miért kell mindezt „munkameg­osztásbein" végezni. Nem lenne-e egyszerűbb, ha mindenki a maga posztján védené a környezetét. Például úgy, hogy a gyárigazgató jobban odafigyelne, milyen szennyvizet en­gednek a folyókba, az agronómus szigorúbban ellenőrizné, milyen növényvédő szert használnak a permetezésnél, nem ártalmas-e a permetlé hosszú távon az emberi egészségre, és a lakótársak is megnéznék, hogy a romlandó hulladékok ne fertőzzék a levegőt a kapualjakban. A választ egy szó­val megadhatjuk: igen. De a kérdést, sajnos, nem lehet ilyen egyszerűen elintézni. Természetesen a válaszban az állampolgári felelősség is helyt kap. A környezetszennyezés a gazdasági fejlődés kísérője­lensége. Azt viszont senki sem állítja, hogy ez ellen nem lehet semmit tenni, sőt jól szervezett társadalmi akciókkal — és ezt az egész civilizált világ hangsúlyozza — valamit tenni kell. Különben bolondnak tarthatná magát az ember, mert hagyja magát saját kezétől elpusztulni. De kanyarodjunk vissza a munkamegosztáshoz, ami Csongrád megye hétköznapjainak is kísérőjelensége lett. Ugyanis alakúit egy bizottság, amelynek kötelessége, hogy védje környezetünket. Tulajdonképpen közvetve ennek a bizottságnak mi is tagjai vagyunk. A bizottság feladata ko­moly és nem is kevés. Nem tudom, hogy büszkélkedjünk, dicsekedjünk-e ezzel a testülettel. Azt hiszem, örülhetünk annak, hogy e környezetvédők első hivatalos szerve létre­jött, és mindenképpen reménykedhetünk: figyelmük, cse­lekvésük megnyugtatja a négy és fél százezer embert — jó néhányat pedig tettekre serkent. Különösen jó remé­nyekkel tölthetnek el azok a tervek és célok, amelyeket el­ső kézből tudok, méghozzá a társadalmi munkabizottság alakuló ülésén hallottam. Megnyugtatóak az első lépések, sőf biztatóak. Többek között azért is, mert nem akarnak bizottságosdit játszani. A népfrontpolitika szellemében — ugyanis a testület a népfront megyei' elnöksége mellett működik — minden ré­teg, mindenki számára kívánnak fórumot teremteni, a meg nem fogalmazott jelszóval: legyen környezetvédő ön is. Számítanak az akadémikusra, az olajmérnökre, pártbizott­sági titkárra, fiatalokra, munkásokra, háziasszonyokra, szakszervezetre, vállalati vezetőkre, kertbarátokra és hor­gászokra ... A fórumteremtést tartják a legfontosabbnak, ahol az emberek elmondhatják észrevételeiket és javasla­taikat. E fórum kiszélesítése érdekében az öt városban és a nagyközségekben a megyeihez hasonló környezetvédelmi társadalmi munkaszervezeteket alakítanak. Hasznosnak látszanak az eddig már kimondott vagy félbe hagyott gondolatok, példának okáért azért is, mert legtöbben a környezetszennyezés elleni harc biztosítékát a nevelésben látják. Ennek módja és formája már az isko­lákban kialakítható. Figyelemre méltó hazai próbálkozások bizonyították, ha a diákok érdeklődését felkeltik, akkor az eredmények sem maradnak el. A szemlélet formálása mel­lett például a pécsi középiskolákban másra is törekedtek. A diákok a KÖJAL-tól műszereket kaptak és környezet­védelmi feladatokat oldottak meg. Ügy érzem, hogy itt illik megjegyezni azt is, a környezetvédelmet nem lehet a tan­intézetek hulladékgyűjtő megmozdulásaira korlátozni — mert eddig többen így vélekedtek. Természetesen az iskola csak egyik színhelye a társa­dalmi akcióknak. Szó se róla, a program elég gazdagnak látszik, és nemcsak egy korosztályra épít. Mint ahogy a kis számú környezetvédelmi őrjáratok eddig is minden szak­mára támaszkodtak — úgy ezt a tapasztalatot követik a jövőben is. Annyi a különbség csupán, hogy nemcsak Tar­jánban és Makón tevékenykednek majd, hanem kül- és belterületeken, valamint a vízvédelemben kapnak felada­tokat ezek az őrségek. Azonban a védelem nemcsak a jelen­ségek feltérképezésére és a pillanatnyi szankció megálla­pítására korlátozódhat. Ezért látszik életképesnek a javas­lat: a társadalmi bizottságok a területfejlesztési tervek megszületésénél is legyenek ott a jövőben, és a környezet­szennyezés lehetőségeire hívják fel a figyelmet, mivel a szennyezést kiváltó okok nem egyszer már a tervezóasz­talnál megszüntethetek. A távirati rövidséggel megfogalmazott céloknál sokkal többet akarnak, méghozzá a legfontosabbat szeretnék elérni: az ember és természet kapcsolata ne váljon diszharmóniává. Azt is meg keli jegyezni azonban; a bi­zottság megszületése nem adhat okot senkinek sem arra, hogy ezentúl gátlástalanabbul szennyezze környezetét. A bizottság létrejötte nem jelenti azt sem, hogy az eddigi „munkamegosztás" még jobban szélesedjen. Az életvéde­lemben — mert hisz, ki tagadná, hogy a környezetvédelem az —, az egyén felelőssége továbbra sem csökkenhet, sőt az ismert célok érdekében ezután mindenki még többet tehet. HALÁSZ MJKLÖS A Központi Fizikai Kutató intézat ünnepsége Óvári Miklós. a2 MSZMP Központi Bizottsága nevé­ben köszöntötte a negyedszá­zados intézet tudósait, ku­tatóit és dolgozóit, méltatta hazánk egyik legjelentősebb A Központi Fizikai Kutató Akadémia főtitkára. Ott vol­Intézet vezetői és munka- tak számos tudományos in­társai csütörtök délután az tézmény, valamint -az inté­Erkel Színházban rendezett zettel együttműködő ipari ünnepségen emlékeztek meg üzemek képviselői is. az intézet fennállásának 25 ^ Himnusz elhangzása éves jubileumáról. Az ün- ut^n Kovács István akadé- kutatócentrumának munkás­nepségen részt vett és az el- mjkus nyitotta meg az ün- ságát, részvételét a tudo­nökségben foglalt helyet , , felolvasta Ka- és a gyakorlat közötti Ovari Miklós, az MSZMP nepséget es teIOIVasta Ka kapcsolatok fejlesztésében, a Politikai Bizottságának tag- Jánosnak a jubiláns in- társadalmi és gazdasági igé­ja, a Központi Bizottság tit- tézethez intézett üdvözlő so- nyek kielégítésében, a ku­kára, Erdey-Grúz Tibor, az rait ^jd pdl Lénárd aka- tatási eredmények gyakorla­Akadémia elnöke, dr. Ajtai démlkus KFK» f6ieazeató ti alkalmazásában. Erdey­Miklós, az Országos Músza- dénuKus' a KFKI íöigazgato. Grúz Tibor besíédében visz. ki Fejlesztési Bizottság el- Ja adott áttekintést, az inté- szaemlékezett az intézet ala­nöke és Márta Ferenc, az zet 25 éves fejlődéséről. pítására. 1

Next

/
Thumbnails
Contents