Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-18 / 245. szám

65. évfolyam 245. szám 1975. október 18., szombat Ára: 80 fillér Szegeden is fontos a környezet védelme Döntött a városi tanács Molnár Ferenc államtitkár látogatása megyénkben Vezetői megbeszélés Szegeden Tanácskozás vásárhelyi tisztségviselőkkel ff lm . VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Érdekes témát tűzött legutóbbi ülésének napirendjére a városi tanács, amikor megvitatta a környezetvédelem helyzetéről szóló beszámolót, s meghatározta a legfontosabb teendőket. Érdekes és izgalmas e téma, s mi sem bizonyíthatná jobban, mint az, hogy a vitában 15en szólaltak föl, ki-ki a saját szakterületéből vagy személyes tapasztalataiból kiindulva. S nemcsak érdekes, hanem fontos téma is a környezetvédelem ügye. Hiszen köztudomású, hogy a legfejlettebb ipari országokban már-már katasztrofális méreteket öltött a levegő, a vizek és a talaj szennyeződése. Igaz, Magyarországon sokkal jobb a helyzet, hiszen nálunk később kezdődött az intenzív iparfejlesztés, mint Nyugat-Európában vagy Amerikában, s az ottani tapasztalatokon okulva jól éltünk a szocialista társadalom adta lehetőségekkel. Olyan törvényeket és rendeleteket alkalmaztunk és alkalmazunk ugyanis, amelyek többnyire már eleve megakadályozzák jóvátehetetlen károk okozását. Ilyen például a vízügyi törvény, az építésügyi törvény és az országos építésügyi szabályzat, az egészségügyi, az erdőtörvény, vagy a természetvédelmi törvény. S a parlament hamarosan megalkotja a környezetvédelmi törvényt is. Nálunk kevésbé szennyeződött. károsodott tehát a bioszféra, mint a legfejlettebb ipari országokban, ám az intenzív iparfejlesztés, a mezőgazdaság kemizálása, a motorizáció fejlődése, a műanyagok felhasználásának növekedése, az egyre több ipari és háztartási hulladék Magyarországon is mind több gondot okoz, elsősorban az iparvidékeken, a fővárosban és az öt megyei városban. Szeged ugyan jobb helyzetben van, mint az ország többi, nagyobb városa, hiszen azokénál kisebb nehézipara. Ám a zaj, a megnövekedett balesetveszély s a vizek elszennyeződése a város néhány területén már meghaladta azt a határt, amelyet az ember és a természet károsodás nélkül elviselhet. Szükség van tehát Szegeden is hathatós környezetvédelmi munkára, a környezeti ártalmak csökkentésére, és természetesen a megelőzésre is. A tanács elé került beszámoló részletesen sorra vette a környezetvédelem számunkra legfontosabb kérdéseit. A víz és vízszennyezés okozta ártalmak közül a jelentés elsősorban azt emeli ki, hogy egyre fokozódik a Tisza szennyeződése, s emiatt a közeljövőben szükségessé válik a város szennyvizeinek tisztítása. A szennyvíztisztító egy részét a tanács éppen ezért már a következő ötéves tervben megépítteti. Sok gondot okoz az is, hogy a város területén levő állóvizek — kisebb tavak, a Holt-Maros stb. — is elszennyeződtek, kipusztulás fenyegeti állat- s növényvilágukat. Ha pedig ez megtörténik. a halott állóvizek a környezetszennyezés újabb forrásává válnak. Sokat jelentett a város levegőjének tisztasága szempontjából. hogy mind több helyen álltak és állnak át a gázfűtésre. A Széchenyi téren például 1967 és 1971 között több mint felével csökkent a levegő kéndioxidszennyeződése. Sajnos még mindig sok gondot okoznak az egyetemek és néhány vállalat széntüzelésű kazánjai, s az is, hogy a város fekvése, az éghajlati adottságok és a forgalom növekedése miatt egyre több por kerül a levegőbe. Ugyancsak a növekvő forgalom az oka, hogy a város egyes területein a levegő már olyan mennyiségű szénmonoxidot tartalmaz, amelyet mindenképpen figyelembe kell venni a jövő terveinek készítésekor. Egyelőre a talaj szennyeződése nem okoz különösebb gondot a városban, leszámítva a szemét növekvő menynyiségét, és a talaj természetes, igen magas szulfáttartalmát. Néhány kivételtől eltekintve az élővilágban sem okozott eddig különösebb kárt az urbanizáció. Az azonban tény, hogy Szeged területén kevés az erdő. Éppen ezért nagyon fontos, hogy végrehajthassuk a tanács tíz évre szóló erdőtelepítési programját. Ha sikerül, a város erőterületeinek nagysága 170 hektárról mintegy kétezerre növekszik majd, kedvező hatást gyakorolva az éghajlati viszonyokra, és a biológiai egyensúlyra. Sokkal több fára van szükség az új városrészekben, s gondoskodni kell néhány tér és park újbóli fásításáról is. Részletesen nincs mód ismertetni a környezetvédelem helyzetéről szóló elemzést, de talán a néhány kiragadott adat és megállapítás is képes érzékeltetni a város problémáit. A tanács határozatában úgy foglalt állást, hogy a következő ötéves tervben a pénzügyi lehetőségek szerint mindent meg kell tenni e gondok legalább egy részének megoldásáért. A vitában elhangzottak alapján a tanács határozatban kötelezte a tanácsi szerveket, hogy az eddiginél is nagyobb gondot fordítsanak a köztisztaságra, beleértve azok szigorú megbüntetését is, akik közterületekre — például a tavak, állóvizek partjaira, vagy a város erdeibe — szemetet hordanak ki. A határozat, szerint felszólítják majd azoknak a vállalatoknak, intézményeknek felügyeleti szerveit, amelyek még szenynyezik a levegőt, hogy záros határidőn belül gondoskodjanak a levegőtisztasági előírások megtartásáról. Tegnap Szegeden, a megyei tanács vb termében, a közművelődés továbbfejlesztésével kapcsolatos vezetői megbeszélést tartottak, amelyen a Kulturális Minisztérium képviseletében részt vett Molnár Ferenc államtitkár, a minisztérium színházi, tanácsi, gazdasági főosztályának vezetői, a filmfőigazgató. valamint dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, Deák Béla, a szegedi városi pártbizottság titkára és több más helyi párt- és állami tisztségviselő is. A tanácskozás résztvevőit dr. Perjési László megyei tanácselnök üdvözölte, majd adott rövid tájékoztatót megyénk közművelődésének helyzetéről, fejlesztésének célkitűzéseiről, a kulturális tevékenységhez kapcsolódó beruházások megvalósulási mértékéről, továbbá azokról a tervezett beruházásokról, amelyek szükségességét az irántuk megnyilvánuló igény sürgetően indokolja. így többek között szó esett a Szegeden fölépítendő könyvtár- és levéltári komplexumról. a Szegedi Nemzeti Színház tervezett rekonstrukciójáról, a Kisszínházról, a Tarján városrészi kultúrcentrumról, a Hódmezővásárhelyen létesítendő Alföldi Galériáról, a községi intézményhálózatról, valamint olyan országos jelentőségű kezdeményezésekről is, mint AZ ÜVEGGYÁRTÁS MESTEREI Hazánk legrégibb üveggyára a parádi. A több ütemben végrehajtott rekcvstrukció eredményeként az idén már 15 százalékkal növekszik a termelés. Olyan új berendezéseket szereltek fel, amelyekkel egy művelettel végezhető el a különböző üvegáruk csiszolása. A kétszázhatvan esztendős üzemből évente 70 millió forint értékű árut exportálnak, többek között Angliába, az Egyesült Államokba, Kanadába, Franciaországba. Svédországba. Az Üvegipari Művek parádi gyára egyébként idegenforgalmi nevezetesség is. A hazai és külföldi turistáknak bemutatják azt az üzemrészt, ahol a kemencék mellett az üvegfúvók dolgoznak. Az öreg gyár munkásainak zöme fiatal, a harmadéves ipari szakmunkástanulók önállóan dolgoznak. Képeink bepillantást nyújtanak a szebbnél szebb üvegek gyártóműhelyeibe. a Szegedi Szabadtéri Játékok és az Öpusztaszeren létesítendő Nemzeti Emlékpark. Az áttekintésben szó volt a Tiszatáj, a Kincskereső helyzetéről, szerepéről a kulturális életben is. A tervek között került napirendre a szegedi és a csongrádi ifjúsági, a szentesi ifjúsági és művelődési ház, a mártélyi ifjúsági képzőművészeti tábor, és a mozi-, valamint a községi művelődési intézményhálózat problémaköre is. Szó esett arról, hogy a közművelődési határozat megvalósítása során milyen figyelemre méltó eredmények születtek máris Csongrád megyében például a munkásművelődésben. Folyamatosan növekszik az általános iskola nyolc osztályát vagy ennél magasabb iskolát elvégzettek száma — akiknek jelentős százaléka kétkezi munkás. Fejlődés tapasztalható az esti és levelező oktatásban is. A jelentkező igények, valamint a közművelődés területén az előttünk álló feladatok indokolttá, szükségessé teszik az intézményhálózat és a tartalmi munka továbbfejlesztését. A megbeszélés többek között azt a célt is szolgálta, hogy az elképzeléseket. a terveket egyeztessék, számba vegyék az anyagi erőforrásokat, illetőleg azokat a lehetőségeket, amelyek egy-egy beruházás megkezdéséig az érintett intézmény úgynevezett „szinten tartását" biztosítják. A megyei tanácselnök tájékoztatójához kiegészítést fűzött dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, valamint Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnöke. Majd felszólalt dr. Komócsin Mihály és Molnár Ferenc is. A megyei pártbizottság első titkára többek között utalt rá, hogy a megye — és különösen a Szeged — életében bekövetkezett gyors gazdasági fejlődés a közművelődés iránti igényeket is megnövelte. Ezek teljesítése sürgető feladat. A kulturális minisztériumi államtitkár pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a közművelődési határozat megvalósításában törekednünk kell a lehetőségek sokoldalú kihasználására, a tartalmi munka színvonalának növelésére. A vendégek ezután Szeged néhány kulturális intézményével ismerkedtek. Fölkeresték a közeljövőben megnyíló Kisszinházat, a Szegedi Nemzeti Színházat — itt Giricz Mátyás igazgató fogadta és kalauzolta őket —, majd a ' szabadtéri játékok létesítményeit tekintették meg: itt Horváth Mihály ügyvezető igazgató tartott rövid tájékoztatót. A vendégek ezután Hódmezővásárhelyre utaztak. A Tornyai János Múzeumban Dobai József, a városi pártbizottság titkára és dr. Csatordai Antal városi tanácselnök fogadta őket. Ezt követően — dr. Dömötör János múzeumigazgató kalauzolásával — a XXII. Vásárhelyi öszi Tárlat megtekintése szerepelt a programban. Fölkeresték a vendégek a Petófi Művelődési Központban rendezett Picasso-kiállítást is, majd a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat vezetőivel folytattak rövid megbeszélést. KSoivül a Bakony Újabb telephelyekkel bővíti az idén és a következő esztendőben vidéki üzemhálózatát a Veszprémi Bakony Művek. Dudar, Várpalota, Tapolca, Devecser és Kerta után most Mezőlakon kezdte meg egy korszerű üzemrész kialakítását. Az üvegiormálás mesterei a kemencék előtt Tóth Be:a felvételei Likőrösüvegcket fest Vince Margit Egyedi vázát csiszol Fejes József í I